Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-25 / 96. szám

1980. április 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A nagy sikerű moszkvai előadás után Beszélgetés Herényi Imrével, a Szigligeti Színház igazgatójával A tények — részben — is­mertek. Moszkvában, a Kongresszusi Palota szín­háztermében kirobbanó si­kere volt a hazánk felsza­badulása 35. évfordulója al­kalmából rendezett nagy­szabású magyar művészeti bemutatónak. Az előadás, amelyet a fő adásidőben, műholdak segítségével, a Szovjetunió egész területén láthattak a tévénézők is, sok elismerést kapott a szov­jet sajtóban, felső fokokban méltatták az előadás szerep­lőit, s a rendező, Kerényi Imre, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója munká­ját. Kerényi Imrével, aki teg­napelőtt a megyei pártbizott­ságon vette át a megyei ta­nács művészeti díját, a moszkvai siker részleteiről, előkészületeiről, az elő­adásról, s arról a sajátos művészi feladatról beszél­gettünk, amelyet e soksze­replős, sokműfajú művészeti „show” rendezése jelentett. — Hogyan és mikor kez­dődtek az előkészületek? — Szolnokon kezdődött a munka. Tavaly októberben vállaltam el az előadás ren­dezését. a szervezés, előké­szítés első tennivalóit a szol­noki színház titkárságának munkatársai végezték. Ké­sőbb —, amikor már ponto­san körvonalazódott az elő­adás koncepciója, hogy el­térően á korábbi moszkvai gálaműsoroktól, ezúttal egy sokrétű, komplex műsort mutáltunk be — szükség volt egy külön stáb létrehozására. — Az előadás — végülis — több száz ember munká­ja nyomán jött létre. Egy kisebb fajta „hadsereg” moz­gatásáról kellett gondoskod­ni. —- Valóban így volt. A műsorban — közvetlenül — 331 ember vett részt, több­ségük érzékeny' tehetséges művész. Rajtuk kívül még egyszer ennyien dolgoztak velünk. Az arányok érzékel­tetéséül hadd említsem meg: nem kevesebb, mint öt szín­padmesterrel dolgoztam. Nem bízhattunk semmit a véletlenre — hiszen a tévé­nézőkkel együtt mintegy 50 ■—55 millió ember látta az előadást. Mint művészi fel­adat: páratlan nagy és szép vo:t számunkra, és olyan lehetőségeket hordozott, amelyek színházi rendezőnek ritkán adatnak meg. A komplex, a teljes hatásokra törekvő, a látványos, ugyan­akkor eszményeket, esztéti­kai értékeket felmutató szín­házhoz ezúttal minden tech­nikai s egyéb külső körül­mény is megvolt. A tények ismertek, írtuk föntebb. A moszkvai siker — forró siker volt. A Kong- nesszíusi Palota színházter­mében bemutatott produkció számos esetben ragadta nyíltszíni tapsra, elismerő „bravó”-zásra a hatezer fős közönséeet, s a sok szóban, levélben, táviratban kapott üdvözlet, köszönet, gratulá­ció tanúsága szerint a tévé­nézők sem csalódtak. A két baráti nép kultúrájának ta­lálkozásából ismét valami nagyszerű született. Sz. J. Múltat idéző romantika Gondolatok Szegvári Károly kiállításáról A KISÚJSZÁLLÁSI Jó­zsef Attila Művelődési Ház­ban április 12-től egy sok­oldalú, világot járt művész­szel. Szegvári Károllyal is­merkedhetünk meg, aki az erdei fák, az elhagyott ta­nyák, portrék és virágcsend­életek hosszú sorában bizo­nyította, hogy mindent, amit megörökített, sajátos lelki­séggel, olykor romantikus nosztalgiával telítette, s ne­mes értelmű, egyedi virtu­óz technikával valósította meg. Szegvári Károly fest­ményeit mindenki azonnal megérti, akár járatos a fes­tészet berkeiben, akár nem. Az emberek tömegéhez szó­ló képek ezek, bármennyire különös technikával: ecset­tel, rongydarabokkal, az uj­ja hegyével, zsilettpengével vagy más eszközökkel készí­ti. A néző egyszeriben bele­éli magát az erdők csend­jébe, a tanyavilág múltat idéző romantikájába. S mindezek ihletését gyermek­korából merítette, hiszen ez volt legifjabb éveinek kör­nyezete. Festményeiben a viharvert fák, a zsúppal fe­dett viskók, a kútágasok egyszeriben főszereplőkké léptek elő. Már nem díszek, nem dekorációk, nem hátte­rek, hanem egyéni életet él­nek, egymástól hol élesen, hol finom árnyalatokban kü­lönbözve. A magányos vagy csoportokban élő bükkök. szil- és kőrisfák, a villám- sujtotta tölgyek, csupa egy­mástól elhatárolható jegye­ket hordoznak. Háncsaik, ágaik mikrovilága a festő óriási technikai tudását bi­zonyítja. — Szegvári Károly Tószegen született, már gyer­mekkorában elkötelezte ma­gát a művészetnek. Alig 14 évesen rendszeres stúdiu­mokba kezd, eleinte Krivá- csi Szűcs István irányításá­val, később a főiskolán pe­dig Burkhardt Rezső és Bencze László mélyítik tu­dását. Huszonharmadik évé­ben jár, amikor firenzei ösz­töndíjat kap, a háború egy­re súlyosbodó kataklizmái azonban megakadályozzák utazását. Behívják katoná­nak, így nem teljesülhetett régi álma. hogy Italia klasz- szikus földjén —1 közvetlen élmények alapján — mélyít­se festészeti és műtörténeti tudását. A felszabadulás után bu­dapesti és leningrádi kiál­lítással indul újra pályája. Sokat kísérletezett, vizsgál- gatta a színek módosulását a vásznon és a fán. Mindvé­gig a realizmus híve ma­radt, vigyázva arra, hogy festői nyelvezete közérthető legyen. Ars poeticaként hangzik: „A lényeget úgy kell megfogalmazni, hogy mindig az igaz jusson kife­jezésre”. Ma is ezt vallja, és követi festészetében. Külföldi sikerei már 1968- ban megkezdőd,tek. Ekkor Szegvári 1977-ben meghívást kapott Párizsba a senlis-i Chapelle Royale táblaképei­nek megfestésére. A csúcs­íves boltozat üvegablakait Miro és Chagall festette. (A-z első tábla már elké­szült. a múlt évben a pá­rizsi nagykövetség képvise­lőinek jelenlétében avatták fel.) E restaurált gótikus kápolnában festi Szegvári az elkövetkező hónapokban a rövidesen triptichonná bő­vülő hatalmas táblaképet. E tömegeket és hiteles portré­kat felsorakoztató mű bizo­nyítja, hogy Szegvári Károly nemcsak az intimitásnak, a benső hangulatoknak, a mélylélektanilag hiteles arc­másoknak, hanem a méretei­ben is lenyűgöző figurális alkotásoknak is mestere. Ér­zelmi skálája széles ívű. Benne izzik gyermekkorának szenvedésekkel telített, a tanyavilággal összefonódott romantikája, az erdei ba­rangolások nosztalgiája, a virágok szeretete, ugyanak­kor a portrét festő művész lényeget kivonatoló bizton­sága. Egy sebesült katonát áb­rázoló, sok országot bejárt művében — eme antimilita- rista vízióban — a szenve­dés apotheózisát fogalmazta meg: ezért is került e mű a moszkvai Hadtörténeti Mú­zeumba a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ajándéka­ként a Vörös Hadsereg fenn­állásának 50. évfordulója al­kalmából. Ezt követően hív­ta meg a Szovjet Képzőmű­vészeti Szövetség elnöke: Ju- rij Nyeprinzev festőművész egy Moszkvában és Lenin- grádban töltendő hosszabb tanulmányútra. Képeinek vi­lágos, nyílt és tiszta mon­danivalója távol áll a nap­jainkban elharapódzott rejt- vénypiktúrától. Művei em­berközeliek. Ezt ismerte fel az olasz műkritika, amikor Fermo városában az „Anya­föld” című festményére nagydíjat adott, és a sajtó egyértelműen „A föld fes­tőjének” nevezte. Szegvári számára valóban egy életre szóló vizuális él­ményt jelentett a tószegi Ti- sza-part, a pilisi tájak hang­ja vagy Csobánka lassan­ként eltűnő csendje. Képei elhitetően őrzik a bontatlan természet, az eredeti kör­nyezet szépségét. Bársonyos hamvasságú virágcsendéletei is bizonyítják, hogy alkotá­sai nemcsak az esztétikailag tájékozott értőkhöz. hanem azokhoz is szólnak, akik ter­mészetes szépérzékükre bíz­zák ítéletüket. GYERMEKÉVEIT vissza­idéző szeretettel és rajongás­sal boncolgatja a múltba merülő pusztuló tanyavilág csendjét, a fák ágainak lka- leidoszkopikus szerkezetét. Paál László óta kevesen érezték át így az erdők csendjét, figyelték meg eny- nyire az ágakon áttörő fény játékát, a fák arabeszkjei- nek mozgalmas ábráit. Tóth Ervin öreg fák Nagykabátban, esernyővel jártunk KIRAKATNÉZŐBEN Nemcsak a rügyeket csalogatták elő a várva várt me­leg napsugarak, hanem a kereskedők is tavaszt vará­zsoltak a pultokra, polcokra, sőt az utcára is kiköltöz­tették az ilyenkor kapós árucikkeket. Igaz, alig élvez­hettük pár napig a végeláthatatlan tél után beköszön­tött napsütést, máris újból hidegre fordult az idő, visz- szakozt parancsolt a szeszélyes április a korán örülők- nek. Mit kínálnak Jászberény­ben a ruházati és cipőbol­tok, milyen divatos válasz­tékból és milyen áron sike­rül a vásárlónak „átöltöz­nie” tavaszra? Az új helyére költözött Fortuna készruhabolt ízlése­sén rendezett kirakatai jel­zik: készültek. A hatalmas eladótérben önkiszolgáló fo­gasok és polcok kínálják a ballon, bársony- és műbőr­dzsekiket. a gyerek, kamasz és felnőtt méretű trapper farmert. A tavaszt köszön­tik a, női osztályon is, ahol színben, fazonban és árban gazdag a választék leányka és női nyári ruhákból. A bakfis méreteken minőség­től függően 140—400. a női ruhákon 220—500 forint kö­az áruházban kapható. Vár­hatóan divatmeghatározó szerepük lesz a mutatós és igen praktikus szabad idő és víkendruháknak. * * * A mezőtúri üzletek is fel­készültek a csapongó idő­változásokra, a ki rakatok képe csalogató. Körülnéztünk a Hattyú divatházban, amely általában a legigényesebb vásárlót is képes kielégíteni. Ott a múlt héten a napsü­tésben az egyiptomi és kí­nai pólóing, nyári blúz volt a sláger. Minden színben és méretben találnak az édes­anyák gyerek harisnyanad­rágot, viszont zokniból már szegényesebb a választék. a gyermeknapra, szebbnél szebb babákkal örvendezteti meg az apróságokat. * * * Bevásárló-csütörtök, Sztár­szombat, Centrum-hétfő, Skála-víkend ... A tavasz jegyében zajlanak a megye- székhely áruházaiban a kü­lönféle akciók, és a nyúj­tott nyitvatartásra időzített kedvezményes „kisvásárok” is. Az elmúlt csütörtökön például a 958 ezer forintos napi forgalom csaknem 30 százaléka este 6—8 között zajlott le a Centrumban, ahol a női blúzokat, szok­nyákat, ballonkabátokat, férfi félcipőket és a pamut- jersey ruhaanyagokat adták engedményes áron. Tegnap a Centrum-hétfőn a divatos női körömcipők, táskák, sá­lak, kendők és a kamaszöl­tönyök szerepeltek a kíná­latban a tavaszi cikkek kö­zül, 20 százalékkal olcsób­ban. Bőséges a készlet a rö- vidujjú nyári ingekből és fürdőruhákból .is. gyermek és felnőtt méretben egyaránt Néhány jó időt remélő vásárló „mustrálja”:mit kínál víkendre a szolnoki Tiszavidék Skála. Alig lehetett a múlt héten a „víkend pulthoz” közel férkőzni, olyan keletje volt a farmereknek, a shortnadrágoknak, szabad idő ruháknak, egy hét alatt félmillió forint ér­tékű talált belőlük gazdára (T- z-> zötti árcédulák jelzik, hogy mibe kerül az idén a divat. Megfelelő a választék — elfo­gadhatók az árak is — bak­fis, lányka és női blúzokból, szoknyákból, ballonokból, a keresett hongkongi farmer­ből. A Fantázia divatáru­bolt férfi osztályán mintás és sima nyári ingek 150— 240-ért, a pólók 80.—200 fo­rintos áron kínálják magu­kat. a tavalyinál jobb a vá­laszték az olcsó kemping- és úszónadrágokból. Tavaszi színekbe öltözött a női osz­tály is, szintetikus és pamut — olcsóbb és drágább — blúzokkal teltek még a pol­cok, gazdag a kínálat a di­vatos bőrdíszművekből, bőr­és műbőr női divattáskák­ból. Az áfész Skála-COOP áru­háza stílusosan, nagyszabá­sú divatbemutatóval készült fel a tavaszi forgalomra. A szokásostól eltérően azt az árut mutatták be, ami már sőt a férfizokni el is tűnt. Az igényesebb, finomabb bé­biholmi is hiányzik. Az áru­ház kötöttáru osztályán az idősebb korosztálynak olcsó és sokféle kardigánnal, pu­lóverrel szolgálnak, ugyan­akkor a konfekciós osztály­ra már megérkezett nyári karton, és mosóruhák szín­orgiájából a sötét színek még hiányoznak. Régebben gyakran hallot­tuk Mezőtúron: ..fel kellett utaznom Pestre cipőért”: Erre most igazán nincs szűk: ség. Olyan bőséges választé­kot nyújtanak helyben, hogy mindenki találhat kedvére valót, szinte minden nap érkézig új áru. A szandálok, olcsóbb cipők nagy válasz­tékában az idősebbekre is gondoltak. bár feketéből több is lehetne. A játékbolt az elmúlt na­pokban igen sok homokozót, hintát és kerti szerszámot adott el, s már most készül megérkezett a teljes válasz­tók. Ezeket, valamint kem­pingcikkeket, pamutpulóve­reket már a múlt héten a bejárat előtt is árultak. Az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat szolnoki áru­házának hétvégi hagyomá­nyos Sztár-szombatján a 360 ezer forintos bevételből 20 százalékot és 25 száza­lékkal olcsóbban kínált cik­kek „hoztak”, a gyermek kötöttáru, a férfi és női pan­tallók, cipők, a bakfis blú­zok. A Sztár áruház 23 mil­lió forintos árukészletéből 18 millió a tavaszi jellegű, s a többi már nyári cikk. Az elmúlt heti 2,2 millió fo­rintos forgalomból a napsü­téses időszakban egymillió forintot már kimondottan nyári cikkekért hagytunk a Sztárban. Igen népszerű volt az utcai árusítás is, naponta 30 ezer forintot árultak a bejárat előtt kempingnadrá­gokból. pólóingekből, trikók­ból. blúzokból. Ferhát pasa fürdője Pécsett Véget ért a karmesterverseny első fordulőja Szombathelyen Újabb török fürdő marad­ványai kerültek napvilágra Pécsett. A Kossuth Lajos utca alatt — a belvárosi áruház előtt — masszív kő­falakba ütköztek a vízmű munkásai. A régészek meg­állapították. hogy Ferhát pasa fürdőjének romjairól van szó, az épület déli fő­falát találták meg. A fal­maradványokon jól felismer­hető a jellegzetes török épí­tési technika. A nevezetes fürdőről ed­dig is tudtak a szakemberek, és régi térképek alapján a helye is nagyjából ismert volt. Tegnap Szombathelyen be­fejeződött a Magyar Televí­zió III. Nemzetközi Karmes­terversenyének első forduló­ja, a válogató. A nagyszabá­sú művészi seregszemlére négy világrész — Afrika, Amerika, Ázsia és Európa — tizenhat országából több mint 40 fiatal karmester je­lentkezett. Az ifjú karmeste­rek hat napon át verseng­tek az elődöntőbe jutásért. A Bartók Béla teremben a szombathelyi szimfonikus zenekart vezényelték, Bach-, Beethoven-, Mozart- és Wagner-műveket dirigáltak. A neves karmesterekből, ze­neszerzőkből, zen'ekritikusok- ból álló nemzetközi zsűri pontozással választotta ki a tizenhat legjobbat, akik az elődöntőbe kerültek. A szombathelyi válogató után az elődöntőbe jutott versenyzők a vetélkedőt Bu­dapesten folytatják. A III. Nemzetközi Karmesterver­seny május 12-én a Magyar Állami Operaházban gála­esttel és ünnepélyes ered­ményhirdetéssel fejeződik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom