Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-04 / 129. szám
1980. június 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TAVALY: 460 MILLIÓ FORINT Verseny amelynek nincs vesztese Ki fizesse a tanulópénzt? Nagy feladat volna * ha megpróbálnánk összeszámlálni, hogy az elmúlt esztendőkben mennyi új játszótér óvoda, tanterem, út járda épült a megyében társadalmi összefogással, hány felújított gyermekintézmény, iskola frissen meszelt fal, színesre festett kerítés, zöldellő koronájú, az útszegélyre ültetett gondosan ápolt gyümölcsfa dicséri az önkéntesek csapatának munkáját a megye minden településén. Természetesen egyik helyen több, máshol kevesebb. Hogyan, mivel. és mennyivel tudták gyarapítani, kulturáltabbá tisztábbá tenni városukat, falujukat azok. akik készek voltak erre? A települések fejlesztése, szépítése mégsem csak rajtuk múlott, hanem sokkal inkább azon hogy a fejlődéséért felelős tanácsi apparátusok és a népfront he- _ lyi szervei hogyan tudták a ‘ hiányzó forintok — vagy éppen a szűkös kivitelezői kapacitás — pótlására mozgósítani a lokálpatriótákat. Felfigyeltek-e és felkarolták-e egy-egy lakóközösség, munkahelyi kollektíva kezdeményezéseit? Hogyan szervezték a társadalmi munka- akci'ókat? Tudtak-e „testre szabott” feladatokat adni az önkéntes vállalkozóknak? Az elmúlt év területfejlesztési versenyének eredménye bizonyítja, hogy mindezt sokhelyütt nagyszerűen csinálták. Van ahol nemcsak eSV esztendőn át, hanem már évek óta. Elég egy pillantást vetni a táblázatra. és kitűnik hogy például a városok közötti versengésben Törökszent- miklós 1976 óta minden évben az első három helyezett között volt, vagy például a megye huszonkét nagyközsége közül Jászkisér négy év alatt három ízben került „dobogóra”, éppúgy mint Besenyszög a saját kategóriájában. A legkisebb községek közül, amelyekben háromezernél kevesebben él- pek, Tiszajenő négy éven át tudott az élbolyban maradni. Verseny. A települések közötti versengés olyan vetélkedés amelynek tulajdonképpen nem lehet vesztese. Nyerhet, és nyert is vele minden város, község az egész megye, mert gazdagabb lett mindazzal ami a társadalmi munkások keze nyomán született. Elfogultság nélkül állíthatjuk hogy Szolnok megyében hagyománya van a társadalmi összefogásnak, és becsülete az önként vállalt, ellenszolgáltatás nélkül végzett munkának. Ez többet jelent nagyobb értéket, mint ami forintban kifejezhető. Nyilvánvaló, hogy pénzben mérhető értéke sem lebecsülendő, hiszen sok kicsi sokra ment: 1979-ben 464 millió forintra értékelték a megye lakóinak társadalmi munkáját (ez majdnem kétszázmillióval több az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke pedig csaknem a kétszerese a négy évvel ezelőttinek). Jó érzés volt hallani, olvasni és most jó leírni, hogy a megyék között meghirdetett településfejlesztési versenyben jó ideje már az élenjárók között vagyunk. Évek óta Szolnok és Bács-Kiskun megye verseng az első helyezésért. Azt hiszem, nem túlzás az a kijelentés: büszkék Szolnok megye lakói arra, hogy a több mint négy és fél milliárd forint értékű társadalmi munkának, amellyel az ország tavaly gyarapodott, egytizedét ők adták. Az elmúlt esztendő a gyerekek éve volt. A szülői munkaközösségek és munkahelyi kollektívák 30 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a megye gyermekintézményeinek bővítéséhez, korszerűsítéséhez. Tiszajenőn például új óvodai foglalkoztató termet építettek terven felül, amelynek értéke 2,5 millió forint. A hiányzó, több mint egymillió forintot társadalmi munkával pótolták a tlszajenőu ek I nem is volt óriási üzlet egy-egy vállalatnak a szakmunkástanulók képzésével foglalkozni, a gyakran nem csekély áldozatnak azért csak lett haszna.- Például a tanműhelyek felszerelésére elköltött pénz egy töredéke megtérült a fogásokat sulykoló munkák aprócska ellenértékéből, a harmadévesek pedig már mindenhol termeltek. Az igazi nyereséget azonban a régen mindig égető munkaerőhiány enyhítésének valószínűsége. az igazán tehetséges, szorgalmas fiatalok megtartásának lehetősége jelentette. Persze, sokan lettek hűtlenek „tanítóikhoz”, a képzéssel foglalkozó vállalat azonban kétségtelenül előnyben volt a munkásokat csak váró társaival szemben. Legalábbis tavaly még hasonló előnyök • mérlegelése alapján döntötték el mindenhol, hány tanulót vegyenek fel. A nemrég kezdődött és sok helyen már véget is ért beiskolázási időszakot azonban már egészen más törvények irányították. Sok helyen csak a feltétlenül szükséges számú tanulót szerződtették. A változást jól példázza a szolnoki Vasipari Vállalat esete. Az idén hát autószerelő és hét' fényező tanulójuk végez, né- hányuknak azonban más munkahelyet kell keresnie. Az ú j tanévre mindkét szakmában már csak három-három új fiút vettek fel. A számok között nem csupán az előző évek alatt megjavult szakember-ellátottság rejlik, a vállalat igazgatója mondta el, hogy az idén végzők mindegyikének tudnának elegendő munkát adni, mégsem tehetik. Csak a vállalattól távozókat pótolhatják, hiszen a létszám bővítésének előfeltételei számukra teljesíthetetlenek: az új emberek teljesítményének hárarnszor-négyszer kellene nagyobbnak lennie, mint a jelenlegi vállalati átlag. Csak így teremthetnék elő bérük fedezetét, a termelésből származó forintokat. Téma: az energia- gazdálkodás A MTESZ, a TIT Szolnok megyei Szervezete, valamint a Verseghy Könyvtár tegnap a megyeszékhelyen a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban Energiagazdálkodás — energiatakarékosság címmel ankétot szervezett. A rendezvény házigazdája Mohácsi Ottó. a megyei párt- bizottság titkára volt. Az ankéton vízügyi és energiagazdálkodási szervek vezetői válaszoltak a szakemberek és pz érdeklődők kérdéseire. Lehetetlen helyzetbe kerültek volna? Nem biztos, hiszen nem egyetlen embernek kell négyszer annyit termelnie, mint a többieknek. Minden a vállalatnál dolgozó teljesítményét növelve az új ember felvételének feltételei biztosan előteremthetők. az átlagos hatékonyság egy-két százalékos javításával. Márpedig ahol igazán szükség van a munkáskezekre, ott biztosan megszállottként fognak a belső tartalékok után kutatni. Az egész országnak jól jön az efféle kényszerhelyzet, hiszen csak ott vehetnek fel dolgozókat, ahol valóban értékes munkát végeztetnek velük. (Ez is volt a szabályozómódosítás célja.) Egy példával illusztrálva érdemes még egy előnyére' felhívni a figyelmet. Azzal legfeljebb a vasipari vállalat járt jól, hogy az idén hozzájuk került tanulók általános iskolai eredményének átlaga négyesnél jobb. Népszerű az autó- vagy a háztartási gépszerelő szakma — .válogathattak a jelentkezők között. Az eluta- sítottakon kapva kaptak mások. Például az építőipari vállalatok, ahol talán a legtöbb hiányszakmát tartják nyilván. csupa kedvező hatású változást hozott az új év. Kicsit mélyebben tanulmányozva a helyzetet azonban kevésbé egyértelművé válik a kép. A szakmunkásokat képző vállalatokat ugyanis szinte kényszerítik arra, hogy csak saját jövőjükkel törődjenek. A Vasipari vállalatnál is gondosan mérlegelték, évente hány ember lemorzsolódására kell feltétlenül számítaniuk. És ha ez a taktika a vállalati hatékonyság növekedését fejezi is ki bizonyos mértékig pazarlást is szül. Ma már igen. gyengén hatnak a szakmunkásképzésre ösztönző erők: a létszám nöA mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezet műszaki szakemberei, az Energiagazdálkodási Intézettel együttműködve szabadalmat dolgoztak ki zöld növényből olyan magas beltartalmi értékű takarmány előállítására, amely az eddig ismert eljárásokhoz képest lényegesen kevesebb energiát igényel. A tanulmányterv alapján — laboratóriumi berendezésekkel végzett kísérletekkel — megállapították, hogy az új módszer, évi 15 ezer tonna teljesítményű üzem esetévelése szinte megfizethetetlen, a végzés után megtartható egy-két emberért pedig nem érdemes a háromévi vesződést vállalni. A Pacalok oktatásával foglalkozó üzemek már azt a hasznot sem élvezhetik, hogy a később esetleg távozó harmadikosok utolsó évüket termeléssel töltik. Tudásuk szerint hiába lennének képesek a közepesen bonyolult feladatok megoldására is ezeket a munkákat nem bízhatják rájuk, hiszen nem tudják őket megfizetni. Nem dolgoztathatják őket önállóan mert akkor az elvégzett munka bére járna nekik. Az idén például a vasipari vállalatnál sem teljesítménybért kapnak a végzősök, ez — a vállalat és a fiatal szempontjából is hasznos — a megoldás a vállalat dolgozóinak szánt bérkeret összegét csökkentené. tehát egyetlen kiút marad: a tanulók számának csökkentése. Csakhát nem mindenhol rendezkedtek be szakmunkásképzésre. A vasipari vállalat páldául évekig a hűtőgépszerelő, az elektroműszerész és az elék- trolakatos képzés egyik bázisa volt. Tanműhelyeiket azonban ma nem szabad kihasználniuk, mert ráfizetnek. A kisebb üzemeknek is meg kell teremteni — ha ez egyáltalán lehetséges — az eredményes képzés feltételeit, közben jónéhány vállalatnál már meglevő eszközökkel kétszer annyi tanuló oktatását is megoldhatnák. Nyilvánvaló a pazarlás. A vállalati érdek teljesen érthető érvényesítése során népgazdasági érdekek szenvednek csorbát. Azért, mert a bérszabályozás nagyon is időszerű módosításakor nem gondoltak egy látszólag mellékes, a jövő szempontjából azonban igen fontos dologra: a bértömegszabályozás' és a szakmunkásképzés kapcsoben, a hagyományos forrólevegős mőidszerekhez képest tüzelőolajból évente ezer tonnát takarít meg. Ennek értéke a jelenlegi áron számolva 6 millió forint. Ezt az összeget a zöld növényből nyert fehérjetartalom 5 millió forintos értéknövekedése, többlete egészíti ki.Az újonnan kidolgozott technológiával egy kiló fehérje kinyeréséhez csupán 0,14 kilogramm tüzelőolaj szükséges, alig egytizede% a forrólevegős módszernek. A TERÜLETFEJLESZTÉSI VERSENY HELYEZETTJEI 1976—1979 1976 1977 1978 1979 Városok: I. helyezett: Kisújszállás Túrkeve T.-miklós T.-miklós n. helyezett: T.-miklós Kisújszállás Mezőtúr Jászberény in. helyezett: Jászberény T.-miklós Jászberény Karcag Nagyközségek: I. helyezett: Jászkisér Jászkisér J.-ároksz. Jászladány II. helyezett: Martfű Tiszafüred Jászladány J.-ároksz. III. helyezett: Tiszafüred Tószeg Fegyvernek Jászkisér 3000 lélekszám feletti jközségek: I. helyezett: Nagykörű Zagyvar. J.-andrás J.-andrás n. helyezett: Besenyszög Besenyszög J.-jákóh. Besenyszög in. helyezett: J.-alsőgy. J.-alsőgy Jánoshida Jánoshida 3000 lélekszám alatti községek: I. helyezett: örményes örményes R.-falva TUtoJenö II. helyezett: Tiszajenő 'Tiszajenő Tiszajenő R.-üjfalu in. helyezett: T.-várkony Tiszabő örményes Jászdózsa MTVB Járási Hivatalok: i. helyezett: Szolnok Szolnok Szolnok Jászberény n. helyezett: Jászberény Jászberény Jászberény Szolnok A TÁRSADALMI munka értékének ALAKULÄSA 1976 1977 1978 1979 Társadalmi munka értéke millió Ft 273 356 429 464 Egy Szolnok megyei lakosra jutó érték forintban 616 802 960 1042 A megyék átlaga 304 367 437 521 • ímoMrn umkÁtrn Aádmfk tmo/ 4976 49 77 4978 4979 WXL M 45,9 2 rrwojt wtöfr mm nwstff latarp. V. Sz. J. Takarékos szabadalom Látszólag Gyakorlatilag Az elmúlt évig nem volt tornaterem Zagyvarékason. A tanévkezdésre társadalmi összefogással építették meg a zagyvarékasiak az általános iskola udvarán a 4,3 millió forintot érő tornatermet Ma már korszerű, jól felszerelt mfihelytermekben sajátíthatják el a leendő szakmájukat a törökszentmiklósi 604. számú Szakmunkásképző Intézet tanulói. Az elmúlt évben ugyanis négy műhely- teremmel bővült az intézet. A két és fél millió forintot érő műhelyek léirehozásá- hoz a város ^üzemeinek munkásai és a szakmunkás- tanulók kétmillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá Készítik a fűszenázst a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben. A gazdaságban az idén 180 hektárnyi intenzív legelő mintegy 100 vagon fűtermésének tartósításával javítják a jószágok „étrendjét”, csökkentik a takarmányozás költségeit ®r’
