Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

1980. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jáseladányi Vegyesipari Szövetkezet hosszú ideje foglalkozik különböző típusú táskazá­rak gyártásával. Az alkatrészek felületkezelését saját galvanizáló üzemükben végzik Nincs nyári szünet a Beruházási Vállalatnál A diákok számára meg­kezdődött a vakáció, a me­gyei beruházási vállalatnak viszont a nyári hónapokat kell kihasználnia az okta­tási- és gyermekintézmények felújítására, bővítésére, épí­tésére. Június utolsó hetében megtartják a tiszafüredi 100. az öcsödi, a karcagi vala­A szolnoki Vas- és Fa­ipari Szövetkezetben az idei első félévben két, fahulla­dékot elégető kazán készült az erdőgazdaságok megren­delésére. Az utolsó simítá­sokat végzik azon a gumi­ipari hulladékot égető, nagy teljesítményű kazánon, amelyet a martfűi Tisza Cipőgyár rendelt meg tőlük. Faipari részlegükben egy mint a törökszentmiklósi 75 és a kunszentmártoni 1.00 személyes óvodák műszaki átadását. Jászkiséren és Kis­újszálláson egy-egy általá­nos iskolát 8—8 tanterem­mel bővítenék, és szeptember 1-ig átadják a Széchenyi lakótelepen épülő 16 tanter­mes általános iskolát is. egyedi tervezésű belső építé­szeti berendezést gyártottak a fővárosi Rheumatológiai Intézetnek, az asztalosok jelenleg a budapesti Szikra Nyomda korszerűsítésének egy részét végzik: speciális MODUL berendezési tárgya­kat rendelt a nyomda a szolnoki szövetkezettől, ame­lyet a jövő hónap elején már beszerelhetnek. Öltönyök, nadrágok a tengerentúlra A szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetnek egyre több külföldi megren­delője van. Az idei második félévben 15 ezer férfizakó és 10 ezer nadrág „kelt” útra az Amerikai Egyesült Államokba, a napokban pe­dig újabb 2 ezer nadrágot szállíthat a megrendelő. A magyar divattól lényegesen eltérő fazonú zakók és nad­rágok — annak ellenéit*, hogy jelentősen több kézi munkát, műszaki megoldási igényelnek — rendkívül ka­pósak Amerikában. A szövetkezet kunszent­mártoni telepén dolgozók is kitettek magukért': ők nyu­gatnémet megrendelésre 105 ezer nadrágot varrtak jó minőségben. A második félévben a Kelet-Tektil, a Észak-ma­gyarországi és a fővárosi fér­fi és női ruházati nagyke­reskedelmi vállalatok igé­nyeit teljesítik, mintegy 15 ezer férfiöltönyt varrnak megrendeléseikre Hulladékégetők, egyedi berendezési tárgyak Van, aki szégyellj, más meg dicsekszik vele Egy nap a jászberényi Városi Tanács szabálysértési csoportjánál — Beidéztek, csak tudnám, hogy miért?! A lányomat magammal vittem a boltba, mert egy gyereklánynak az anyja mellett a helye... De­fektes lett a belsőm, három keréken a Trabant se gurul, „beszereztem” a negyedi­ket ... Én dolgozom, a fél­jem iszik, a gyerekek csava­rognak, ez a mi családunk . .. „Vallomások” Jászberény­ben a városi tanács vb igaz­gatási osztály szabálysértési csoportjánál, ott ahol az ügy­felek — a szabálysértők — zsörtölődve, idézéssel a ke- zükbtr^ érkeznek, tagadnak, aztán általában mindent be­ismernek. Van aki szégyelli, és van aki dicsekszik azzal amit tett. Erdősiné dr. Fodor Erzsé­bet szabálysértési főelőadó iratok között lapozgatva vá­laszol a kérdésre, hogy mit tárgyal leggyakrabban, mi­lyen döntéseket hoz a sza­bálysértési csoport (hivatalo­san szabálysértési hatóság.) — Gyakori az iskolamu­lasztás, és szaporodnak a vagyon ellen elkövetett ki­hágások, különösen az áru­házi lopások. Bővült hatás­körünk az üzletek előtti sze­szesital-fogyasztást tiltó ta­nácsrendelet megjelenésével, és azóta, hogy a becsületsér­tések enyhébb eseteivel is foglalkozunk. Többletmunka és nem hálás feladat családi perpatvarokban, szomszédi viszályokban igazságot ten­ni. Tapasztalataink szerint azonban hatásos, a szabály- sértők indulatait jobban „le­hűti” a szabálysértési ható­ság pénzbírsága, mint pél­dául a bíróság felfüggesztett ítélete. V. A.-né összegyűrt papír­lapot kotor elő, felmutatja az idézést, nem tudja miért kap­ta. Elcsodálkozik, nem akar hinni a fülének amikor meg­mondják: az a vád ellene, hogy a Tanács körúti ABC- áruházból egy üveg pálinkát lopott. Tovább csodálkozik és erősködik, kérdezzék meg a lányát, az megmondja: ők semmi pénzért nem nyúlná­nak a máséhoz. Felolvassák az áruházban készült jegyzőkönyvet, benne áll, hogy V. A.-né leemelt a polcról egy üveg pálinkát, azt lánya szatyrába csúsztat­ta. Amikor fizetés nélkül akartak kisurranni, rendőrt hívtak, az asszony „három­keresztes” aláírásával elis­merte a lopást. A kérdésre, hogy miért viszi magával, miért tanítja lopni 13 éves gyerekét, önérzetesen vála­szol: egy gyereklánynak az anyja mellett a helye. Végül tudomásul veszi, hogy 600 fo­rintra büntették . .. Hangos „igenis” a válasz a beszólításra, megköszöni, hogy hellyel kínálták, azután kedélyeskedve elmondja, hogy igen K. D. a neve, ő az a Trabantos, akinek hiány­zott egy kereke, mert defek­tes lett a bal első, Jászjákó- halmán eresztett le a gumi, éppen hazafelé tartott Jász­berénybe. Kérdezősködött, ki adna egy kereket, senkitől se kapott és mert három keré­ken a Trabant se gurul, az egyik utcában parkírozó Tra­bantról leszerelte a negye­diket. Mosolyogva várja a hall­gatók elismerését, ám elko- morodik amikor „előadását” kiegészítik azzal, hogy azon a napon „feketén” vezetett, jo­gosítványát ugyanis ittas ve­zetés miatt 3 hónapra bevon­ták. Végképp eltűnik vidám­sága amikor felolvassák: a szabálysértési hatóság 5 ezer forintra büntette .. . R. M.-né nem először vesz részt szabálysértési tárgyalá­son, mégis tanácstalanul néz körül amikor belép. Elnézést kér, hogy ő jött a férjének szóló idézéssel, az ember nem tudott megjelenni, nem érzi jól magát... Félénken kém­leli az arcokat, látja, nem győzte meg őket, bevallja: férje részegen fekszik otthon. Elpanaszolja, hogy ő dolgo­zik, férje nem, az csak iszik, három gyerekük — a legki­sebb 7, a legnagyobbik 10 éves — iskola helyett csava­rog. Könnyes szemmel, de be­lenyugvással veszi tudomá­sul, a szabálysértési csoport javaslatára a gyámügyi ha­tóság megvizsgálta családi helyzetüket, megállapította, hogy a három kiskorú gye­rek veszélyeztetett környe­zetben él. amely, fejlődésü­ket nem biztosítja, ezért ha­tározatot hozott, hogy mind­hármat állami gondozásba veszik . . . A fenti eseteket a hét egyik napján hallotluk-lát- tuk a városi tanács igazga­tási osztályán, szabálysértési tárgyalásokon. Illés Antal A munkahelyi demokrácia értelmét a fejlődést szolgáló tettek adják Az Állami Építőipari Vál­lalat szolnoki munkásszálló­ján szombaton tartotta kül­döttértekezletét az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének Szolnok megyei bizottsága. Az eseményen részt vett Sza­bó István, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Haj- mási József, az ÉFÉDOSZ központi vezetőségének osz­tályvezetője és Nyolcas Má­ria, az SZMT titkára. A megyei vezetőség 100 küldött előtt ismertette az el­múlt öt év eredményeit, ta­pasztalatait. Kácsor József, a megyei bizottság titkára be­számolójában elmondta, hogy a 12 alapszervezetben tízezer dolgozót tömörítő szakmai szövetség a beszámolási idő­szakban tovább fejlődött. A szocialista munkaverseny je­lentős erőket mozgat meg, a közelmúlt kampányaiban például a dolgozóknak 86 százaléka tett vállalásokat, a szocialista brigádokban pe­dig 79,5 százalékuk dolgozik rendszeresen. A brigádok száma húsz százalékkal gya­rapodott, néhol azonban még előfordulnak visszaesések. Az elmúlt öt évben sokat fejlődött a munkahelyi de­mokrácia, és ez a dolgozók vállalati ügyekbe való bele­szólását szabályozó határo­zatoknak. is köszönhető. A tapasztalatok szerint a meg­lévő fórumok egymást ki­egészítve jól működnek, né- hányuk szerepe azonban még ma is formális. A beszámolóban szó esett arról, hogy öt év alatt a szak­mához tartozók átlagkerese­te a megyében 25 százalék­kal növekedett. A dolgozók 85 százalékát teljesítménye után fizetik, ez pedig azt jel­zi, hogy az érintett vállalatok jó úton haladnak az egyen- lősdi megszüntetése, a gazda­sági hatékonyság növekedé­se felé. ÉFÉDOSZ küldöttértekezlet Szolnokon A beszámolót vita követte. Az első beszámoló Máté Sán- dorné, az Alföldi Téglaipari Vállalat munkaverseny-fele- lőse, a szakszervezeti válasz­tások üzemi tapasztalatairól beszélt. Nagy Béla Géza, a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének fő­mérnöke a szakszervezetek­nek a vállalati tervezésben betöltött szerepét elemezte, Gombás Gáborné, a BVM szolnoki gyárának szakszer­vezeti bizottsági titkára, a megyei bizottságnak az alap­szervezeti munkát támogató tevékenységéről, és arról be­szélt, hogy a fizikai munká­nak nagyobb megbecsülést kell szerezni. Göblyös Ist­ván, a SZÁÉV főelőadója a jól dolgozók megbecsülése, elismerése fontosságának szentelte beszéde nagy ré­szét, de azt is elmondta, hogy vállalatánál a szép eredmé­nyek ellenére is kampány- szerű a szocialista brigádok tevékenysége. Langó György, a SZÁÉV karbantartó lakatosa az ön­erőből építkező fiatalok gondjait hozta szóba, és kér­te, hogy a megyei bizottság továbbítsa kérésüket: gyer­mekek vállalása esetén a családi házat építők is kap­janak kedvezményt. Gyarma­ti Mihály, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat szol­noki üzemének szakszerveze­ti bizottsági titkára dolgo­zóik munkakörülményeinek javulásáról, munkavédelmi gondjaikról tájékoztatta a tanácskozást, Faul Józsefné, a Szolnok megyei Beruházási Vállalat szb-titkára a bonyo­lítási és műszaki feladatok megoldásának náluk beveze­tett új rendjét mutatta be. Papp László, a karcagi üveg­gyár biztonságtechnikai meg­bízottja elmondta, hogy az üzem rekonstrukciója után sokat javultak a nehéz fizi­kai munka elvégzésének fel­tételei, de még bőven van tennivalójuk. Csajba György, a SZOLNOKTERV küldötte a tervezők felelősségéről be­szélt. Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője az értekezlet köszöntése után arról szólt, hogy a párt mi­lyen fontosnak tartja a szak- szervezetekkel kiépített szo­ros kapcsolatát. Foglalkozott a közművelődési feladatok megoldása során a szakszer­vezetekre háruló teendőkkel, a munkahelyi demokrácia kérdéseiről szólva pedig meg­állapította: -annak; kibonta­koztatása nem lehet öncélú, értelmét a fejlődést szolgáló tettek adják meg. Palocsai József, a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének szb-titkára a gyártmányfejlesztésről, Virág Tiborné, a szolnoki BVM szakszervezeti bizalmija a fiatalok szakszervezeti életé­ről és a tömegsport kérdései­ről beszélt. Utolsóként Hajmási József, az ÉFÉDOSZ központi ve­zetőségének osztályvezetője kért szót. A szakszervezet el­nöksége nevében köszöntöt­te az értekezletet, majd a bizalmik feladatairól, vala­mint az alapszervezetek és a megyei bizottság munkájá­nak Szolnok megyében szer­zett tapasztalatairól beszélt, felvázolta a továbblépés irá­nyait is. A vita után megválasztot­ták az ÉFÉDOSZ tizenöt ta­gú megyei bizottságát. Az el­nök Nagy Béla Géza. a bú­torgyár főmérnöke, a titkár Kácsor József lett. Az érte­kezleten megválasztották az SZMT megyei értekezletének és az ÉFÉDOSZ 33. kong­resszusának küldötteit is. Nőtt az oktatásügyi dolgozók társadalmi megbecsülése A Pedagógusok Szakszer­vezete Szolnok megyei bi­zottsága szombaton délelőtt Szolnokon, a SZMT székha­zának színháztermében tar­totta küldöttértekezletét. A küldöttértekezlet elnökségé­nek és munkabizottságainak megválasztása után Zámbó Arpádné. a megyei bizott­ság titkára szóbeli kiegészí­tőt fűzött az elmúlt öt esz­tendő munkáját elemző írásbeli jelentéshez. A beszámolási időszakban jelentősen nőtt a szervezett dolgozók száma, a huszonhat alapszervezet ma már több, mint tízezer tagot számlál. Szervezetté, tervszerűbbé vált a területi, az irányítá­sunk alá tartozó 119 mun­kahelyi bizottság, mind ha­tékonyabban teljesíti felada­tait. Az utóbbi öt esztendő­ben emelkedett a megyei bi­zottság és az alsóbb szintű vezető testületek munkájá­nak színvonala, és ehhez nagymértékben hozzájárult a párt- és állami szervektől kapott sokrétű segítség. Elemezte azt a munkát is. amelyet a bizottság az okta­táspolitikai célok megvaló­sításáért végzett az elmúlt öt évben. A beszámolási időszak fontos feladata volt az új oktatási-nevelési ter­vek bevezetése, valamint a demográfiai hullám emelke­désével járó gondok megol­dása. Az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményei­ről szólva a beszámoló je­lentős előrelépésről adott számot. A bérszínvonal fej­lődéséről megállapította, hogy megyénk felzárkózott a jó közepes megyék közé. Az oktatásügyi dolgozók át­lagbére, illetve átlagjövedel­me elérte az országos átla­got, sőt esetenként meg is haladta azt. Lényegesen ja­Küldöttértekezletet tartott a Pedagógusok Szakszervezete vultak a pedagógusok lakás- körülményei. Míg 1973-ban a nevelők 12,5 százaléka nem rendelkezett lakással, mára ez az arány 4 száza­lékra csökkent. A munka­körülmények alakulását jó­nak ítéli meg; az új általá­nos- és középiskolák, óvo­dák, a régiek átalakítása, korszerűsítése általában megfelelő feltételeket te­remtett az oktató- és neve­lő munkához. A szóbeli kiegészítő után a számvizsgáló, valamint a mandátumvizsgáló bizottság jelentését hallgatták meg a küldöttek majd megkezdő­dött a megyei bizottság írá­sos és szóbeli jelentésének vitája. A vitában tízen kap­tak szót. Rózsavári László, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese az is­kola és a társadalom kap­csolatáról, dr. Vincze Sán­dor, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője az állami- és szakszer­vezeti szervek együttműkö­déséről, dr. Sárdi Lajos, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének tit­kára pedig a szakmai szer­vezet eredményeiről, a jövő feladatairól beszélt. Dr. Győri Gyula, a jászapáti gimnázium és szakközépis­kola igazgatója érdekvédel­mi kérdéseket érintett fel­szólalásában, Csajbók Fe­renc, a túrkevei általános iskolai diákotthon vezetője a pedagógus szakszervezet rétegpolitikájából eredő fel­adatokra hívta fel a figyel­met. Mihalcsik Imréné, a szolnoki Beloiannisz úti is­kola pedagógusa 'alapszerve­zetének munkájáról számolt be, Pillió Imre, a szolnoki 633-as Szakmunkásképző In­tézet pedagógusa a tanulói alapszervezetek tevékenysé­gét értékelte, Tiba Mihály- né, mezőtúri óvónő pedig városa óvodáztatási helyze­téről adott számot. László Lajosné, *a törökszentmikló­si Rózsa Ferenc téri általá­nos iskola nevelője az okta­tás- nevelés újabb feladata­it elemezte. Katona János, a Pedagógusok Szakszervezete jászberényi járási bizottsá­gának titkára pedig a szak- szervezeti választások ta­pasztalatairól szólt. A vita Zámbó Árpádné összefoglalójával zárult, ezt követően kitüntetéseket ad­tak át. A szakszervezeti munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát egy. ezüst fokozatát két tisztségviselő kapta meg. Szakszervezeti munkájuk elismeréseként oklevélben nyolcán részesül­tek, a központi vezetőség el­ismerő oklevelét ketten vet­ték át. A Pedagógusok Szak- szervezete Elnökségének emlékplakettjét ez alkalom­mal vette át Szurgyi István, a megyei bizottság titkára. A küldöttértekezlet ezt követően megválasztotta a Pedagógusok Szakszervezete tizenkilenc tagú megyei bi­zottságát, melynek elnöke ismét Bakos Gyuláné, a szol - szoki Mátyás király úti is­kola igazgatója, titkára pe­dig Zámbó Árpádné lett. Á küldöttértekezlet megválasz­totta a megyei bizottság mellett működő munkabi­zottságok elnökeit, valamint a Szakszervezetek megyei Tanácsa küldöttértekezletére és a Pedagógusok Szakszer- % vezete kongresszusára dele­gált küldötteket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom