Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-21 / 144. szám
1980. június 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A VBKM Erősáramú Elektronikai Gyárának budafoki gyáregységében úgynevezett tirisztoros ívhegesztő berendezéseket készítenek. A szocialista piacon egyedülálló berendezéssel különleges minőségi követelményeknek is megfelelő varratot lehet készíteni, többek között ezért használják ezt a hegesztőgép típust a Paksi Atomerőmű szerelési munkáinál is. Felár a csirkéért Jó/ járt, aki nem szerződött? Az elmúlt évek pangása után a világpiacon ismét élénkült a baromfi iránti kereslet. A Ba- romfifeldogozó Vállalatok Trösztje igyekszik is kihasználni a kereslet kínálta lehetőséget: április 24-én sajtótájékoztatón jelentették be, a március 15. után szerződött vágócsirkéért kilónként 4 forintos felárat adnak a termelőknek Hajós Ferenctől, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatójától azt kérdeztük, hogy náluk milyen eredményt hozott az intézkedés. — Az idén 11 ezer tonna csirke felvásárlását terveztük, március 15-ig azonban csak 10 ezer egyszáz tonnára tudtunk szerződést kötni. A 4 forinttal magasabb ár a mi felvásárlási körzetünkben — Szolnok megyében és Heves egy részén — is meghozta a termelési kedvet: napjainkban már 12 ezer 220 tonna csirkére van szerződésünk. — Miből származik a többlet? — A 130—135 dekagrammos átlagsúly helyett az idén 140—145 dekagrammos súly- lyal vesszük át a jószágot. A növekmény kisebb része származik az úgynevezett telepítési sűrűség növekedéséből: azokban a baromfiólakban, ahol ezt a technológia megengedi, egységnyi területen több csirkét nevelnek fel. A többlet túlnyomó- relszét, mintegy 80 százalé'kát azonban a használaton kívül épültek betelepítése és a rotációk számának emelése, a csirkék gyorsabb hizlalása adja. — ön szerint a gazdaságok mai megélénkülő termelési kedvére hosszú távon is számíthat-e a feldolgozó- ipar? — Véleményem szerint nem. Csak azért juthatunk több alapanyaghoz, mert magasabb áron vesszük meg a jószágot. Felárat azonban csak az idén fizetünk. Jövőre ismét az év eleji gondokkal találjuk szembe magunkat. ha a csirkenevelést nem tudjuk kifizetőbbé tenni, A gondok átfogó enyhülésére ligen nagy szükség lenne, hiszen a prognózisok szerint a baromfipiaci kon- juktúrára hosszább távon is számíthatunk. — Ügy érzem, átfogó rendezésen valamilyen központi intézkedést ért. Valóban erre van-e szükség? Nem a gazdaságoknak és a baromfifeldolgozó iparnak kellene inkább munkája gazdaságosságát javítani? — Kétségtelenül nagyon sok tennivalójh van az egész ágazatnak. Az elhul- lási arányok és a feldolgozási veszteségek csökkentésével például jelentős tartalékokat használhatnánk ki. A munka színvonalának javítása az említett esetekben pénzt, többletjövedelmet jelentene. A gondok azonban nem ennyire egyszerűek. Az utóbbi években nagyon leapadt a csirkeneveléssel elérhető nyereség összege. Tulajdonképpen ez fejeződik ki abban is, hogy fel- vásárlási körzetünkben a nevelőépületek kétharmada elavult, új ólat pedig 8 éve nem építettek. A korszerűtlen és sok helyen elhanyagolt telepeken csak kampányszerűen növelhető a termelés. Nem is véletlen, hogy a néhány évvel ezelőtti 14 ezer 200 tonnás felvásárlással szemben a mostani évi 12 ezer tonnás is sikernek számít. — A négyforintos felárral sok gazdaságban megtérülni látták a több és nehezebb munkát. De mi volt a véleményük azoknak az üzemeknek, amelyek rögtön az év elején szerződést kötöttek a baromfifeldolgozó vállalattal? — Sok helyen elégedetlenkednek éks nem is mindig alaptalanul. Nyersen forgalmazva azt is mondhatnám, hogy azok az emberek jártak rosszul, amelyek rendszeresen foglalkoztak a baromfitartás hatékonyságának fokozásával, ahol minden évben számítanak az ebből az ágazatból származó bevételre. és igyekeznek a szerzőidéseket minél korábban megkötni. Az intézkedésre, a felár megállapítására azonban a problémák ellenére is szükség volt: a kihasználatlan tartalékokat csak így vonhattuk be a termelésbe, így alkalmazkodhattunk a hirtelen jött konjuktúrához. Már csak egyetlen kérdésünk maradt, ezt azonban nem a törökszentmiklósi igazgatónak kel feltenni: igazságosabb útja nem lett volna a tartalékok feltárásának? V. Sz. J. t „Jólesett, hogy odafigyelnek az emberre...” — Naponta közel 45 tonna fémhulladék kerül a szolnoki 2-es számú MÉH-te- lepre. Ezekét kell: osztályozná. szietóktálni. csak így mehet a kohóba — mondja Kozma Béla művezető, aki még 194önben kezdte a MÉH elődjénél, a Vasfémben. — Miért éppen ezt a munkát vállaltam? Nehéz, de nekem tetszik a „vasas” szakma. (Bejövök heggel 7-re, ellenőrzőm a vagonokat, amelyek elszállítják a fémet, aztán megkezdődik az igazi munka. Tonnaszámra hozzák a hulladékot a vállalatok, üzemek. Van benne mindenféle fém. Ezt válogatjuk, négyen vagyunk a munkára, a Petőfi brigádban. Főnökei szerint jól dolgozik. Nem kapott még figyelmeztetést Sem. — Azt mondják. hogy gyakran vándorolnak az emberek: Mi erről a véleménye? — Van benne igazság is. Néhéz munka, nem mindig találja meg az ember az összhangot a főnökeivel, munkatársaivaL Akkor jönnek a bajok. Én úgy érzem, nekem sikerült, és az évek is ezt bizonyítják. — Megbecsülik, aki jól dolgozik? — Én tizennégyszeres M- tüniteteitit vagyok. A legnagyobb elismerés az volt. amikor a Parlamentiben Losoncai elvtáns 1974. augusztus 20-án átadta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Ez jólesett, éreztem, hogy figyelnek az emberre ebben az „ócskás” munkában is. — tarpai — Egység a cselekvésben Több mint huszonötezer lakos; az ipar és a mezőgazdaság 2,2 milliárd forintértéket termelt tavaly, az idén ez lényegesen több lesz; az összes foglalkoztatott 46,3 százaléka az iparban dolgozik; míg az 1960 és 1975 közötti 15 évben 1912 lakás épült, az ötödik ötéves tervben 912 (de ma is 860 jogos lakásigénylőt tartanak nyilván) ; a takarékbetét-állomány tíz év alatt megháromszorozódott; ma már minden utcában van villany; minden ötödik családnak van gépkocsija. Íme néhány jellemző adat Karcagról. „Pedig mi nem vagyunk gazdag, kiemelten fejlesztendő település” — mondja Zagyi János, a városi pártbizottság első titkára, amikor az ősi, kunsági település jelenéről beszélgettünk. És természetesen arról is szót váltottunk, mit tesznek Karcagon a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének magasabb színvonalra emeléséért. E kérdést boncolgatva egyrészt a városi pártbizottság irányító, szervező, ellenőrző tevékenységének formáif módszereit, másrészt annak tartalmi kérdéseit elemeztük. Összehangoltan, tervszerűen A városi pártbizottság első titkára a legfontosabb szervezeti intézkedésekhez a vezető párttestületek határozatait, döntéseit, állásfoglalásait sorolta, amelyek kiterjednek a gazdasági, a társadalmi, a politikai, a kulturális. élet folyamataira, a tennivalókra. Ezek a döntések — hangsúlyozta — nemcsak a pártszervek, -szervezetek, a pártbizottság tennivalóit jelölik meg, hanem a társadalmi munkamegosztásnak megfelelően az állami. a társadalmi és tömegszervezetekben, mozgalmakban, a különböző munkahelyeken dolgozó kommunisták feladatait is. A rendező elv: mindenki azt végezze el, ami a kötelessége. Ne akarja például a tanács feladatait átvállalni a Hazafias Népfront és a kertbarátmozgalom szervezésével — amely mind a társadalmi kapcsolatok tekintetében. mind a város lakosságának ellátása szempontjából egyre jelentősebb Karcagon — a népfront helyett ne a tanács vagy a Vöröskereszt foglalkozzon. Nem szólva arról, hogy így a városi pártbizottság, a végrehajtó bizottság ülésein a beszámoltatás a végzett munkáról sokkal egyszerűbb, egyértelműbb. Karcagon esküsznek arra, hogy okos lépés volt — és közelebbről megismerve működését ez így igaz — a TOB, azaz a társadalmi operatív bizottság megalakulása. Ezt a testületet azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a városfejlesztést, hasznosítsa a lakosság város iránti szeretetét ‘ különböző akciók — itt nemcsak a kétkezi társadalmi munkára gondoltak — kibontakoztatásával. E bizottság tevékenységéért — amelyben a tanács osztályai, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak, a különböző intézmények képviselői és mások dolgoznak, összesen tizenhatan — a városi párt- végrehajtóbizottság a felelős. Ez a bizottság tulajdonképpen állandó jelleggel működő koordináló és operatív szervező testület, összehangolja a különböző szervek, szervezetek tevékenységét, ezáltal tervszerűbb, hatékonyabb a társadalmi munka. A sajátos feladatok megismertetésének, a tennivalók összehangolásának fontos — így is fogalmazhatok, hogy nélkülözhetetlen — eszközei, a pártaktívák. A városi pártbizottság él is ezekkel a lehetőségekkel. Mint ahogyan gyakorta vannak vezetői megbeszélések. amelyeken a különböző akciók végrehajtásáról adnak számot a felelősök, vagy újabb tennivalókról, döntenek. Természetesen ezek nem helyettesíthetik a napi munkakapcsolatokat, a napi találkozásokat, beszélgetéseket. Ez a városi pártbizottság azon munkatársainak kötelessége, akik reszortmunkájuk mellett instruiktori feladatokat is ellátnak. Karcagon állítják: lehet tervezni az instruktort munkát is, azt, hogy mikor, milyen fő kérdésekre irányítják a figyelmet. A városi párt-végrehajtóbizottság az év második felében például tárgyal a politikai vitakörök munkájáról, arról, hogy milyen lehetőségek vannak a színvonaluk emelésére. A pártbizottság munkatársai most a pártalap- szervezetekben vizsgálják e kérdést, összesítik tapasztalataikat, aztán megtárgyalja azt a pártbizottság mellett dolgozó agitációs és propagandabizottság. Ilyen széles körű előkészítés után kerül az anyag jelentés formájában a vb elé. Jelentős eredmények Joggal merülhet föl a kérdés, hogy a vázolt szervezeti keretek között milyen munkát végeznek. Kommunista aktíva összehívását tervezi a városi párt- bizottság. A téma: a város sportmozgalmának fejlesztése. Az történt ugyanis, hogy amikor március 17-én a tanácselnök előterjesztése alapján a sportmozgalom helyzetéről 'tárgyalt a végrehajtó bizottság, azt állapította meg, hogy e tekintetben Karcagon nagy adósságok vannak. A sportmozgalom személyi és tárgyi feltételei szegényesek. az igényeket messze nem tudják kielégíteni. Egyáltalán, ezzel a feladattal nem társadalmi jelentőségéhez mérten foglalkoznak, és ennek oka a gondolkodásmódban van. Eldöntötték, hogy létrehozzák az egységes városi sportegyesületet. Jelenleg öt van. az erők így alaposan szétforgácsolódnak. Megalakították az aktíva szervező bizottságát, a tanácskozásra e hónap második felében kerül sor. Olyan kérdéseket akarnak tisztázni, amelyek ma gátolják a fejlődést. Egyezségre akarnak jutni, hogy az egész város egy emberként fogjon a feladatok végrehajtásához. A cél:megfelelő személyi és tárgyi feltételeket teremteni a sporthoz, a testneveléshez. Hasonló módon akarnak foglalkozni a későbbiekben az egészségügyi alapellátás fejlesztésével. Itt az a cél, hogy az alapellátás létesítményei is, színvonalukat tekintve, közelítsenek ahhoz a színvonalhoz, amely ma a karcagi kórház gyógyító munkáját jellemzi. A városi pártbizottság irányító, ellenőrző, szervező munkája — a sokféle módszer — már jelentős eredményekhez vezetett eddig is. Például 1973-tól összesen a 107 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság a városfejlesztés érdekében. Az utóbbi időben az erőt óvodák létesítésére összpontosították. Tavaly a gyermekintézmények kihasználtsága még 140 százalékos volt Karcagon, emellett háromszázöt kisgyerek felvételi kérelmét el kellett utasítani a tanácsnak. Most örömmel újságolják a város vezetői: az idén valószínűleg minden kisgyermeket felvesznek óvodába, és 120 százalékos lesz a kihasználtság. Az erők összpontosítása következtében nemcsak a 75 személyes, tanácsi beruházásai óvoda épül fel. Társadalmi segítséggel bővül a Csokonai úti óvoda — a KÁ- TISZ dolgozói 25 hellyel bővítik — 25 személyes óvodát épít a SZIM, a Kinizsi úti óvodát pedig ugyancsak 25 hellyel, a Magyar—Bolgár Barátság Tsz bővíti. Más példa: a város összefogásának, egységes cselekvésének bizonyítékai a Ti- szavidék fejlesztési tudományos napok, amelynek programra segítette például, hogy a Május 1. Tsz-ben aránylag olcsón épüljön fel a juhászati telep. Kiváló szakemberek, tudósok együttgondolkodása hozta, hogy míg másutt ezreket, Karcagon 800 forintot igényel egy férőhely létesítése. És az egységes cselekvés olyan egyedi, speciális feladatok valóra váltását is eredményezte, mint garzonházépítés a pedagógusoknak. Feladat van bűven A módjszerek tehát beváltak, feladat pedig van bőven: az ötödik ötéves terv sikeres befejezése, a hatodik ötéves terv feladatainak kimunkálása, hogy abban mindenki megtalálja a lehetőséget saját tenniakará- sának hasznosítására. Meg kell határozni, hogy mire van pénz, és mi az, amit csak társadalmi összefogással tud felépíteni a város. Ez az építés pedig nemcsak téglát, betont jelent, hanem szellemieket, a lakosság kulturális épülését is. Varga Viktória Az Üvegipari Művek Ajkai Üveggyárának termékeit a világ minden táján ismerik. A százéves gyár kollektívája megszakítás nélkül már hetedik alkalommal nyerte el a „Kiváló Gyár címet. Eredményeinek elérésében — melyek közül kiemelkedik, hogy húsz százalékkal túlteljesítették exportjukat — nagy szerepe van a kialakult törzsgárdának és a szakmunkásképzésnek. Képünkön: Első Keresz- tély nyugdíjas szakoktató még ma is tanítja a fiatalokat. Egy szép vázára Gagarin űrhajós arcmását csiszolta. ÜÜilÄl
