Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

«... -.SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csepelen röpgyííléseken ismertették az MSZMP Központi Bizottságának levelét Forradalmi alkotókedv A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójához közeledve egyre több munkasikerről, eredménye­sen teljesített vállalásról tu­dósítanak a hírek. A nemzet­közi jubileumi munkaver­senyt kezdeményező csepeli szocialista brigádok a napok­ban állították össze „zárszá­madásukat” és küldték meg azt a párt Központi Bizottsá­gának. A csepeliek eredmé­nyeit a hazai és nemzetközi közvélemény egész éven át figyelemmel kísérhette, az összesített eredmények most mégis meglepően szép telje­sítményekről tanúskodnak: az eredeti évvégi határidő helyett már október végére elkészült az idei szovjet ex­portra szánt berendezés utol­só darabja. Ezzel Csepelen csaknem két és fél hónappal hamarabb végeztek egy több mint egymilliárd forintos megrendelés elkészítésével. Az év végéig most olyan munkák elvégzésére is gon­dolhatnak, amelyekre az év elején még úgy tűnt, hogy nem lesz kapacitásuk. Ez a szocialista brigádok lendüle­tével és szervezőkészségével „kigazdálkodott” többlet le­hetőség — lévén a piacon ke­resett, nagyértékű, korszerű gépek gyártásáról szó — je­lentős terven felüli bevétel­hez juttathatja a vállalatot és a magyar külkereskedel­met. Hasonlóan jelentős tel­jesítmény a kerékpárgyár rekonstrukciójának idei befe­jezése — az eredeti határidő­nél egy évvel korábban. Ezek az eredmények. Cse­pelen. s a hasonlóak szerte az országban a jubileumi munkaverseny szervező, len­dítő ereje nélkül aligha szü­lettek volna meg. A nagyér­tékű csepeli exportszállít­mány határidő előtti elindí­tásához, vagy a kerékpárgyár gépi rekonstrukciójának gyorsabb végrehajtásához szükség volt például több hazai és szocialista országbe­li vállalat különösen jó — jubileumi — teljesítményére is. A szocialista brigádok ösz- szefogása, az ebben rejlő szervezési lendület segítette hozzá a csepelieket — és még sok vállalatot, üzemet, szö­vetkezetét —, hogy idei mun­kájuk hatásfoka, eredmé­nyessége, ütemessége — a korábbi időszakok átlagánál jobban alakult. Elsőízben terjedt ki ilyen szervezetten és intézménye­sen egy nemzeti keretek kö­zött indított munkaverseny a baráti szocialista országok közötti kooperációra is. Ez az együttműködés különböző országokban munkálkodó szocialista és kommunista brigádok összefogásában rej­lő hallatlan tartalékokra is — nemzetközileg — felhívta a figyelmet. A jubileumi munkaver- seny hatására széles körben, alig háromnegyedév alatt ki­mutathatóan szervezettebbé vált a munka. Az eredmé­nyek bizonyítják, hogy a munkaverseny felszította, összpontosította a dolgozók millióinak alkotókedvét, terv­szerű, hasznos — nem formá­lis — célok szolgálatára. A jubileumi munkaverseny leg­nagyobb eredménye aligha­nem éppen a kezdeményező­kész alkotókedvnek a széles­körű kibontakoztatása: sok­sok milliárddal felérő, kime­ríthetetlen erőforrás ez. 0. F, A Csepel Vas- és Fémmű­vek párt-végrehajtóbizott­ságának tegnapi ülésén Ko­vács Antal, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezető­je átadta Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság nevében a Csepel Művek dolgozóihoz írt levelét. A KB első titká­ra a csepeli munkásoknak a jubileumi munkaverseny-vál- lalásaik teljesítéséről beszá­moló levelére' válaszolt. A CSM párt-végrehajtóbizott­sága úgy döntött, hogy a le­velet röpgyűléseken ismerte­tik a kollektíváikkal. A mű­szakok után 30 ezer munkás vett részt a vállalat vala­KÉPVISELŐK A MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOKRÓL Jónak ítélte meg az idei mezőgazdasági beruházásokat tegnapi ülésén az országgyű­lés mezőgazdasági bizottsá­ga. Bélák Sándornak, a bi­zottság elnökének megnyitó­ja után Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott be­számolót. Tavaly a beruházási tervet 13 százalékkal túlteljesítette a mezőgazdaság, jó alapot biztosítva az idei munkához. Az 1977-es év eddigi tapasz­talatai szerint az építési be­ruházások gazdasági-műszaki előkészítése sokat javult. A terv idei teljesítéséről a legfontosabb adat: a vállala­ti beruházások várhatóan mintegy 8—10 százalékkal haladják meg a tervezettet. KÖLTÉSZETI BIENNALÉ Tegnap több mint félszáz költő részvételével Győrben megkezdődött a IV. költésze­ti biennálé és dunántúli köl­tőtalálkozó. Este a városi ta­nács székházának dísztermé­ben a nap záróakkordjaként megtartották a díjkiosztó ün­mennyi gyáregységében és üzemében, összesen mintegy 370 helyen megrendezett lel­kes hangulatú munkás-röp- gyűléseken. Az MSZMP Központi Bizottságának vá­laszlevelét az üzemvezetők, a szocialista brigádvezetők olvasták fel a dolgozóknak, s ismertették azt a levelet is, amely a csepeli dolgozók vállalásainak teljesítéséről tájékoztatta Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökét. Mint ismeretes, a Csepel Művek minden gyára a Nagy népségét is. A fődíjat a né­hány hete elhunyt Kormos István költőnek ítélték oda. Az irodalmi színpadi rende­zői díjak egyikét a tiszaföld- vári Hajnóczy gimnázium együttesének vezetője, Szabó András tanár nyerte el. PLAKATKIALLiTAS - KOLTÖVENDÉGEKKEL Tegnap kezdődött és no­vember 4-ig tart a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ságon a „Közművelődési na­pok” elnevezésű rendezvény- sorozata. Első napján. Szolnokon a lil-as számú irodaház elő­csarnokában politikai plakát­kiállítás nyílt, amelyen a szovjet és a magyar plakát­művészet leghíresebb alkotá­sainak reprodukciói látha­tók. A plakátkiállítással egy­idejűleg — ugyancsak az elő­csarnokban — műszaki és irodalmi könyvek vására kez­dődött. Az ünnepélyes megnyitón Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére tett felajánlásait a vállalt november 7-i határ­időnél is előbb, már október 25-én teljesítette: egymilli­árd tízmillió forint értékben a Szovjetunióban megvaló­suló kiemelt beruházáshoz szükséges fontos gyártmányo­kat, gépsorokat szállítottak szovjet partnereikhez, ösz- szességében az idén eddig annyit exportált a nagyvál­lalat a Szovjetunióba, mint tavaly egész évben, s decem­ber végéig még mintegy 200 millió forintért szállítanak különböző termékeket. két neves szovjet költő is részt vett: Jevgenyij Vinoku- rov és Oleg Dmitrijev. A megnyitó ünnepség után a két költővel író-olvasó ta­lálkozón ismerkedhettek meg az igazgatóság dolgozói. KOZGAZDASZNAP A SZAKKOZÉPISKOLABAN A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában holnap közgazdásznapot rendeznek abból az alkalomból, hogy az intézményben 15 évvel eze­lőtt kezdődött a szakközépis­kolai oktatás. A rendezvény keretében nyílt órákra, „öreg” és mostani diákok találkozó­jára. szakmai tanácskozására kerül sor, valamint kiállítás nyílik „Szakközépiskolánk 15 éve” címmel. VETERÁNOKAT KÖSZÖNTÖTTEK KARCAGON Tegnap Karcagon a városi pártbizottság tanácskozóter­mében Zagyi János, a karca­flz MSZMP Központi Bizottságának levele Ernszt Antal, a pártbizottság első titkára, Karkalik János, SZT vezető titkár, Orosz Ferenc, a KISZ Bizottság titkára, Soltész István vezérigazgató elvtársak kezeihez. CSEPEL Kedves elvtársak! Örömmel vettük kézhez levelüket, amely­ben arról számolnak be, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordu­lójának méltó megünneplésére januárban tett vállalásaikat — egymilliárd tízmillió forint értékben — október 25-re, határidő előtt maradéktalanul teljesítették. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága szívből gratulál a Csepel Vas- és Fémművek kommunistáinak, szocialista és munkabrigádjainak, a gyár egész kollektí­vájának a nagyszerű munkasikerhez. A gyár dolgozói a történelmi évfordulóhoz, a jubileumi verseny kezdeményezőihez, forradalmi hagyományaikhoz méltóan munkásbecsülettel tettek eleget adott sza­vuknak, felelősséggel teljesítették, amit vállaltak. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a csepeli kezdeményezés követőkre talált az egész országban. Munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, alkalmazottak nagy tömegei vállalták, hogy a munkaversenyben nyújtott teljesítményeikkel is hozzájárul­nak a nagy október méltó megünneplésé­hez, s egyben feladataink megoldásához, a lakosság életkörülményeinek javításához, a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A versenyben részt vevő, élenjáró dolgo­zók, üzemek, vállalatok odaadó, lendületes munkájukkal, kezdeményezéseikkel sokat tettek és tesznek azért, hogy népgazdasá­gunk megfelelhessen az új, magasabb kö­vetelményeknek, s az eddigihez hasonlóan a jövőben is dinamikusan fejlődjék. A ju­bileumi munkaverseny újabb kifejezője népünk öntudatának, nemzeti egységének, szocialista hazafiságának, proletár inter­nacionalizmusának, s hozzájárult hazánk nemzetközi jó hírének gyarapításához. A Központi Bizottság ez alkalomból is üdvözli mindazokat, akik csatlakoztak a csepeli felhíváshoz, és cselekvő részesei a jubileumi munkaverseny eredményeinek. Meggyőződése, hogy a verseny töretlen len­dülettel folytatódik tovább, és elősegíti idei népgazdasági tervünk sikeres teljesítését. A jubileumi verseny minden résztvevőjé­nek további munkájához jó egészséget, sok sikert kívánunk. Budapest, 1977. október 27. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János első titkár Befejeződött az SZVSZ irodájának ülésszaka (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Budapestre érkezett Raymond Barre Megkezdődtek a magyar—francia tárgya/ások Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterelnöke meg­kezdte magyarországi tárgyalásait. Képünkön: a francia vendég Lázár György miniszterelnök társaságában a tágyalások előtt Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására tegnap hivatalos láto­gatásra Magyarországra ér­kezett Raymond Barre, a Francia Köztársaság minisz­terelnöke. Útjára elkísérte felesége, Eve Barre is. A francia miniszterelnök kíséretében Budapestre érke­zett André Rossi külkereske­delmi miniszter, Jean-Fran- cois Deniau külügyminiszté- riumi államtitkár, Roger Vaurs, a Külügyminisztérium (Folytatás a 2. oldalon) A tanyák jelene es jovoje Hét alföldi megye közös tanácskozása A hét alföldi tanyás me­gye képviselői tanácskoztak tegnap Szolnokon. A me­gyei tanács vb-termében gyűltek össze Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Pest, Szabolcs-Szat- már és Szolnok megyék megyei népfronttitkárai, a tanyai népfrontbizottságok vezetői, valamint különféle társadalmi és törríegszerve- zetek, minisztériumok kép­viselői. A kormányzati intézkedé­sek és az előző tanyai ta­nácskozások óta a tanyákon történt változásokat elemző, rögzítő tájértekezletet Szabó István, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg, majd átadta a szót a vitaindító előadást tartó S. Hegedűs Lászlónak. A HNF Országos Tanácsának titkára elmondta, hogy a ta­nyakérdést településpoliti­kánk szerves részeként kell vizsgálni, s arra kell számí­tani, hogy a tanyavilág egy része még hosszú ideig fenn­marad. Sokáig szükségünk lesz még a tanyai kisgazda­ságok termékeire, viszont ezek előállítása jelentős túl­munkával jár. A tartósan fennmaradó tanyák lakóinak életét könnyíteni kell (gépek, szállító járművek) és bizto­sítani az alapvető igények ki­gi városi pártbizottság első titkára köszöntötte Medgya- szai Sándor internacionalis­tát, Lakatos Istvánt és Sza­bó Sándort, karcagi veterá­nokat. A szívélyen hangú fo­gadáson Zagyi János hosz- szasan elbeszélgetett a meg­hívottakkal és tájékoztatta őket a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójára hirdetett munkaver­seny helyi eredményeiről, a város kulturális, politika-', gazdasági életéről. BEFEJEZŐDÖTT A TUDOMÁNYOS ÜLÉS Tegnap délután plenáris üléssel zárult a Nagy Októ­beri SzoBialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Aka­démián rendezett kétnapos tudományos ülés. Az ünnepi ülés Nemes Dezső zárszavá­val ért véget. EGY MONDATBAN — Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, tegnap a parlamentben fogadták Mar­gót Honeckert, a Német De­mokratikus Köztársaság köz­oktatási miniszterét, elégítését. Ma a város és vi­déke kapcsolatának egészsé­ges kialakításánál koránt­sem hanyagolható el a ta­nyák szerepe. Társadalmunk nagyon sokat tett eddig is a különféle településformák közötti különbségek csökken­tésére, tennivaló azonban még mindig bőven akad: ta­nyák villamosítása, gázpa­lackkal való ellátás, öregek szociális helyzetének javítá­sa, utak építése, és így to­vább. A Szolnok megyei tanyák helyzetét dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke ele­mezte előadásában. Ma az ország lakosságának nyolc százaléka tanyán él, térmé- szetesen az alföldi tanyás megyékben ez az arány na­gyobb, például Bács-Kiskun- ban 29 százalék. Szolnok me­gyében jelenleg 47 ezren él­nek tanyán, és számuk foko­zatosan csökken. Nyilvántar­tanak megyénkben 14 ezer tanyaépületet, melyből 12 ezer szórványtanya, s csak 2 ezer épült a mezőgazdasági nagyüzemek majorjaiban. A megyei tanács 1974-ben fog­lalkozott a külterületeken élők helyzetével, s úgy fog­lalt állást, hogy a tanyai la­kosok ne kényszerüljenek, hanem kívánjanak a tanyák­ról elköltözni a községbe, vá­rosokba költözésük feltétele­it pedig biztosítani kell. Leg­sürgősebb tennivalóink listá­jának élén a tanyák villamo­sítása, a tanyai tanulók hát­rányos helyzetének csökken­tése, a sajátos közművelődé­si formák kialakítása szere­pel. A mezőgazdasági nagy­üzemek segítsége mellett az ezredforduló után is fenn­maradó tanyás területek el­látását javítja az ötödik öt­éves terv következő három esztendejében a 24 millió fo­rintos megyei alap. Szolnok megye szórványta­nyáin az emberek elszigetel­ten és igen rossz körülmé­nyek között élnek. Itt az életviszonyok mérhető javí­tása nem képzelhető el, felvi­lágosító munkát kell foly­tatni a beköltözés érdekében. Az előadásokat követő élénk vitában számtalan fel­szólaló részletezte, kiegészí­tette az elmondottakat, s kü­lönösen élénk érdeklődést keltettek Mocsár Gábor és Zám Tibor írók szenvedélyes szavai. Az egésznapos ta­nácskozás értékét emelte, hogy azon nemcsak a nép­front, a tanácsok vezetői, a minisztériumok képviselői mondták el véleményüket, hanem maguk a tanyán élők is vallottak nem éppen köny- nyű sorsukról. K. L,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom