Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

1980. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Í|U»»mm:nni;»j U 1 «■hsHHSHHHsnníiM __________ c^LCsLL Nehéz emberek? Sikeres emberek utón „ne­héz emberek” is a képer­nyőn — Hortobágyi Éva szerkesztő-riporteri miunká­jával mintha csak csatlakoz­nék Vitray Tamás műsorá­hoz, ugyanis míg a Siker a végeredmény tükrében mu­tatja fel a tehetséget, addig ő a Legszemélyesebb köz­ügyeimben az első jelentke­zésből ítélve alkotója ugyan­is sorozatnak szánja, azt a folyamatot, egészen ponto­sain azt a társadalmi szituá­ciót igyekszik körültapogat­ni, jellemezni és elemezni, amelyben az újat teremtő ember vívja a maga harcát a végeredmény, a siker re­ményében. Mondhatni a két műsor mintha kiegészítenék egymást. Az első „nehéz embert” Kecskeméten fedezte fel a televízió, az Ybl-díjas épí­tész, Kerényi József szemé­lyében. A róla készített film első képeiből, amint béké­sen sétálva Látjuk őt, kelle­mes zene hangjainál — kis­sé érzelmes indítás, talán annak jelzésére hogy akiről szól a film, otthonosan érzi magát ebben a világban — az érzelmesre hangolt első mozzanatokból aligha gon­dolhattunk arra, hogy Hor­tobágyi (Éva nem vaflbmi színesen, gazdagon megfestett portrét akar átnyújtani a jeles építészről, hanem az ellentétek szembesítésével egy erőteljesen gondolati, közéletünk állapotát vizslató riportfilmet, amelyben bár a központi szerep egy építészé, de amelynek minden részt­vevője egyaránt fontos sze­repet tölt 'be. Itt minden vé­leménynek, még a néhány szavas megszólalásnak is sú­lya van; egy-egv kiejtett szó mögött is egy teljes emberi magatartás húzódik, egy-egy életfelfogás szólal meg — világunk, feladataink megí­télésére vonatkozóan. Milyen rokonszenves és hasznos felfogása a dolgok­nak, ahogyan a megyei épí­tőipari vállalat vezetője nem átallotta nyilvánosan bevallani, hogy meggyőző érvek hatására bizony kész volt feladni a már kialakí­tott régebbi álláspontját, amikor a város építésének egyik részfeladatáról szakvé­leményt kellett mondania. Szép vezetői példája ez an­nak, hogy a végső döntés meghozatalában csak az okos érveknek lehet szavuk, melyek nem tűrnék meg semmiféle presztízsszempon­tokat. Ugyanakkor érdeke­sen világított rá a film arra is, hogy mennyire bonyolult egy munkahelyi vezető hely­zete, amikor beosztottjának emberi és szakmai- mérlege­lésére kerül <5or. Kerényi József vállalatának vezetője nem mondhatni, hogy ra­jongva beszélt volna beosz­tottjáról. De hát jól tudja 6, hogy egy tervező vállalatnak —-egvannak a szigorú törvényei és a meg­oldandó mindennapi felada­tai, s bizony a szélsőségek, kivételt képező egyedi kí­vánságok (mégha azok érté­kesek is), összeegyeztetése nem egyszerű a megszabott körülményekkel, s ez bi­zony sok esetben nyugtala­nító feszültségek forrása. És hallhattuk jólesően a megyei tanács elnökét, aki nemcsak vezetői józanságból adott tanulságos leckét, — miként is bánjunk a, tehetséggel -r de egészséges lokálpatriotiz­musa is meggyőző volt, amikor egy ..gyütt-memt”, te­hát bevándorolt idegen, (Ke­rényi József született kispes­ti) megtartásáért két kézzel nyúlna, ha az távozásra szánná el magát. Jóllehet, bizonyos emberi gyengéivel ő is tisztában van, de hát a mérlegeléskor mindig az erények és a hibák aránya a döntő. Kerényi József nyughatat­lan természet, szüntelen új és új feladatokon töri a fe­jét, s képzelete ilyenkor íel-felszámyal, bizony nem mindenki tudja követni szárnyalását vagy éppen a szükséges körülmények nin­csenek meg, hogy el lehetne fogadni fenntartás nélkül el­képzeléseit. S ha a film lát­tán hiányérzetem támadt, (talán nemcsak nekem), ak­kor az éppen abból szárma­zik!, hogy míg emberileg gazdagon és árnyaltan mu­tatta meg a film Kerényi „nehéz emberré” válásának személyi körülményeit, ugyanakkor már kevesebbet, árult el azokról a tárgyi fel­tételekről, amelyek egy-egy új gondolat megvalósítása­kor nagy súllyal, döntően es­nek latiba. Így az a színezete is lehetett Hortobágyi Éva igen szigorúan és követke­zetesen felépített munkájá­nak, mintha a világ, jelen esetben a kecskeméti, úgy volna két részre osztható, hogy egyik oldalra kerülné­nek az értelem hordozói a „nehéz emberek”, míg a másikon azok helyezkedné­nek el, akikben aligralig mozdul az értelem, azaz a nehézfejűek. A dolgok meg­ítélésében ez a fajta sarko- sítás túlságosan is leegysze­rűsítené a folyamatokat. Ha egy-egy Kerényi-gondalat megvalósulásának anyagi oldalát is jobban megismer­hettük volna, s nemcsak tár- feádajmi-esztétikai vonatko­zásait. akkor az építész „el­lenfeleinek” vagy legalább­is „gáncsolóinak” maga­tartása is világosabbá, érthe­tőbbé vált volna számunkra. Nap mint nap tapasztal­hatjuk: az új mindig harc árán születik meg. A meg­szállottakra pedig az a jel­lemző, hogy tűzzel-vassal küzdenek igazuk az új győ­zelméért, Kerényi is ezt tet­te és teszi, s ha a filmben nem is kapott elég hang­súlyt. e küzdelem végered­ménye, azért Kecskemét mai, megújult és megszépült ar­culata — aki arra jár sze­mélyesen győződhet meg ró­la — ékesen bizonyítja, hogy az új gondolat meg­születésétől a megvalósításig vezető út. ha göröngyös is, azért járható, s reméljük egyre járhatóbb. Ennek a derűlátásának a / finom érzé­keltetése, mely úgy érzem, kimaradt a filmből, talán teljesebbé tehette volna a képet — érzelmi hatásában is. Nem valami kincstári optimizmust kérek én szá­mon, hanem a harc értel­mét bizonyító derűlátást, szemléletben, alapállásban. Annak ábrázolását. hogy nehéz embernek lenni min­den nehézség ellenére igen­is jó és szép. A legszemélyesebb köz­ügyeinkbe alighanem jó lenne valamit átplántálni a S^ter bizalomgerjesztő tu­lajdonságából. Lám, legutóbb is. micsoda nagyszerű tettet, szívet lelket melengítő ese­tet tálalt fel többek között Vitray műsora a hódmező­vásárhelyi Juhász Imre be­mutatásával. aki kis műhe­lyében csodamester módjá­ra olyan gyógyászati kellé­keket állít elő amelyeket drága pénzen eddig külföld­ről importáltak, s ami pe- div szinte hihetetlen: sok­szorosan olcsóbban gyártja őket, mint a nagy külföldi cégek. (ö harmincezerért előteremti azt. ami külföld­ről 280 ezer deviza forintért kapható). Milyen lenyűgöző volt látni, hogy ez az ember egyszerűen nem ismer lehe­tetlent. Az orvosok legigé­nyesebb kéréseire is annyi a válasz: meglesz. Manapság sokszor beszé­lünk az alkotó ember szere­pének fontosságáról az al­kotói energiák legkedvezőbb hasznosításáról az új, érté­kes ötletek módfelett^ meg­becsüléséről, nos, a szóban- forgó két műsor éppen eb­ből a szempontból igazán közérdekű: az alkotó embert állítja premier plánba. V. M. A gyakorlat mércéje szerint ■ mezőtúri főiskola öt ívre szóló tudományos tervei Az utolsó „fúrások" — az ipari vásár előtt — az üzrm- anyag-feltöltő szivattyún Tenyérnyi darabokból ál­ló. hosszú gépsor, a cukorré­patermesztés makettje, há­romszáz literes fejőtank. to­lókapák. kézi vetőgép — csu­pán néhány címszó azokból a termékekből, amelyéket a DATE mezőtúri mezőgazda- sági gépészeti főiskolai kará­nak oktatói az Utóbbi öt év­ben .megálmodtak”, s a terv­rajzok. tudományos leírások nyomán az intézmény tan- íizemének dolgozói gyártot­tak. A több mint húszféle mezőgazdasági gép és tanul­mány kiállítása fejtörést okoz most. a mezőtúriaknak. A főiskola önállóan idén szerepel először ipari vásá­ron portékáival. Noha nem egy termék már évekkel- ez­előtt elkelt a piacon, s sor­ra érkeznek azóta is a meg­rendelések. az első önálló bemutatkozástól — a Szegedi Ipari Vásáron — sokat vár­nak az oktatók, s a tanüzemi dolgozók. lEzzel is megmé­retik a főiskola tudományos munkája. A mezőtúri mezőgazdasá­gi iffelsőok tatás* intőmén y látványosan, rövid idő alatt — nyolc évvel ezelőtt hoz­ták létre — szerzett jó hír­nevet a tudományos életben. Az ötödik ötéves tervben az oktatók maradandó értékeiket hoztak létre kutatómunká­jukkal. A megbízásos kuta­tások évente mintegy két­millió. a diszciplináris hat­százezer. s a pro gram os ku­tatásokban való részvétel pe­dig százötvenezer forint ér­téket képvisel. Az utóbbi idő­ben minden évben általaiban három-négy olyan témát ku­tattak. amelynek eredményei országos jelentőségűek. A megbízásos kutatás kereté­ben évente 10—12 mezőgaz­dasági nagyüzem, termelő, gyártó illetve forgalmazó vállalat számára dolgoztak ki hatékonyabb, közvetlen gya­korlati bevezetésre alkalmas módszereket, eljárásokat. Az öt év „termése” jó alapot teremt a főiskolai kar továb­bi tudományos tevékenységé­hez. A MÉM az eredmények elismeréseként felkérte a mezőtúriakat a tárcaszintű kutatásokban való részvétel­re. A hatodik ötéves tervben a főiskola oktatói „a mező­gazdasági termelés műszaki feltételeinek fejlesztése” programban nyolc témacso­porthoz kapcsolódó kutatá­sokat végeznek el. Részt vál­lalnak az Állattenyésztési Kutató Intézet és a DATE programos kutatásaiból is. A tizennégy téma feldolgo­zása a főiskola ..szellemi ka­pacitásának” mintegy hatvan százalékát köti le. Továbbra is szerves része marad az intézmény tudo­mányos munkájának a disz­ciplináris. tantárgyfejlesztő kutatás, annál is inkább mi­vel szeptembertől a főisko­lán bevezetik néhány tárgy­ból az új oktatási-nevelési terveket A közelmúltban a Kilián Repülő Műszaki Fő­iskolával együttműködési szerződést kötötték, amely az oktatástechnikai kutatá­sok összehangolására irányul, de tervezik hasonló kapcso­lat kialakítását a megye töb­bi felsőoktatási intézményé­vel is. A kar kezdetitől fogva fon­tos feladatának tekintette a megbízásos kutatásokat. a termelés közvetlen szolgála­tát. Ez a terület az. amely a tudomány a lőhető legrö­videbb idő alatt termelőerő­vé válhat. A bizalom, az el­ismerés jele. hogy évről év­re több mezőgazdasági üzem kért segítséget a szakembe­rektől gondjai megoldására. A hatodik ötéves terv tu­dományos feladatainak vég­rehajtása. a fokozott követel­mények a meglévő lehetősé­gek még jobb kihasználását igénylik. Szervezettebbé te­szik a kutatások rendszerét, száműzik az úgynevezett hobbitémákat. amelyek nem közvetlenül szolgálják a me­zőgazdáság érdekeit, s az olyanokat ist amellyel már valamelyik intézményben foglalkoznak. Az oktatók tudományos munkájára terveket dolgoz­nak ki. amelyben szerepel többek között a kutatónapok száma, az eszközfelhasználás mértéke. Megváltozik a be­számoltatás rendszere is. Az ellenőrzéseken azt vizsgálják hogy mennyiben újszerű a kutatási eredmény, összhang­ban van-e a ráfordítással, mekkora a kihasználás mér­téke. A tudományos kutatómun­ka hatékonyságának növelő sét szolgálja a műszerpark központosítása. Szeptember­re elkészül, az anyagvizsgáló laboratórium,. A főiskolán már korábban kialakították az általános gépészeti anyag­vizsgálatok körét és módsze­reit. A jelenlegi anyagvizsgá­lati feladatok színvonalas el­látásán túl a VI. ötéves terv­ben talajtani, s a mezőgazda- sági termékek laboratóriumi mérésére is sor kerül majd. A vizsgálati módszerek kia­lakítása. a műszerek megter­vezése, kivitelezése is szép feladatot ad az oktatóknak és a tanüzem dolgozóinak. A mezőtúri főiskolai kar kutatási feladata a VI. ötéves tervre összhangban van a párt tudománypolitikai vala­mint a XII. kongresszus ha­tározataival és az intézmény feltételirendszerével is. Az ed­digi eredmények alap­ján minden remény megvan arra. hogy a főiskola méltóképpen hozzá­járul — a szakmailag, poli­tikailag jól felkészült üzem­mérnökök képzése mellett — az agroműszaki tudományok további fejlesztéséhez. T. G. Honismereti napok Csete Balázs gyermek- játékai A honismereti mozgalom két évtizedes jubileumán honismereti napok kezdőd­nek holnap Jászkiséren. En­nek keretében dr. Kormos Sándor 'kandidátus, minisz­tériumi főosztályvezető A közművelődés feladatai a szocialista hazafiság és a proletár-intemacionaHz- musra való nevelés címmel tant előadást. Ezt követően korreferátumok hangzanak ét, többek között a megye honismereti mozgalmának helyzetéről A holnapi prog­ram a helyi gyermekjátéko­kat bemutató kiállítással zárul. Pénteken a rendezvény- sorozat keretében a jászku­tatások legújabb eredmé­nyeiről, a Rákóczi szabad­ságharc és a jászok kapcso­latáról'. a jászszentandrási kutatásokról, valamint a jászapáti Vetetni Endre Tsz helytörténeti szakkörének munkájáról hangzik el elő­adás, illetve korreferátum. Július 26-án tapasztalatcse­re- látogatással folytatódik a program, a Tolna megyei Kötesd község helytörténeti szakköre látogat Jászki serre. A rendezvénysorozat érde- ke®ége még. hogy a neves néprajzkutató. Csete Balázs gyűjtötte hagyományos gyer­mekjátékokat a helyi iskolá­sok mutat ják be. Nyáron is Nyelv­tanfolyam a TIT-nél A TIT Szolnok városi szervezete angol nyelvtanfo­lyamot indít — idén először — a nyár folyamán. A 60 órás nyel vtanfolyamra — melynek óráit a TIT Jubi­leum .téri helyiségében tart­ják — kezdők jelentkezé­sét várják. A nyelvtanfo­lyam részvételi dija 500 fo­rint, amelyet a jelentkezés­sel egyidobén fizethetnek be az érdeklődök a TIT Szol­nok megyei vagy városi szervezeténél június 30-ig. Több mint harminc darabból állítják össze a cukorrépater­melés gépsorát. A tanüzem makettraktárában valamennyi rendelkezésre áll (Fotó:T. Z.) Országos zongoraverseny Zenepedagógiai konferencia — Kodáiy-kiállitás A Kulturális Minisztéri­um, a Magyar Zeneművészek Szövetségé és a Békés me­gyei művelődési szervek ren­dezéséiben nagyszabású zenei rendezvények kezdődnek szombaton B ókés - Tarhoson. A zenepavilonban rendezik az I. országion szakközépisko­lai zongoraversenyt, amely zsűrijének díszelnöke Ke- resztury Dezső író. akadé­mikus, elnöke pedig Kadosa Pál zeneszerző. Ugyancsak szombaton Kodály Zoltánná nyitja meg a Kodály és Bókés-Tarhos valamint a Debreceni Kodály kórus kapcsolatát bemutató kiállí­tást. Este Kocsis Zoltán Kos­suth-díjas zongoraművész ad hangversenyt. Vasárnap zenepedagógiai konferencia kezdődik, amely­nek középpontjaiban a „Pers­pektívák és gondok a ze­nei nevelés fejlesztésében” gondolatkör áll. Hétfőn Alakszandr Kramarov hege­dűművész és a Debreceni Kodály 'kórus ad hangver­senyt . A Gyulai Várszínház köz­reműködésével július 18-án újra nagyszabású Kodály- esfet tartanak, a tarhosi parkban a Székelyfonó és a Psalmus Hungaricus kerül előadásra. Pillanatkép a jászkiséri 2-es számú óvodából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom