Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-22 / 117. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 22. Kevés kiállító, alacsony színvonal Pedagógusok alkotásai a Szigligeti Színház előcsarnokában A TÁRLAT meghívója a Szolnok megyei pedagógus képzőművészek VIII. megyei kiállítására invitál. Művészi alkotásokra készül fel tehát a látogató, s bizony ilyen élvezetben alig részesül a Szigligeti Színház előcsarnokában. Jól,- rosszul megfestett tájak mellett néhány csendélet portré árválkodik a falakon, mutatva a kiállítók érdeklődésének körét. A kiállítók jelentős része rajztanár. Illő tehát, hogy az alkotás mesterségbeli alapfogalmaival tisztában legyen, ne csak elméletben, de a gyakorlatban is. Ismerje az alakrajz szabályait, a testek téri illúziójának kétdimenziós megjelenítési lehetőségeit. Legyen járatos a színelméletben, s bizonyos mértékig a különféle grafikai, szobrászati eljárásokban. Kétségtelenül izgató feladat a látott világ egy csücskének rajzlapon, vásznon, agyagban történő birtokbavétele. S amíg az elméletek próbájaként rajzolja valaki a környezetében élők arcát, ülő, álló alakját, festi a szomszéd kerítését, napraforgókat, virágokat vagy a Tisza-parti fűzeseket — nincs is probléma. Csakhogy nem túlzás-e ezt az izgalmas játékot művészetként felfogni ? Nem szabad elfelejtenünk, hogy a valóságnak a térben és időben egyidejűén, közvetlenül tapasztalható látványa a jelenségek teljes körének csak egy részletét nyújtja. A művészet ott kezdődik, ahol a „művi valóság”, a mű világa a valóság teljességét érzékelteti. A mit és a hogyan az alkotótól függ. De ha a kiválasztott téma; mondjuk egy tál gyümölcs, nemcsak motívumként szolgál a művész szándékainak kifejtéséhez, s a kép elkészülte után a vásznon is csupán egy érzelmi - tudati reakció nélküli tál gyümölcs marad — nem léphet túl a stúdium szintjén. Valamilyen módon szükséges a látvány átformálása, átírása ahhoz, hogy több legyen érzékcsaló „átmásolás”- nál. Lehet a színek irányába haladva, lehet formákkal. a választott elemek sűrítésével és egy-egy koncentrált motívummal. Lehet a konkrét formákra alig utalva, és lehet naturális megoldásokkal — az alkotó - egyéniségétől függően. De a látott dolgok minden egyéb alkotói cél nélküli hűséges lefényképezése kevés. A kiállítást nézve ismét bebizonyosodott, hogy a nem hivatásos alkotók eszköztárában kezesebb a pasztellkréta és az akvarell, mint az olajfesték. A színek hangulati hatása, a formák foltok javára történő bomlása irányába mutatnak Barta Szilveszter, Nagyné Koncz Éva pasztell munkái. Sindel Mihályt akvarelljei- nél a fénytörések, tükrözések konstruktív síkjai izgatják, a természeti látványban érzékletesen, s főként színnel hangsúlyozott geometrikus formák. Nagyvonalúan bánik a világító fények komponálásánál a rajzpapír üresen hagyott fehér foltjaival. Szenti Ernőt fantáziája formai asszociációk felé vonzza de jelen esetben csak egy rajzát küldte a kiállításra. Egyébként sajnálatosan megcsappant a résztvevők száma a korábbi évekéhez képest, többen hiányoznak, akikről pedig munkáik alapján tudjuk, hogy erősítenék a bemutatott anyagot. Ezért is tiszteletre méltó a grafikus-pedagógus Szabó Ágnes két kitűnő, az Ady-kiállításon valamint a néphadsereg megalakulásának jubileumi tárlatán bemutatott pályázati lapjainak beküldése. EGY ELVONTABB, általánosabb érvényességű gondolat képi megvalósításának figyelemre méltó kísérlete Sebők Margit Kapcsolat sorozata. összesimuló, egymásba folyó és távolodó formák variációiból, lila-kék- narancs színek harmóniáiból építi fel olajkompozícióit. Külön kell említenünk a bemutatott iparművészeti munkákat, mivel azok a batik megoldású dekoratív falkép kívánalmainak megfelelnek. Különösen Kissné Mikes Éva kedves humorral kimunkált, stilizált formái, egyszerű színharmóniái, tiszta fogalmazása talált magára ebben a technikában. Egri Mária Boglóriellén megnyílt az első kápolnaiadat. A piros és a kék kápolnában Széky Piroska grafikusművész és Gábor Magda szobrászművész állította ki alkotásait. A kék kápolna melletti szabadtéren pedig (képünk) Nagy Sándor szobrászművész munkái láthatók Nem adták ki a Jászkun dijat Véget ért a 9. országos néptáncfesztivál A Jászsági Népi Együttes nagysikerű száma Vasárnap véget ért Szolnokon a 9. országos néptáncfesztivál, melyen - három napon keresztül - a magyar amatőr néptáncmozgalom 13 legjobb együttese mérte össze tudását. A zsűri, amelynek elnöke dr. Körívéiyas Géza, a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkára volt, a kora délutáni órákban hirdetett eredményt. Fiatalok az élvonalban ♦ A fesztivál bemutatói azt bizonyították, hogy a .magyar néptáncmozgalom erőteljes fejlődése töretlenül folytatódik. A rangos seregszemlén részt vevő együttesek táncosai kiválóan elsajátították a magyar néptánc anyanyelvét, s ezt stiláris hitelességgel, magas technikai színvonalon tolmácsolták. A már korábban jelentős művészi erőket képviselő „nagy” együttesek mellé új, fiatal csoportok zárkóztak fel — ez a fesztivál egyik örvendetes tapasztalata —, ugyanakkor a nagy hagyományokkal és sikerrel bíró együttesek közül jóné- hány fejlődése új szakaszába lépett. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a fesztivál egyes műveit gondolati szegénység jellemezte. Kiemelkedő koreográfia — sajnos — igen kévés született — s ez a megállapítás a zeneművekre is érvényes — ahogy a zsűri elnöke is hangsúlyozta. A Bartók és a Fáklya Ezen a fesztiválon is egyértelművé vált. hogy a magyar amatőr néptáncmozgalom élén jelenleg a VDSZ Bartók Béla táncegyüttese és a Fáklya Nemzetiségi Tánc- együttes áll. Mindkét együttest a fesztivál legmagasabb nívódíjával — 8—8 ezer forint — jutalmazták. Ugyancsak a Bartók együttes nyerte a magyar néptáncok leghitelesebb tolmácsolásáért alapított vándordíját, Szabó Iván domborművét. A gyöngyösi Vidróczki Együttes, a Jászsági Népi Együttes és az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttese 6—6 ezer forintos nívódíjban részesült. A koreográfusok közül Kricsikovics Antal a Pólusok című táncjátékáért. Tímár Sándor a Vajdakamarási táncok, a Kalotaszegi legé- nyes — a jászságiak táncolták — és a Szlavóniai kari- kázó című kompozícióiért kapott 4—4 ezer forintos nívódíjat. A szolnoki Tisza Tánc- együttes előadta Cigánytánc koreográfiájáért Sajti Sándort alkotói nívódíjjal jutalmazták. Nívódíjat kapott Kállai János, a Tisza Tánc- együttes prímása a stílusos előadásmódért, zenekarvezető munkájáért. A zsűri a Jászkun díjat nem adta ki. A 6—12 ezer forintos díjat a legjobb alföldi-tiszai dialektusé koreográfia nyerhette volna el, de erre méltó alkotást a bíráló bizottság nem talált. Együtteseink teljesítményéről A Jászsági Népi Együttes bizonyította, hogy évek óta tartó sikere megalapozott. Olyan tömegbázissal rendelkeznek a jászberényiek, hogy hovatovább nem egy. de két csoportot is küldhetnének a legrangosabb fesztiválokra is. A Kalotaszegi legényes és a Zsámboki táncok a fesztivál leghatásosabb műsorszámai között voltak. Nemesen, veretesen érvényesül az együttes táncaiban a bartóki „csak tiszta forrásból” gondolat, jól érződik a „Timár- iskola” hatása, az együttes tehetségesen, fegyelmezetten, színesen dolgozik. A szolnoki Tisza Táncegyüttesnek meg kellett elégednie egy jegyzőkönyvi dicsérettel, nem díjazták, a középmezőnyben végzett. A bánáti táncok koreográfiájával nem bírt el az együttes — egyébként a fesztiválon látott Tímár-koreográfiák közül ez volt a leghálátlanabb: nehéz, de nem mutatós — Várhelyi Lajos műve. a Labdacéh csak szándékában dicsérhető. A Sajti koreográfiával előadott Cigánytánc hozott némi sikert az együttesnek. A Tisza önmagához viszonyított gyengébb szereplése csak azokat lepte meg, akik hamis illúziókat tápláltak hajdan volt nagyhírű együttessel szemben. Csak a tényekkel való őszinte és előremutató szembenézés segíthet ; megjegyezzük, hogy a provinciális önelégült szemlélet ártott legtöbbet az ország egyik legrégibb, gazdag múlttal bíró együttesének. A beszűkülés elszürküléshez vezetett Az együttes kapcsolatai az új utakat kereső magyar néptánomozgalommal csak alkalomszerűek voltak, szerepléseik legritkábban történtek kritikus szakmai közönség előtt, sikerélményhez — amatőrök között az egyik legerősebb összetartó kapocs —, megtermékenyítő erőhöz —- alig jutott az együttes. A fiatalítás még nem hozhatta meg a kívánt eredményt, úgy hisszük, a következő, a X. országos fesztiválra „érnek be” az együttes fiatal tehetségei. Ehhez persze igen sok fellépés szükséges, a szakvezetés további megerősítése, a művészi színvonal következetes emelése. Zsúfolt nézőtér A fesztivál bemutatói — összesen négy a gálaműsorokkal együtt — zsúfolt nézőtér előtt zajlottak: ha kétszer nagyobb lett volna a Szigligeti Színház, akkor is hamar megtelt volna. Bizonyítja ez a magyar néptánc — egyáltalán a folklór — iránti érdeklődést és értő figyelmet. A X. országos néptáncfesztivált 1981 tavaszán rendezik Szolnokon. Tiszai Lajos Megkezdődlek az érettségi-felvételi írásbelik Pályaválasztás bemutatéval A jászberényi Tanítóképző Főiskolán holnap fejeződik be a pályaválasztási beszélgetések sorozata. E rendezvénysorozat mintegy 800, III. osztályos középiskolás érdeklődését keltette fel ebben az évben. Az elméleti tudnivalók bemutatását az egyes szakmák mindennapi életből kiemelt gyakorlati munkájának megtekintése tette változatossá. Övoda- és laktanyalátogatás, a TVM megtekintése, bírósági tárgyalás, kiállítás. építkezés megtekintése szerepelt a programban, Tegnap a kijelölt fővárosi és vidéki oktatási intézményekben megkezdődtek a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák. Az idén mintegy 50 ezer diák ír közös érettségi-felvételi dolgozatot, a korábbi évekhez hasonlóan matematikából. fizikából és biológiából. Azok kötelesek közös írásbelit tenni, akik az egyetemeken és a főiskolákon ezekből a tantárgyakból felvételiznek. Kiállítások a Damjanich Múzeumban Két kiállítás is nyílik a napokban Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban. Május 25-én az első emeleti teremben a nemzetközi gyermekév alkalmából Szolnok megyei népi gyermekjátékokból nyílik kiállítás. A múzeum földszinti termében pedig május 27-én, vasárnap Szily Géza festőművész alkotásaiból nyílik tárlat Qliu/limrJuri'ctffi „Se érted, me ellened” Szabolcs-Szatmár megye egy árvízveszélyes táján, mivel a körzet árvízmentesítése a vízügyi szervek szerint nem megoldható, öt községből el kell költözniük az embereknek — így rendelkezett az 1973-ban kibocsátott kormányhatározat. Addig is, amíg a lakosság elmégy. tilos minden fejlesztés a szó- banforgó településöken ... Esztendők teltek el a határozat megjelenése óta, ám a falvak népe azóta sem hagyta el házát, földjét, noha a fejlesztési tilalom következtében egyre romlanak az életkörülmények. Szabó Orsolya csaknem egyórás dokumentum játékában, amelyet „Se érted, se ellened” találó címmel mutatott be a rádiószínház, a seregnyi félreértés, meg nem értés, „másképp értés” nyomón kialakult. súlyos, emberi konfliktusoktól szikrázó helyzet pontos, árnyalt ábrázolására törekedett. „Nyugtalanságban, bizonytalanságban élünk” — mondják a falvak lakói immár esztendők óta, mialatt a hivatalok elveket, alternatívákat latolgatnak. A „Se érted, se ellened” mint rádiós publicisztikai vállalkozás, a legjobbak közül való, mert minden részletén átsüt a falvaik lakóiért érzett aggodalom, minden statisztikai. műszaki adat mögött szevedély húzódik. Szerkezete — mondhatni: kompozíciója — tempója, ritmusa, a dialógusok és a szenvte- lenül szóló narrátorszövegek váltakozása, „elvágása”, a téma fontossága emelték a riportot — mert a „dokumentumjáték” megnevezés ellenére vérbeli riport volt ez — egy sajátos, öntörvényű rádiós alkotás rangjára. Költői üzenetek Zelk Zoltán hosszú ideje, ágyhoz kötött nagybetegként küldi megrázó vers-tudósításait az „este és éjszaka között” világából. Domokos Mátyás a „Minden versek titkai” című műsorban az „Ismeretlen Nagy Lajos” című vers apropóján beszélgetett a költővel. Egy költői világot felmérni :— akár egyetlen vers világát is ■— kevés egy félórás műsor. Mégis: a pontos kérdésekre adott válaszokból többet kapott a hallgató, mint egyszerű „verséletrajzot”, irodalmi érdekességet. Mély emberségről, barátságról — a költészet örök témáiról — szólt Domokos Mátyás műsora, amely —■ s ez a rádiós versműsorok, költő-portrék nagy érdeme általában is — a műre — ez esetben Zelk Zoltán költészetére. sőt a még mindig nem eléggé olvasott Nagy Lajos alkotásokra is — irányította a figyelmet. Röviden A szolnoki Verseghy gimnáziumot mutatta be a „Híres alma materek” című műsor legutóbbi adása. Noha a közel 150 esztendős iskola múltja. jelene bővelkedik tanulságokban, érdekességekben — tehát rádiós lehetőségekben is — ez a műsor beérte a felszínes bemutatással, s bár a szereplő és a riportokat készítő gimnazisták aranyosak voltak, uha- lomba fulladt, méltatlanul az iskola hajdani és mai rangjához. — eszjé — Hangverseny a Galériában A „Régi muzsika kertje” című sorozat következő műsorát holnap este tartják meg a szolnoki Galériában. A zenei esten reneszánsz, klasszikus és XX. századi népi ihletésű alkotásokat hallhatnak a résztvevők. A műsorban Kecskés András és osztrák vendég előadó- művészek: Melitta Heinz- mann, s Hans Hein lépnek a közönség elé.
