Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
1977. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Igazgatói értekezlet Nagyobb választék tv-ből, rádiókból A híradástechnikai vállalatok termelési és az export bővítési feladatairól számolt be tegnap Littvai István kohó- és gépipari miniszter- helyettes a híradás- és vákuumtechnikai berendezéseket gyártó vállalatok igazgatói értekezletén. Egyebek közt elmondotta: a piaci igényeknek megfelelően tovább bővítik, illetve új cikkekkel, típusokkal gazdagítják a híradástechnikai berendezések választékát, fejlesztik egyes számítás- technikai és hírközlő rendszerek, valamint az elektronikai alkatrészek gyártását. Már 1977-ben nagyobb lesz a közszükségleti cikkek választéka belföldön, az évvégéig több mint 17 ezerrel több televízió — köztük újtípusú sensoros készülékek, színes tévék — és 3600-zal több magnetofon kerül az üzletekbe, mint 1976-ban. Az idén is több újdonság jelenik meg a piacon, az új típusú tévéken kívül új kazettás magnók, rádiómagnók és asztalirádiók. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti gyáregységében az idén mintegy 200 ezer négyzetméter szalagparkettát készítenek, ebből 70 ezer négyzetmétert az NSZK-ba exportálnak A közelmúltban értékelték a tsz-ek, az állam! gazdaságok az áfészek és más érintett vállalatok múlt évi munkájukat. Nem hiányott —, nem hiányozhatott — a számvetésükből az sem, hogy mit tettek tavaly az 1,7 millió kisgazdaság —, háztáji és kisegítő gazdaság — termelésének segítéséért, fejlesztéséért, korszerűsítéséért. Megállapíthatjuk, hogy tavaly előnyösen változott a háztáji és kisegítő gazdaságok megítélésével kapcsolatos szemlélet. Ez igaz akkor is, ha sok helyen mintha még továbbra is megfeledkeznének a kisegítő gazdaságokról. A tények és az adatok egyre inkább mindenkit meggyőznek arról, hogy a mezőgazdasági termelés egyharmadát adó kisgazdaságok tevékenysége nélkülözhetetlen a népgazdaság, egész társadalmunk szempontjából. Agrárpolitikánk lényeges eleme Agrárpolitikánk lényeges eleme volt és az ma is, hogy a nagyüzemi gazdaságok elsődleges fejlesztése mellett a háztáji és egyéb kistermelés lehetőségeit is hasznosítsuk az élelmiszertermelés növelése, a gazdasági fejlődés érdekében. A háztáji és kisegítő gazdaságokkal kapcsolatos politikánk hosszú távra szól és népgazdaságunk valóságos helyzetének számbavételén alapszik. Nem új nálunk ez a politika, hisz lényegében mintegy két évtizede érvényesül, számtalan értékes tapasztalattal gazdagodva. A múlt év eleji pártállásfoglalás és kormányhatározat jelentőségét az adja meg, hogy egyértelmű helyzetet teremtett a kistermelés jellegének megítélésében és véget vetett a jövőjüket illető bizonytalanságnak. örvendetes, hogy már tavaly őszig, tehát mindössze néhány hónap alatt — 271- ről 445-re nőtt azoknak a tsz-eknek a száma, melyek önálló üzemágat szerveztek a háztáji és a kisegítő gazszervezésére, sokoldalú támogatásra. Ugyanakkor a 421 agronómus helyett már 618 segítette a kistermelőket. Ezerkétszáz tsz élt azzal a lehetőséggel, hogy hiz- lalási szerződéseket kössön a kisgazdaságokkal. 900 tsz a kisgazdaságokból származó tej, 300 tsz a zöldség, 140 a tojás, baromfi közös értékesítésre vállalkozott. Több mint 900 tsz közös anyag, eszköz beszerzésekkel is könnyítette a kistermelők munkáját. Nagy és sikeres munkát fejtett ki a legtöbb áfész. Ösztönözték különféle szakcsoportok létrehozását. Jelentős mennyiségű zöldség, tojás, baromfi, hús felvásárlására kötöttek szerződést. Segítették a kistermelőket 12 millió zöldségpalánta, 650 ezer szőlő- és gyümölcsfacsemete és 13 millió napos baromfi juttatásával. A tavalyi év volt az első, amikor már az állami gazdaságok is törekedtek a kistermelés rendszeres ösztönzésére, szervezésére. Sokat tettek azért, hogy dolgozóik illetményföldjei minél jobban hasznosuljanak, és emellett tavaly őszig 42 ezer hízónak való süldőt, 7,5 millió napos baromfit, 748 ezer szőlő- és gyümölcsfacsemetét adtak el a kistermelőknek. Jó úton járunk A termelési biztonság fokozódását tükrözi, hogy október elejéig a kistermelők 335 millió forint kölcsönt vettek fel gazdálkodásuk fejlesztésére, korszerűsítésére. Növekedett a kisgazdaságok termelési céljait szolgáló kisgépek, eszközök, anyagok mennyisége is; bár ezekből az ellátás még mindig nem kielégítő. Módosította a kormány a kisgazdaságok adózási rendszerét is. Az új szabályozás világos, könnyen érthető és a kistermelőknek előnyös: minden bizonnyal véget vet az eddigi panaszoknak, és ösztönzőleg hat a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére. Tehát jó úton járunk. Kialakultak, ismertek a kisgazdaságok segítésének, termelésük szervezésének és Száz és száz tsz-ben már a háztáji kukoricaföldeket is a közös gazdaság gépeivel művelik, vegyszerezik és a kiváló hibrid fajták ezeken a földeken is növelik a hozamokat. A nagyüzemek nem csupán megkötik a hizlalási szerződést a kisgazdaságokkal, hanem hízónak valóval, takarmánnyal, állategészségügyi ellátással, közös értékesítéssel — kölcsönösen előnyös alapon — igen jelentős, ösztönző segítséget is képesek nyújtani. A hernádi tsz példamutatóan szervezte meg a háztáji baromfi- és sertéshizlalást. A korszerűsített régi és az újonnan emelt olcsó, modern háztáji épületekben kevés fáradtsággal, kiváló tápokkal, önetető, önitató berendezésekkel évről évre szép eredményeket érnek el. Újszerű kezdeményezés Nagy visszhangot váltott ki a pankotai állami gazdaság kezdeményezése, amely sikeresen közreműködött abban, hogy dolgozói az illetmény földjeiken mezőgazdaságunk exportjában is fontos szerepet játszó értékes fű- szerpaprikát termeljenek. Sok áfész a kisállattenyésztéshez, a kertekben folyó zöldségtermesztéshez, a gyümölcsfák gondozásához, a termények értékesítéséhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget. Ezeket az erőfeszítéseket azonban szükséges összehangolni. Ezért a tanácsi szervek is sokat tehetnek. Célszerű megegyezni abban, hogy melyik körzetben, melyik tsz, állami gazdaság, áfész, vagy más vállalat milyen jellegű feladatokat vállal magára a kistermelés segítésében, és a tervcéloknak megfelelő összefogásban. A zavartalan takarmányellátás, a meghízott, leszerződött állatok határidőre történő átvétele, a jó vetőmag- anyag- és eszközellátás, a kis tételek felvásárlása a zöldségtermesztésben, az arányos, igazságos adóztatás mind-mind olyan tényező, amely hozzájárul az erőfeszítések sikeréhez. daságok termelésének a korszerűsítésének módszerei. T. B. Az összevont beszámoló taggyűlésekről jelentjük Közös a felelősség is A Ganz Villamossági Művek hegesztett gépszerkezetek szolnoki gyárának kommunistái összevont taggyűlésen hallgatták és vitatták meg a pártvezetőség beszámoló jelentését az elmúlt évben végzett munkáról. A pártvezetőség beszámolója kommunista őszinteséggel tárta fel a gyár életével összefüggő főbb problémákat. Amikor a pártvezetőség az 1976. évben végzett munkáról jelentést terjeszt az ösz- szevont taggyűlés elé, nincs könnyű helyzetben. Igen sok gonddal, nehézséggel kellett szembenéznünk, állapítja meg a beszámoló. Törekvéseinket, céljainkat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Nem vitte előbbre munkánkat a második műszak bevezetése körül kialakult légkör, a párt, a tömegszervezetek és a gazdasági vezetés között kialakult állapot, szögezi le a Ganz-gyári kommunisták beszámoló jelentése. A cél meghatározása jó volt, de a hozzá vezető út megválasztása nem. Ilyen nagy réteget érintő és fontosságú változást máról holnapra bevezetni a párttagság, a dolgozók véleményének kikérése nélkül nem lett volna szabad. A taggyűlésre készített beszámoló jelentés már túllép az elkövetett hibák megállapításán, s távlatban gondolkodva mutat rá a teendőkre. Hangsúlyozzák a Ganz-béli kommunisták az elvtársias légkör fontosságát, a kölcsönös bizalmat a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők között. Még olyankor is szükséges egymással szót érteni, amikor a másik fél egyetértése, jóváhagyása nem előírt követelmény, hangsúlyozza a beszámoló jelentés, majd leszögezi, hogy az egymásért érzett felelősség javítja a vezetés színvonalát. A pártvezetőségnek fokozottabb gondot kell fordítani a gazdasági munka ellenőrzésére, a tervek maradéktalan teljesítésére. Ugyanakkor a párt- és tömegszervezetek vezetői adjanak meg minden szükséges segítséget a gazdasági vezetőknek, s mindenki tegyen meg minden lehetséges észszerű intézkedést a termelés hatékonyságának növeléséért, a jobb munkafegyelemért, a korszerű üzemszervezésért. Az összevont taggyűlés Molnár Kálmánt, a technológiai osztály vezetőjét választotta meg az üzemi pártvezetőség titkárává. — ti — Ha kezdeményezők a párttagok... A kunmadarasi Kossuth Tsz három pártalapszerve- zetének küldöttei - lényegében az ossz taglétszámnak a fele - tanácskozott pénteken este. Napirenden a tsz pártszervezetének tavalyi munkája szerepelt. ■ A beszámolót beterjesztő Szalai Imre párttitkár jelentős fejlődésről adhatott számot mind a mozgalmi, mind a gazdasági életről. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a pártszervezet célkitűzéseinek elérése érdekében következetes munkát fejtettek ki. Egy évvel ezelőtt például tervbe vették a háztáji gazdaság fokozottabb segítését. Azóta a háztáji állatállomány szemes- és szálastakarmány- nyal való ellátása megfelelő. Az állatállomány növelése érdekében a tsz vezetői az „anyakoca akció” során vemhes tenyészállatokat adtak a tagoknak. Azoknak viszonzásul ugyanolyan értékben kellett hízott sertést leadni, mint amilyen értékű a tenyészállat volt. A pártszervezet kezdeményezésére előbbre léptek a tsz-tagság tájékoztatásában is, — havonta adnak ki ennek érdekében híradót. A pártvezetőség rendszeres munkájára jellemző, hogy tavaly minden tervezett napirendet megtárgyalt, s több határozatot hozott a gazdasági tevékenység és a pártmunka fejlesztésére. Az üzemi pártvezetőség munkamódszerének, munkastílusának hatása kedvezően érződött az alapszervezetek munkájában is. A célok elérését gazdasági vonalon is kedvezően ítélte meg a taggyűlés. A termelés hatékonysága például minden területen növekedett. A korábbinál kevesebb ráfordítással állították elő termékeiket és ésszerűbb volt a munkaerővel való takarékosság. Korántsincs azonban kihasználva minden lehetőség. Nem rossz a munkafegyelem, jó a munkához való viszony, de esetenként hibák csúsznak a szervezésbe, az irányításba. A taggyűlés hangsúlyozta a párttagok kezdeményező készségének, példamutatásának fontosságát. Ennek köszönhető az is, hogy tavaly az aszályokozta károkat különböző intézkedésekkel (például lucernamag-fogással, tarló- és másodvetéssel, fokozott öntözéssel, stb.) csökkentették. Ezáltal 101 millió forintos évi tervüket 105 millióra teljesítették. A taggyűlés behatóan foglalkozott a gazdálkodás részfeladataival. Amellett például, hogy elismeréssel nyugtázta azt, hogy az állattenyésztési ágazat teljes mértékben végrehajtotta tbc- mentesítési tervét, s számottevően növelte az állatállományt, felhívta a figyelmet arra, hogy a népgazdasági elvárásokhoz képest kevés a juh és a tehénlétszám, s kevés a kifejt tej mennyisége. A taggyűlés alapos elemzés után határozta meg az üzemi pártvezetőség idei feladatait. Azok teljesítésének kulcskérdése az idén sem lesz más, mint tavaly: a párttagok aktivitása és kezdeményező készsége. S. B. A határozatok teljesítéséért Három pártalapszervezet - a területi, a téglagyári, és a pedagógus - kommunistái találkoztak csütörtök este a község kicsi párt- székházában, hogy megvonják az 1976. évi munkájuk mérlegét és határozzanak az újabb tennivalókról. „Az értékelés alapját pártunk XI. kongresszusa határozataiból adódó feladatok jelentették és jelentik ma is, és ennek csak úgy tudunk eleget tenni, ha reálisan értékelünk, pártszerűen dicsérünk és bírálunk” — mondta a községi pártvezetőség beszámolójában Emészt Péter titkár. A tartalmas munkáról képet adó beszámolónak főként két pontjához mondtak véleményt a párttagok. És az első mindjárt önkritika volt: „nem sikerült előre lépni a pártépítő munka tervszerűségének, színvonalának javításában. 1976-ban mindössze egy pártonkívülit készítettek fel megfelelően a felvételre, — a pedagógus pártalapszer- vezetnél”. Ha a pártélet egyéb területein sikerrel haladtunk előre, akkor ezt a legfontosabbat sem hanyagolhatjuk el, — hangzottak el a vélemények. A pártépítő munkán javítani kötelességünk és erre talán leginkább a területi pártszervezetnél van szükség. Az élet természetes rendje, hogy az ember megöregszik, elfárad, egyre kevesebb részt kérhet magának a pártmunkából is. De nagyobb gondot kell fordítani a kommunistává nevelésre a téglagyár pártalapszerveze- tében is. Kellenek a fiatalok, az utánpótlás, azok, akik méltóak arra, hogy a munkásosztály élcsapatához tartozzanak, akik tovább viszik a párt, a nép ügyét ebben a községben is. A hozzászólásokból kiderült: vannak ilyenek Martfűn, nem is kevesen. Felmérni a lehetőségeket, pontos pártépítési programot készíteni, ez most a feladatunk, — fogalmazták meg az összevont beszámoló taggyűlésen résztvevők. — És aztán a program végrehajtásán valamennyiünknek együttesen kell munkálkodnunk. És ez a munka sok megnyerő, magyarázó szó, személyes példamutatás munkahelyen, magánéletben egyaránt. Meg tanulás és tanítás is. A taggyűlésen elhangzott beszámoló másik legnagyobb érdeklődést kiváltó pontja a tanácsi gazdálkodás volt. Lehetőségeikkel — amelyek nem nagyok — kiderült jól éltek Martfűn. Egy év alatt elkészült emeletráépítéssel hat általános iskolai tanterem, nemcsak időben, de költségmegtakarítással is. így lehetőség nyílt arra, hogy bővítsék az iskola konyháját és éttermét. Az első félévben ez a munka is befejeződik és az addigi 400 helyett 800 gyermek ebédelhet majd ott. Felépült tavaly a szakmunkásképző és szakközépiskola tornacsarnoka, a körzeti orvosi lakás és rendelő, és elkészült 118 lakás, újabb 40 alapozása megkezdődött. Hozzáfogtak az áfész bisztró létesítéséhez is, amely várhatóan még az év elején készen lesz. „Örül az ember lelke, ha látja miként fejlődik Martfű, hogyan lesz évről évre szebb, jobb a martfűi ember élete is. Ilyenkor az embernek mindig az jut az eszébe, hogy rombolni mindenki tud, de építeni csak az erős ember képes” — mondta a taggyűlésen egy idős kommunista. „És az erőt nemcsak a pénz jelenti, hanem a közös akarat, összefogás, az egy célért való munkálkodás.” Sok minden elhangzott még ezen a csütörtök estén a három alapszervezet összevont taggyűlésén. Miért csak e két témát emeltem ki a sok közül? Mert a kommunisták, a párt vezetésével épül az ország, népünk jövője, és mert az újabb nemzedékekre mindig újabb és újabb, nagyobb és nagyobb feladatok várnak. És mert végső soron ez volt a központi téma Martfűn is. V. V. Nanviizemek segítik a kisgazdaságokat Eredményes együttműködés
