Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 29 Brezsnyev—Vance—Gromiko Szovjet—amerikai tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Andrej Gromiko külügyminiszter társaságában üdvözli a Kremlben Cyrus Vance amerikai külügyminisztert, a tárgyalások megkezdése előtt (Telefotó - KS) Meghalt Szántó Zoltán Mély fájdalommal tudatjuk, hogy március 26-án hosszantartó betegség után elhunyt Szántó Zoltán elvtárs, a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom ismert harcosa. Szántó Zoltán elvtárs hamvasztás utáni búcsúztatása április 1-én 14 órakor lesz a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Panteonban. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Tegnap moszkvai idő szerint az ebéd utáni órákban hivatalos közleményben . jelentették be, hogy a nap folyamán a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, szovjet külügyminiszter megbeszélést tartott Cyrus Vance-szel, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A felek véleményt cseréltek a szovjet—amerikai kapcsolatok elvi kérdéseiről. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió — ugyanolyan mértékben, mint az Egyesült Államok —kész kölcsönösen elfogadható megoldásra jutni a kétoldali kapcsolatok kérdéseiben és a nemzetközi problémák rendezésében, továbbhaladva a Lemondott a francia kormány Ismét Barre a miniszterelnök Párizsban hivatalosan megerősítették, hogy Raymond Barre miniszterelnök tegnap délután benyújtotta kormányának lemondását Giscard d’ Estaing elnöknek. Giscard d’ Estaing a kormány lemondása után, beszédet mondott a rádióban a televízióban s bejelentette, hogy ismét Raymond Barre leköszönő miniszterelnököt bízta meg az új kormány megalakításával. „Kedden felkérem Raymond Barre-t az új kormány irányítására. Ezt a kabinetet az elkövetkező tizenkét hónap feladatait figyelembe véve kell összeállítani” — mondotta az államfő. szovjet—amerikai kapcsolatokban az előző években elért eredmények alapján. Ugyanakkor — mint a közlemény fogalmaz — „kellő megítélésben részesültek” az Egyesült Államok politikájának azon mozzanatai, amelyek nincsenek összhangban az egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveivel, amelyek betartása nélkül lehetetlen a két ország közötti kapcsolatok konstruktív fejlődése. Cyrus Vance kifejezte az Egyesült Államok kormányának óhaját, hogy folytassák a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok pozitív fejlesztésének irányvonalát és a megállapodásokra töreked-Az NDK lapjai tegnap vezércikkekben, kommentárokban elemezték a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség múltheti berlini látogatásának eredményeit, s egybehangzóan megállapították, hogy a látogatás méltó kifejezője volt az MSZMP és a NSZEP, a két szocialista ország és a két nép testvéri összeforrottságának. A Neues Deutschland „A szocializmust és a békét erősítő szerződés” című vezércikkében megállapítja, hogy a látogatás négy napja, a gyümölcsöző tárgyalások és a testvéri találkozók sorozata történelmi jelentőségű eredjenek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben. A szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások délután a Kremlben folytatódtak. A megbeszélések délutáni szakaszában a küldöttségeket Andrej Gromiko szovjet, illetve Cyrus Vance amerikai külügyminiszter vezette. A délutáni ülésen a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásával összefüggő kérdések megvitatására került sor annak a megállapodásnak az alapján, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke ért el Vlagyivosztokban 1974 novemberében. ményekkel járt Az Erich Honecker és Kádár János vezetésével megtartott tárgyalások „a kommunista szellemben folytak és az egyetértést tükrözték mind a szocialista építés alapkérdéseiben, mind a kölcsönös kapcsolatok tekintetében, mind pedig a nemzetközi politika vonatkozásábán”. Az NSZEP központi lapja aláhúzza, hogy a barátsági szerződés aláírása a látogatás csúcspontját jelentette. Az új szerződés hosszú távra meghatározza a Német Demokratikus Köztársaság és a szocialista Magyarország együttműködésének fő irányát. STOCKHOLM A „Spartacus” svéd kiadó gondozásában megjelent Leonyid Brezsnyev beszédeinek gyűjteménye „A béke, leszerelés, társadalmi haladás” címmel. A kötet Leonyid Brezsnyev rövid életrajzát is tartalmazza. BUDAPEST A Népszabadság szerkesztő bizottságának. meghívására tegnap Budapestre érkezett Oldrich Svestka, CSKP Központi Bizottsága titkárságának tagja, a Rudé Právo főszerkesztője. BECS A faji megkülönböztetés megszüntetésére alakított ENSZ bizottság XV. ülésszaka tegnap megkezdte munkáját Bécsben. MADRID A spanyol legfelsőbb bíróság tegnap arról tájékoztatta az érintett oártok képviselőit, hogy szerdán, illetve csütörtökön dönt a törvényes működés engedélyezése ügyében benyújtott kérelmeikről. A kommunista párt kérelmét szerdán bírálják el. BRÜSSZEL Portugália tegnap hivatalosan is benyújtotta az európai gazdasági közösség miniszteri tanácsához felvételi kérelmét a Közös Piacba. BERLIN Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere tegnap fogadta a vietnami katonai küldöttséget, amely a nap folyamán érkezett Berlinbe. A küldöttséget Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnökhelyettese, nemzetvédelmi miniszter vezeti. NICOSIA Elindult Bécsbe a ciprusi görög és török közösség küldöttsége, hogy 13 hónapos szünet után felújítsák a szigetország jövőjével kapcsolatos tárgyalásaikat. A görög küldöttség Athénben, a török delegáció pedig Ankarában megszakítja útját. A tanácskozások március 31-én kezdődnek az osztrák fővárosban Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével. ISLAMABAD A pakisztáni nemzetgyűlés egyhangúlag ismét Zulfikar Ali Bhuttót, a pakisztáni néppárt vezetőjét választotta a kormány elnökévé. Szántó Zoltán halálával a forradalmi magyar munkásmozgalom egyik kiemelkedő képviselőjének küzdelmes, áldozatos életútja ért véget. Sokgyermekes nagykanizsai munkáscsaládban született 1893. december 17-én. Tizennégy éves korában Budapesten, asztalosinasként kapcsolódott be a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomba. Szakmáját tüdőbetegsége miatt nem folytathatta. Korábban félbeszakadt középiskolai tanulmányai befejezéséhez látott hozzá. Az elsők között vitték ki az orosz frontra, ahol 1916 nyarán fogságba esett. Mint olyan sok magyar hadifogoly, ő is az ufai lágerben ismerkedett meg az érlelődő, majd győztes oroszországi forradalom eszméivel, s amikor 1918 tavaszán visszatért Magyarországra, neve hamarosan ismertté vált, mint az antimilitarista mozgalom egyik szószólója. 1918 novemberében az elsők között lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába, amelynek aktív szervezője lett. A Tanácsköztársaság kikiáltása után előbb a budapesti, VII. kerületi munkástanácsba választották, rövidesen pedig a Vörös Hadsereg ezredparancsnoki beosztásában, hadosztálypolitikai biztosként vett részt a proletárhatalom védelmében. A Tanácsköztársaság leverése után Ausztriába emigrált, ahol a KMP külföldi bizottságában megfeszített erővel dolgozott a párt újjászervezésén. 1926-ban tagja lett a párt Központi Bizottságának, s hazatérve vállalta és végezte az illegális pártmunka veszélyes küldetését a Magyarországi Szocialista Munkáspártban működő kommunista frakció vezetőjeként. A Horthy-pribékek egy esztendő múlva letartóztatták és a hírhedt Szántó-perben nyolc és fél évi fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. 1935-ben szabadult, hamarosan Moszkvába érkezett, ahol újult erővel vétette magát a munkába: a második világháború kitöréséig dolgozott a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságában, szerkesztette a dolgozók lapját, s tevékenykedett a kommintern végrehajtó bizottságában. A felszabadult Magyarországra viszszatérve előbb _az ideiglenes nemzetgyűlés tagjaként, majd mint országgyűlési képviselő és az MKP észak-dunántúli területi pártbizottságának titkára vett részt az ország újjáépítésében, a népi hatalom megszilárdításában. 1947-től Európa több országában képviselte diplomataként hazánkat; tagja volt az MDP központi vezetőségének is. Az ötvenes évek bonyodalmas viszonyai őt is próbára tették. Betegsége akadályozta meg, hogy később újra részt vegyen a munkában. Két évtizeddel ezelőtt nyugdíjba vonult. Szántó Zoltán gazdag életét, tevékenységét a harcokban edződő, fáradhatatlan, a munkásosztályért, pártjáért küzdő kommunista ember állhatatossága jellemez-^ te. Emlékét kegyelettel őrizzük. A világsajtó vezető helyen, nagy terjedelemben foglalkozik a repülés történetének legnagyobb katasztrófájával. fl Neues Deutschland cikke a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásáról Ország „barna övezetben” A közel-keleti válság középpontjában olyan ország neve áll. amely hivatalosan nem szerepei a jelenlegi világtérképeken. De azt ma már senki sem tagadhatja, hogy a palesztin probléma megoldása nélkül lehetetlen a kibontakozás és a rendezés. Amikor belelapozunk a vastag palesztin dossziéba, akkor ennek a kérdésnek hátterét, rövid történelmi vázlatát és bonyolult Összetevőit rajzoljuk fel. A történelmi visszatekintés nem öncélú felidézése a múltnak, hanem kitűnik belőle, hogy mind az arabok, mind a zsidók mély gyökereket eresztettek ebbe a földbe és ezerháromszáz esztendőn keresztül jó viszony és harmónia uralkodott közöttük. Ez az összhang azonban rövid idő alatt megbomlott a XX. század kezdetén. A barátokból, vagy legalábbis közömbös szomszédokból szenvedélyesen, gyűlölködő ellenségek lettek, mihelyt az imperializmus árnya rávetődött a Közel-Keletre és Palesztinára. Az „Oszd meg és uralkodj!” hírhedt elvét itt vitték igazán tökélyre a gyarmatosító hatalmak. Amikor 1914 nyarán kitör az első világháború, az Arab- Kelet legnagyobb része még török fennhatóság alatt áll. Az antant hatalmak annyira biztosak győzelmükben, hogy jóelőre hozzálátnak az osztozkodáshoz. Sir Mark Sykes brit és Francois Georges Picot francia diplomata rajzolja meg az új térképet, amelyet a kormányok is jóváhagynak. A kék színű francia övezetbe kerül Szíria és Libanon, a piros angol zónába Irak és Haifa s a barna színnel jelölt Palesztinában nemzetközi közigazatást irányoznak elő. London azonban Palesztinát is be akarja iktatni érdekövezetébe. Miközben az ország még török birtok, odaígéri Palesztinát az araboknak (akiknek felkelését a brit titkosszolgálat egyik legügyesebb tisztje, Lawrence ezredes készíti elő) és a cionista mozgalomnak is. Amikor a törökök végleg távozni kényszerülnek, mindkét oldalról a megígért függetlenséget követelik. London — népszövetségi mandátum formájában — úgy tartja fenn uralmát, hogy egymásnak ugrasztja a két népcsoportot, mélyíti ellentéteiket. A brit hatalmi politika az ultranacionalistákat erősíti: a Palesztinái arabok soraiban a Nasasibiak és Huszainiak feudális családjait (Amin-el-Huszaini jeruzsálemi főmufti a második világháború alatt Hitler szolgálatába szegődik), a zsidó közösségben a terrorista Irgun- és Stern-csoportot. A Palesztinái Kommunista Párt az egyetlen szervezet, amely soraiba hívja mindkét népközösség legjobb képviselőit s következetesen fellép mindenfajta sovinizmus ellen. A második világháború befejezése után London, hogy megőrizze közel-keleti befolyását, az „arab kártyára” tesz. Washington viszont, amely be akar törni a térségbe, a cionista erőket támogatja. Robbantások, utcai harcok, emberrablások követik egymást Palesztinában, dúl a terror és az ellenterror : egyetlen napon, 1945. október 31-én például nyolcvan brit katonai létesítményt rohannak meg. A helyzet olyan mértékben rosszabbodik, hogy az angolok egyszerre „felfedezik”: Palesztina nem koronagyarmat, hanem világszervezeti mandátumterület. 1947 februárjában — utánunk a vízözön felkiáltással — az egész csődtömeget átutalják a Népszövetség utódjának, az ENSZ-nek. Vizsgálóbizottság a helyszínen, hosszas viták, s jóllehet a Szovjetunió és az ENSZ-tagállamok többsége egy független, kétnemzetiségű állam létrehozását pártolná: a helyzet elmérgesedése miatt két külön, független állam megalakítása jelenti a realitást. Az ENSZ-közgyűlés 1947. november 29-én úgy dönt, hogy 1948 októberétől 498 ezer zsidó és 497 ezer arab lakossal létrehozzák Izraelt; Arab-Palesztinának 725 ezer arab és 10 ezer zsidó lakosa lenne; Jeruzsálem és környéke semleges zónaként, nemzetközi közigazgatás alatt állna, s összekötő kapcsot jelentene a két ország között. Az akkori Arab Liga — brit támogatással —elvetette a felosztást és „szent háborút” hirdetett meg. Az 1947 decemberében kezdődött harcok 1948 májusában hivatalosan is az első arab—izraeli háború formáját öltötték. A 15 hónapos háború izraeli sikerekkel ért véget s a tűzszüneti vonalakat a tényleges katonai helyzetnek megfelelően állapították meg. A palesztin állam nem jöhetett létre: a gázai-övezetben Egyiptom fennhatósága valósult meg, Ciszjordánia egybeolvadt Transzjordániával, s létrejött Jordánia. Izraelben mindössze 200 ezer Palesztinái arab maradt — több, mint nyolcszázezren váltak földönfutókká, Deir Jászin nevét kiáltották. S az 1967 júniusi, harmadik háború következtében a gázaiövezet és Ciszjordánia is izraeli megszállás alá került, semmi sem maradt az eredeti Arab-Palesztinából. (Következik: Abu Ammar karavánjai) Réti Ervin Vasárnap este a Kanáriszigetekhez tartozó Tenerife repülőtér fő kifutópályáján a KLM Holland légitársaság Boeing 747-es repülőgépe belerohant a Panam amerikai légitársaság ugyanilyen típusai gépébe. A két Jumbo-repülőgép azonnal lángbaboruit. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint 562 emberéletet követelt a polgári repülés történetének legsúlyosabb katasztrófája. A katasztrófát a Panam légitársaság gépén tartózkodók közül 72-en élték túl. A Santa Cruz-i kórházak szóvivője szerint 12 személy csodával határos módon sértetlenül menekült meg, 14 túlélő állapota válságos, 28 személyt súlyos égési sérülésekkel kezelnek. Tizenöt utas könnyebb sebesülést szenvedett és három személyt elsősegélynyújtás után kiengedtek a kórházból. Miközben a szerencsétlenség színhelye felett még mindig sűrű füstfelhó gomolyog és a repülőtér kifutópályája napokra használhatatlanná vált, a szakértők bevonásával megkezdődött a katasztrófa okainak kivizsgálása. A roncsok között megtalálták mindkét gép „fekete dobozát” és az adatok feldolgozása megkezdődött.
