Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-19 / 222. szám
, r SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 222. sí. 1976. September 19., vülárnop A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEÍTANÁCS LAPJA Hétszázhetvenhat küldött, kétszáz meghívott Megkezdődött a népfront kongresszusa Az európai szocialista országok küldöttségei a tanácskozáson A kongresszus 87 tagú elnökségében foglalt helyet Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára isTegmiap reggel összeült a Hazafias Népfront VI. kongresszusa. Az esemény tiszteletére Budapesten ünnepi díszt öltött az építők Rózsa Ferenc művelődési háza: a kongresz- szusi teremben azt hirdetik a feliratok „egységben a fejlett szocializmusért”, „nemzeti programunk a szocializmus és a béke.” Kétnapos programja van a kongresszusinak, amelyen 800 küldött, 200 tanácskozási jogi meghívott vesz részt. Jelien vannak a tanácskozáson hét európai szocialista országban működő tesitvérszervezetek és — mozgalmak képviselői is: Jevdokija Petrovna Karpova, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, Zdravko Mitkovszki, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsának titkára, Fedor Gulla, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának tagja, a Szlovák Nemzeti Front főtitkára. Marján Rozics, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége választmányának titkára, Józef Ozga-Mihalski, a Lengyel Nemzeti Egységfront alelnöke, dr. Manfred Mühlmann, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnökhelyettese és Tamara Dobrin, a Román Szocialista Egységfront Országos Tanácsának alelnöke. A kongresszus elnökségének tagjai: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal,, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullaá Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. nyugdíjas, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. Katona Imre, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Szentistványi Gyuláné. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának , helyettes elnöke, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke, dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a zsinati tanács lelkészi elnöke, a Hazafias Népfront Országos' Tanácsának tagja, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, nyugdíjas. Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas. kiváló művész, a Madách Színház tagja, Borovszky Ambrus nyugalmazott vezérigazgató, a Vasas Szakszervezet elnöke, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja. Cseres Tibor Kossuth-díj as író. Csuhaj Sándor bányász, a Hazafias Népfront egercsehi Községi Bizottságának elnöke, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára, Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Dojcsák János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. Fekete Károlyné munkás, a Budapesti Pamutnyomóipari Vállalat dolgozója. Földvári Aladár, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Futó Lajosné termelőszövetkezeti tag, a Hazafias Népfront tárkányi Községi Bizottságának titkára, Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, a Hazafias Népfront. Országos Elnökségének tagja, dr. Hársfalvi Péter, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei elnökségének tagja, Horváth Endre bányász, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, dr. fjjas József kalocsai érsek, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, Izsgum Istvánné, a tolnai Textilgyár dolgozója, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának tagja, dr. Kárászi Benő főorvos, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának elnöke, Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Kovács Gézáné bőrdíszműves kisiparos, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott elnöke, dr. Lengyel Zsuzsa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető docense, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, prímás, a Katolikus Püspöki Kar elnöke, Losonczi Mihályné óvónő, a Hazafias Népfront Körzeti Bizottságának alelnöke, Győr. dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke. Nagy István termelőszövetkezeti elnök, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöke. Nagy Istvánné darukezelő, a Hazafias Népfront jászberényi Városi Bizottságának tagja, Nagy József agrármérnök, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának alelnöke, Nagy Józsefné nyugdíjas, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Nánásl László, a SZÖVOSZ Felügyelő Bizottságának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, a Veszprém megyei Népfrontbizottság elnöke, Nyíri Béla. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese, Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Papp Lajos államíitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, Pióker Ignác 'nyugdíjas, Kossuth-díjas gyalus, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, Radóczi Antal termelőszövetkezeti elnök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Szabó Ilona termelőszövetkezeti tag, a Hazafias Népfront Zala megyei Bizottságának tagja. Szabó Kálmán egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja. Szabó László, a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozója, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Szemők József, az izsáki termelő- szövetkezet elnöke, a Hazafias Népfront Országos^ Tanácsának alelnöke, Tóth Béla határői* százados, Veiczi Ferenc nyugdíjas, Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Országos Béketanács alelnöke. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elmöke nyitotta meg a tanácskozást. Kállai Gyula megnyitója Bevezetőben üdvözölte a küldöttségeit. Javaslatára a megjelenteket, a baráti or- résztvevők elfogadták a fcoog- szágok testvérszervezeteinek resszus napirendjét. A VI. kongresszus napirendje: 1. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója az V. kongresszus óta végzett munkáról és a mozgalom feladatairól; javaslat a kongresszus állásfoglalására. Előadó: Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 2. Az Országos Tanács és a pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztása. Ezt követően a küldöttek megválasztották a kongresszus munkabizottságait: a szerkesztő bizottságot, a mandátumvizsgáló bizottságot és a jelölő bizottságot. Megemlékezett Kállai Gyula a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 1972 óta elhunyt tagjairól, akik emlékének néma felállással adóztak a kongresszus résztvevői. Valamennyien a Népfront országos és helyi testületéiben a legnagyobb egyetértéssel munkálkodtak a nemzeti egység erősítésén, a szocialista társadalom építésén. Kállai Gyula ezután így folytatta: Minden kongresszus számvetésre, elmélyült önvizsgálatra kötelez. A négy esztendőivel ezelőtt megtartott V. kongresszus óta nagy események történtek országunk belpolitikai életében. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hoigy a sikerek kivívásában a Hazafias Népfront is nagy feladatokat vállalt magára, s jelentősen hozzájárult országépítő munkánkhoz, a szocialista hazai felvirágoztatásához. Tanácskozásaink iránt nemcsak az országon belüli mutatkozik nagy érdeklődés ; tevékenységűinkre és tapasztalatainkra határainkon túl is figyelmet szentelnek. 1936 júniusában, éppen negyven esztendővel ezelőtt a kommunisták magyarországi pártjának vezetősége határozatában kijelentette: „széles körű népfrontmozgalmat kell létrehozni, amelybe be kell vonni minden pártot, szervezetet, csoportot és egyes elemeket is, amelyek mozgósíthatók a harcra a reakció és a fasizmus ellen, a Magyar Demökratikus Köztársaságért.” A magyarországi népfront- mozgalom akkor kezdett kibontakozni, amikor az ország függetlenségét a fasizmus, és az egész nép életét újabb, a korábbinál is pusz- títóbb világháború fenyegette. Harc a reakciós elnyomó osztályuralom ellen, harc a fasiszta megszállók ellen, harc a rombadőntött ország újjáépítéséért, az új Népi Demokratikus állami és társadalmi rend megteremtéséért. majd a legszélesebb tömegek szervezése és mozgósítása a szocializmus alapjainak lerakásáért — ez a magvar népfrontmozgalom történelmi útja. így jutottunk el a fejlődésnek abba a szakaszába, amelyben a fejlett szocialista társadalom építése egész népünk minden hazafi által elfogadott és büszkén vállalt feladata lett. A magyarországi példa is tanúsítja: a népfront nem alkalmi tömörülés — mondotta a továbbiakban Kállai Gyula. — Szerepe nemcsak a fasizmus és a háború ellen, nemcsak a hatalomért, hanem a szocializmusért vívott harcban is nélkülözhetetlen. Sőt: amilyen mértékben előre haladunk a szocializmus építésében, az egység egyre inkább az ország egész lakosságát átfogó szocialista népinemzeti egységgé erősödik. Bizonysága ennek, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusi határozatait, útmutatásait, alapvető társadalmi céljait mozgalmunk magáévá tette, nem. zeti programmá emelte. Ezután Kállai Gyula hangsúlyozta: a népfrontmozgalomnak nemcsak múltja, jelene, -hanem jövője is, mégpedig ígéretes jövője van — mondotta a továbbiakban. — A jövőről azért beszélhetünk ilyen határozottan, mert, nem kell javaslatokba bocsátkoznunk: a perspektívák felvázolásakor a Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalásaira támaszkodhatunk. A kongresszuson elfogadott programnyilatkozat ismételten kimondja, hogy a párt vezetésével a Hazafias Népfrontban testesül meg társadalmunk osztályainak és rétegeinek politikai szövetsége, a kommunisták és a párton- kívüliek, a különböző világnézetű, a materialista és vallásos meggyőződésű állampolgárok együttműködése. A nyilatkozat ismét leszögezte, hogy e szövetségi politikát érvényesíteni kell a szocializmus építésének egész történelmi szakaszában. A népfrcm-tmozgalom jövője tehát az alapvető célokat illetően meghatározott, de minden részletében távolról sem kijelölt. Kongresszusunk megtisztelő feladata, hogy az elért eredményekre támaszkodva meghatározza további tennivalóinkat. Meggyőződésem, hogy a Hazafias Népfront VI. kongresszusának tanácskozása senk hasznos útmutatást ad a már megalakult népfromtbi- zottságoknak, a sok lelkes aktivistának, a megválasztandó országos testületeknek. Hagyományainkhoz híven újabb százezrek, népünk millióinak mozgósításéval! méltó -módon kívánunk részt venni a fejlett szocialista társadalom építésében — mondotta befejezésül Kállai Gyula. Azután Sarlós István, főtitkár tartotta meg referátumát kiegészítésiként az Országos Tanácsnak az V. kongresszus óta végzett munkáról és a mozgalom előtt álló feladatokról szóló jelentéséhez. amelyet — a népfront fő munkaterületein végzett tevékenység elemző an-yaigaival: együtt — a részvevők előzetesen írásban kézhez kaptak. A jó állampolgári közérzet alapja a párt következetes, elvhű politikája Sarlós István főtitkári beszámolója Tisztelt Kongresszus! — Csaknem négy és fél esztendő telt éli a -Hazafias Népfront V. kongresszusa óta. Most a VI. kongresszus tanácskozásainak az a célja, hogy számot adj-u-nk a megtett útról, arról, hogyan teljesítettük az V. kongresszuson vállalt feladatokat, s kijelöljük a soron következő évek teendőit. A küldöttek rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül1, hogy mozgalmunk eleven kapcsolatban áll a hazáink fejlődését elősegítő minden törekvéssel, de ismerjük a fejlődés útjaiban álló nehézségeket isi. Amint eddig téttüb, a jövőben is arra törekszünk, hogy jelen legyünk -mindenütt, ahol szükség van a társadalom erőinek a közreműködésére. Teendő van bőven; s a mi munkánkat is dicséri, hogy ma már sok olyan állampolgár ól e hazában, aki erejét és tudását szívesen a közérdek javára bocsátja. Ma a párt XI. kongresszusa határozatainak megfelelően a fejlett szocializmus építése van napirenden. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket és terveket az országos tanács nemzeti programként fogadta el, s most arra kérem a kongresszust, hogy erősítse meg ezt az állásfoglalást. E munka során tovább változik az ország képe, s változunk mi, most élő emberek, akik tudjuk, hogy a ma elvégzett munka a jövőnek is szól, s hogy tetteink súlyát és hatását az utánunk következő nemzedékek állapítják majd meg. Felelősségteljes feladatra kell! felkészülnünk, s e cél érdekében mozgósítjuk a társadalmi erőket. Tapasztalataink szerint állampolgáraink és az államigazgatási szervek egyaránt igénylik a -népfront bizottságainak jelenlétét, számítanak a mozgalom által elvégezhető .munkáira. Ezek a tapasztalatok erősítik magabiztosságunkat és -teszik lehetővé, hogy új feladatokra vállalkozzunk. A nemzetközi helyzettel foglalkozva Sarlós István hangsúlyozta: — A békés egymás mellett élés pjolitikájámak megszilárdítása a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokton mind fontosabb szerepet játszik. Az enyhülés tartósan érvényesülő folyamattá vált. A világhelyzet alakulása a haladás és a reakció, a forradalom és az ellenforradalom közötti erőviszonyok fejlődésétől függ. E vonatkozásban kedvező a helyzet, hiszen a szocializmus és a társadalmi haladás erői a nemzetközi élet fejlődésének meghatározó tényezőivé váltak. A szocialista közösség országainak tervszerű és egységes fellépése bizonyítja, hogy a politikai feszültségeket csakis tárgyalások útján lehet feloldani. Ugyanakkor készségünk arra. hogy az egyenjogúság szellemében a viliág 'bármelyik kormányával -tárgyaljunk, lehetőséget teremt a két és sokoldalú együttműködésre. Nyilvánvaló, hogy a -megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapyesolatok kiszélesíthetik azt a bázist, amelyen tovább lehet építeni a nemzetközi kap>csolatakat. Ma a nemzetközi enyhülés folyamatának erősítése, az ellene ható erők leleplezése, elszigetelése a haladó politikai erők feladata. A vietnami nép 'győzelme az amerikai betolakodók ellen, a portugál és a görög fasiszta rendszer felszámolása, angola népének eredményes függetlenségi harca jelzi az utóbbi évek sikereit. A -megvalósulás szakaszába jutott az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott 'békeprogram. Elég utalni a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő megáillapodá(Folytatás a 2. oldalon.)
