Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
1980. ji 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nada csoport «sapa köd. HindeR I Kijön a néző IliPSfPaMBt a moziból, azt se tudja, mesre van a jobbra. meg a balra, mert markolni lehet a ködöt. Szinte összekoccan az ónra ismerősével, amikor végre megismerik egymást. Csúnya köd van, mondja a mozi irányába loholó leendő néző. Hét még bent a moziban az új Chabrofl-íilm pörgetésekor, morfondírozik a másik, aki már túl van a becsapáson. Nada spanyolul azt jelenti: semmi. Találóbb lett volna ezt a filmet ezzel a címmel forgalmazni: A nagy semmi. Maga az alkotó, a más filmjei révén méltán világhírű Chabrol is ilyesmire gondolt talán amikor közreadta a fiával folytatott beszélgetését: „Megnézte a filmet elbizonytalanodott, és megkérdezte tőlem. hogy ezek után miben lehet még hinni? Mondtam neki, hogy ezt magának kéll kitalálnia, s ha megvan, mondja el nekem is!” Hozzátesszük, a nézőknek is elmondhatná a rendező — amolyan beajánlásban, a tengernyi hosszú film vetítése előtt, vagy használati utasítás félében —, hogy mire is gondoljunk a látottak után?! Politikai krimit néztünk, megszelídített horrort, vér- fagyasztó társadalomrajzot — avagy egyszerűen csak „meg- ideoflogizált”, Párizs képére pofozott westernt? Lehet egyik is, másik js, harmadik is, sokadik is, ám bármerre indulunk vizsgálódásunkkal, beleütközünk a Nada korlátaiba. Tételezzük fel. hogy ... lépten-nyomon csupán valamilyen feltételezés lehet kiindulási alapunk, s minél mélyebbre jutunk a film eszmei rétegeiben, annál homályosabbá válnak a néhány gondolati lépcsővel előbb még igazságnak vélt összefüggések, — de tulajdonképpen nem is sokat kell bofliyoinganunk a Nada eszmei légióiban, hogy észrevegyük : eltévedtünk, akkora a köd. hogy a saját kezünk- fejét is egy régmúlt rino- cerosz állkapcsának nézzük. S ez nem véletlen, mert Jean Patrick Manchette regényéből készült filmben többször is hangsúlyozzák: A balos terrorizmus és az óllamterror ugyanannak az állkapocsnak két „fogsora”. Jó, egyszerűsítsük végletekig a gondolatsort, fogadjuk el, hogy talán így igaz, de a Nada esetében mégis gondolati zsákutcába vetet ez a felületes okoskodás, ugyanis semmi sem bizonyítja a hihetőség erejével, hogy a Nada csoport ultrabalos. — Ugyanúgy lehet szélső, jobboldali is, de még inkább Nada — azaz semmi. Már ami az ideológiai nézőpontot illeti. Vagyis nihil. Talán csak a csoport „feje”. Diaz a meggyőződés es anarchista. Ö egy spanyol kommunista fia. Hihető, hogy egy spanyol, vagy nem spanyol, s nem is egy de több kommunista fia anarchista lesz, ám ha Chabrol filmje ezzel valamiféle általánosítást próbálna „megpendíteni”, erről meg az jut eszünkbe, hogy a nyugat-európai kommunista pártok elítélik a terrorizmust. Be mit keres a Nada csoport legidősebb — talán legrokonszenvesebb is? — tagja Epaulard, az ellenállási mozgalom veteránja az amerikai nagykövet elrablói között? Nem hisszük, hogy a francia ellenállás magasztos emlékét nekünk kellene védelmeznünk. Hihető az is, hogy a hajdani szabadság- harcosok közül jónéhányan terroristák lettek, de hogy ez mint tendencia, az ellenállás folytonosságát jelentené, azt Ohabrolnak semhisz- szük el, mert a tények mást bizonyítanak. Igaz, ezt ő sem állítja filmjében, — de abban a nagy ködben köny- nyen ebbe az irányba is té- velyeghet a gondolat. Pláne. ha impulzust kap. Ahogy történt... Iszonyatos mészárlással végződik a film. bizonyítva a „fogsor-tétel” igazát: nincs különbség a két terror között. — De ezúttal meg azit nem értjük, hogy a korabeli francia rendőrmi- nisztemek és hierarchiájának miért volt érdeke, hogy a terroristák — nem az államiak. a „maszekok” lelőj- jék —- amint az várható volt — túszukat, a vidám és adakozó kedvű, lenge öltözetű lányok boldogságszolgáltató házából elrabolt amerikai nagykövetet. magyarázkőfl film di.k e kérSKMMHHBHKV késben is. de a nézőt zavarja a valóság: a francia államhatalom nem szokta lelövettetni az elrabolt amerikai nagyköveteket. Sőt elraboltatni sem hagyja. Ám -— mindezek tetejébe — még rá is kérdezhetünk a Nadara: máért is rabolták el a diplomatát? Tényleg, miért is? Áh, egy vicc az egész, mondja Chabrol. Maradjunk ebben: egy rossz vicc az egész film. Igaz, teflds tele vérrel, szexszel — s kitűnő színészekkel. De a Nadán ez sem segít. A semmi az semmi. Tiszai Lajos Egyetemekre, fiiskolákra Tizenhatezer elsőéves Változatlan, feltételek mellett jelentkezhetnek az idén érettségizők vagy a korábban végzettek az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatára, és nincs lényeges változás a felvételi eljárásában sem. Boltokba került a magyar felső oktatási intézmények 1980. évi felvételi tájékoztatója, amely az érintett fiatalok számára több fontos újdonságot is tartalmaz. Az agrár-felsőoktatásban például néhány szakon a korábbi három felvételi tárgy helyett csak kettőből kell vizsgázniuk a jelentkezőknek. Azokon a szakokon, ahol a későbbi tanulmányok intenzív matematikai felkészültséget igényelnek, változatlanul felvételi tárgy a fiziikéval-társult matematika, más szakokon pedig kémai és biológiai tudásukról kell számot adniuk a pályázóknak. Egyes tanárképző intézményekben hosszabb szünet után ismét meghirdettek néhány szakpárt; az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a filozófia—matematika. a szegedi József Attila Tudományegyetemen pedig a történelem—földrajz szakot. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szeptembertől magyar— gyors- és gépírás szakpárosításban is képeznek szakembereket. A Testnevelési Főiskola nappali tagozatán az 1980—81-es tanévben nem kezdődnék edzői szakok. Idén is érvényes viszont, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett — képesített — dolgozók kérhetik felvételüket akik 35. életévüket mégnem töltötték be. A jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intézménybe adhatják be kérelmüket, egyidejűleg viszont pályázhatnak művészeti főiskolára. a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetemre, és élhetnek az átirányítás lehetőségével is. A kérelmet a középiskolák február 10—25-ig. a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig fogadják el. A felvételi vizsgákat június 25-e és július 14-e között tartják, az időpontról a felsőoktatási intézmény a jelentkezőt legalább nyolc nappal korábban értesíti. A matematika, a fizika és a biológia felvételi tárgyból megírt közös írásbeli érettségi dol gozat az idén is megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbéli részének. A közös írásbeli időpontja május 26—27. Megkezdődött a vizsgaidőszak a főiskolákon és az egyetemeken. Az Országgyűlési Könyvtárat naponta mintegy háromszáz vizsgára készülő diák látogatja Téli esték Karcagon MIT ÍGÉR A DÉRYNÉ VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT? Az év első heteiben — sajnos — csaknem teljes az uborkaszezon. Nem kizárólagosan karcagi jelenség, így van ez a művelődési házak többségében. Január első egy-két hete amolyan „otthonülő’' időszak, — talán még az év végi ünnepeket piheni a közönség. A művelődési házakban viszont ilyenkor készülnek a statisztikák, — van belőlük bőven — a különböző munkatervek s a leltározás is elvesz néhány napot az érdemi munkától. A gyakorlott népművelők jól ismerik az említett időszak sajátosságait, a rájuk váró adminisztratív feladatok bonyolultságával és szükségességével is tisztában vannak, ezért a munkaigényesebb rendezvényeket jobbára csak január második felétől tervezik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy napjainkban teljesen „programta- lanok” a művelődés hajlékai, de a jelenlegi „kínálat” kétségkívül szerényebb a szokásosnál. Az egész városé örvendetesen bővülnek a művelődési központ tömegkapcsolatai. Ez nemcsak abban- nyilvánul meg, hogy a két tucatnyi szakkörben, kiscsoportban a legkülönfélébb foglalkozású emberek találnak hasznos szórakozásra, de főleg abban, hogy az üzemek, vállalatok egyre inkább gazdái a rendezvényeknek. Ez egyelőre inkább csak a köny- nyű műfaj telt ház akcióira szorítkozik, de már más, fajsúlyosabb előadásokra is növekszik az érdeklődés. Szorosabbá vált a művelődési ház munkakapcsolata a Híradástechnikai Vállalat és a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat helyi gyáregységével, illetve üzemével. A művelődési ház szakemberei úgy vélik, hogy a városban dolgozó üzemek, vállalatok mind jobban követik a berekfürdői üveggyár példáját, ahol mintaszerű az üzemi közművelődés?- élő, eleven a munkahely és a művelődési intézmény kapcsolata. Mindezek alapján tartják a hónap második felében a szocialista brigádok elmúlt évi kulturális versenyének eredményhirdetését, s gazdag programmal ünnepük a klub megalakulása évfordulóját. Hangversenyek, előadói estek Karcag évtizedek óta híres fejlett zenei életéről. A magyar zeneművészet kiválóságai —. köztük világhírű karmesterek, hangszeres szólisták — szívesen szerepelnek a városban, mert értő közönség fogadja őket. A komolyzene iránti fokozódó érdeklődést bizonyítják napjainkban is az Országos Filharmónia felnőtt és ifjúsági bérlet sorozatainak sikerei, de az a tény is, hogy feléledt Csipkerózsika álmából a művelődési központ énekkara is. A színházi előadások hiányát viszont változatlanul érzi a város. Hiába korszerűsítették — súlyos milliókba került! — a művelődési központ színháztermét, a színpadot, a színházi előadások mégis alkalomszerűek. Tárgyalásokat folytat a művelődési központ a budapesti Radnóti Irodalmi Színpad vendégjátékáról, megrendezik Dévai Nagy Kamilla előadóestjét. Általában az irodalmi estékkel igyekeznek pótolni a színházi előadások hiányát. Mit kell tudni a... A művelődési központ ismeretterjesztő tevékenysége — ha csupán az úgynevezett előadásos formát vizsgáljuk — igen szerény eredményéket tud felmutatni. Megfelelő és vonzó szemléltető eszközök nélkül ma már igen nehéz hallgatóságot toborozni, ez kétségtelen, s nemcsak karcagi „specialitás”, — ám ennek bizonyos fokig ellentmond a jogi ismeretterjesztés sikere. ‘ Ez azt bizonyítja, hogy az embereket érdeklő, jól megválasztott témák iránt változatlan az érdeklődés. Változatlanul népszerű a cigányklub. A különböző szakkörök — hímző, báb-, mese- stb. — továbbra is az érdeklődés középpontjában állnak, általában csak a terem nagysága szab határt a különböző foglalkozásokon való részvételnek. Sok panasz volt a művelődési központ kezelésében lévő filmszínház műsorára, örvendetes, hogy az utóbbi években ezek teljességében megszűntek, a műsorok összeállításában már nem tesznek különbséget a Moziüzemi Vállalat és más intézmények által működtetett filmszínházak közöü. A budapesti premier mozikban vetített filmeket néhány héten belül már a karcagi nézők is láthatják. Ennek megfelelően a januári műsortervben is szerepelnek filmújdonságok. — ti — Koncert rat A Postás szimfonikus zenekar hangversenye Az Országos Filharmónia rendezésében sikeres hangversenyt adott a Postás szimfonikus zenekar a szolnoki Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A szerda esti bérleti hangversenyen világhírű magyar szerzők, Bartók, Dohnányi, Kodály és Liszt egy-egy művét adta elő a zenekar Va- sady Balogh Lajos vezényletével. A versenymű szólistájaként közreműködött Banda Ede kitűnő gordonka- művész. zeneakadémiai professzor. A koncert nyitányaként Liszt egyik legnépszerűbb, legtöbbet játszott szimfonikus költeménye, a Les Preludes hangzott el. A művet megelőző vázlatok után 1849 — 50-ben készül el első formája, majd Lamartine „Költői elmélkedések” című gondolatsorának hatására Liszt átdolgozta csak és 1854 február 23-án került sor mai formájában a bemutatásra Weimarban, a szerző vezényletével. Eszmei vonatkozásban tökéletesen követi Lamartine gondolatvilágát, és éppen ezért a szimfonikus költemény is négy részre tagozódik, bár az egyes részek nem válnak élesen el egymástól. A mű alapgondolata, hogy az ember minden buktató ellenére újra talpra áll, és igyekszik visszanyerni erejébe vetett hitét, önbizalmát. A szerepléssel járó kezdeti elfogultság sajnos érezhető volt a mű szinte valamennyi technikailag, zeneileg. ritmikailag exponált részében. A zeneileg indokolt tempóváltásokat csak némi döccenő árán sikerült megoldani a zenekarnak. A fa- és rézfúvók sem voltak igazán jó formában, hiszen a „megszokottnál” jóval több hamisan intanált hang, sőt rövidebb szóló, hangindítási pontatlanság fordult elő. Talán a tavasz és a szerelem hangja, a művet záró Andante maestoso diadalmas, szélesen hömpölygő zenéje volt a legkifejezőbb. Kár, hogy a művet záró áradó muzsikában egy viszonylag kislétszámú vonóskar min-. den pozitívuma mellett sem képes teljes dinamikai egyensúlyt teremteni a fúvósokkal és ütőkkel szemben. Dohnányi Ernő D-dúr gordonkaversenyének! /szodhokii bemutatója mindenképpen zenei „csemegét” ígért a haügatónak, hiszen a napjainkban egyre jobban felfedezett és játszott szerző a zeneszerető nagyközönség előtt még ismeretlennek mondható. Gondolom, mind- annyiunkat érdekel, vajon milyen zenét írt Bartók és Kodály nem mindennapi tehetségű kortársa, a kor talán legnagyobb, legzseniálisabb előadóművésze. A gordonkaverseny kezdő taktusai után azonnal annyit megállapíthattunk, hogy merőben más, inkább romantikus, impresszionista hatás alatt született muzsikát hallottunk. Igen szép tónussal, biztos technikai tudással játszotta Banda Ede a versenymű szólóját. Muzikalitása hangulatilag is megkapó- an kifejező volt. Merész harmónia fordulatok, színes dallamvezetés jellemzi e kamara jellegű gordonka- versenyt. Saijnálmos, hogy igazán mozgalmas, temperamentumos gyors része nincs. Formáját tekintve egy nagyabb lélegzetű tétel, melyben a végén a bevezető rész visszatér és így zárja egységbe a szerző a művet. A szünet után Bartók és Kodály művét, a Magyar képeket illetve a Galántai táncokat hallottuk. Kétségtelen, hogy Kodály művét mind zeneileg mind technikailag sokkal biztosabban kifejezőbben, precízebben oldotta meg a zenekar. Megmagyarázhatatlanul sok apró hiba csúszott Bartók kis zenei gyöngyszemeinek előadásába, pedig a karmester Vasady-Balogh Lajos mindvégig igen figyelmes belső tartással, világos mozdulatokkal, temperamentummal telítve irányította zenekarát. Így sajnos a közismert Este a székelyeknél, a Medvetánc, sőt az Ürögi kanász- tánc is szinte hatástalan maradt. A fiatal Kodály Galántán ismerkedik a népi verbunkos stílussal, és itt gyűjti össze azokat a zenei emlékeket, táncokat, motívumokat, melyekből a Galántai táncok nagyszerű muzsikája született. Ebben a műben érezhetően magára talált a zenekar, amit valamennyien megéreztünk. Bizonyítja ezt a taps, melyet a zenekari mű egy részének ismétlésével köszönt meg a zenekar és karmestere Vasady-Balogh Lajos. Egyed Ferenc Tér 79 megtalálhat itt a néző. Ez utóbbi kapcsán viszont arra kell gondolnunk, hogy nem minden kísérlet kívánkozik a közönség elé. Kétségtelen érdeme viszont a tárlatnak, hogy maradéktalanul bemutatja a nyári táborok sokszínűségét, reális képet ad azok hasznosságáról. Ám ha kiállításban gondolkodunk, mégis azt kell megállapítanunk, hogy kevesebb több lett volna. A Galéria különben már Örsi Imre, nemrégen elhunyt karcagi naiv művész, faszobrász emlékkiállítására készül. A Karcagi Galériában a Tér ’79 elnevezésű országos kiállítást láthatják az érdeklődők. A tárlat a múlt évi képzőművészeti alkotótáborok munkájába ad bepillantást. Igen vegyes benyomást vált ki a nézőből a terjedelmes kiállítás színvonala, ugyanakkor bizonyítja azt a kísérletező kedvet, amely az amatőr alkotótelepek sajátossága. Az egészen kimagasló értékű művektől — elsősorban a szolnoki Sebők Margit munkáira gondolunk — a legszerényebb, a középiskolás rajzóráinkra emlékeztető festménykísérletekig mindent
