Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 22. Kevés kiállító, alacsony színvonal Pedagógusok alkotásai a Szigligeti Színház előcsarnokában A TÁRLAT meghívója a Szolnok megyei pedagógus képzőművészek VIII. megyei kiállítására invitál. Művészi alkotásokra készül fel tehát a látogató, s bizony ilyen él­vezetben alig részesül a Szigligeti Színház előcsarno­kában. Jól,- rosszul megfes­tett tájak mellett néhány csendélet portré árválkodik a falakon, mutatva a kiál­lítók érdeklődésének körét. A kiállítók jelentős része rajztanár. Illő tehát, hogy az alkotás mesterségbeli alapfogalmaival tisztában legyen, ne csak elméletben, de a gyakorlatban is. Ismer­je az alakrajz szabályait, a testek téri illúziójának két­dimenziós megjelenítési le­hetőségeit. Legyen járatos a színelméletben, s bizonyos mértékig a különféle grafi­kai, szobrászati eljárások­ban. Kétségtelenül izgató feladat a látott világ egy csücskének rajzlapon, vász­non, agyagban történő bir­tokbavétele. S amíg az el­méletek próbájaként rajzol­ja valaki a környezetében élők arcát, ülő, álló alakját, festi a szomszéd kerítését, napraforgókat, virágokat vagy a Tisza-parti fűzeseket — nincs is probléma. Csak­hogy nem túlzás-e ezt az iz­galmas játékot művészetként felfogni ? Nem szabad elfelejtenünk, hogy a valóságnak a térben és időben egyidejűén, köz­vetlenül tapasztalható látvá­nya a jelenségek teljes kö­rének csak egy részletét nyújtja. A művészet ott kez­dődik, ahol a „művi való­ság”, a mű világa a valóság teljességét érzékelteti. A mit és a hogyan az alkotótól függ. De ha a kiválasztott téma; mondjuk egy tál gyü­mölcs, nemcsak motívum­ként szolgál a művész szán­dékainak kifejtéséhez, s a kép elkészülte után a vász­non is csupán egy érzelmi - tudati reakció nélküli tál gyümölcs marad — nem lép­het túl a stúdium szintjén. Valamilyen módon szüksé­ges a látvány átformálása, átírása ahhoz, hogy több le­gyen érzékcsaló „átmásolás”- nál. Lehet a színek irányá­ba haladva, lehet formák­kal. a választott elemek sű­rítésével és egy-egy kon­centrált motívummal. Lehet a konkrét formákra alig utalva, és lehet naturális megoldásokkal — az alkotó - egyéniségétől függően. De a látott dolgok minden egyéb alkotói cél nélküli hűséges lefényképezése kevés. A kiállítást nézve ismét bebizonyosodott, hogy a nem hivatásos alkotók esz­köztárában kezesebb a pasz­tellkréta és az akvarell, mint az olajfesték. A színek hangulati hatása, a formák foltok javára történő bom­lása irányába mutatnak Barta Szilveszter, Nagyné Koncz Éva pasztell munkái. Sindel Mihályt akvarelljei- nél a fénytörések, tükrözé­sek konstruktív síkjai izgat­ják, a természeti látványban érzékletesen, s főként szín­nel hangsúlyozott geometri­kus formák. Nagyvonalúan bánik a világító fények komponálásánál a rajzpapír üresen hagyott fehér folt­jaival. Szenti Ernőt fantá­ziája formai asszociációk fe­lé vonzza de jelen esetben csak egy rajzát küldte a ki­állításra. Egyébként sajná­latosan megcsappant a részt­vevők száma a korábbi évekéhez képest, többen hiá­nyoznak, akikről pedig mun­káik alapján tudjuk, hogy erősítenék a bemutatott anyagot. Ezért is tiszteletre méltó a grafikus-pedagógus Szabó Ágnes két kitűnő, az Ady-kiállításon valamint a néphadsereg megalakulásá­nak jubileumi tárlatán be­mutatott pályázati lapjainak beküldése. EGY ELVONTABB, általá­nosabb érvényességű gondo­lat képi megvalósításának figyelemre méltó kísérlete Sebők Margit Kapcsolat so­rozata. összesimuló, egy­másba folyó és távolodó for­mák variációiból, lila-kék- narancs színek harmóniái­ból építi fel olajkompozí­cióit. Külön kell említenünk a bemutatott iparművészeti munkákat, mivel azok a ba­tik megoldású dekoratív fal­kép kívánalmainak megfe­lelnek. Különösen Kissné Mikes Éva kedves humorral kimunkált, stilizált formái, egyszerű színharmóniái, tiszta fogalmazása talált ma­gára ebben a technikában. Egri Mária Boglóriellén megnyílt az első kápolnaiadat. A piros és a kék kápolnában Széky Piroska grafikusművész és Gábor Magda szobrászművész állította ki alkotásait. A kék kápolna melletti szabadtéren pedig (képünk) Nagy Sándor szobrász­művész munkái láthatók Nem adták ki a Jászkun dijat Véget ért a 9. országos néptáncfesztivál A Jászsági Népi Együttes nagysikerű száma Vasárnap véget ért Szolnokon a 9. országos néptánc­fesztivál, melyen - három napon keresztül - a magyar amatőr néptáncmozgalom 13 legjobb együttese mérte össze tudását. A zsűri, amelynek elnöke dr. Körívéiyas Géza, a Ma­gyar Táncművészek Szövet­ségének főtitkára volt, a kora délutáni órákban hirdetett eredményt. Fiatalok az élvonalban ♦ A fesztivál bemutatói azt bizonyították, hogy a .magyar néptáncmozgalom erőteljes fejlődése töretlenül folytató­dik. A rangos seregszemlén részt vevő együttesek tánco­sai kiválóan elsajátították a magyar néptánc anyanyelvét, s ezt stiláris hitelességgel, magas technikai színvonalon tolmácsolták. A már koráb­ban jelentős művészi erőket képviselő „nagy” együttesek mellé új, fiatal csoportok zárkóztak fel — ez a fesztivál egyik örvendetes tapasztala­ta —, ugyanakkor a nagy hagyományokkal és sikerrel bíró együttesek közül jóné- hány fejlődése új szakaszába lépett. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a fesztivál egyes műveit gondolati sze­génység jellemezte. Kiemel­kedő koreográfia — sajnos — igen kévés született — s ez a megállapítás a zenemű­vekre is érvényes — ahogy a zsűri elnöke is hangsúlyoz­ta. A Bartók és a Fáklya Ezen a fesztiválon is egy­értelművé vált. hogy a ma­gyar amatőr néptáncmozga­lom élén jelenleg a VDSZ Bartók Béla táncegyüttese és a Fáklya Nemzetiségi Tánc- együttes áll. Mindkét együt­test a fesztivál legmagasabb nívódíjával — 8—8 ezer fo­rint — jutalmazták. Ugyan­csak a Bartók együttes nyer­te a magyar néptáncok leg­hitelesebb tolmácsolásáért alapított vándordíját, Szabó Iván domborművét. A gyöngyösi Vidróczki Együttes, a Jászsági Népi Együttes és az ÉDOSZ Sze­ged Táncegyüttese 6—6 ezer forintos nívódíjban része­sült. A koreográfusok közül Kricsikovics Antal a Pólusok című táncjátékáért. Tímár Sándor a Vajdakamarási táncok, a Kalotaszegi legé- nyes — a jászságiak táncol­ták — és a Szlavóniai kari- kázó című kompozícióiért kapott 4—4 ezer forintos ní­vódíjat. A szolnoki Tisza Tánc- együttes előadta Cigánytánc koreográfiájáért Sajti Sán­dort alkotói nívódíjjal jutal­mazták. Nívódíjat kapott Kállai János, a Tisza Tánc- együttes prímása a stílusos előadásmódért, zenekarveze­tő munkájáért. A zsűri a Jászkun díjat nem adta ki. A 6—12 ezer forintos díjat a legjobb al­földi-tiszai dialektusé kore­ográfia nyerhette volna el, de erre méltó alkotást a bí­ráló bizottság nem talált. Együtteseink teljesítményéről A Jászsági Népi Együttes bizonyította, hogy évek óta tartó sikere megalapozott. Olyan tömegbázissal rendel­keznek a jászberényiek, hogy hovatovább nem egy. de két csoportot is küldhetnének a legrangosabb fesztiválokra is. A Kalotaszegi legényes és a Zsámboki táncok a feszti­vál leghatásosabb műsorszá­mai között voltak. Nemesen, veretesen érvényesül az együttes táncaiban a bartóki „csak tiszta forrásból” gon­dolat, jól érződik a „Timár- iskola” hatása, az együttes tehetségesen, fegyelmezetten, színesen dolgozik. A szolnoki Tisza Táncegyüt­tesnek meg kellett elégednie egy jegyzőkönyvi dicsérettel, nem díjazták, a középme­zőnyben végzett. A bánáti táncok koreográfiájával nem bírt el az együttes — egyéb­ként a fesztiválon látott Tí­már-koreográfiák közül ez volt a leghálátlanabb: nehéz, de nem mutatós — Várhelyi Lajos műve. a Labdacéh csak szándékában dicsérhető. A Sajti koreográfiával előadott Cigánytánc hozott némi si­kert az együttesnek. A Tisza önmagához vi­szonyított gyengébb szereplé­se csak azokat lepte meg, akik hamis illúziókat táplál­tak hajdan volt nagyhírű együttessel szemben. Csak a tényekkel való őszinte és előremutató szembenézés se­gíthet ; megjegyezzük, hogy a provinciális önelégült szem­lélet ártott legtöbbet az or­szág egyik legrégibb, gazdag múlttal bíró együttesének. A beszűkülés elszürküléshez vezetett Az együttes kapcso­latai az új utakat kereső ma­gyar néptánomozgalommal csak alkalomszerűek voltak, szerepléseik legritkábban tör­téntek kritikus szakmai kö­zönség előtt, sikerélményhez — amatőrök között az egyik legerősebb összetartó kapocs —, megtermékenyítő erőhöz —- alig jutott az együttes. A fiatalítás még nem hozhatta meg a kívánt eredményt, úgy hisszük, a következő, a X. országos fesztiválra „ér­nek be” az együttes fiatal te­hetségei. Ehhez persze igen sok fellépés szükséges, a szakvezetés további megerő­sítése, a művészi színvonal következetes emelése. Zsúfolt nézőtér A fesztivál bemutatói — összesen négy a gálaműso­rokkal együtt — zsúfolt né­zőtér előtt zajlottak: ha két­szer nagyobb lett volna a Szigligeti Színház, akkor is hamar megtelt volna. Bizo­nyítja ez a magyar néptánc — egyáltalán a folklór — iránti érdeklődést és értő figyelmet. A X. országos néptáncfesz­tivált 1981 tavaszán rendezik Szolnokon. Tiszai Lajos Megkezdődlek az érettségi-felvételi írásbelik Pályaválasztás bemutatéval A jászberényi Tanítókép­ző Főiskolán holnap fejező­dik be a pályaválasztási be­szélgetések sorozata. E rendezvénysorozat mintegy 800, III. osztályos középiskolás érdeklődését keltette fel ebben az évben. Az elméleti tudnivalók be­mutatását az egyes szak­mák mindennapi életből ki­emelt gyakorlati munkájá­nak megtekintése tette válto­zatossá. Övoda- és laktanya­látogatás, a TVM megtekin­tése, bírósági tárgyalás, ki­állítás. építkezés megtekin­tése szerepelt a program­ban, Tegnap a kijelölt fővárosi és vidéki oktatási intézmé­nyekben megkezdődtek a kö­zös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák. Az idén mintegy 50 ezer diák ír közös érettségi-felvé­teli dolgozatot, a korábbi évekhez hasonlóan matema­tikából. fizikából és biológiá­ból. Azok kötelesek közös írásbelit tenni, akik az egye­temeken és a főiskolákon ezekből a tantárgyakból fel­vételiznek. Kiállítások a Damjanich Múzeumban Két kiállítás is nyílik a napokban Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban. Május 25-én az első emeleti teremben a nemzetközi gyermekév alkalmából Szolnok megyei népi gyermekjátékokból nyílik kiállítás. A múzeum földszinti termében pedig május 27-én, vasárnap Szily Géza festőművész alkotásaiból nyílik tárlat Qliu/limrJuri'ctffi „Se érted, me ellened” Szabolcs-Szatmár megye egy árvízveszélyes táján, mi­vel a körzet árvízmentesítése a vízügyi szervek szerint nem megoldható, öt község­ből el kell költözniük az em­bereknek — így rendelke­zett az 1973-ban kibocsátott kormányhatározat. Addig is, amíg a lakosság elmégy. ti­los minden fejlesztés a szó- banforgó településöken ... Esztendők teltek el a ha­tározat megjelenése óta, ám a falvak népe azóta sem hagyta el házát, földjét, no­ha a fejlesztési tilalom kö­vetkeztében egyre romlanak az életkörülmények. Szabó Orsolya csaknem egyórás do­kumentum játékában, ame­lyet „Se érted, se ellened” találó címmel mutatott be a rádiószínház, a seregnyi fél­reértés, meg nem értés, „más­képp értés” nyomón kiala­kult. súlyos, emberi konflik­tusoktól szikrázó helyzet pontos, árnyalt ábrázolására törekedett. „Nyugtalanság­ban, bizonytalanságban élünk” — mondják a falvak lakói immár esztendők óta, mialatt a hivatalok elveket, alternatívákat latolgatnak. A „Se érted, se ellened” mint rádiós publicisztikai vállal­kozás, a legjobbak közül va­ló, mert minden részletén átsüt a falvaik lakóiért ér­zett aggodalom, minden sta­tisztikai. műszaki adat mö­gött szevedély húzódik. Szer­kezete — mondhatni: kom­pozíciója — tempója, ritmu­sa, a dialógusok és a szenvte- lenül szóló narrátorszövegek váltakozása, „elvágása”, a téma fontossága emelték a riportot — mert a „doku­mentumjáték” megnevezés ellenére vérbeli riport volt ez — egy sajátos, öntörvé­nyű rádiós alkotás rangjára. Költői üzenetek Zelk Zoltán hosszú ideje, ágyhoz kötött nagybetegként küldi megrázó vers-tudósítá­sait az „este és éjszaka kö­zött” világából. Domokos Má­tyás a „Minden versek tit­kai” című műsorban az „Is­meretlen Nagy Lajos” című vers apropóján beszélgetett a költővel. Egy költői világot felmérni :— akár egyetlen vers világát is ■— kevés egy félórás műsor. Mégis: a pon­tos kérdésekre adott vála­szokból többet kapott a hall­gató, mint egyszerű „vers­életrajzot”, irodalmi érdekes­séget. Mély emberségről, ba­rátságról — a költészet örök témáiról — szólt Domokos Mátyás műsora, amely —■ s ez a rádiós versműsorok, köl­tő-portrék nagy érdeme ál­talában is — a műre — ez esetben Zelk Zoltán költé­szetére. sőt a még mindig nem eléggé olvasott Nagy Lajos alkotásokra is — irá­nyította a figyelmet. Röviden A szolnoki Verseghy gim­náziumot mutatta be a „Hí­res alma materek” című mű­sor legutóbbi adása. Noha a közel 150 esztendős iskola múltja. jelene bővelkedik tanulságokban, érdekességek­ben — tehát rádiós lehetősé­gekben is — ez a műsor be­érte a felszínes bemuta­tással, s bár a szereplő és a riportokat készítő gimnazis­ták aranyosak voltak, uha- lomba fulladt, méltatlanul az iskola hajdani és mai rang­jához. — eszjé — Hangverseny a Galériában A „Régi muzsika kertje” című sorozat következő mű­sorát holnap este tartják meg a szolnoki Galériában. A zenei esten reneszánsz, klasszikus és XX. századi népi ihletésű alkotásokat hallhatnak a résztvevők. A műsorban Kecskés András és osztrák vendég előadó- művészek: Melitta Heinz- mann, s Hans Hein lépnek a közönség elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom