Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

1980. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÍGY LRTIRN R TÚLSÓ PARTRÓL Külkereskedelemről, az Aprítógépgyár ürügyén Alakuló tanácsülések- Esküt tesznek a szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai (Folytatás az 1. oldalról.) dítani a lakosság kulturális igényeinek magasabb szín­vonalon történő kielégítését. Ebben fontos szerep hárul a művelődésügyi szakigazga­tásban dolgozók mellett a város értelmiségére, vala­mennyi tanácstagra és a munkabizottságokban tevé­kenykedőkre is. Hangsúlyoz­ta: a mai napon megalakult városi tanácsra, a vb-re, a tanácsi bizottságokra, a tisztségviselőkre és az egész apparátusra háruló tenniva­lók nem lesznek kisebbek, mint az elmúlt ciklusban voltaik. Sőt, az elért színvo­nal megőrzését, javítását az eddigieknél nehezebb gaz­Tegnap tartotta alakuló ülését a törökszentmiklósi Városi Tanács is a művelő­dési ház Pódium-termében. Az eseményen részt vett Ma­joros Károly, a megyei párt- bizottság titkára, Sipos Ká­roly, a megyei tanács elnök- helyettese és Papp Lajos, a városi pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képviselő. Az ünnepi tanácsülést Ur- vai Dezső korelnök nyitotta meg. Ezután megválasztot­ták a héttagú ügyrendi és számvizsgáló bizottságot, amely felülvizsgálta a ta­nácstagok mandátumát, majd a bizottság elnöke jelentet­te, hogy a tanácstagok vá­lasztása törvényes volt. Gál Géza, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára 11 tagú végrehajtó bizottság megválasztását javasolta a testületnek. Ezután Fehér Miklóst a városi tanács el­nökének, Kóródi Antalnét a városi tanács elnökhelyette­sének választották. Rajtuk kívül a végrehajtó bizott­ság tagja lett Papp Lajos, Búzás István, Csemány Bé­la. Leczki Rozália, Lukács Ferenc, dr. Szántai Gábor, Szendrei Mártonná és Kon­koly Antal. A végrehajtó bi­zottságnak dr. Papp János vb-titkár hivatalból tagja. Az eskütétel után Fehér Miklós tanácselnök elnökle­tével folytatódott az ünnepi tanácsülés. Következő napi­rendi pontként a városi NEB- et választották meg, amely­nek elnöke Korda Sándor lett. Majd a népi ülnökök­nek szavazott bizalmat a testület. A Himnusz hangjaival nyi­tották meg tegnap délután Jászberény város újonnan megválasztott tanácsának alakuló ülését is. Oláh János korelnök kö­szöntötte a 68 tagú testületet és a vendégeket, közöttük Szűcs Jánost, az MSZMP megyei bizottságának titká­rát és Ulveczki Tibort, a megyei tanács elnökhelyette­sét. Az ülés első napirendi pontjaként megválasztották az ügyrendi és számvizsgáló bizottságot, amely azonnal megkezdte munkáját. A sza­vazás jegyzőkönyveinek át­vizsgálása után a bizottság elnöke — Kalmár Frigyes—• bejelentette: a tanácstagokat a törvényes előírásoknak megfelelően választották meg. A tanácstagok egyhangú­dasági, pénzügyi feltételek között kell biztosítani. Köszöntötte a városi ta­nácsot a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Bekényi Istvánná is. A tanács ezután zárt ülé­sen folytatta munkáját, ahol titkos szavazással megvá­lasztotta megyei tanácstag­nak Barta Lászlót, dr. Feny­vesi Józsefet, Czibulkáné dr. Németh Emíliát, Bánhe- gyesi Sándort, dr. Karsai Koppányt, Szabó Lászlónét, dr. Brunszvik Pált, Munká­csi Istvánt és Pélyi Sándort. A megyei tanácstagok nevé­ben — miután átvették meg­bízóleveleiket — Barta Lász­ló mondott köszönetét a megtisztelő bizalomért. Majoros Károly a megyei és a városi pártbizottság, va­lamint a megyei tanács ne­vében köszöntötte a városi tanács tagjait, valamennyi tisztségviselőjét, a Népi El­lenőrzési Bizottságot és a népi ülnököket. További te­vékenységükhöz sok sikert, eredményes munkát kívánt. Majd a többi között hangsú­lyozta: — Az a hatvanhat ta­nácstag aki június 8-án bi­zalmat kapott Törökszent.- miklós lakóitól, ezzel a köz szolgálója, segítője lett. A továbbiakban legfőbb köte­lességüknek a városi ta­nács és a választó polgárok kapcsolatának erősítését, az országos és a helyi felada­tok megoldásának segítését tekintsék. Felszólalt és köszöntötte Törökszentmiklós tanácsát Katona Sándor nyugdíjas, aki 1950 óta tanácstag és dr. Farkas István, a Hazafi­as Népfront városi bizottsá­gának elnöke. . Ezután került sor a me­gyei tanácstagok jelölésére, májd a tanács tagjai titkos szavazással Benedek Gábor- nét. Lakatos Istvánnét és Tóth Józsefet választották meg megyei tanácstagnak, akik átvették megbízólevelü­ket. Az alakuló tanácsülés végén Sipos Károly átadta Fehér Miklósnak azt az ok­levelet, selyemzászlót, és az 1 millió forint pénzjutalmat, amely a megye települései között indított társadalmi munkaversenyben az első he­lyezettnek jár. lag a jászberényi Városi Ta­nács. elnökévé választották Búzás Sándort, tanácselnök- helyettessé Emel Józsefet; a végrehajtó bizottság további tagjainak Szívós Antalt, Ba­logh Bélát, dr. Jakus Zol­tánt, Lukácsi Lászlót, Náná- si Károlyt, Bujdosó Józsefet, Kövér Bélát és Várnai Ist­vánnét. A vb titkára dr. Mi­hályi István, hivatalból tag­ja a végrehajtó bizottság­nak. Az új vb tagjai ez­után esküt tettek, majd a tisztségviselők nevében Bú­zás Sándor köszönte meg a bizalmat. Búzás Sándor ezután át­vette az ülés elnöki tisztét, majd megválasztották a jász­berényi Járásbíróság munká­ját a jövőben segítő 72 né­pi ülnököt. A választások után Szűcs János kért szót. A megyei pártbizottság és a megyei ta­nács nevében köszöntötte a megalakult testületeket. El­mondta, hogy az országgyű­lési és a tanácsi választáso­kat az egész megyében Jász­berényben is jól előkészítet­ték. A jelölő gyűléseken a város polgárai hozzászólása­ikkal, javaslataikkal bizonyí­tották politikai érettségüket, készégüket a feladatok meg­oldására. Felszólalása után átadták a város tanácselnö­kének az oklevelet és se­lyemzászlót, a 750 ezer fo­rintot a megye városai kö­zötti társadalmi munkaver­senyben elért második he­lyezésért. A tanácsülés utolsó aktu­saként Ulveczki Tibort, Ba- csa Ferencet, Bárdos Istvánt és Velkei Bélát a megyei tanács tagjaivá választották meg. Mezőtúr A mezőtúri Városi Tanács tegnapi alakuló ülése Hegyi István megnyitó szavaival kezdődött. A vendégek kö­zött köszöntötte Szabó Ist­vánt, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Papp Sándorné doktort, a megyei tanács osztályvezetőjét és Kelemen Zoltán országgyű­lési képviselőt. A testület első napirendi pontként megválasztotta az ügyrendi és a számvizsgáló bizottságot, melynek elnöke K. Nagy Lajos lett. ö tett jelentést a tanácstagok meg­választásának törvényességé­ről. A tanácstagok mandá­tumának hitelesítésével meg­alakult a városi tanács. Ez­után került sor a végrehajtó bizottság létszámának meg- a tanácselnök-helyettes és a altípusára, h tanácselnök, végrehajtó bizottság tagjai­nak megválasztására, vala­mint eskütételére. Takács József, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának javaslatára 9 ta­gú végrehajtó bizottságot vá­lasztottak. A városi tanács elnöke ismét Papp János, az elnökhelyettes pedig Molnár Ernő lett. A végrehajtó bi­zottságba választották Mó­ricz Bélát, Kishont! Istvánt, Takács Józsefnét. Balogh Jenőt, Máté Imrét és Sipos Lajost. Dr. Erdélyi Ferenc vb-titkár hivatalból tagja a végrehajtó bizottságnak. A vb tagjainak eskütétele után Papp János tanácsel­nök a választás tapasztala­tait összegezte, és elemezte a városi tanács előtt álló fel­adatokat. Ezt követően meg­választották a városi Népi Ellenőrzési Bizottságot, melynek elnöke Bús István lett. A városi NEB tagjainak eskütétele után megválasz­tották a népi ülnököket is. Eddigi munkájukról őszinte elismeréssel szólt dr. Lipták Ernő, a városi bíróság elnö­ke. Eskütételük után Szabó István a megyei pártbizott­ság, Papp Sándor dr. pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében köszön­tötte a tanácstagokat, és a közélet más területeire meg­választottakat. A városi tanács alakuló ülése Móricz Béla, Csekő Sándomé és dr. Galambos Béla megyei tanácstaggá vá­lasztásával ért véget. — A múlt jut eszembe, és önkéntelenül a szállítási ha­táridők be nem tartásával kell kezdenem, ha a jászbe­rényi Aprítógépgyárral kia­lakított kapcsolatokról be­szélek — mondta Szabó End­re. a Csepel Művek Pannó­nia Külkereskedelmi Válla­latának létesítményigazgató­ja. Nemcsak azért ,,indított” így az igazgató, mert a gon­dok mindig jobban belevé­sődnek az emlékezetébe, ha­nem a múlt még közelii. Az elmúlt évben is hasonló ne­hézségek árnyékolták be a két vállalat kapcsolatát. Nem volt megbízhatatlan társ a jászberényi, az előforduló késések azonban kellemetlen helyzetbe hozták a külkeres­kedőket. A szerződéses határ­idők be nem tartásának ugyanis a kötbér volt a leg­könnyebben elviselhető kö­vetkezménye. Több kárt. oko­zott a megrendelők bizal­mának elvesztése. a rende­lések elmaradása. Márpedig ilyen következményekkel az egyre igényesebbé váló szo­cialista piacokon — az Ap­rítógépgyárban készülő cső­gyári berendezéseket itt ér­tékesíti a Pannónia — is számolni kell. flz együttműködés kompromisszum Mennyire jellemző a jász­berényi vállalatra a késede­lem? A Pannónia vezetői szerint semmivel sem job­ban. mint bármelyik átlagos partnerükre, a problémák közül azonban ez kívánko­zik az első helyre. A Ma­gvar Hajó- és Darugyár Ka­zánfővállalkozási Irodájának — ez a szervezet, foglalkozik a Görögországban és Tö­rökországban épülő hőerő­művek nálunk készülő rész­egységeinek, és a jászberé­nyi szénőrlő malmoknak az exportjával — vezetője. Tő- zsér Lajos viszont alig talál­kozott ilyen hibával: — Történt egy hónapos csúszás is. de ez nem ve­szíthetett össze bennünket. Mindenfajta együttműködés kompromisszum, és a meg­egyezésre különösen töre­kedni kell akkor, ha az or­szágnak százmillió dollárt hoz az üzlet. (Jászberény­ben ennek az értéknek kö­rülbelül tíz százalékát ál­lítják elő). A NIKEX külkereskedelmi vállalatnál bizonyosodott be, hogy a szállítási határidők gondja az Aprítógépgyár esetében létezik is, meg nem is. Dinnyés Sándor, az Államközi és Együttműkö­dési Igazgatóság vezetője csak dicsérni tudta a válla­latot. Szerződéses kötele­zettségét — nyugatnémet megrendelésre betonszállító mixerkocsifchoz készítenek forgódobokat — mennyiség­ben és kitűnő minőségben eddig határidőre teljesítette. Déri Tibor egy másik, a IV. számú igazgatóság osztály- vezetője azonban már nem tudott, csak jót mondani: „a jászberényiek a mi igaz­gatóságunk közvetítésével éladott termékek esetében jónéhányszor képtelenek vol­tak időben szállítani. „A határidő-kérdés felemássá­gának jellemzésére egy pél­dát is elmesélt: — Nemrégiben rakták* ha­jóra azt a forgókemencét, amelyik elkészítésének fő­vállalkozója az Aprítógép- gyár volt. Érdekes ennek a nyugati vevőnek gyártott terméknek a története. A megrendelés élfogadása után a fővállalkozó boszorkányos gyorsasággal készítette el a műszaki dokumentációt. A svájci partner csodálkozott, szinte meg is ijedt: a szo­kásos magyar tempóval kal­kulált. és már attól félt. hogy jóval korábban kap­ja meg az árut. mint ami­kor a beépítését megkezd­hetnék. Végül mégsem csa­latkozott. December helvett csak június elején indulha­tott útjára a forsőfcemence. Szerencsére a külföldi épít­kezés is sokat késett. így botrány nem lett az ügy­ből. Elsőbbség nélkül A NIKEX szakembere a történethez hozzátette, hogy nemcsak az Aprítógépgyár hibáztatható, az őt kiszolgáló vállalatok legalább annyira vétkesek. A külkereskedőknek azonban a végeredmény okoz gondot. De nemcsak akkor ám. ha a gyártó a szerző­désben rögzített időpontnál később fejezi be a munkát. A magyar vállalatok a vi­lágpiacon megszokottnál nor­mális esetben is sóikkal hosz- szabb idő alatt teljesítenek egy megrendelést. Mi en­nek a következménye? A szakemberek véleménye meg­oszlik. Egyikőjük szerint, ha a tárgyalások szerződéskö­téssel végződnek, akkora vi­szonylag hosszú magyar ha­táridő is ugyanolyan jó, mint a rövidebb. Lehet, hogy a kérdés valóban ilyen 'ée.v- szerű. a külkereskedelmi vállalatoknál azonban igen sokan másként vélekednek. Itt csak egy. a NIKEX-nél elhangzott Véleményt eme­lünk ki. — Sajnos, a külföldi meg­rendelések elbírálásának az Aprítógépgyárban sincs kü­lön mechanizmusa. Az ilyen ajánlatok is — kivételes ese­tektől eltekintve — ugya­nazokat a főosztályokat, osz­tályokat járják meg, mint a hazulról érkezettek. Az összevetés a helyi műszaki lehetőségekkel, a szabad ka­pacitások és a várható költ­ségek félmérésének tempó­ja sem gyorsabb az itthon különben is szokásosnál. Jászberényben ugyanúgy hiányoznak az export el­sőbbségét biztosító szerve­zeti keretek, mint máshol. Pedig a határokon túli ve­vők kétségtelenül gyorsabb reagáláshoz szoktak. Áremelést, de milyen áron? De nemcsak ezért lenne szükség az előzetes elem­zés. a gyártás idejének le­rövidítésére. Grünwalszky Károly. a Pannónia üzlet­kötője szerint gyorsabb szál­lítással a külkereskedelmi és a gyártó vállalat közötti ár­viták hevessége is mérsék­lődne: — Hányszor előfordult az utóbbi években — nemcsak az Aprítógépgyár esetében — hogy a szerződéskötés és a szállítás között eltelt idő alatt megváltozott belső ár­rendszerünk! Mire elkészült az áru. a kialkudott, szerző­désben rögzített ár nem egy­szer már alig hozott valami nyereséget a gyártónak, a külföldi vevő viszont csak az eredeti árat volt hajlan­dó megadni. Pedig a jöve­delmezőség ilyen váratlan romlása ellen a szállítási ha­táridők rövidítésével is le­hetne védekezni. Rövidebb távon a gyártó nagyobb va­lószínűséggel számíthat a gazdálkodás feltételeinek ál­landóságára. Kevesebb meg­lepetés érheti. Sajnos a vé­dekezés ilyen jeleivel Jász­berényben sem találkozha­tunk. A határidő azonban csak egyike a külkereskedelem és a gyártó között vitákat szülő problémáiknak. A kap­csolatnak legalább ennyire neuralgikus pontja az ár. — Igen fontos lenne — elemezte Csanádi Lajos, a Pannónia gazdasági igazga­tója —. hogy évről évre ár­emeléseket harcoljunk ki a határokon túl. Célunkat leg­többször sikerül is elérni, azonban nagyon körültekin­tően kell bánnunk ezzel a gazdaságosságot megőrző fegyverrel. Sajnos, az Aprí­tógépgyárat éppen most egy rossz példa szereplőjeként kell megemlítenem. Több millió márkás szerződést kö­töttek egy nyugatnémet cég­gel. az árban is megegyez­tek. A termékek gyártása azonban —• a külföldi fél kérésére — csak a jövő év­ben kezdődik meg. A jászbe­rényiek viszont már most bejelentették: jövőre csak tíz százalékkal magasabb áron szállítanak. Mi igyek­szünk meggyőzni őket. hogy törekvésük nem sok sikerrel kecsegtet Az árakat lehet, sőt kell is emelni, de nem akkor, amikor a megrendelő még nem is látta, hogy mi­lyen munkát kap. Az Aprító­gépgyár érve nem is túl hatásos: egy csak sejthető dologra, a jövő évben vár­ható hazai árváltozásokra hivatkoznak. — Az az igazság — kap­csolódott a beszélgetésbe Girünwalszky Károly —•, hogy a könnyeket sehol sem fize/tik meg. Márpedig a külföldi vevők csak a sí­rást látják, amikor szabá­lyozórendszerünk módosítá­saira hivatkozunk. Az aktív árpolitika nem azt jelenti, hogy áremelést követelünk, ha drágábbak lettek az anya­gok. A vásárló akkor fizet könnyen többet, ha pénzé­ért többet, újszerűbbet is kap. A berendezések korsze­rűsítése esetén a költségek növekedésénél lényegesen gyorsabb ütemben , növekvő ár harcolható ki. Ha csökken a kereslet Az Aprítógépgyártól is a műszaki fejlesztés rendsze­rességét kérték számon a Pannóniánál. Igaz, Jászbe­rényben már kidolgozták a csőegyengető gépcsalád kor­szerűsítésének terveit, a ke­reskedők szerint azonban az „újítás” korábban is el­kelt volna. „Nem elég ugyan­is egy korszerű licencet megvenni, és évekig ez alap­ján dolgozni. A piac igé­nyeinek változása rövid idő alatt tesz elavulttá egy-egy terméket” — bizonyították igazukat. Ezekhez a gondolatukhoz a NIKEX-nél azt is hozzátet­ték hogy az ilyen jellegű fejlődésnek az Aprítógép­gyárban nem lehet komoly akadálya. A vállalat műsza­ki gárdája kiváló, az új el­gondolások valóra váltása sem ütközhet nehézségbe, mert a gyár gépekkel igen jól felszerelt. (Néhány uni- cumnak számító berendezé­sük, például igen vastag le­mezek hengerlésére szolgáló gépük és óriási fogazószer­kezetük is. van.) — Talán a kiváló terme­lési feltételeknek is köszön­hető, hogy az Aprítógópgyár külkereskedelmi munkája nem jobb a magyarországi átlagnál — mondta el véle­ményét a néhány évvel ez­előtt még a jászberényi vál­lalatnál dolgozó Dóri Tibor. — Nemrégiben akár másfél évre elegendő, viszonylag könnyebben teljesíthető ha­zai megrendelésük is bár­mikor akadt. Az elvárt ex­port teljesítése után válogat­hattak. melyik megrendelő kérésének tesznek eleget. Csak hát mára megválto­zott, és a jövőben is változ­ni fog ez a helyzet. Például azért, mert a vállalati és ál­lami pénzösszegek apadása után a beruházási javakat gyártó vállalat munkája iránti hazai kereslet való­színűleg megcsappant. Egyre fontosabbá válnak a kül­földi megrendelések. Lehet belőlük eleget szerezni, hi­szen az Aprítógépgyárat mű­szaki adottságai szinte uni­verzálissá teszik, a jövőben azonban gyakrabban kell kecsegtető szállítási feltéte­leket ajánlani a határokon túlról jött vevőknek. Az al­kalmazkodni akarás első je­leivel már találkozhattak is a külkereskedők. A NIKEX- nél a jászberényieknek Bu­dapesten nemrégiben meg­nyitott fővállalkozási irodá­ját és azt a cselekvési prog­ramot dicsérték. amelynek jegyében a külkereskedelmi vállalatot havonta informál­ják kihasználatlan termelési lehetőségeikről. V. Szász József Törökszentmiklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom