Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

Felelősségteljes munka, jó hangulat—vidám játék Tanácskozott a Szolnok megyei úttörők és kisdobosok parlamentje Látogatók A termékeiről híres üzem­ben mondják: bizony néha már kellemetlen, amikor lá­togató .érkezik. Nem arról van szó, hogy zavarna vala­kit is, ha ügyködését nézik. Az a bosszantó, amikor le­szaladnak a technológusok: álljanak át másik terméktí­pus gyártására, mert a ven­dég — legtöbbször külföldi — éppen azt szeretné látni. Job­ban örülnének ilyenkor az üzemiek a háborítatlan mű­szaknak, már csak azért is, mert tudják, a kereskedők­nek éppen nem a mutatóba gyártandó cikkek kellenek. Apróság, nem is tart to­vább egy siktánál, nem is fordul elő túlságosan .gyak­ran, ennek ellenére kellemet­len. A művezetők tudják, nemcsak azért, mert nehéz megmagyarázni, nemcsak azért mert minden átállás termeléskieséssel jár. Mivel a teljesítmény után kapják az üzemiek a fizetésüket, ez kihat a boríték vastagságára is. Persze nem csupán erre, amelyet jól megvilágít egy másik eset. Nehéz teljesíteni a brigád vállalásait — mondja az egyik aprítógépgyári közös­ség vezetője — ha az évvégi, félév végi hajrákra kell kon­centrálni. Ami a termelésben Hetedik alkalommal gyűl­tek össze megyénk úttörő és kisdobos küldöttei, hogy parlamenten adjanak számot mozgalmi életük eredmé­nyeiről, gondjairól, hogy megvitassák a további teen­dőket. Tegnap délelőtt Szol­nokon 114 piros- és 22 kék- nyakkendős pajtás foglalta el a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ nagyter­mének széksorait. A vidám hangulatú közös éneklés után megkezdte munkáját a megye legfiatalabbjainak VII. parlamentje. Az úttörőcsapatok képvi­selőit, a meghívott vendége­ket Szabó Olga nyolcadik osztályos diák, a szolnoki Beloiannisz úti iskola úttö­rőtanácsának titkára, a par­lament' levezető elnöke üd­vözölte. Külön , köszöntötte Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, Bar- v ta Lászlót, a megyei tanács elnökét, Szabó Istvánt, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, Nyitrai Ist­vánt. a KISZ KB tagját, a KISZ Szolnok megyei . Bi­zottságának első titkárát és Jani Lászlónét, az Országos Úttörőelnökség munkatársát. Ezt követően Nyitrai Ist­ván szólt a parlament kül­dötteihez: — A levezető elnöktől mostanra, a tanácskozás ele­jére kértem és kaptam szót. A lehetőséget mindenekelőtt (Folytatás az 5. oldalon) A pártkongresszus tiszteletére Több milliós társadalmi munka a települések fejlesztésére kívülállók számára lefordít­va annyit jelent: ha nem sze­rez be a vállalat időben anyagot, alkatrészt, akkor ne várja a munkásoktól, hogy vállalásaikat ‘ túlteljesítsék. Időnként apróságokon múlik minden. A BUBIV jászberé­nyi gyárában említették: al­kalmanként csip-csup dolgok kellenének csak ahhoz, hogy feltegyék az i-re a pontot. A SZOT vezetőinek leg­utóbbi, munkaversenyről tartott sajtótájékoztatóján el­mondták, nem elég ha a munkahelyi vezetők elvileg támogatják a brigádmozgal­mat. A termelés irányítói­nak feladata, hogy biztosít­sák a munka feltételeit. Az ő dolguk, hogy ne kelljen az esztergapad vagy a sajtoló­gép mellől elruccanni a rak­tárba anyagért, ne kelljen al­katrészek hiánya, vendégek érkezése miatt állni, vagy át­állni. Mindezek ellenérveként felvetődhet: ideje, hogy a . munkaverseny-mozgalom résztvevői is rugalmasságot tanúsítsanak. S ez igaz. Fon­tos, hogy a kollektívák tény­kedése, minden vállalása kö­vesse a gazdálkodásban a vállalat és a népgazdaság gazdálkodásában bekövetke­zett változásokat. Nem vé­letlenül hangsúlyozzák a leg­több üzemben, hogy a mi­nőség a lényeges, a mennyi­ségek és a határidők betartá­sával. Nem véletlenül igye­keznek takarékoskodni az elektromossággal, a tüzelő­vagy az üzemanyaggal a leg­több munkahelyen. Az ener­giahordozók árának növeke­dése is a gazdálkodás meg­változott feltételeihez tarto­zik. S alkalmanként ideszá­mít a termelés átprogramo­zása — egyszerűbben az át­állás is, ha van értelme. Per­sze nem valószínű, hogy csu­pán valakinek a gyönyör­ködtetéséért módosítják egy üzem munkáját. A látogatót esetenként érdekli, hogyan gyártják azt a terméket, amit majd ő nagy tételben megvá­sárol. A műszaknyi kellemet­lenség, az átállás minden „viszontagsága” csökkenthe­tő ha tudják a dolgozók, miért teszik. El kell monda­ni nekik — megértik. Útjuk először a várnegyed­be vezetett, ahol a Halász- bástyát, és a Mátyás-templo­mot tekintették meg. Ezután a XI. kerületbe látogattak: megszemlélték a Fehérvári úti Vásárcsarnok és a Skála áruház választékát. A jászberényi Kossuth Tsz Bábolna típusú szárítója ez év szeptembere óta működik, s eddig 320 vagon kukoricát szárítottak benne. Képünkön ürítik a billenős pótkocsit A program a déli órákban a Budapesti Pártbizottságon folytatódott: itt Andrej Kiri­lenko az épület falán koszo­rút helyezett el az 1956-ban elesett hősök, mártírok em­léktábláján, majd a szovjet vendégek a budapesti párt­végrehajtó bizottság képvi­Andrej Kirilenko budapesti városnézésen Koszorúzás a mártírok emléktáblájánál Andrej Kirilenko, a Szov­jetunió Kommunista Pártja, KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és a kíséretében levő Valentyin Makejev, az SZKP KB tagja, a Moszkvai városi Pártbizottság másodtitkára, Jevgenyij Razumov, az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának tagja, a KB pártszervezési osztályának helyettes vezetője és Vlagyi­mir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete tegnap délelőtt budapesti városnézé­sen vett részt. A vendégekét elkísérte Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos, a KB tagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Somogyi Sándor, a KB tagja, a Buda­pesti Pártbizottság titkára és Berecz János, a KB külügyi Osztályának vezetője. A megyei pártbizottság napokban megtartott ülésén töb­bek között azt állapíthatta meg, hogy a megye lakosságának körében cselekvő egyetértésre talált a Hazafias Népfront fel­hívása a településfejlesztési versenyre. E megállapítást újabb és újabb városok, községek vállalásai is bizonyítják. így a XII. pártkongresz- szus és hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója tisz­teletére a mezőtúriak elha­tározták, hogy a szociális otthon bővítését egymillió forint értékű társadalmi munkával segítik, a várftsi sporttelepen két kézilabda- pályát, az Ifjúsági lakótele­pen játszóteret, a Szabadság úti lakásoknál szintén játszó­teret és egy játszóudvart, a város Bánhorvátiban levő úttörő- és ifjúsági táborá­ban sportudvart építenek. Emellett a lakosság támoga­tásával bővül a város víz- és villanyhálózata, újabb ut­cákban létesül park. járda. A szolnoki járás települé­sei is sorban jelentik be: részt vesznek a versenyben. Kunhegyesen felajánlották, hogy az 1979—1980-ra, már egyébként is vállalt 8,5 mil­lió forint értékű társadalmi munkát 850 ezer forinttal túlteljesítik, a fásítási na­pok keretében pedig éven­ként ezer fát ültetnek el. A kisebb községek sem akar­nak elmaradni. Tószegen mintegy nyolcezer órát dol­gozik a lakosság önkéntes vállalásként az iskola négy új tantermének építésénél, sportpályák kialakításánál és egyéb (útépítés, boltfel­újítás stb.) munkáiknál. Ti- szavárkonyban több száz óra társadalmi munkát vál­laltak a község szépítéséért, emellett elültetnek ezeröt­száz facsemetét, díszcserjét is. Jászkiséren nyolctanter­mes iskola épül. Ezt segíti a lakosság 2,7 millió forint ér­tékű társadalmi munkával. De jelentős az a vállalásuk is a jászkisériekmek, hogy a háromszáz folyóméter víz­hálózat-építésnél a földmun­kákat társadalmi összefogás­sal végzik el, felújítják a sportpályát, karbantartók a kül- és belterületi utakat. Kunmadarason a község gazdasági egységei az idén jövőre két-két kommunista műszakot szerveznek, és a munkabért az általános is­kola tornatermének építésé­re adják. A község terüle­tén több kilométernyi szennyvízcsatorna-hálózatot is megépítenek társadalmi munkában, az „Egy napot a községért” akció keretében. Jövőre autóbuszvárót építe­nek, felújítják a községi sporttelepet, és jelentős földmunkákat végeznek el a belvízelvezető csatornaháló­zat építésénél. Tovább szépül Tiszakürt is a településfejlesztési ver­seny során. Több mint két­millió forint értékű társa­dalmi munkát ajánlott fel a lakosság, elsősorban parko­sításra, fásításra. Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 247. szám, 1979. október 21., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA selőivel találkoztak. H. J. n TARTALOMBÓL: Pártdemokráciáról, tekintélyről, Akik otthonra találtak A vadász két bőrönd cipőt hozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom