Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

XXVIII. évf. 18. SI. 1977. január 22. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA a személyiség „termelése” Barátom — maga is a bri­gádmozgalom szervezője és számonkérője — bizalma­san megjegyezte: A kitünte­tett brigádoknál a termelési dolgok mind rendben van­nak, de a művelődés kö­rül... nagy a „színezés”. Még ha részt is vesz a bri­gádtag valamin, kérdés: mi van mögötte, egyáltalán ér­dekelte-e? örvendetes hogy hasonló jelenségek nem maradnak bizalmas, baráti négyszem­közt — megfogalmazódott már egyik-másik párt-vég­rehajtóbizottsági ülésen is. Valahogy így: a versenyfele­lős a brigádok értékelésénél inkább a gazdasági tevé­kenységre szorítkozik. Hiszen ezt pontosan ismeri! Az anyagi javak termelését mér­nökök dolgozzák ki és szer­vezik meg, precízen, a tech­nika meg a szakember-kéz aprólékos ismeretében. A kovács, aki tűzbe teszi a vasat, tudja és érzékeli, mi­kor izzik fel kellőképpen, hogy formálhatóvá váljon. A népművelés, a brigádműve­lés nem számol efféle szak­tudással, aminek neve — emberismeret? A személyiség „termelésé­hez” értő mérnökeink, terve­zőink, mestereink vajon hol vannak? Egyáltalán kikre számíthat a munkásműve­lődés? A közművelődés fejleszté­séről szóló párthatározatban megfogalmazódott a válasz: a szakszervezetek „vonják be hatékonyabban az üzemi ér­telmiséget a munkahelyi köz- művelődési tevékenységbe”. Mennyiben nyert életet ez a tennivaló? ... Annyit tudunk, hogy a brigádművelődés ma is azzal az alapvető gond­dal küzd, hogy nem ismeri a brigádtagok személyiségét. Márpedig e nélkül nem te­hetünk egyetlen lépést sem a szocialista brigádok kultu­rális életének hatékonyabbá tételében. Jó, hogy egyre több párt­bizottsági vb-ülésen felada­tul jelölik meg: az egyéni kulturális vállalásokhoz a személyes körülmények, a személyiség ismerete szüksé­ges! Ám az ilyen alapvető igazságok csak akkor hatnak a brigádmozgalomban, ha érvényesülésük eszközrend­szerét is föltárva határozattá emelkednek. megfogantatá- suk ellenőrzésére pedig sor kerül. A párt Központi Bi­zottságának közművelődési határozata óta eltelt idő ta­pasztalata azt sugallja, hogy a munkahelyi pártszerveze­teknek következetesebben kell meghatározniok és szá- monkémiök a közművelődés munkahelyi tennivalóit. A többi között az üzemi értel­miség kulturális tevékeny, ségét is! Tavaly az ország több üze­mében, illetve vállalatánál bevezették a „brigádműve­lődés kísérleti rendszerét”, amely az üzemi értelmiségre építve éppen a „személyes körülmények” vizsgálatában nyújtott jó modellt. (Vajon . hányán ismerik ezt a szak- szervezeti kultúrosok közül, és hányán tettek valamit is érte?) Szóval, ismertek az utak, az eszközök, csupán élni ké­ne velük. Nem sietve, nem látványos eredményekre tö­rekedve, hanem a művelődés embereit megismerve, velük együtt lépve. B. Ö. Brigádok az ötödik ötéves tervért R szolnoki és a jászberényi bútorgyáriak munkaversenyérfil tárgyalt a megyei versenybizottság Tegnap délután a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa operatív versenybizottságának ülésén a BUBIV jeszberényi, és a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének szo­cialista munkaversenyéről, a brigádmozgalom tapasztalatai­ról tárgyaltak. Az üzemekben folyó munkaversenyt, és a bri­gádok munkáját ezúttal a nevelés, a közművelődés és a szakmai képzés eredményeinek tükrében vizsgálták. A két gyáregység vezetője — dr. Szilassy József és Nemszilaj Géza — igyeke­zett gondos beszámolót tár­ni a bizottság elé. A szolno­kiak beszámolójából megtud­tuk, hogy a gyár 1976. évi termelési tervét 101,8 száza­lékra teljesítette, kevesebb dolgozóval mint 1975-ben, és jelentős mértékű túlóra- csökkentéssel. Forgóalap-gaz dálkodásuk iparági szinten a legjobb. Mintegy 7 százalék­kal emelkedett az egy dolgo­zóra jutó termelési érték, Eredményével a gyáregysé­gek munkaversenyében 1976- ban az első helyet szerezte meg a szolnoki. Ebben ren­geteg munkája, jó törekvése nyilvánul meg a gyáregység 29 szocialista brigádjának, a 425 brigádtagnak. A BUBIV jászberényi gyáregységében 236 dolgozó vesz részt a munkaverseny­ben, 16 brigádban, amely közül 14 a szocialista cím birtokosa. Mindkét gyáregységben különböző termelési mozgal­mak is erősítik a gazdasági eredményeket, az ötödik öt­éves terv megvalósítását. Kü­lönösen most, amikor kibon­takozóban van a csatlakozás a csepeli fölhíváshoz, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatvanadik évfordulójá­nak munkasikerekkel való köszöntéséhez. A Tisza Bú­toripari Vállalat 4-es számú gyáregységében föllendült az ifjúsági versenymozgalom, valamint növekedett a dol­gozók újítási, ésszerűsítési kedve. Példás a lakóhelyi társadalmi munka vállalása, és a patronálás, a kommu­nista szombatok szervezése, eredményessége. A jászbe­rényiek 1976-ban két kom­munista szombaton 3544 órát dolgoztak városukért. A dolgozók szakmai és ál­talános műveltségének fej­lesztéséért Jászberényben 35 munkás részvételével a be­tanított munkások képzését, Szolnokon 26 résztvevővel a szakmunkások továbbképzé­sét szervezték meg. A Tisza Bútoripari Vállalat gyáregy­ségében ez év őszén új szak­mát tanítanak: megkezdik a faipari gépkezelői oktatást. Az operatív versenybizott­ság ülésén külön nagy elis­meréssel méltatták mindkét gyáregység törekvését a törzsgárda kialakításáért, a szakképzett munkások szá­mának gyarapításáért. Öröm­mel nyugtázták azt is, hogy előreléptek mindkét helyen a munka szervezésében, vala­mint a munkafegyelem meg­szilárdításban is. Senki nem csodálkozott dr. Szilassy Jó­zsef gyáregység-igazgató szó­beli kiegészítésén, amikor el­mondta: 1976-ban munkafe­gyelmi vétség miatt a szol­noki gyárból 5 embert eltá­volítottak. A két bútoripari gyáregy­ség nem tartozik a megye nagyüzemei közé. összesen mintegy 900 gyári dolgozó munkaversenyéről, főleg ed­digi eredményeiről hallot­tunk a munkaverseny-bi- zottság ülésén. Az eredmé­nyek alapján azonban jog­gal mondhatjuk: 1976-ban megalapozták a jövőt. Re­mélhetőleg az idei munka­verseny céljairól, a vállalá­sokról is rövidesen beszá­molhatunk olvasóinknak. — sj — Az egész országban ke­resettek a Tina Bútorgyár szolnoki gyáregységének termékei. -A Wemhöner NDK-gyártmányú kortan présgép segítségével 2-3 pere alatt állítanak össze egy szekrényrészt. Képűn­kön készül a Ktára-125 elnevezésű nekrénysor A POLITIKAI BIZOTTSÁG TAGJAINAK LÁTOGATÁSAI Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke tegnap a Józsefvárosba láto­gatott. A VIII. kerület veze­tőivel folytatott beszélgeté­sen tájékozódott a Józsefvá­ros gazdasági, társadalmi éle­téről, majd felkereste a Ganz-MÁ V AG-ot. Délután Apró Antal talál­kozott a kerület és a Ganz- MÁVAG vezetőivel, aktivis­táival, a kerületi országgyű­lési képviselőkkel, tömeg­szervezeti vezetőkkel, s vá­laszolt aktuális kül- és bel­politikai kérdéseikre. • * * Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője tegnap Veszp­rémbe látogatott. Elsőként a megyei pártbizottságot keres­te fel, ezután ellátogatott az Országos Oktatástechnikai Központba, majd megtekin­tette a város új nevezetes­ségeit. Benke Valéria délután fel­kereste a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságának új székházát, s eszmecserét folytatott az oktatási igaz­gatóság tanáraival, majd elő­adást tartott a pártmunká­soknak, , propagandistáknak az időszerű politikai kérdé­sekről. KONFERENCIA A SZOCIALISTA " DEMOKRÁCIÁRÓL Január 18. és 20. között Budapesten — a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek részvételével — nemzetközi elméleti konferenciára került sor a szocialista demokrácia egyes kérdéseiről. A konfe­rencián részt vett a Bolgár Kommunista Párt, a Cseh­szlovák Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkás­párt. a Magyar Szocialista Munkáspárt. a Kubai Kom­munista Párt, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Ro­mán Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselője. A konferencián Lakos Sán­dor, az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézetének igazgatója tartott bevezető előadást. A SZOLNOKI VÁROSI TANACS V. B. ÜLÉSE Tegnap délután ülést tar­tott a szolnoki VárosiTanács Végrehajtó Bizottsága. Ülé­sének napirendjén több té­ma szerepelt. Jelentés hang­zott el a káder- és személy­zeti munkáról,. a képesítési helyzetről, a további felada­tokról. 1 i A lejárt határidejű vb ha­tározatok végrehajtásának vizsgálatában elsősorban a szövetkezeti lakásépítésről, a lakásépítések helyzetéről szó­ló határozat „teljesítéséről” volt szó. FELKÉSZÜLÉS AZ INFLUENZIA ELLEN A területi influenzafigyelő szolgálatok jelentései szerint Kádár János fogadta a Mexikói Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap az MSZMP KB székházában fogadta a Mexi­kói Kommunista. Párt kül­döttségét, amely Arnoldo Martinez Verdugo főtitkár vezetésével tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtár­si légkörű találkozón véle­ménycserét folytattak párt­jaik tevékenységéről, a nem­zetközi helyzet, a nemzetkö­zi kommunista és munkás­mozgalom időszerű kérdései­ről, valamint a két testvér­párt együttműködéséről. Megerősítették pártjaik szolidaritását a chilei és a többi latin-amerikai népnek fasizmus erői elleni harcá­val. A találkozón részt vett Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Felavatták az Athenaeum Nyomda új üzemét Az Athenaeum Nyomda új színes mélynyomóüzemét teg­nap avatták fel a X. kerületi Kozma utcában. Az avató­ünnepségen részt vett Győ­ri Imre, az MSZMP KB tit­kára, Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Keserű. Jánosné beszédé­ben hangsúlyozta, hogy bár még félidejéhez sem érkezett a nyomdaiparnak az évtized elején kidolgozott hosszabb távú fejlesztési programja, máris érezhető a megújho­dás. Csaknem valamennyi nyomda gépcseréket, üzem­bővítéseket hajtott végre, s egyre korszerűbbek a mun­kakörülmények. Tíz vidéki nyomdaüzem rekonstrukciója fejeződött be, további négy­nél megkezdődött a jobb mi­nőségű megyei lapok előállí­tását szolgáló bázisok létre­hozása. Győri Imre, az MSZMP KB titkára a Központi Bi­zottság és Kádár János ne­vében köszöntötte a részve­a héten több megyében ész­lelték influenzaszerv, megbe­tegedések kisebb halmozott előfordulását, családokban és közösségekben. Ezekben a megyékben a közegészség­ügyi-járványügyi szervek a betegektől vizsgálati anyagot küldtek víruslaboratóriumok­ba, az inflenzavírus megha­tározására szolgáló vizsgála­tok elvégzésére. A területi egészségügyi és közegészség- ügyi szervek felkészültek az esetleges inflenzajárvány al­kalmával szükséges intézke­dések megtételére. EGY MONDATBAN — A magyar—lengyel kul­turális és tudományos együtt­működési vegyesbizottság so­ron következő ülésére teg- ,nap Lengyelországba utazott dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár. — Rakonczay Zoltánnak, az Országos Természetvédel­mi Hivatal elnökének vezeté­sével hazaérkezett a magyar küldöttség Géniből, ahol részt vett az ENSZ környe­zetvédelmi program (UNEP) igazgatótanácsának konzulta­tív ülésén. vöket, az új üzem tervezőit, kivitelezőit. A nyomdaipar valamennyi dolgozóját. — Napjainkban a tömeg­kommunikáció viharos fejlő­désének korszakát éljük. Ma már minden családnál ott a rádió és szinte minden ott­honban a televízió — még­sem csökken, sőt növekszik az érdeklődés a nyomtatott kiadványok, a napilapok, a folyóiratok, a könyvek iránt. Ezt a felfokozódott érdeklő­dést csak megfelelő anyagi technikai feltételek mellett lehet kielégíteni. Ez az üzemátadás nem­csak a nyomda ipar és nem is csak a magyar ipar ünnep­sége. Ünnepe ez szélesen ki­bontakozott kulturális forra­dalmunknak is, amely most nagyszerű anyagi-technikai bázissal gazdagodott. Ha­zánkban az iparosítással év­százados elmaradásokat hoz­tunk be viszonylag igen rö­vid idő alatt, de az iparfej­lesztés során a nyomdaipar nem éppen az első helyen állt. Az előző évtized elejéig mindössze másfél, a IV. öt­éves terv idején mintegy há­rom milliárd forintot kapott, s most, az V. ötéves tervben már 5,5 milliárd forintot for­díthatunk fejlesztésére. A nagy múltú Athenaeum Nyomda a felszabadulás óta mindig megállta helyét a termelő és a politikai mun­kában, ennek elismeréseként tüntették ki (1975-ben a Mun­ka Vörös Zászló érdemrend­del. Bízunk abban, hogy a továbbiakban is méltó ma­rad múltjához, eredményei­hez, megőrzi a hazai nyom­daiparban elfoglalt rangos helyét, s méltón betölti kul­túrpolitikai hivatását. Győri Imre üdvözlő beszé­de után a könnyűipari mi­niszter átnyújtotta Soproni Béla vezérigazgatónak a Munka érdemrend arany fo­kozatát, egy dolgozót a mun­ka érdemrend ezüst, hármat a bronz fokozattal tüntettek ki. A kivitelezésben élenjá­rók közül számosán részesül­tek a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben. Töb­ben kapták meg az építőipar kiváló dolgozója kitüntetést, amit Sárosi János építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes nyújtott át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom