Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

1977. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A VEGYIMŰVEKBEN A műszakpótlékról szóló rendelet után A Tiszamenti Vegyiművek 1640 munkása közül 926-an dolgoznak több műszakban. Évek óta így van ez, hiszen a vegyipari technológia a legtöbb üzemrészben megkö­veteli a berendezések folya­matos működtetését. A köz­vetlen termelésirányítók és a munkások átlagos műszak­száma több mint kettő,' a TVM-ben 761 ember dolgo­zik folytonos munkarendben. A vállalat vezetői, hogy a technológiai előírásoknak és a gazdasági követelmények­nek eleget tehessenek, min­dig igyekeztek a dolgozókat érdekeltté tenni a „műszak­ba járásban.” Arra töreked­tek, hogy az éjszakai mun­kával együtt járó fokozott igénybevételt a keresetek emelésével ellensúlyozzák. A negyedik ötéves terv jó mun­kájának eredményeként 1976. január 1-től az éjszaka dol­gozóknak törzsbérük 35 szá­zalékát adhatták meg pót­lékként. A céltudatos „bér­politikának” is köszönhető, hogy 1971-től fokozatosan csökkent a fluktuáció és tíz­egynéhány százaléknál úgy látszik megállapodott. A munkaügyi osztály vezetői szerint ennél lényegesen ki­sebb nem is lesz a munkaerő mozgás. Végeredményben te­hát — a kisebb munkaerő­hiánytól eltekintve — a több műszak és a kedvezőtlen munkakörülmények ellené­re stabil gárda dolgozik né­hány éve a TVM-ben. Pár hónappal ezelőtt, jú­lius 1-től pedig tovább ja­vult a műszakba járók hely­zete. Kormányrendelet eredményeként a szolnoki vállalatnál is emelhették a műszakpótlékot. A délutáno- sok a törzsbérük 20, az éj­szakások 40 százalékát kap­ják minden műszakban töl­tött óra után, a folytonos munkarendben dolgozóknak pedig havonta 10 százalék­kal több a keresete. Egy-egy munkás így átlagosan 670 fo­rint pótlékot kap, 350 forint­tal keres többet mint július 1-e előtt. Az anyagiakat nézve tehát a TVM-ben megéri műszak­ba járni. Így érzik ezt a dók gozók is: a második félév­ben például — erre még nem volt példa — több munkás­nő kérte, tegyék át olyan üzembe, ahol délutános vagy éjszakás lehet. Persze nem­csak az anyagiak számíta­nak. Éppen emiatt gondolják úgy a vállalat vezetői, hogy az egységes műszakpótlék bevezetése után sem történ­nek jelentős változások a Vegyiművekben. Kétségte­len, a jó kereseti lehetősé­geket a szolnoki vállalat munkásai is igen fontosnak tartják, azonban a kilépők­nek már korábban is csak kis töredéke indokolta távo­zását a kevés fizetéssel. Ért­hető jelenség, hiszen már mondottuk, a Vegyiművek­ben a központi rendelet megszületése előtt megte­remtették a többműszakos termelés kereseti feltételeit. Várhatóan nem emelkedik az átlagos műszakszám sem, mert a vállalat minden üze­mében a technológia és a gazdaságosság megkövetelte munkarendben dolgoznak, több műszakot bevezetni ér­telmetlen lenne. A Tiszamenti Vegyiművek­ben nem a műszakszám emelkedésében, a nagy érté­kű berendezések jobb ki­használásában mutatkozik meg a műszakpótlék emelé­sének hatása. A vállalatnál ugyanis már korábban ki­alakították a gazdaságossá­got fokozó munkarendet. Azonban szó sincs arról, hogy fölösleges lett volna a kedvezőtlen körülmények között dolgozó munkások keresetét emelni, az anyagi­ak miatti elégedettség a vál­lalat vezetői szerint segítheti a törzsgárda további szélesí­tését. V. Sz. J. Évek óta készítenek a túrkevei Vegyesipari Szövetkezet bádogos részlegében a lakosság részére ereszcsatornákat, idomdarabokat és lefolyókat. Az idén mintegy 15 millió, jövőre már 37 millió forint értékben állítanak elő ezekből a termékekből. Hazautaztak a Csepelen dolgozó moszkvai munkások Tegnap elutazott hazánkból az Állami díjas Pavel Bikov vezetésével a moszkvai kö­szörűgépgyár 10 szakmunká­sa, akik a Csepel Művek ven­dégeként 1 hónapig a szer­számgépgyárban dolgoztak, viszonozva ’IO csepeli szak­munkás moszkvai látogatá­sát. Az elmúlt egy hónapban megismerkedtek Csepel éle­tével, a munkás hétközna­pokkal, a szerszámgépgyári­ak munkájával, az ott dolgo­zók életkörülményeivel és családjaival is. Mint elutazá­suk előtt elmondták, a nyelvi akadályok sem befolyásolták gyors beilleszkedésüket az új környezetbe, s számos sze­mélyes barátságot kötöttek a magyar munkásokkal, s bár a moszkvai köszörűgépgyár jóval nagyobb, mint a cse­peli szerszámgépgyár, gazdag tapasztalatokkal térhetnek haza Csepelről. Ugyanakkor sok út ötletet, ésszerűsítési és egyszerűsítési javaslatot js tettek csepeli vendéglátóik­nak. A moszkvai köszörűgép­gyári szakmunkásokat ma­gyarországi tartózkodásuk során fogadta Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A va­sasszakszervezetben talál­koztak Borovszky Ambrus elnökkel és Méhes Lajos fő­titkárral, Csepelen pedig a tröszt vezetőitől kaptak tá­jékoztatást a nagyvállalatnak népgazdaságunkban betöl­tött szerepéről, a jubileumi munkaverseny eddigi sikerei­ről. A két vállalat brigádjai, dolgozói között már koráb­ban kialakult közvetlen ba­ráti kapcsolatok a mostani kölcsönös látogatással to­vább erősödtek, S elhatároz­ták, hogy rendszeressé teszik a csepeli és a moszkvai mun­káskollektívák találkozásait, a közös munkát, Köznonti gépjavítómühely épül Milliókat érő munka- és erőgépek karbantartásának, javításának, gazdaságos üze­meltetésének feltételeit biz­tosító beruházás kezdődött Jásztelken a Tolbuchin Tsz- ben. Az egyesülés után a gazdaságban kétszeresére nőtt az értékes, nagy telje­sítményű gépek száma. Ja­vításuk, karbantartásuk a két községben üzemelő régi javítóműhelyben sok gondot okozott. Ezeket a gondokat szün­tetik meg egy korszerű, 1450 négyzetméter alapterü­letű gépjavító műhelycsar­nok építésével. A létesítmény 4 millió forintos költséggel készül a termelőszövetkeze't építőrészlegének kivitelezésé­ben a pusztamizsei Vegyes­majorban. A jövő év augusztusára tervezett avatása után fel­újítják a két régi műhelyt, ahol a tsz kisebb gépeit ja­vítják majd, Vetik a búzát Határszemle Törökszentmiklós és lászberóny gazdaságaiban A nagy terméskilátások, a korai ősz egyáránt arra ösz­tönzi a termelőszövetkezete­ket és az állami gazdaságo­kat, hogy a „csúcsmunkák” idejére az egyéb tennivaló­kat már fejezzék be. Később ugyanis nagyobb szükség lesz a traktorokra mint most, amikor még csak a betakarí­tás elején tartunk. Jól halad a talajmunka Feketéllik a szabad terület a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy az ősziek és a tavaszi­ak alá a tervezett ütemben szántják fel a földet. A ta­lajmunkával párhuzamosan végzik a műtrágyzást, a szer­ves trágya háromnegyed ré­szét ugyancsak szétszórták, és megkezdték a hibridku­korica törését is. A csőtörő- fosztó-berendezések hiányos munkájának kiküszöbölésére a gazdaság szakemberei olyan gépet szerkesztettek, amellyel tökéletesen elvégez­hetik a csövek tisztítását a csuhétól. Segítenek a mun­kában a DATE Mezőtúri Fő­iskolai Karának hallgatói, a karcagi gimnazisták, és a túrkevei középiskolások is. A cukorrépa felszedését és átadását a gyárnak több mint két hete kezdték. Szovjet gépsorral végzik a munka fontosabb részét, a répafejet pedig csehszlovák munkagé­pek gyűjtik össze. Az átve­vők a szennyezés miatt ál­talában 11—12 százalékot vonnak le, amit a gazdaság vezetői elfogadhatónak tar­tanak. Lucernamagot ugyan­csak termelnek az üzemben, a cséplés után hektáronként több mint 2 mázsa került fe­dél alá. A felújított hibrid­üzemben 450 vagon búzave­tőmagot tisztítottak meg, amit az igénylő gazdaságok már el is szállítottak. Ko­rábban kevesebb vagont kaptak, mint amennyire szükségük lett volna, de vé­gül ezt a gondot is megszün­tette a MÁV. Megkezdődött a búza vetése is, a jövő' hé­ten már kilenc gép dolgozik a gazdaság földjein. Ugyancsak jól halad a ta­lajmunka a törökszentmikló­si Tiszatáj Tsz-ben is. A szántás elmunkálása után a talajfertőtlenítéssel a terü­let 55 százalékán készen vannak. A betakarításban megkezdték a napraforgó cséplését. Többet ígér a cu­korrépa mint amennyit ter­veztek. Naponta 12 vagon­nal adnak át, és a cukortar­talom is magas. A szennye­ződés miatti levonás hason­ló mint az állami gazdaság­ban, de a tsz-ben ezt is so­kallják. Megkezdték a szója betakarítását. A termésát­lag nem éri el azt amit vár­tak — a szakemberek szerint a fajták miatt. Jó termést ígér viszont a kukorica, több mint 60 mázsa lesz hektá­ronként. A nedvességtartal­ma még igen magas, és mi­vel szárítógépük nincs, egye­lőre várni kell a betakarí­tással. Területileg nem je­lentős a burgonya ám annál több gondot okoz. Az első osztályú áruból harminc va­gonnal már átadtak, de a másodosztályú iránt nincs kereslet. Szépen fizet a lucerna Már vetik a Jubilejnaja búzát a jászberényi Lenin Tsz-ben. A műtrágyával nincs gondjuk — ugyanis már tavaly és tavasszal be­szerezték. Robbantással terí­tik a szervestrágyát. A nap­raforgó közepes termést ígér, jelenleg a lombtalanítását végzik. Nem nagy területen, mindössze 150 hektáron ter­mesztenek kukoricát. Azt is azért, hogy a saját keverő- jükben urebetinnel kiegészít­sék, s az állatokat takarmá- nyozzák vele. Jól. terem a herényi szikesen a lucerna, de az itt honos fajtát sajnos hamarosan kivonják a köz­termesztésből. Közel 500 hektár intenzív gyepet tele­pítettek a gazdaságban, amely szép hozammal fizet, hiszen a mostani harmadik kaszá­lásra is huszonöt mázsa szé­nát gyűjthetnek be. flz iskolások is segítenek A jászberényi Kossuth Ter­melőszövetkezetben a búza alá a terület 60 százalékát már felszántották. Jó minő­ségű munkát végeznek a nagy szovjet erőgépek. Saj­nos az olajszivattyú hibája miatt a K—700-as két hétig nem dolgozott. Már vetik a Jubilejnaját, azután követ­kezik a GK—5-ös, a Száva és a Libelulla. A cukorrépát két szovjet gépsor szedi, ám naponta csak tíz vagon árut vesz át a Mátravidéki Cu­korgyár. A napraforgó két­harmadát már betakarítot­ták, előreláthatóan a vártnál több terem. A kukorica még túl nedves. így szárítani is kell. A paprika 80 százalé­kát szintén leszedték. Álta­lános iskolások segítenek a szőlő szüretelésében ... Ezen a héten az Erősáramú Szak- középiskola tanulói is jön­nek, s a tsz-ben dolgoznak néhány napot. Címképünk a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben ké­szült, ahol előreláthatólag húsz nap alatt végeznek a búza vetésével. A. L. Kismamák gyára Nyolc évvel ezelőtt, az in­duláskor még csak igény­telen, napi viseletre szánt munkásingeket varrtak a Férfifehérnemű Gyár kis­újszállási gyárában. Ma, 1977-ben divatos, tűzött, nagygombos fiú- és férfi­ingek, bakfisblúzok készül­nek puplinból, zefirből, jerseyből, változatos szí­nekben, mintákkal. Termé­keik felét exportálják. Mint minden „női üzem­ben”, itt is sok izgalmat okoz egy-egy kisbaba „érkezése”. A nyolcszázas létszámból je­lenleg kétszáznegyvenen van­nak szülési és gyermekgon­dozási szabadságon. A nem­rég beindult kismamakor mellett is gyakran cserélnek gazdát a gépek, a gyerme­ket várókat felváltják a gyesről visszatértek. Szep­tember végén több mint har­minc kismama dolgozott a kedvezményes — fél nyolc­tól negyed ötig tartó — mű­szakban. Akár holnaptól elkelne még harminc-negyven dolgo­zó, talán akkor csökkenne az üzemben a munkaerőhiány. Az első háromnegyedévi le­maradásnak is ez az oka, habár belső munka- és üzem­szervezéssel, a kommunista műszakok szervezésével, és az ott dolgozó huszonkét szo­cialista brigád összefogásá­val tekintélyes hátrányt si­került „behozniuk”. Ebben nagy szerepük volt a kisma­máknak. Mennyire számítanak a kismamákra a gyárban? Példa rá a „gólyakor”. A he­lyi gyár vezetőit támogatták az „anyagyár”-ból is: a kor­szerű szociális épület, a tá­gas, világos munkaterem, az exporthitelből vásárolt — az elmúlt hetekben érkezett — 50 szalagvágó automata var­ró- és gomblyukkötőgép az eddiginél sokkal jobb mun­kafeltételeket teremtett. A kismamák is szívesen jön­nek vissza. . Sok segítséget kapott a gyár a városi pártbizottság­tól és a tanácstól is: jéle'n- leg nincs bölcsődei, óvodai elhelyezési gondjuk. (Kevés üzem mondhatja ezt el!) A kismamakor munkásnői bakfisblúzokat, divatos fa­zonú ingeket varrnak. Itt dolgozik a huszonöt tagú Váci Mihály, szocialista cí­mért küzdő „mamabrigád”. Vezetőjük Kocsis Lajosné. — Ne várjon nagy tetteket — szabadkozik a bemutatko­zás után. — A mi munka­óráink meghatározója a böl­csőde, az óvoda nyitása-zárá- sa... — Jelent-e mégis valami közelebbi összetartozást a brigádtagság? — Feltétlenül. Gyakran előfordul, hogy egyikünk, másikunk gyereke megbeteg­szik. Helyette is „hozni 'kell" a tervet. Igyekszünk, de ha egyszerre többen hiányoz­nak, nem mindig megy. Úgy hiszem, címet, érmet túltel­jesítés miatt mi nem kapunk, nem is azért csináljuk. Ha nincs lemaradás, már az is öröm. A másik: itt nem kell magyarázni, hogy nem tudok jönni, mert a gyereknek^ ez vagy az a baja, ne haragud­jatok. .. Tudjuk jól, hisz mi is ebben a cipőben járunk. —• A kommunista szombat nem okozott nehézséget? — Itt voltunk valahányon. A pénzt a város fejlesztésé­re ajánlottuk, abban pedig új óvoda, bölcsőde építése is szerepel... Ha több hely lesz, annak mi látjuk a hasznát. T. Szűcs Etelka

Next

/
Oldalképek
Tartalom