Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-05 / 29. szám
-„.„SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Csatlakozó kollektívák Visszhangra talált a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívása Kongresszusi, felszabadulási műszak a Hűtőgépgyárban, a Kőolajkutató Vállalatnál, az Aprítógépgyárban A legtöbb üzemben, gyárban röpgyűlésekkel kezdték tegnap a hetet a brigádok. A megbeszélések témája mindenütt: csatlakozik a kollektíva a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának felhívásához. A jászberényi Hűtőgépgyárban a tmk-üzem és annak Nemzetközi Szocialista Brigádja felhívással fordult a vállalat 340 közösségéhez, hogy csatlakozzanak á Sziklai Sándor brigád kezdeményezéséhez. Egymás után futottak be a jelentkezések a vállalat üzemeiből, főosztályairól, amelyek arról tanúskodnak, hogy a brigádok részt vesznek a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának tiszteletére rendezett munkaversenyben, március 22-én, ezen a szabad szombaton, munkával köszöntik a két kiemelkedő eseményt. A munkabért a város és a vállalat gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánlották fel a hűtőgépgyáriak. Tegnap a Kőolajkutató Vállalat 126 brigádja is bejelentette csatlakozását a Vörös Csillag Gépgyár brigádjának felhívásához — közölték a vállalat igazgatói tanácsának hétfői ülésén. A szocialista brigádokhoz a KlSZ-alapszervezet valamennyi tagja is társult, így március 29-én a vállalatnál kongresszusi és felszabadulási műszakot tartanak. A két szabad szombaton 2120 olajbányász dolgozik majd a ■ fúrótornyoknál, a műhelyekben, a szállítási feladatok megoldásánál. A brigádok és a fiatalok egy része a patronált gyermekintézményeket szépíti. A két" műszak 300 ezer forintnyi bérét a vállalat lakásfejlesztési alapjának bővítésére, illetve az óvodák bővítésére fordítják. A múlt hét szombatján a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi pártértekezletén a 4-es számú főépítésvezetőség nevében Ócsai Sándor művezető kért szót. Kollektívája a Műszak Szocialista Brigád javaslatát mondta el, csatlakozásra szólította fel a Vörös Csillag gépgyáriak kezdeményezéséhez az ÁÉV kollektíváit. A Tisza Cipőgyárban az egyik tűzödei műhely Kállai Éva nevét viselő szocialista brigádja ajánlatta fel, hogy munkával ünnepli meg a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. A 21 tagot számláló, 1965-ben alakult kis kollektíva javasolta, hogy a jubileumi műszak munkabérét a vállalat szociálpolitikai céljainak megvalósítására fordítsák. A jászberényi Aprítógép- gyáriban a Vásárhelyi Pál Szocialista Brigád tagjai csatlakoztak először a Sziklai Sándor brigád országos felhívásához. Táviratban üdvözölték a mozgalom budapesti kezdeményezőit, és felhívták a vállalat többi brigádját, hogy ők is tartsanak ünnepi műszakot, amelynek bevételét ajánlják fel az aprítógépgyári gyermekintézmények terven felüli fejlesztésére. A termelőszövetkezeti dolgozók közül is többen magukévá tették a munkával ünneplés gondolatát. Szerkesztőségünk itegnap tisza- földvári és törökszentmiklósi csatlakozásokról kapott híreket. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 26 szocialista brigád határozta el, hogy megszervezi a termelési ágazatok 386 dolgozójának két márciusi kommunista műszakját. Terveik szerint — ha a brigádon kívüli szövetkezeti tagok is vállalják a szombati munkát r— körülbelül másfél millió forint többletbevételhez jut a gazdaság. A törökszentmiklósi Tis za - táj Termelőszövetkezetben a többször kitüntetett, Asztalos János nevét viselő szocialista brigád csatlakozott elsőként a Vörös Csillag gépgyári felhíváshoz. Már azt is elhatározták, hogy a kommunista szombaton a gazdaság új géptároló színjét fogják alapozni és a munkájukért járó keresetüket a tsz által patronált óvodáknak és bölcsődéknek adják át. Marjai lózsef Szófiába utazott Tegnap magyar küldöttség utazott Szófiába, a magyar— bolgár gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési bizottság 16. ülésszakára. A delegációt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. Ülést tartott az Országos Közoiüvelűdési Taoács Az Országos Közművelődési Tanács Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének élnökletével tegnap ülést tartott a Parlamentben. A testület megvitatta „Az értelmiség helyzete, szerepe a közművelődésben” című előterjesztését, amelyet Pozsgay Imre kulturális miniszter vezetésével munkabizottság készített. Az előterjesztés egyebek között részletesen élemezte az értelmiség múltbeli és jelenlegi társadalmi helyzete, szerepe közötti alapvető, lényegi különbséget. Az értelmiség egyes rétegeinek helyzetét elsősorban abból a szempontból vizsgálta meg, mérte fel, hogy útmutatást adjon közművelő feladatai minél teljesebb, szélesebb körű teljesítéséhez. A tartalmas, számos lényegi kérdést érintő vita után a tanács úgy foglalt állást, hogy a további feladatok meghatározásában és kidolgozásában a még jobb eredmény elérése érdekében — az illetékes intézményeknek és szervezeteknek is részt kell venniük. Javasolta: az állami és a társadalmi szervek, szövetségek elemezzék az értelmiség alkotó munkájának helyzetét, ezzel is segítsék közművelő szerepének kiteljesítését. Szovjet—kambodzsai tárgyalások (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) A Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutató Intézet minőségellenőrző osztályán rendszeresen ellenőrzik a bőr-, műbőr- és cipőipari termékek és alapanyagok minőségét, szabványosságát. Többek között vizsgálják a tartósságot, a vízállóságot, az esztétikai kivitelt is. Korszerű berendezések és műszerek állnak a véleményező szakemberek rendelkezésére. A mért adatok birtokában felhívják az alapanyaggyártók és feldolgozók figyelmét az előforduló hibákra és figyelemmel kisérik azok kijavítását Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat Több vágott szárnyast vesznek külföldön 1976-tól 1977 végéig a világpiacon egyre keresettebb cikké vált a vágott baromfi. A magyar élelmiszeripar is kihasználta a konjunktúra lehetőségeit, és mindtöbb konyhakész csirkét, libát és pulykát értékesített jó áron. A Baromfiipari Országos Vállalat megtehette ezt azért is, mert a külföldi kereslet élénkülésével egyidőben a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők is több élőállatot kínáltak nekik eladásra. Az országos vállalat kebelében dolgozó törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat is élvezte a konjunkturális hullám gyümölcseit. Azónban hasonlóképpen szenvedte el a két éve kezdődött értékesítési nehézségek kárait is. 1978-ig a terveikben előirányzottnál lényegesen gyorsabban fejlődtek, egy évvel ezelőtt azonban már veszteséggel zárták az évet. Termékeikre nehezen találtak vevőt, és amikor képesek voltak eladni, a vásárlók akkor is csak igen alacsony árat fizettek a feldolgozott baromfiért. A termelésének zömét, 60—70 százalékát kemény valutáért ér, ékesítő vállalat nehezen tudott volna új piacokat találni, így a kereslet tavalyi lassú növekedése elengedhetetlen feltétele volt a veszteség megszüntetésének. Tavaly az előző évinél tíz százalékkal több árut értékesítettek, ez azonban egyedül nem lett volna elég a ráfizetés eltüntetéséhez. Az árak — bár egy keveset emelkedtek — továbbra is alacsonyak voltak. Némi nyereséget csak 1979 második felétől hoztak: azért, mert Törökszentmikláson sikerült a termelés költségeit csökkenteni. Kevés élőállatot kínál a mezőgazdaság A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat már tavaly sem tudott Szolnok megyében annyi élő baromfit felvásárolni, amennyivel termelési kapacitását leköthette volna. A hiányt a BOV más vállalatainak területén tenyésztett állatokkal pótolták. Az idén, úgy látszik, még tovább csökken a baromfitartási kedv a mező- gazdasági üzemekben: Törökszentmiklóson még a tavalyinál is kevesebb csirkére, lúdra és pulykára tudtak szerződést kötni. Szolnok megyében az alapanyag- háttér elmaradt a bővülő kapacitásoktól. Pedig a jó minőségi élőállatot szállító gazdaságok áruit mindig megvették a szárnyasokat feldolgozó üzemek. És a jószágot nevelők mindig nyereséghez jutottak és jutnak ezután is, ha igyekeznek az állattartás költségeit csökkenteni. Téli álmukat alusszák a hajók a MAHART újpesti kikötőjében. Tavasszal kijavítva újra festve futnak ki a vízre Segítettek a brigádok Ebben igen nagy szerepe volt a dolgozók munkaver- seny-válilaiásainak.1 Különösen sokat számított az, hogy a szalagok mellett munkálkodók több első osztályú árut állítottak elő ugyanannyi élőállatból. így jelentős összeget takarítottak meg az összes költségek nyolcvan százalékát adó alapanyagra költött pénzből. Az energia- és vízmegtakarításokat is figyelembe véve a brigádok felajánlásainak értéke meghaladta a 4.2 millió forintot. Törökszentmiklóson javult a feldolgozott baromfiárük minősége. Ez annál is lényegesebb, mert a külföldi piacokon az értékesítési lehetőségek bővülésével párhuzamosan fokozódtak a minőségi követelmények. A tavalyi minimális nyereség — „csupán kétmillió forint, a lényeg azonban az, hogy nem veszteség és ennyi elegendő az újrainduláshoz” — elérését segítette a termékszerkezet korszerűsítése. A hosszú ideje gazdaságtalanul értékesíthető tojásokból kevesebbet adtak el a határokon túl, és növelték a feldolgozott baromfi részarányát. A vállalat igyekezett minél teljesebben megoldani belföldi ellátási feladatát. Ezt annál is fontosabbnak tartották, mert a múlt év közepén viszonylag olcsóbbá vált a baromfihús és megnövekedett a kereslet. Tavaly 10 százalékkal több árut adtak el Szolnok és Heves megyében, mint 1978- ban, a fogyasztók mégis gyakran hiába keresték a legolcsóbb húst, a csirkeaprólékot. Pedig . a vállalat nemcsak saját termékeit szállította az üzletekbe, hanem jelentős mennyiségű, a társvállalatoknál készített aprólékcsomagot is forgalomba hózott.
