Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

1980. május 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több mint 10 ezer kötet könyv és 32 féle folyóirat közül válogathatnak a jászdózsai köz­ségi könyvtár olvasói. Jelenleg 460 a beiratkozottak száma. Felvételünk a gyermekkönyv­tárban készült A nevelő iskolát nem lehet „bevezetni” Beszélgetés Horváth Mártonnal, a neveléstudományok doktorával Az „alma mater” ötvenedik születésnapját ünnepli az idén a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tantestülete, ta­nulóifjúsága s az öregdiákok ezrei. A jubileumon, az iskola szép eredményekről adihát számot; különösen az utóbbi évti­zedből, amióta a szolnoki gimnázium „betört” a legjobbak közé, hírnevet szerzett az oktatás-nevelés Korszerűsítésének hazai és nemzetközi kísérleteiben. Az évforduló alíkalmából tudományos tanácskozást rendeztek a közelmúltban az okta­tó-nevelő munkát korszerűsítő-újító törekvéseikről. A tanács­kozáson — többek között — Horváth Márton, a neveléstu­dományok doktora, az MTA Pedagógiai Kutató Csoportjának igazgatója tartott előadást a szocialista nevelőiskola mai lehe­tőségeiről és távlatairól. — Nem vagyunk hiva­tottak elemezni a nevelő iskolával kapcsolatos elő­adását. professzor úr. De engedjen meg mégis egy megjegyzést: mintha gyak­rabban említett volna el­lentmondásokat, gondokat, mint eredményeket — for­dultunk Horváth Márton­hoz, a tanácskozás szüne­tében. — Valós képet igyekeztem festeni az elmúlt évtized eredményeiről s gondjaink­ról. Kétségtelenül jó eredmé­nyeket értünk el például a tankötelezettségi törvény tel­jesítésében. egyre nagyobb (teret' Ihódíit a gytenmekköz- pontú pedagógia, amely a di­ákot nem pusztán az ismere­tek „befogadójának” tekinti, hanem gondolkodó, aktív „partnemeik” az oktatás-ne­velés folyamatában. S egvre több tantárgy tananyaga is megújult, fokozatosan életbe lépnek az új dokumentumok az általános iskolától a gim­náziumig. Ugyanakkor olyan célkitűzésieket. amelyeiket csak hosszabb távon lehet elérni, nyilvánvalóan nem tudtunk teljesíteni. Ilyen például az esélyegyenlőség megteremtése, vagy a hatva­nas évek közepén megfogal­mazott célkitűzés; a kötelező középiskoláztatás. Noha ör­vendetesen megnövekedett az utóbbi években a közép­fokú oktatásiban részt vevők aránya, véleményem szerint csiak az ezredforduló táján válik majd általánossá a kö­zépiskola. De említhetném a szakképzés, s a felnőttokta­tás gondjailt is. A szakkö­zépiskolák általában nem tudják megfelelően végre­hajtani az egyébként jó szín­vonalú szakmai képzés mel­lett a felsőoktatásra való eredményes előkészítést. Tu­lajdonképpen ennek is kö­szönhetően a gimnázium egyre inkább visszakapja rangját, minit az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra va­ló felkészítés legalkalmasabb oktatási intézménye. — Az új, a fakultatív rendszerű oktatás beveze­tésével minden bizonnyal még jobban eleget tudnak majd tenni ennek a fel­adatnak a gimnáziumok. Most azonban még elég sok vád éri a középiskolát, el­sősorban az egyetemeken, főiskolákon a diákok fel- készültségével kapcsolat­ban. — Gyakran hangoztatott ellentmondás; a világon el­sőként valósítottuk meg a korszerű matematikai okta­tást, ugyanakkor diákjaink jelentős hányada nem tudja elmondani a Himnuszt sem. Való igaz, az előbbi ered­mény nem menti fel az isko­lát, s persze a családot sem az utóbbi súlyos mulasztás miatt. Ezt nem lehet anyagi okokkal. . nehéz gazdasági helyzettel, változó követel­ményrendszerrel megmagya­rázni. Az iskola nem lehet a társadalmi viszonyok „le- tükröződése”. előbbre kell te­kintenie a mai szükségletek­nél, a jövőre kell felkészíte­ni a fiatalokat. Célok és esz­mék nélkül nem funkcionál­hat egyetlen iskola sem. Hi­ba lenne persze azt hajtogat­ni, hogy az eredményesebb oktató-nevelő munkához nem kellenek újabb anyagi esz­közök, de ugyanolyan téve­dés ezek mindenható erejé­be bízni. Egy jó tankönyv ugyannyiba kerül, mint egy rossz tankönyv. Sőt, az utób­bi sokkal többe. — Az új oktatási-neve­lési tervek bevezetése mennyiben visz közelebb a nevelő iskolához? — Az új dokumentumok egyértelműen á szocialista nevelő iskola megvalósulását szolgálják. Az új tanköny­vek, kézikönyvek azonban nem elegendőek hozzá. A ne­velő iskolát nem lehet „be­vezetni”; vagy megszületik vagy nem. A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumról már elmondható, hogy a társadal­mi fejlődés jelenlegi szintjén nevelő iskola. — Ezek szerint az egyik oktatási intézmény előbb, a másik később „alakul át” nevelő iskolává. Mi a mér­ce? Mikor válik nevelő is­kolává egy oktatási intéz­mény? — Az Akadémia legutóbbi közgyűlésén illúzióktól men­tesen, a társadalmi realitá­sokat figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy több évtized kell még ahhoz, hogy nevelő iskola le­gyen minden oktatási intéz­mény. S hogy mi a mérce? A nevelő iskola mindenek­előtt iteljesítményképesebb. jobb, tartósabb tudást kell hogy adjon a fiataloknak, hi­szen az eddiginél szigorúbb tantervi fegyelmet kíván. Nem szabad tagadni, szám­űzni az iskolából a követel­ményrendszert. de az isme­retek elsájáttítatását sokkal demokratikusabb úton, vál­tozatosabb. hatékonyabb, korszerűbb pedagógiai mód­szerekkel kell elvégezni. Olyan lehetőségeket kell biz­tosítani a diákoknak, hogy azzal foglalkozhassanak be­hatóbban. ■ amit szeretnek, amiben tehetségesek, amely­ben leginkább fejlődik alko­tókészségük. Röviden; a ne­velő iskola minden eddiginél többet ad a fiataloknak tu­dásban, személyiségük fejlő­désében, a teljes emberré válásban. A nevelő iskola meavalósulása annak a függ­vénye. hogy a pedagógusok mennyire azonosulnak e cél­kitűzésekkel. — Tapasztalatai szerint mennyire? — A kezdeti lelkesedés után némi megtorpanás ta­pasztalható. Én bízom ben­ne, hogy ez csak rövid át­menet, hiszen a pedagógusok többsége nem mesterségnek, hanem hivatásának tekinti az oktatás-nevelést, amely az összes pálya között talán a legtöbb lehetőséget kínálja az önmegvalósításra. Termé­szetesen bizonyos funkciókat nem tudnak átvenni a peda­gógusok, az iskola sem a csa­ládtól, sem a társadalomtól. Nem lehet jó közösségi em­bert nevelni abból, aki nem érzi jól magát a családban, s nehéz érvényt, becsületet szerezni az iskolában a tu­dásnak. ha az a társadalom­ban devalválódott. — Mit adhat, adott a tu­domány a nevelő iskola megvalósításához? — Hazánkban nincs nagy múltja a pedagógiai kutatá­soknak. de úgy vélem, a ne­veléstudomány már elindult azon az úton, amelyen tar­tós értékeket hozhat létre. Az új iskolai dokumentumok olyanok, amilyent ismerete­ink. tudásunk mai szintién adni tudtunk. A nevelő isko­la elméleti modellje remél­jük kiállja a kritikát. Tál Gizella Pásztor Imre: RÉGI IDŐK PARLAMENTJE 10. Képviselők teherautókon A Himnusz eléneklésével kezdődött az ideiglenes nem­zetgyűlés ülése 1945. szep­tember 5-én. A napló sze­rint Zsedén.yi Béla házelnök délelőtt 10 óra 21 perckor nyitotta meg a tanácsko­zást: — A magyar nemzetgyű­lés egyeteme és tagjai meg­hatott szívvel mondanak köszönetét a szovjet had­erő, a diadalmas Vörös Had­sereg győzelmes és hősi har­cáért, amellyel országunkat az idegen zsarnokság és ma­gyar bérenceik rémuralma alól felszabadította. E had­sereg áldozatos, hősi és győzelmes harcának köszön­jük a vérrel kivívott nagy­szerű ajándékot, hogy a magyar nemzet legnagyobb történelmi tragédiája után néhány hónappal itt ülhetünk és a múlt tanulságaiból oku­ló, a jövő roppant feladatait átérző nemzetgyűlés zavar­talanul kezdheti meg kor­szakalkotó munkáját... A parlament épülete — szerencsére — nem pusztult el a felszabadításért folyó harcok során, de azért sú­lyos károk érték. Több. mint 250 találat, köztük 20, sú­lyosnak minősített belövés rongálta meg a falakat, s csaknem ugyanannyi okozott a tetőszerkezeten komoly sérüléseket. A felsőházi te­rem mennyezetét bomba ütötte át. A helyreállítást, bár már 1945 tavaszán meg­kezdték, de csak 1951-ben fejezték be. 1. Az új Magyarország első törvényhozói budapesti ülésszakukon folytatták azt a munkát, amit az ideiglenes fővárosban, Debrecenben 1944. december 21-én el­kezdtek. Akkor allakult meg az ottani református orató­rium nagytermében — az 1848-as országgyűlés is ülé­sezett ott — a testület. — Rendkívüli körülmények kö- zötb, rendkívüli föladattal: új államot teremteni a meg­kínzott, megcsúfolt, szégyen­be és nyomorba döntött nép­nek. Még hadműveleti terület völt az ország félszabadi tolt része is, területének nagyobb részén pedig a hitlerista megszállók és nyilas cinko­sai garázdálkodtak, amikor a szovjet 'katonai hatóságok lehetővé tették a magyair po­litikai élet újjáteremtését. Megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bi­zottsága, amelyben a többiek között olyan különböző élet­sorsú és politikai meggyő­ződésű férfiak kaptak he­lyet, mint Dálnoki Miklós Béla horthysta vezérezredes — ő lett az első demokrati­kus kormány feje —. Révész Imre református püspök. Er­dei Ferenc, a baloldali népi politikus, s a negyedszázadon át üldözött kommunisták. 2. Az egykorú feljegyzések szerint a kommunisták így érveltek a nemzetgyűlés mi­előbbi összehívása mellett: — Higgyék el nekünk az urak, hogy ha egyszer nem a régi sablonokat, hanem a végveszélyben forgó hazát és nemzetet látjuk magunk előtt, siók mindent meg tu­dunk csinálni, amiről az­előtt még csak nem is ál­modtunk. Mi ebből már ke­mény, hosszú iskolát jártunk ki. és egészen biztosan hisz- szük, hogy hä nem a for­mákra, hanem a lényegre, nem a múltra, hanem a je­lenre és a jövőre, nem a mellékszempontokra, hanem magára az ügyre nézünk, a dolog menni fog .. . A sablonokkal valóban szakítottak. A Vörös Hadse­reg főparancsnoksága, jólle­het, csapatai éppen támadás­ra készültek, s minden jár­műre szükség volt, tizenki­lenc tehergépkocsit bocsá­tott az előkészítő bizottság rendelkezésére. Azon indul­ták a választások szervezői, összesen huszonnégyen az or­szág már felszabadított vá­rosaiba, községeibe. Bizony néha furcsa párosok helyez­kedtek el az előkészítő bi­zottság képviseletében a te­herautókon. így például a kommunista dr. Molnár Erik, akj „előkelő helyen” szere­pelt a magyar királyi csend­őrség fekete könyvében Fa­raghó Gábor tábornokkal, a magyar királyi csendőrség utolsó főfelügyelőjével indult útnak Kecskemétre. Mások­nak kellemesebb útitársak jutottak. Révai József dr. Erdei Ferenccel együtt kelt útra Cegléd. Kiskunfélegy­háza. Nagykőrös, Kiskőrös és Kiskunhalas irányába. A - kiküldöttek, mindenütt a helyf néphatalom szerveit, a Nemzeti Bizottságokat keres­ték fel — ahol nem volt, megalakították — s aztán a Nemzeti Bizottság választot­ta meg a képviselőket, akik mindjárt felültek a teher­autóra és mentek Debre­cenbe. Az Arany Bikában gyüle­keztek a képviselők. Napi háromszori étkezést a Vörös Hadsereg hadtápscaaljgálata biztosított számukra. S de­cember 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásá­nak .kitűzött napján 230-an indultaik útnak nemzeti szí­nű zászlók alatt, a Kossu th- nótát és más 48-as dalokat énekelve az oratórium felé. Az első ülésen megválasztot­ták a tisztségviselőket, el­fogadták a nemzethez inté­zett szózatot, amelyben be­jelentették, a szakítást a hit­lerista Németországgal, fel­hívták a népet, hogy a fegy­vereket fordítsa a német el­nyomók és a Szálasi-banda ellen, támogassa a felszaba­dító Vörös Hadsereget, s egyben bejelentették, hogy teljesül a magyar parasztság évszázados vágya: „földhöz juttatunk sok százezer föld nélküli szegényparasztot —, hogy gyarapítsák a magyar nemzeti erőt”. 3. A Debreceniben tartott ülé­sen megalakított ideiglenes nemzeti kormány kiadta és végrehajtotta a földreform- törvényt. fegyverszünetet kö­tött a Szovjetunióval és ha­dat üzent Németországnak. Elzeket a rendeleteket a bu­dapesti ülésszak törvényerő­re emelte. A hat napig tartó buda­pesti ülésszak a különböző í-endeletek törvényerőre eme­lése után megalkotta az új választójogi törvényt, s az első. szabad demokratikus országgyűlési választásokat rendkívül rövid határidővel november negyedikére tűz­ték ki. (Folytatjuk.) KÓRHflZnKBOH Gyermekegószségügyi egység József Qttila-kiállítás Moszkvában József Attila-kiáűlítást küld több szocialista országba a Petőfi Irodalmi Múzeum: születésének 75. évfordulója alkalmából a . testvémépek- kel is megismerteti a költő életét, munkásságát. A ren­dezők húsz nagyméretű tab­lón kiállítják a költő mű­veinek az azokat méltató, elemző cikkeknek, s a kor­társ költők, írók és művé­szek egy-egy alkotásának másolatát, s tájékoztatják a nézőket Magyarország gaz­dasági, társadalmi viszonyai­ról a századfordulón. József Attila külföldön is ismert verseit neves képzőművészek alkotásai illusztrálják. A már kialakult általános kórházi hálózat ban olyan 110—2.30 ágyas gyermekosz­tályok építése indokolt, ame­lyek a meglévő kórház te­rületén önálló pavilonban kapnak otthont, és alkalma­sak különleges szakfelada- tck magasabb szintű ellátá­sára is -— ezt a fejlesztési elképzelést fogalmazta meg az Egészségügyi Miniszté­rium. az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács abban a közös pályázati fel­hívásban amelyet kórházi gyermekegészségügyi egység megtervezésére hirdettek meg. A betegellátás szükséges­sé teszi, hogy a gyermekek is szakosított, több orvosi szak­területet felölelő egészség­ügyi ellátásban részesülje­nek. Ezzel a feladattal össz­hangban tervezzenek a pá­lyázók 'korszerű gyermekpa­vilonokat, mégpedig olyan egységesített rendszerű szer­kezetekből. amelyek gazdag variációra nyújtanak lehető­séget, hogy messzemenően alkalmazkodni lehessen a helyi körülményekhez. Az érdeklődők az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium műszaki tervezési főosztályán vehetik át a pá­lyázati kiírást, s a kész ter­veket legkésőbb október 6- ig kell postára elküldeni a Bölcsődék Országos Mód­szertani Intézetének. A bí­ráló bizottság november kö­zepéig hirdeti ki a pályázat eredményét. Rommálőtt kupola — az Országház 1945 januárjában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom