Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-24 / 146. szám
1980. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jáseladányi Vegyesipari Szövetkezet hosszú ideje foglalkozik különböző típusú táskazárak gyártásával. Az alkatrészek felületkezelését saját galvanizáló üzemükben végzik Nincs nyári szünet a Beruházási Vállalatnál A diákok számára megkezdődött a vakáció, a megyei beruházási vállalatnak viszont a nyári hónapokat kell kihasználnia az oktatási- és gyermekintézmények felújítására, bővítésére, építésére. Június utolsó hetében megtartják a tiszafüredi 100. az öcsödi, a karcagi valaA szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezetben az idei első félévben két, fahulladékot elégető kazán készült az erdőgazdaságok megrendelésére. Az utolsó simításokat végzik azon a gumiipari hulladékot égető, nagy teljesítményű kazánon, amelyet a martfűi Tisza Cipőgyár rendelt meg tőlük. Faipari részlegükben egy mint a törökszentmiklósi 75 és a kunszentmártoni 1.00 személyes óvodák műszaki átadását. Jászkiséren és Kisújszálláson egy-egy általános iskolát 8—8 tanteremmel bővítenék, és szeptember 1-ig átadják a Széchenyi lakótelepen épülő 16 tantermes általános iskolát is. egyedi tervezésű belső építészeti berendezést gyártottak a fővárosi Rheumatológiai Intézetnek, az asztalosok jelenleg a budapesti Szikra Nyomda korszerűsítésének egy részét végzik: speciális MODUL berendezési tárgyakat rendelt a nyomda a szolnoki szövetkezettől, amelyet a jövő hónap elején már beszerelhetnek. Öltönyök, nadrágok a tengerentúlra A szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetnek egyre több külföldi megrendelője van. Az idei második félévben 15 ezer férfizakó és 10 ezer nadrág „kelt” útra az Amerikai Egyesült Államokba, a napokban pedig újabb 2 ezer nadrágot szállíthat a megrendelő. A magyar divattól lényegesen eltérő fazonú zakók és nadrágok — annak ellenéit*, hogy jelentősen több kézi munkát, műszaki megoldási igényelnek — rendkívül kapósak Amerikában. A szövetkezet kunszentmártoni telepén dolgozók is kitettek magukért': ők nyugatnémet megrendelésre 105 ezer nadrágot varrtak jó minőségben. A második félévben a Kelet-Tektil, a Észak-magyarországi és a fővárosi férfi és női ruházati nagykereskedelmi vállalatok igényeit teljesítik, mintegy 15 ezer férfiöltönyt varrnak megrendeléseikre Hulladékégetők, egyedi berendezési tárgyak Van, aki szégyellj, más meg dicsekszik vele Egy nap a jászberényi Városi Tanács szabálysértési csoportjánál — Beidéztek, csak tudnám, hogy miért?! A lányomat magammal vittem a boltba, mert egy gyereklánynak az anyja mellett a helye... Defektes lett a belsőm, három keréken a Trabant se gurul, „beszereztem” a negyediket ... Én dolgozom, a féljem iszik, a gyerekek csavarognak, ez a mi családunk . .. „Vallomások” Jászberényben a városi tanács vb igazgatási osztály szabálysértési csoportjánál, ott ahol az ügyfelek — a szabálysértők — zsörtölődve, idézéssel a ke- zükbtr^ érkeznek, tagadnak, aztán általában mindent beismernek. Van aki szégyelli, és van aki dicsekszik azzal amit tett. Erdősiné dr. Fodor Erzsébet szabálysértési főelőadó iratok között lapozgatva válaszol a kérdésre, hogy mit tárgyal leggyakrabban, milyen döntéseket hoz a szabálysértési csoport (hivatalosan szabálysértési hatóság.) — Gyakori az iskolamulasztás, és szaporodnak a vagyon ellen elkövetett kihágások, különösen az áruházi lopások. Bővült hatáskörünk az üzletek előtti szeszesital-fogyasztást tiltó tanácsrendelet megjelenésével, és azóta, hogy a becsületsértések enyhébb eseteivel is foglalkozunk. Többletmunka és nem hálás feladat családi perpatvarokban, szomszédi viszályokban igazságot tenni. Tapasztalataink szerint azonban hatásos, a szabály- sértők indulatait jobban „lehűti” a szabálysértési hatóság pénzbírsága, mint például a bíróság felfüggesztett ítélete. V. A.-né összegyűrt papírlapot kotor elő, felmutatja az idézést, nem tudja miért kapta. Elcsodálkozik, nem akar hinni a fülének amikor megmondják: az a vád ellene, hogy a Tanács körúti ABC- áruházból egy üveg pálinkát lopott. Tovább csodálkozik és erősködik, kérdezzék meg a lányát, az megmondja: ők semmi pénzért nem nyúlnának a máséhoz. Felolvassák az áruházban készült jegyzőkönyvet, benne áll, hogy V. A.-né leemelt a polcról egy üveg pálinkát, azt lánya szatyrába csúsztatta. Amikor fizetés nélkül akartak kisurranni, rendőrt hívtak, az asszony „háromkeresztes” aláírásával elismerte a lopást. A kérdésre, hogy miért viszi magával, miért tanítja lopni 13 éves gyerekét, önérzetesen válaszol: egy gyereklánynak az anyja mellett a helye. Végül tudomásul veszi, hogy 600 forintra büntették . .. Hangos „igenis” a válasz a beszólításra, megköszöni, hogy hellyel kínálták, azután kedélyeskedve elmondja, hogy igen K. D. a neve, ő az a Trabantos, akinek hiányzott egy kereke, mert defektes lett a bal első, Jászjákó- halmán eresztett le a gumi, éppen hazafelé tartott Jászberénybe. Kérdezősködött, ki adna egy kereket, senkitől se kapott és mert három keréken a Trabant se gurul, az egyik utcában parkírozó Trabantról leszerelte a negyediket. Mosolyogva várja a hallgatók elismerését, ám elko- morodik amikor „előadását” kiegészítik azzal, hogy azon a napon „feketén” vezetett, jogosítványát ugyanis ittas vezetés miatt 3 hónapra bevonták. Végképp eltűnik vidámsága amikor felolvassák: a szabálysértési hatóság 5 ezer forintra büntette .. . R. M.-né nem először vesz részt szabálysértési tárgyaláson, mégis tanácstalanul néz körül amikor belép. Elnézést kér, hogy ő jött a férjének szóló idézéssel, az ember nem tudott megjelenni, nem érzi jól magát... Félénken kémleli az arcokat, látja, nem győzte meg őket, bevallja: férje részegen fekszik otthon. Elpanaszolja, hogy ő dolgozik, férje nem, az csak iszik, három gyerekük — a legkisebb 7, a legnagyobbik 10 éves — iskola helyett csavarog. Könnyes szemmel, de belenyugvással veszi tudomásul, a szabálysértési csoport javaslatára a gyámügyi hatóság megvizsgálta családi helyzetüket, megállapította, hogy a három kiskorú gyerek veszélyeztetett környezetben él. amely, fejlődésüket nem biztosítja, ezért határozatot hozott, hogy mindhármat állami gondozásba veszik . . . A fenti eseteket a hét egyik napján hallotluk-lát- tuk a városi tanács igazgatási osztályán, szabálysértési tárgyalásokon. Illés Antal A munkahelyi demokrácia értelmét a fejlődést szolgáló tettek adják Az Állami Építőipari Vállalat szolnoki munkásszállóján szombaton tartotta küldöttértekezletét az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Szolnok megyei bizottsága. Az eseményen részt vett Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Haj- mási József, az ÉFÉDOSZ központi vezetőségének osztályvezetője és Nyolcas Mária, az SZMT titkára. A megyei vezetőség 100 küldött előtt ismertette az elmúlt öt év eredményeit, tapasztalatait. Kácsor József, a megyei bizottság titkára beszámolójában elmondta, hogy a 12 alapszervezetben tízezer dolgozót tömörítő szakmai szövetség a beszámolási időszakban tovább fejlődött. A szocialista munkaverseny jelentős erőket mozgat meg, a közelmúlt kampányaiban például a dolgozóknak 86 százaléka tett vállalásokat, a szocialista brigádokban pedig 79,5 százalékuk dolgozik rendszeresen. A brigádok száma húsz százalékkal gyarapodott, néhol azonban még előfordulnak visszaesések. Az elmúlt öt évben sokat fejlődött a munkahelyi demokrácia, és ez a dolgozók vállalati ügyekbe való beleszólását szabályozó határozatoknak. is köszönhető. A tapasztalatok szerint a meglévő fórumok egymást kiegészítve jól működnek, né- hányuk szerepe azonban még ma is formális. A beszámolóban szó esett arról, hogy öt év alatt a szakmához tartozók átlagkeresete a megyében 25 százalékkal növekedett. A dolgozók 85 százalékát teljesítménye után fizetik, ez pedig azt jelzi, hogy az érintett vállalatok jó úton haladnak az egyen- lősdi megszüntetése, a gazdasági hatékonyság növekedése felé. ÉFÉDOSZ küldöttértekezlet Szolnokon A beszámolót vita követte. Az első beszámoló Máté Sán- dorné, az Alföldi Téglaipari Vállalat munkaverseny-fele- lőse, a szakszervezeti választások üzemi tapasztalatairól beszélt. Nagy Béla Géza, a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének főmérnöke a szakszervezeteknek a vállalati tervezésben betöltött szerepét elemezte, Gombás Gáborné, a BVM szolnoki gyárának szakszervezeti bizottsági titkára, a megyei bizottságnak az alapszervezeti munkát támogató tevékenységéről, és arról beszélt, hogy a fizikai munkának nagyobb megbecsülést kell szerezni. Göblyös István, a SZÁÉV főelőadója a jól dolgozók megbecsülése, elismerése fontosságának szentelte beszéde nagy részét, de azt is elmondta, hogy vállalatánál a szép eredmények ellenére is kampány- szerű a szocialista brigádok tevékenysége. Langó György, a SZÁÉV karbantartó lakatosa az önerőből építkező fiatalok gondjait hozta szóba, és kérte, hogy a megyei bizottság továbbítsa kérésüket: gyermekek vállalása esetén a családi házat építők is kapjanak kedvezményt. Gyarmati Mihály, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat szolnoki üzemének szakszervezeti bizottsági titkára dolgozóik munkakörülményeinek javulásáról, munkavédelmi gondjaikról tájékoztatta a tanácskozást, Faul Józsefné, a Szolnok megyei Beruházási Vállalat szb-titkára a bonyolítási és műszaki feladatok megoldásának náluk bevezetett új rendjét mutatta be. Papp László, a karcagi üveggyár biztonságtechnikai megbízottja elmondta, hogy az üzem rekonstrukciója után sokat javultak a nehéz fizikai munka elvégzésének feltételei, de még bőven van tennivalójuk. Csajba György, a SZOLNOKTERV küldötte a tervezők felelősségéről beszélt. Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője az értekezlet köszöntése után arról szólt, hogy a párt milyen fontosnak tartja a szak- szervezetekkel kiépített szoros kapcsolatát. Foglalkozott a közművelődési feladatok megoldása során a szakszervezetekre háruló teendőkkel, a munkahelyi demokrácia kérdéseiről szólva pedig megállapította: -annak; kibontakoztatása nem lehet öncélú, értelmét a fejlődést szolgáló tettek adják meg. Palocsai József, a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének szb-titkára a gyártmányfejlesztésről, Virág Tiborné, a szolnoki BVM szakszervezeti bizalmija a fiatalok szakszervezeti életéről és a tömegsport kérdéseiről beszélt. Utolsóként Hajmási József, az ÉFÉDOSZ központi vezetőségének osztályvezetője kért szót. A szakszervezet elnöksége nevében köszöntötte az értekezletet, majd a bizalmik feladatairól, valamint az alapszervezetek és a megyei bizottság munkájának Szolnok megyében szerzett tapasztalatairól beszélt, felvázolta a továbblépés irányait is. A vita után megválasztották az ÉFÉDOSZ tizenöt tagú megyei bizottságát. Az elnök Nagy Béla Géza. a bútorgyár főmérnöke, a titkár Kácsor József lett. Az értekezleten megválasztották az SZMT megyei értekezletének és az ÉFÉDOSZ 33. kongresszusának küldötteit is. Nőtt az oktatásügyi dolgozók társadalmi megbecsülése A Pedagógusok Szakszervezete Szolnok megyei bizottsága szombaton délelőtt Szolnokon, a SZMT székhazának színháztermében tartotta küldöttértekezletét. A küldöttértekezlet elnökségének és munkabizottságainak megválasztása után Zámbó Arpádné. a megyei bizottság titkára szóbeli kiegészítőt fűzött az elmúlt öt esztendő munkáját elemző írásbeli jelentéshez. A beszámolási időszakban jelentősen nőtt a szervezett dolgozók száma, a huszonhat alapszervezet ma már több, mint tízezer tagot számlál. Szervezetté, tervszerűbbé vált a területi, az irányításunk alá tartozó 119 munkahelyi bizottság, mind hatékonyabban teljesíti feladatait. Az utóbbi öt esztendőben emelkedett a megyei bizottság és az alsóbb szintű vezető testületek munkájának színvonala, és ehhez nagymértékben hozzájárult a párt- és állami szervektől kapott sokrétű segítség. Elemezte azt a munkát is. amelyet a bizottság az oktatáspolitikai célok megvalósításáért végzett az elmúlt öt évben. A beszámolási időszak fontos feladata volt az új oktatási-nevelési tervek bevezetése, valamint a demográfiai hullám emelkedésével járó gondok megoldása. Az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről szólva a beszámoló jelentős előrelépésről adott számot. A bérszínvonal fejlődéséről megállapította, hogy megyénk felzárkózott a jó közepes megyék közé. Az oktatásügyi dolgozók átlagbére, illetve átlagjövedelme elérte az országos átlagot, sőt esetenként meg is haladta azt. Lényegesen jaKüldöttértekezletet tartott a Pedagógusok Szakszervezete vultak a pedagógusok lakás- körülményei. Míg 1973-ban a nevelők 12,5 százaléka nem rendelkezett lakással, mára ez az arány 4 százalékra csökkent. A munkakörülmények alakulását jónak ítéli meg; az új általános- és középiskolák, óvodák, a régiek átalakítása, korszerűsítése általában megfelelő feltételeket teremtett az oktató- és nevelő munkához. A szóbeli kiegészítő után a számvizsgáló, valamint a mandátumvizsgáló bizottság jelentését hallgatták meg a küldöttek majd megkezdődött a megyei bizottság írásos és szóbeli jelentésének vitája. A vitában tízen kaptak szót. Rózsavári László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese az iskola és a társadalom kapcsolatáról, dr. Vincze Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője az állami- és szakszervezeti szervek együttműködéséről, dr. Sárdi Lajos, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára pedig a szakmai szervezet eredményeiről, a jövő feladatairól beszélt. Dr. Győri Gyula, a jászapáti gimnázium és szakközépiskola igazgatója érdekvédelmi kérdéseket érintett felszólalásában, Csajbók Ferenc, a túrkevei általános iskolai diákotthon vezetője a pedagógus szakszervezet rétegpolitikájából eredő feladatokra hívta fel a figyelmet. Mihalcsik Imréné, a szolnoki Beloiannisz úti iskola pedagógusa 'alapszervezetének munkájáról számolt be, Pillió Imre, a szolnoki 633-as Szakmunkásképző Intézet pedagógusa a tanulói alapszervezetek tevékenységét értékelte, Tiba Mihály- né, mezőtúri óvónő pedig városa óvodáztatási helyzetéről adott számot. László Lajosné, *a törökszentmiklósi Rózsa Ferenc téri általános iskola nevelője az oktatás- nevelés újabb feladatait elemezte. Katona János, a Pedagógusok Szakszervezete jászberényi járási bizottságának titkára pedig a szak- szervezeti választások tapasztalatairól szólt. A vita Zámbó Árpádné összefoglalójával zárult, ezt követően kitüntetéseket adtak át. A szakszervezeti munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát egy. ezüst fokozatát két tisztségviselő kapta meg. Szakszervezeti munkájuk elismeréseként oklevélben nyolcán részesültek, a központi vezetőség elismerő oklevelét ketten vették át. A Pedagógusok Szak- szervezete Elnökségének emlékplakettjét ez alkalommal vette át Szurgyi István, a megyei bizottság titkára. A küldöttértekezlet ezt követően megválasztotta a Pedagógusok Szakszervezete tizenkilenc tagú megyei bizottságát, melynek elnöke ismét Bakos Gyuláné, a szol - szoki Mátyás király úti iskola igazgatója, titkára pedig Zámbó Árpádné lett. Á küldöttértekezlet megválasztotta a megyei bizottság mellett működő munkabizottságok elnökeit, valamint a Szakszervezetek megyei Tanácsa küldöttértekezletére és a Pedagógusok Szakszer- % vezete kongresszusára delegált küldötteket is.
