Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. Június 3. HIMJEGYIET A nagy Alom A 22-es csapdájába kerül a néző Raymond Chandler világhírű regényének új filmváltozatát nézve. Ha ugyanis olvasta az alapművet, akkor igen nagy csalódás számára a Michael Winner rendezte film, ha viszont nem ismeri a könyvet, akkor nem érti meg a filmet. A jó szándékú néző mit tehet: pótolja mulasztását, nekifog Chandlernek... Ez igen, kiált fel Marlowe mesteri trükkjeit olvasván, s amikor a könyv Végére ér, esetleg arra gondol: hát igen, ezt a krimit lehetetlen megfilmesíteni. Ha mégis „ezt teszik”, utoléri az adaptációk sorsa, csalódást okoz. Ám most. e sorok olvasása közben megszólalhatnak más, „javakorban” levő nézők: „ugyan, ne beszéljünk mellé, mit kell arra a 22-es csapdájára vagy micsodára hivatkozni, Chandler helye Edgar Poe, Conan Doyle és Agathe Christie mellett van, tehát a klasz- szikusok között, egyszerűen csupán arról van szó, hogy ez az új. amerikai feldolgozás rossz. A rendező melléfogott. Néznék csak mega Howard Hawsh rendezte 1946-os változatot, Humphrey Bogarttal a főszerepben, akikor megtudják, milyen nagyszerűen .megél’ ez a Chandler-regény filmen is.” Summás ítélet — van benne valami. Annyi feltétlenül, hogy az 1946-os adaptáció kristálytiszta logikájú, a kétszer kettő négy igazával építkező, érthető, mert hiteles. Winner filmje már merőben más. Félreértés ne essék, nem azt kiérjük számon a második adaptáció rendezőjétől, hogy miért nem olyan, mint a Howard Hawsk teremtette, rendezte „nagy álom” — de azt igen hogy miért nem Chandler, ha már az ő neve szerepel a címlapon. Erre — maradjunk továbbra is a játék keretein belül — esetleg Michael Winner kérdezhetne vissza: „én azt nyomtattam a színlapra, hogy a filmet Chandler regénye nyomán írtam és rendeztem”. A kör ezzel be is zárult Winner filmje tehát nem azért rossz, mert Chandler, hanem azért, mert Winner. S hiába minden tiszteletünk és elismerésünk a kiváló angol rendezőnek. A nagy álommal bakot lőtt. Leginkább talán azzal, hogy Chandler 1930-as évekbeli, Los Angelesben játszódó történetét maivá tette, s Londonhoz kapcsolja. Tehát Marlowe ott és most — a szigetországban mesterdetek- tíveskedik. Mi a különbség? Csak éppen annyi, hogy Marlowe amott mélyre És az amerikai társadalomban, s nagyot merít annak iszapos szövevényéből, míg ideát és most csak derülhetünk a pornográf képek körüli nagy hűhón. Ha Marlowét egy londoni szexbutikban eladóként látnánk viszont Winner filmjében, akkor sem lepődnénk meg annyira, mint így ■.. Marlowe ugyanis ásatag figurává vált — kinek, melyik milliomoslány- nak gond az ma már, hogy az aktfotói nyilvánosságra kerülnek, nem adna ezért egyetlen londoni megbízója sem napi 50 fontot szegény jó Marlowénak, de talán 50 fillért sem ■.. Sajnos, ebben a nagy hi- teltelenségben — amelyet a film áraszt — minden oly vészesen komor. Chandler finom iróniájának nyomát sem leljük. Ráadásul Robert Mitchum Marlowéként olyan faarccal, szenvtelenül éli szerepét, hogy kétségbe vonjuk, egyáltalán éli-e? Mindezektől függetlenül is szívesen megnéznénk „ egyszer A nagy álmot. De nem a Winner-félét, hanem az 1946-ban készített Chandler- filmet. Tiszai Lajos Ünnepi könyvhét 1980 Irodalmi est — Könyvtártörténeti tanácskozás Író-olvasó találkozók Juhász Jácint színművész a szombaton megrendezett irodalmi esten ' Irodalmi esttel köszöntötték az ünnepi könyvhetét szombaton este Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központiban. A műsorban — amedyist Bencze Zsuzsa rendezett — a könyvhétté megjelent újdonságokból kapott ízelítőt a közönség. Juhász Jácint, Keres Emil, Kovács István, Papp János és Bencze Ilona előadásában verseket. prózarészleteket hallhattunk; többek között Szabó István, Tóth Judit, Csukás Isitván. Győré Imre és Juhász Gyula írásait tolmácsolták, József Attila, Horgas Béla. és Bereményi Géza megzenésített verseit Novak János és Jacobi László szólaltatta meg.. Ugyancsak az ünnepi könyvhét programjaiként rendezték meg a művelődési központban vasárnap délután Pálos Zsuzsa, „Eszterlliánc” című gyermekműsorát, nagy sikerrel. A könyvhét programja ma délelőtt fél 10-től könyvtártörténeti tanácskozással folytatódik Szolnokon . A sza kemberek a magyar konyvtárPálos Zsuzsa és közönsége ügy felszabadulás utáni történetének főbb állomásait tekintik át. A tanácskozás előadója Fütala Tibor az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatója lesz. Ugyancsak a tanácskozásom, értékelik a megyei könyvtártörténeti és helyismereti pályázatot. és ismertetik a nyertes pályamunkákat. Az energiagazdálkodás és aiz energiatak®- rékosság témakörében rendezik meg — ma délután 5 órától — a MTESZ. a. TIT és Verseghy Könyvtár .közös klubestjét, melynek házigazdája Mohácsi Ottó,a megyei pártbizottság titkára lesz. A mai napon író-ól vasó talál- . kozóra is sor kerül. Jobbágy Károly költő kisúiseállási szakmunkástanulókkal: Bíró József pedig törökszentmiklósi általános iskolásokkal találkozik. Az előző évek szokásaitól eltérően nem csupán könyvárusítás folyik Jászberényben, a néhány évvel ezelőtt útjára bocsájitott Nyitott ház kísérleti mozgalom keretében a Déryné művelődési ház most érdekes ötletekkel gazdagítja a kultúra hetét. A Lehet vezér 'téren felállított utcai könyvpavilonhoz nyitott paraván csatlakozik, amelyen Nemes Árpád Jászberény életét bemutató do- kumenitumfotóit láthatják az érdeklődők. Szomszédságában a városi könyvtárból hozott irodalmi tárgyú művészi kisigirafikóik színesítik a kiállítást. Akik másféle vizuális élményre vágynak mintegy hatszáz ismeretterjesztő, művészeti vagy irodalmi vonatkozású' gyermekek igényeit is kielégítő diaifiimet tekinthetnek meg. Reggeltől estig folyik a diafilexes automata vetítés. Egyidejűleg; az utcáira, bekerített pavilonban a „Diákkönyvtár hangszalagon” sorozat kedvelői négy fej hallgatón lemezeket hallgathatnak. A házi jogitanács- adó füzetek, könyvismertetők. helybeni olvasására invitáltnak. Rövid ismertetésekét egyébként folyamatosan sugároznak magnetofonról. Ry\|)jQ hulk'inthosszán Eseményről, eseményre * A rádió gyorsaságát, érzékenységét, szervezettségét — mint minden tömegkommunikációs intézményét — alaposan próbára tette a múlt hét szenzációszámba menő eseménye: a szovjet—magyar páros űrrepülése. S a ráldió fényesen kiállta a próbát. Gyorsan, érzékenyen, szervezetten adta, „kínálta” a hallgatónak a tudnivalókat, az „űrszignál” figyelemfelkeltő (és gyorsan megtanulható) zenéje után rendszerint „első kézből való” híreket, információkat. Ami különösképp fontos: nemcsak a hírek, információk „kínálata” volt bőséges, hanem kellő mennyiségű — érdekes — ismeretterjesztő háttéranyagot is hallhattunk. Jeles eseményekben egyébként sem szűkölködött az elmúlt hét. Pedagógusnap volt, megkezdődött az ünnepi könyvhét... Szép volt és érzelmileg is át-átforróso- dott az Ifjúsági Rádió .vasárnap délelőtti — pedágó- gusnapi — „Pódiumon — taps nélkül” című műsora. Az a hallgató viszont, aki a hét közepe táján meghallgatta Kronstein Gábor „Mit ér az ember, ha pedagógus?” című jegyzetét, mélyen eltöprenghetett a címben 1öltett nagyon is időszerű kérdésen. A mintaszerű jegyzet a pedagógusok anyagi megbecsülésének és a szakma társadalmi presztízsének összefüggéseit vizsgálta nagyon alapos érveléssel, kikitekintve a közvetlen téma határain túlra is. A Kronstein Gábor jegyzethez hasonló kispublicisztikai teljesítmény viszont „hiánycikk” a rádióban (s nemcsak ott) pedig ez a műfaj nagyon is alkalmas bizonyos homályban levő feszültségek megvilágítására. Szegedről, az ünnepi könyvhét megnyitójának színhelyéről „Üdvözlet az olvasónak” címmel hangzott el irodalmi rejtvényműsor, amelynek színeit, érdekességét a műsorvezető Rapcsá- nyi .László ténykedése határozta meg. Ahol a szobrok születnek A modellre homokot telepítenek A szobrász kőbe, márványba, bronzba álmodja művét. Ha fémeket választ anyagául, szakemberek; szoborön- tők kezébe kerül az eredeti modell, a művész által többnyire gipszből formázott minta. Magyarországon az egyetlen szoboröntő üzem a Képzőművészeti Vállalat kőbányai öntödéje. Itt kapja meg a szobor a végső formáját. Az eredeti gipszanodellt két félre bontva homokkal döngölik körül. (A nagyméretű. közterekre szánt plasztikákat feldarabolják, és részletekben öntik fémbe.) A homokmintát szárítják, és egy magot, — az eredeti' modellnél valamivel kisebb- , re faragott változatot — készítenek hozzá. Ennek a magnak szögvasból hegesztett váza adja meg a kellő merevségét. A homokágyhoz Székesfehérvár környékéről hozzák az alkalmas agyagot. A homokréteget fakalapács- csal döngölik a modell minden négyzetcentiméterére. Késekkel faragják, igazítják. — a fölösleget sűrített levegővel távolítják el róla. A végső fémöntvénynek minél vékonyabbnak kell lennie, mivel a vastag réteg jobban zsugorodik hülés közben. és így .több veszhet el az eredeti alkotás apró részleteiből. Az utolsó művelet a ci- zellálás. A fémöntvényt csiszolják. savakkal maratják, attól függően, milyen patinát. szint, felületet szánt művének a szobrász. K. T. • Bartók Béla szobra végső felületkezelésre vár Röviden A „Világszínház” a francia romantika zsenije, Victor Hugo „A királyasszony lovagja” című drámáját tűzte műsorra — a Madách Színház 1956. május 16-i előadásának hangfelvételét. A közel negyedszázada lezajlott előadás a rádió felújításában nem színháztörténeti érdekességként, nem kuriózumként hatott* — hanem friss szépségével. Ismét beigazolódott: érdemes időnként lefújni a port a régi felvételekről — mert lehet, hogy kincs bukkan elő... — eszjé — Nyári Játékok Nyári játékokat rendeznek júniusban a boglárlellei Vörös kápolnánál. A Kaposvári Csíki Gergely Színház társulatának előadásában, Bá- barczy László rendezésében mutatják be Ivó Bresan „Paraszt Hamlet” című színművét és Becket „Godotra várva” című drámáját. Ascher Tamás irányításával. Új főszereplők Űj főszereplőkkel tűzte műsorára szombat este a Fővárosi Operett Színház a „Csókolj meg Katám” című musicalt. A címszerepet Le- hoczky Zsuzsa, Petrucchiót .Farkas Bálint alakította. Június 14-én mutatkozik be ezekben a szerepekben Udvarias Katalin és Harsányi Frigyes. Ecsettel kezelik az öntőmintát
