Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1980. június 20. Közlemény a KGST ülésszakáról 1980. június 17. és 19. kö-^ zsött a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság ^varosa­iban, Prágában megtartotok a Kölcsönös Gazdasági se­gítség Tanácsának soron levő, XXXIV. ülésszakát. Az ülés szak munkájában részi vet tek a KGST - tagállamok kul döttségei, továbbá a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége, az ülésszak munkájában meg­hívottként ugyancsak reszt vettek az Angolai Népi Köz­társaság. az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársa­ság és a szocialista Etiópia képviselői. „ . A tanács ülésszakán reszt vett a KGST tervezési együtt- működési bizottságának el- nőké, részt vették továbbá a KGST állandó bizottságai­nak és egyéb szerveinek, va­lamint a szocialista orszá­gok nemzetközi gazdasági szervezeteinek képviselői. Az ülésszakon elnökölt Lu- bomir Strougal, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, a CSSZSZK kormányának el­nöke. Az ülésszakon megállapí­tották, hogy a Varsói Szer­ződés aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövet­ség résztvevő országai a töb­bi országgal, minden béke­szerető erővel együttműköd­ve határozottan és hatéko­nyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint az. hogy ne engedje­nek háborút kitörni Európá­ban, sokoldalúan elősegítsek a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhí­tését, az államok közötti egyenjogú, békés együttmű­ködés fejlesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én el­fogadott nyilatkozat és fel­hívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együtt­működés megszilárdítására, az enyhülési politika folyta­tására és katonai területre való kiterjesztésére, a fegy­verkezési verseny megszün­tetésére, a leszerelés, első­sorban a nukleáris leszerelés megvalósítására, a vitás kér­dések békés úton történő ren­dezésére és a nemzetközi kapcsolatokból az erőpoliti­ka kiküszöbölésére, a biz­tonságnak és a népiek füg­getlenségének megerősíté­sére. A KGST-tagállamok kül­döttségei ismét hangsúlyoz­ták a helsinki záróokmány­ban foglalt elvekhez való hűségüket és annak szüksé­gességét. hogy aktívan és gondosan készítsék elő az össz-európai értekezlet részt­vevő államainak képviselői által a közeljövőben tartan­dó madridi találkozó konst­ruktív lébonyolítását, abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülési folyamat és a biztonság elmélyítése az aurópai kontinensen, hogy valamennyi területen tovább erősödjék az európai orszá­gok népiéi közötti egyenjogú együttműködés. A KGST-tagáilamoklban a munkásosztálynak, a pa­rasztságnak és az értelmi­ségnek a kommunista és munkáspártok vezetésével végzett önfeláldozó munká­ja, valamint a marxizmus— leninizmus és az internacio­nalista szol ädari tásna kj az egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a beflügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek és elvtársi segít­ségnyújtásnak elvei alapján történő sokoldalú együttmű­ködés fejlesztése és elmélyí­tése lehetővé tette, hogy to­vább fejlődjék a KGST-tag­államok gazdasági és tudo­mányos potenciálja, emel­kedjék a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala. A KGST-tagállamokban a nem­zeti jövedelem 1979-ben 1975- höz viszonyítva 19 százalék­kal, az ipari termelés 23 szá­zalékkal nőtt. A KGST-tag­államok nagyrészében a mű­szaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biztosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütemben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az 1976 és 1979 közötti időszakban az 1971—75. évihez viszonyítva a KGST-tagállamokban 9 százalékkal növekedett. Az . ülésszak kiemeite a KGST-tagállamok külgazda­sági kapcsolatainak eredmé­nyes fejlődését. 1979-ben ikülikeresikedelimi áruforgal­muk az előző éviihez viszo­nyítva 12,7 százalékkal nőtt, és felérte a 196 milliárd ru­bel értéket, egymás közötti áruforgalmuk pedig 7,7 szá­zalékkal emelkedett és hoz­závetőleg 111 milliárd ru­belt tett ki. A KGST-tagál- lámok többségében az egy­másnak történő száliíitások fedezték a legfontosabb fű­tő-, nyers- és alapanyagfaj­táik, valamint gépek és be­rendezések iránti import- szükséglet alapvető részét. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a K GST -szerveket irányító munkáját, és elégedetten ál­lapította, meg, hogy a ta­nács XXXIII. ülésszaka óta élteit időszakban végzett .gyakorlati tevékenysége ar­ra irányult, hogy eredmé­nyesen megvalósuljanak a KGST-tagállamok pártveze- tőinek találkozóin létrejött megállapodások, az együtt­működés elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének komp­lex programja, továbbá a hosszűfcávú együttműködési célprogramok és ezek konk­rét egyezmény ék rendszeré­vé történő külbonltakozására. Kiemelték, hogy ebben, az évben gyakorlatilag befeje­ződik a KGST-ta gáláinak sokoldalú integrációs intéz­kedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő fontosabb intézkedések vég­rehajtása. Megállapították, hogy a tervkoordinációs munkák a következő ötéves időszakra — egyes kérdések tekinteté­ben pedig hosszabb távra is — a befejezés szakaszéiban vannak. A koordináció elő­zetes eredményei azt mutat­ják, hogy e munkák folya­mán számos bonyolult gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési prob­léma alapjában véve meg­oldódott. Ez megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a KGST-taigálKLamofc kidol­gozzák a következő ötéves tervidőszakra szóló társadal­mi-gazdasági fejlesztési ter­veiket. Az ülésszakon megállapo­dás jött létre arról, hogy a nemzeti tervező szervek és a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a terv­koordinációs munkák befeje­zésének megfgyansításara. Az országok népgazdasági fűtő­anyag-, nyersanyag-, ener­gia-, gép- és berendezésigé­nyéinek teljesebb kielégíté­sére, valamint az egymás közötti kereskedelem volu­menének növedléséne és a nemzetközi szállítási felttéte- lek javítására. Az ülésszak megvitatta a KGST-szervékben Végzett, az olyan főbb gép- és be­rendezésfajták gyártásszako- sításánek és koopieráció já­rtaik elmélyítésére irányuló munkák amelyeknek bizto­sítaniuk kell a KGST-tagál- lámokban a műszaki fejlő­dést és a termelés növeke­dését az energetikában és a fűtőanyag-nyersanyag komp­lexumban, a gépiparban, az elékttrotieohn ikában. a rájdió- elektiron lkában, a vegyipar­ban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban. A gyár- tásszakosíitás és a koo­peráció területién jelenleg már több mint 120 több­oldalú és mintegy 660 kétoíl'daiú egyezmény van megvalósulóban. A szakosí­tás csupán a gépiparban több mint 10 ezer termék­fajtát öléi fel. A szakosított gépiipari termékek exportja a KGST-tagállamiak egymás (közötti áruszállításaiban kto. kétszer gyorsabban nő, mint az egész gép- és berendezés- export. Az ülésszakon ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a tár­sadalmi termelés intenzifi- kálása, a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű bevezetése terén a KGST-tagállamok előtt áltó feladatok a nem­zetközi gyártásszakosítással és kooperációval kapcsolatos munkák gyökeres javítását igénylik. Abból kiindulva, hogy a nemzetközi gyártás- szakosítás és kooperáció hosszútávú tervszerű fejlesz­tését célzó munka a követ­kező 10 évben a KGST-tag­államok közötti továhbi együttműködés hatékonysá­gának növelésében a legfon­tosabb irány, az ülésszak intézkedéseket határozott el a munka minőségileg új szintre való emelése végett. Félhívták a fiigyeimet an­nak szükségességére, hogy a szakosítási és kooperációs együttműködiést a nagy nép- gazdasági jelentőségű prob­lémákra összpomtosí tsáik, erősítsék az együttműködés komtpfex irtáséit olymódon hogy összehangolják a ku­tatást, a fejlesztést, a mű­szaki eszközök kialakítását meghonosítását és gyártását, továbbá megszervezik ezek műszaki kiszolgálását, és ugyancsak felhívták a fi­gyelmet arra, hogy bővíteni keli az egységesített rész­egységek és alkatrészek nemzetközi szakosításának mértékét a végtermékek gyártásának fokozása céljá­ból. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy fejlesz- szék tovább a KGST-tagál­lamok együttműködését a kiváló minőségű anyagok gyártása terén az országok legfontosabb iparágai szük­ségleteinek kielégítése cél­jából. Az ülésszak folyamán a KGST-táigáiamoik külldötüég. vezetői egyezményt írtak alá az új számítástechnikai esz­közök kifejlesztésének és gyártásának többoldalú nem­zetközi szakosításáról és kooperációjáról. A felek ki­nyilvánították azt az elhatá­rozásukat, hogy az egyez­mény alapján a következő ötéves tervidőszakban az 1976—80. évihez viszonyítva mintegy kétszeresére növelik a korszerű számítástiechnikai eszközök kölcsönös szállítá­sának vollumemeit. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagállamok gazdasági fejlődésére egyre nagyobb hatást gyakorolnak gazdaságuk energiával, fűtő- és nyersanyagokkal való el­látásának problémái, és az új erőforrások közös erőfe­szítésekkel1 történő bekapcso­lására irányuló együttműkö­dés fejlesztése mellett ki' emelte a fűtőanyagokkal, nyersanyagokkal, energe­tikai és egyéb anya­gi erőforrásokkal való leg­nagyobb mérvű takarékosság jelentőségét. Ügy döntöttek, hogy nagyobb figyelmet for­dítanak az ezek legésszerűbb félhasználásával kapcsolatos együttműködés (kérdéseire. Ezzel egyidejűleg döntése­ket hoztak arról, Hogy bő­vítik áz együttműködést a KGST-tagállamok perspekti­vikus területéin folyó föld­tani feltáró munkák végzé­sében. a fűtőanyagok és egyéb fontos ásványi nyers­anyagok feltárt készleteinek és kölcsönös szállításainak növelésében, a fűtőanyag-ki- termelő és felhasználó ága­zatok korszerű, gazdaságos és nagy teljesítményű be­rendezésekkel történő ellátá­sában, valamint az új és felhasználásában. A közeli másodlagos energiaforrások évekre előirányozták a fű­tőanyag-energetikai problé­mák megoldását célzó, 2000- ig szóló tudományos-műsza­ki prognózis kidolgozásának megszervezését. Az ülésszak idején kor­mányközi általános egyez­ményt írtak alá arról, hogy a tanács tagállamai együtt­működnek a kődiajfeldolgo- zás fokának olyan korszerű technológia (bevezetésével való számottevő növelésé­ben, amely a másodlagos fel­dolgozási folyamatokhoz szükséges gépek és berende­zések gyántásszakasífással és kooperációval történő készí­tésén alapult Az ülésszak kiemelte a tu­dományos-műszaki együtt­működés területén az új termékfajták meghonosítá­sára és a technológiai töké­letesítésére, a kibocsátan­dó termékek minőségének és műszaki színvonalának eme­lésére végzett, a komplex programnak és a hosszútá- vű célprogramoknak megfe­lelő jelentős munkát. A ta­nács XXXIII. és XXXIV. ülésszaka közötti időben az országok 27 többoldalú tu­dományos-műszaki együtt­működési egyezményt kö­töttek. A KGST Tudomá­nyos-műszaki Együttműkö­dési Bizottsága keretében kidolgozták a KGST-tagál­lamok tudományos-műszaki együttműködésének fő irá­nyait az 1990-ig terjedő idő­szakra. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok folytatták a Vietnámi Szocialista Köz­társaság. a Kubai Köztársa­ság és a Mongol Népköztár­saság számára gazdaságuk fejlesztésének meggyorsításá­hoz és hatékonyságának nö­veléséhez, a műszaki-tudo­mányos haladás meggyorsí­tásához történő segítség- nyújtást. Az ülésszak idején általános egyezményt írtak alá a KGST-tagállamok ál­tal a Kubai Köztársaság gyorsított tudományos és mű­szaki fejlesztése tervének megvalósításában kifejtendő együttműködésről. Mélyült és feilődött a KGST és a JSZSZK közötti együttmű k ödés J u goszlá v ia jelenleg 22 együttműködési területen vesz részt a KGST- szervek munkájában, több mint. 70 többoldalú .gyártás- szakosítási és kooperációs, valamint műszaki-tudomá­nyos együttműködési egyez­mény és megállapodás részt­vevőié. Folytatódott a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsa és a finn köztársaság közöt­ti eredményes együttmű­ködés. Együttműködés való­sult meg jovábbá az Iráki Köztársasággal és a Mexikói Egyesült Államokkal. A KGST-tagállamok az internacionalizmus elveit kö­vetve mind két—, mind többoldalú segítséget nyújta­nak a szocialista fejlődés útjára lépett fiatal államok­nak és más fejlődő orszá­goknak gazdasági fejlődé­sük meggyorsítása, politikai és gazdasági függetlenségük megerősítése végett. A ta­nács tagállamai jelenleg Ázsia. Afrika és Latin-Ame- rika 90 fejlődő országának nyújtanak gazdasási és mű­szaki-tudományos segítséget. Az érdekelt KGST-tagálla­mok 1979-ben 39 fejlődő or­szággal több mint 100 hosz- szútávú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési egyezményt kötöttek. Az ülésszak résztvevői megerősítették hogy szoli­dárisaik a fejlődő államok­nak azzal a jogos törekvé­sével, amely arra irányul, hogy elérjék teljes eazda­sági függetlenségüket, és megszüntessék az imperialis­ta monopóliumok által tör­ténő kizsákmányolást, meg­szabaduljanak az egyenlőt­lenségtől és egyes államok má­sok által történő elnyomásá­tól. érvényesítsék minden népnek azt a jogát, hogy országa felvirágoztatása ér­dekében saját maga rendel­kezzék nemzeti természeti kincseivel. Az ülésszak hangsúlyoz­ta: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának válto­zatlan törekvése, hoffv fej­lessze az együttműködési kapcsolatokat más országok­kal és nemzetközi gazdasá­gi szervezetekkel az igaz­ságos, egyenjogú és kölcsö­nös előnyökön alapuló, a béke és a haladás javát szol­gáló nemzetközi munkameg­osztás elmélyítése céljából. Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság kormá­nyának kérésével kapcso­latban az ülésszak határoza­tot hozott az afganisztáni félnek a KGST munkáiéban megfigyelőként, való részvé­teléről. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka az egyetértés, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkörében folyt le. Szabolcs-Szatmárban járt az űrpáros Nyíregyházára érkezett a szovjet—magyar űrpáros, Va- lerij Kubászov és Farkas Bertalan, valamint kíséretük (Folytatás az 1. oldalról.) tó ki, hogy Farkas Bertalan személye igazi barátot tes­tesít meg,. alki péidáisan helytállt a kozmoszban is. A taps és a Mikes üdvözlés az első magyar űrhajós be­széde során sem szakadt meg; Farkas Bertalan őszin­te szívből mondott köszöne­tét maga és űrtáinsa, vala­mint a velük érkezett többi vendég nevében a séülőföldi fogadtatásért, amely — ma­ként az űrben tett utazás — kiitörüilhétetlein az emlé­kezetből. A nagygyűlés a zárszót követően az Inter- nacionálé hangjaival’ ért vé­get. Ezután rövid sport- és 'kulturális műsor következett és a szahoOcs-szaitmáiri Láto­gatás városnézéssel fejező­dött be. Változások az iráni vezérkar élén Baniszadr iráni elnök teg­nap elfogadta Hadi Sadmehr tábornok, vezérkari főnök lemondását, és helyére Vali- ollah Eallahi tábornokot, a szárazföldi erők eddigi fő- parancsnokát nevezte ki, A volt vezérkari főnök, aki korábban már nyugállo­mányban volt, és a múlt év decemberében vállalta el a fontos (katonai megbíza­tást, ezentúl az elnök kato­nai főtanácsadója lesz. A hírügynökségi jelentésekből nem derül ki. hogy mi le­hetett Sadhmer lemondásá­nak oka. A szárazföldi 'erők új fő- parancsnokává és egyúttal a csendőrség vezetőjévé Ali Zahdr Nedzsad tádomokot nevezték ki. A légierő új parancsnoka a néhány hét­tel ezelőtt lemondott Amir Bahman Baker! tábornok utódjaiként Dzsavad Fakuri ezredes lett. Csehszlovák—szovjet atomenergetikai program Csehszlovákia és a Szov­jetunió atomenergetikai együttműködéséről hosszú távú, 1990-ig érvényes prog­ramot írt alá szerdán Prá­gában Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szövetségi kor­mány elnöke Alekszej Ko- sziginnal, a Szovjet Minisz­tertanács elnökével, aki a KGST XXXIV. ülésszaka alkalmából, országa küldött­ségének vezetőjeként érke­zett a csehszlovák fővá­rosba. Az okmány a csehszlovák gépipar legjelentősebb integ­rációs műveletei közé tarto­zó és korszerű szerkezeti át­alakítását segítő, eddig is sikeres kétoldalú együttmű­ködés további fejlesztését irányozza elő. A program időszakában! Csehszlovákia 440 és 1000 megawattos szov­jet WER-típusú atomerő- művi áramtermelő egysége­ket gyárt majd, nemcsak saját szükségletére. hanem exportra is, hozzájárulva ez­zel az egész szocialista kö­zösség energia-szükségletei­nek kielégítéséhez. A Szov­jetunió egyrészt ezekhez né­hány berendezésfajtát szál­lít, másrészt segítséget nyújt Csehszlovákiában létesítendő további atomerőművek ter­vezéséhez és építéséhez. A megállapodás értelmében csehszlovák szervezetek is részt vesznek az atomener­gia békés felhasználásának fokozását célzó fontos kuta­tó és fejlesztő munkában. telexen érkezett BUDAPEST Az Elnöki Tanács küldött­sége Katona Imrének, az El­nöki Tanács titkárának ve­zetésével tegnap este haza­érkezett Minszkbői, ahol a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti küldöttségeinek konzultatív tanácskozásán vett részt. NEW YORK Szerdán ülést tartott az ENSZ apartheideílenes kü­lönleges bizottsága. Kurt Waldheim főtitkár vala­mint a földrajzi csoportok képviselői mondtak beszédet a dél-afrikai népek iránti szolidaritás napja alkalmá­ból. A bizottságban résztvevő szocialista országok nevében Hollai Imre nagykövet, Ma- !gytaransizáig állandó ENSZ- képviselője szólalt fel. BECS sérül De Vos holland nagy­követ elnökletével tegnap megtartották Bécsben a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 240. plenáris ülését. RÓMA Tegnap este európai kőr­útjának első állomására. Rómába érkezett Carter amerikai elnök, aki két na­pot tölt az olasz fővárosban, majd továbbutazik Velen­cébe, és részt vesz a vezető tőkés országok csúcstalálko­zóján. BONN Tegnap kétnapos hivata­los látogatásra Borimba ér­kezett Huang Hua kínai kül­ügyminiszter. és délután megkezdte a tárgyalásokat nyugatnémet kollegájával. Gemsoherrel, elsősorban a közel-keleti és az ázsiai (hely­zetről. MOSZKVA A Szovjetunió és India közti 1980—81-re szóló pót­lólagos áruszállításokról ír­tak alá megállapodást teg­nap a szovjet Külkereske­delmi Minisztériumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom