Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
1975. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Falusi értelmiségiek A melegebb emberi közösség..., mondja a bajnai orvos, válaszként a kérdésre, mi köti e faluhoz, miért, hogy a sok fáradtság, gond, a városinál mindenképpen nehezebb falusi élet nem rettenti el. Vajon, mit tehet a kisszámú értelmiség, hogy a község élete valóban emberibb legyen? Ezt vizsgálta Szabó Éva riportműsora a Húszas stúdió elmúlt heti adásában Öttömösön és Bajnán. 'Ez a műsor jutott eszembe, amikor, szintén az elmúlt héten arról hallottam, hogy Kétpón, Mezőtúrtól alig két kilométerre üresen áll az orvoslakás, a rendelő. S nemcsak ott, hány meg hány helyen ... Épp ezért szinte példát adó e két község — ha most, egyelőre, csak orvosáról esik is szó. Gyerekek és felnőttek beszélnek szerető becsüléssel róluk, s ezt követően már nem hangozhat fellengzős frázisként, de őszintén meggyőző, mikor maga az orvos emberi melegségről beszél. Hangvételben, az egyszerű napok gondjainak idézésében ehhez hasonló a műsor minden beszélgetése, szóljon az öttömösi agronómus, a bajnai művelődési ház vezetője, a gyógyszerész, a tanárnő. Gondolatgazdag, halkszavúsagában is messzire halló műsor. Formai jegyei is az erttető tartalmat szolgálja — s ne tűnjék meglepőnek, hogy egy riportról szólván, közlendője mellett a közlés módjáról is szót ejtünk. (Botránkoznunk inkább azon kellene, hogy a legelőbb rádiós- és televíziós-műfaj, a riport köntöséről, megjelenésének jellegzetességeiről, sőt ha úgy tetszik dramaturgiájáról oly keveset írunk-beszélünk. Vajon nem járul-é ez is ahhoz, hogy annyi a jószándékú, ám pongyola riport?) Nos Szabó Éva műsora átgondoltan építkező, érzelmi, hangulati elemekkel is operáló összeállítás. Említettem már példaként, hogy mielőtt az orvosokkal beszélgetne, megszólaltat gyerekeket, betegeket, s ezzel mintegy előre érzelmi-értelmi indoklást ad, előkészíti a hallgatót mindazok befogadását, ami később elhangzik. Egyedül talán a beszédritmus az, amely egyenetlenségével zavaróvá válik. A riporter — különösen a négyszemközti beszélgetésekben — döcögős—álmatag modorával nem tudja éreztetni, hogy őszintén kíváncsi. Szavakban A Mikrolánc, Petress István változatlanul népszerű sorozata legutóbbi két adásában az irigység változatait járta körül. A műsor erénye, hogy hasznos, érdekes, megszívlelendő véleményekből végül is egészséges, normáinknak megfelelő végkövetkeztetések adódnak — most már csak élnünk kellene ezek szerint. Bacsó Péter Jelenidő című filmjének — igazgatója által meghurcolt — munkáshősét annakidején Simon Ágoston debreceni munkás játszotta. Időközben — váratlan fordulat — Simoft Ágoston valóban igazgató lett. Szél Júlia Szembesítés című riportjában annak néz utána, vajon az új igazgató és a munkások viszonya hogyan alakult. A műsor érdekes, tanúlságos, de sok kérdést, hiányérzetet hagy a hallgatóban. Folytatását szívesen vennénk.-A írömböczky » fl baráti szocialista országokban Gazdag kulturális programok hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról Kiállításra készül a karcagi Déryné Művelődés! Központ képzőművészeti alkotókéra. Közelmúltban elkészült műhelyükben Mikola Miklós készít kerámiát Ha egy agrármérnök fagottozik... EGYETEMISTÁK NÉPMŰVELÉSI GYAKORLATON Különösen nagyszabású rendezvénysorozat lesz a Szovjetunióban. Moszkvában és Kijevben április 2—12-e között a Vígszínház társulata szerepel, s a magyar kultúra napjai keretében Csehov Há. rom nővér című drámáját és Örkény István Macskajáték című színművét mutatják be. A magyar iparművészet textil- és kerámia kiállítással jelentkezik, és sor kerül fotódokumentációs tárlatra is. Érdekesnek ígérkezik az a kiállítás, amelynek anyagát a magyar múzeumok féltve őrzött műkincseiből válogatták. Moszkvában Tallinnban magyar könyvkiállítás nyílik a felszabadulási évforduló jegyében. Sor kerül neves magyar énekes és hangszeres szólisták felléptére is. Ugyancsak az egész Szovjetunióban magyar filmnapokat is tartanak, amelyen hazánk filmtermésének javát tekinthetik meg a nézők. A programban ünnepi rádió- és tévé-produkciók sugárzása is helyet kapott. Színes és változatos az NDK-ban sorra kerülő magyar felszabadulási emlékműsor is. Berlinben ünnepi filmnapokat tartanak, kortárs művészek alkotásaiból Berlinben képzőművészeti kiállítás nyílik. Ugyancsak itt mutatkozik be az Iparművészeti Múzeum anyagából válogatott Magyar Hímzések című tárlat is, amely ezen-1975 jubileumi esztendeje a magyar rádiózásnak. 1925 decémber 1-én indult meg ugyanis a rendszeres rádiózás a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. keretében. Pécs méltó módon köszönti a fél évszázados évfordulót: megnyitja rádiómúzeumát a közönség előtt. Amatőr rádiósok kezdeményezték a múlt évben a technikatörténeti értéknek számító régi rádiókészülékek öszszegyűjtését, felújítását és megőrzését. A rádiómúzeum a pécsi Janus Pannonius Múzeum A főváros felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából vasárnap a Madách Színházban „Magyar tájak köszöntik felszabadult fővárokívül Karl-Marxstadban is vendégszerepei. Lipcsében az érdeklődők a szombathelyi biennálé anyagából válogatott műalkotásokat tekinthetik meg. , Lengyelországban március második felében ugyancsak megrendezik a magyar kultúra napjait. Ebből az alkalomból a baráti szocialista országban a Thália Színház együttese Varsóban és Opolében bemutatja László-Bencsik Sándor Történelem alulnézetben című drámáját, és a felújított Bartókiánát. Sor kerül magyar művészek hangversenyeire, előadóestjeire is. Romániában a magyar kultúra napjai alkalmából a budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka ad külön tekintélyt a rendezvénysorozatnak. Országunk első színháza április 15—25-e között Bukarestben, illetve Kolozsváron adja elő Katona József Bánk bán című drámáját és Maróti Lajos Az utolsó utáni éjszaka című művét. Itt sem hiányzik a műsorból a magyar filmek vetítése, íróküldöttségünk irodalmi esteken találkozik a romániai olvasókkal. Kiállítás nyílik a magyar képzőművészet reprezentatív alkotásaiból, ős ugyancsak kiállítás tárja a nyilvánosság elé a Romániában kinyomtatott, magyarból fordított könyveket. keretében működik majd. Célja: bemutatni mindazokat a készüléktípusokat, amelyeket az elmúlt fél évszázadban itthon és külföldön készítettek. Több egykori dokumentumot is őriz a múzeum. A gyűjtőakció folytatódik. Mindazok, akiknek régi rádiójuk van — különösen a húszas és harmincas évekből származó készülékek — juttassák el a Doktor Sándor művelődési házba, 7621 Pécs, Déryné utca 18. címre. A kiállított rádiókon feltüntetik az adományozó nevét. sunkat” címmel ünnepi folklór műsort adtak a Fogyasztási és az Ipari Szövetkezetek legjobb népitáncegyfittesei. Milyen a KISZ-élet a községben? Hogyan hajtják végre az ifjúságpolitikai feladatokat? Milyen a KlSZ-szervezet és az ifjúsági klub kapcsolata? — Ezekről a kérdésekről érdeklődtek a vendég egyetemisták ottjártunkkor a jászfelsőszentgyörgyi József Attila Művelődési Házban. Egyetemisták Jászfelsőszentgyörgyön? Megyénk hat' városában, illetve községében harminc leendő jogász, agrármérnök, közgazdász, orvos, tanár február 11-től 21-ig népművelési gyakorlaton vesz részt. — Hogyan kerültek kapcsolatba az egyetemen a népműveléssel? — kérdezem Bánfalvi Erzsébettől, a Budapesti Kertészeti Egyetem harmadéves hállgatójátóL — Néhány évvel ezelőtt vezették be a népművelést fákultativ tárgyként azzal a céllal, hogy a hallgatók az egyetem befejezése után aktívan vegyenek részt az illető helység közművelődési munkájában. A népművelés egyéves tantárgy. Előadásokat hallgatunk, s az oktatás szerves része a vidéken eltöltött 10 napos gyakorlat. — Miért éppen a népművelést választották? — Egy agrármérnök minden valószínűség szerint falura kerül. Szerintem rajtam is múlik majd: miiyen szórakozási-művelődési lehetőségeim lesznek, hogy töltöm szabad időmet — mondja Béres Gábor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem negyedéves hallgatója. — Én mindenképpen vissza akarok jönni Szolnok megyébe, ha meglesz a diplomám. Jászdózsai vagyok, ott élnek a szüleim. — Én úgy gondolom, hogy főként azért hasznos ez a gyakorlat, mert megismerkedünk egy község közművelődési tevékenységével, a lakosság szociális és kulturális körülmény eiveL Nem lesz majd újdonság a falu, ha megérkezünk a munkahelyünkre. Tudjuk, hogy mi vár ránk... — kapcsolódik a beszélgetésbe Varga Sándor, a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem harmadévese. — Hogy teltek az első napok itt, Jászfelsőszentgyörgyön? — Először a községgel ismerkedtünk meg, majd találkoztunk a község vezetőivel, ellátogattunk a szakunknak megfelelő munkaterületekre, osszebarátkoztunk leendő kollégáinkkal, részt vettünk a művelődési ház rendezvényein, a helyi termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén sorolja Béres Gábor. — Mi volt eddig a legérdekesebb program? *— A családlátogatás —• mondják szinte egyszerre. — „Bekukkantottunk” néhány jászfelsőszentgyörgyi család mindennapjaiba. Megnéztünk cigánycsaládokat is — meséli Varga Sándor. — Milyennek UéKk a művelődési ház munkáját? — Mozgalmas itt az élet, — válaszol Bánfalvi Erzsébet — s ez engem különösen meglepett. Nálunk az egyetemen egy-egy kulturális je! - legű rendezvényre nem jönnek el annyian, mint ide, Érdekes és tartalmas klubfoglalkozásokat tartanák a fiataloknak. Nekem nagyon tetszett a gyermekcsoportok munkája is. — Van-e valamilyen elképzelésük, hogyan segítik majd a művelődési ház munkáját, mint pályakezdő fiatal diplomások? — Én a tanulás mellett komolyzenével is foglalkozom — mondja Béres Gábor. — Szívesen elvállalom majd a kórus vezetését, s talán alakítok egy amatőr zenekart iS. Az egyetem zenekarában fagotton játszom... Természetesen ezek mellett örömmel tartok ismeretterjesztő előadásokat is. — Engem a házasság, a család, a gyermeknevelés érdekel nagyon, — folytatja a leendő kertészmémöknő, — de szívesen elvállalok mindent, amivel megbíznak. Varga Sándor kedvenc időtöltése az olvasás: — Még nem tudom mivel segítek, de a megbízatást megtiszteltetésnek veszem, s legjobb tudásom szerint teljesítem majd.« S. <3. A most nyíló müieumba Pécs gyűjti a régi rádiókat Szövetkezeti együttesek köszöntője Jókai-cmekdoták Jókai Mór a szabadságharc alatt húzódott a bevonulástól, amit a pesti fiatalság, de különösen Laborfalvy Róza nagyon rossz néven vett, úgy hogy az ifjú író megrendelte egyenruháját. Saját tervezése szerint készült az egyéni uniformis, s amikor elkészült, teljes fölszereléssel csörtetett be feleségéhez. Hitvese végigmérte a harcra kész Jókait és csak annyit mondott remegő sapkadíszínek láttára: — Móric, te félsz!.. „ ☆ Jókai Mór súlyos betegségéből felépülve, Laborfalvy Róza szigorú felügyelete alatt állt. Csak azt engedte meg a szerető hitves, hogy egy-egy kiszemelt barát társaságában időről időre horgászni járjon a lágymányosi Duna-ágba. Egy ilyen alkalommal az író óriási csukát fogott, amelyet barátja szemeláttára azonnal visszadobott a folyóba. — Elment az eszed? Egy ilyen csukát visszalöksz? — kiáltott Jókaira barátja. A nagy mesemondó összevonta szemöldökét: — A feleségem nem szereti, ha nagy halakat vásárolok — magyarázta. — De hiszen fogtad, nem vásároltad! Mire Jókai mélábúsan így zárta le a vitát: — Persze, hogy fogtam. Mi ketten tudjuk ezt. De próbáld ezt a nejemmel elhitetni!... ☆ Amikor Jókai volt a Nemzet című lap főszerkesztője, egyszer Visi Imre szerkesztő nagy vezércikket írt. öt kutyanyelv jelent meg az erősen ellenzéki hangú írással, amelynek utolsó mondata így végződött: „Ezt pedig most kérdezzük a kormánytól.” Dolga végeztével, Vlsi Imre átküldte a nyomdába a cikket, és az utolsó oldal aljára odaírta: „Jókai a nyomdában, pan-e?” SS© esztendeje* Í82S. február 18-án született Jókaii Mór, a romantikus prózairodalom legkiemelkedőbb magyar képviselője. És másnap a Nemzet vezércikkének utolsó mondata így jelent meg: „Ezt pedig most komolyan kérdezzük a kormánytól, Jókai a nyomdában van-e?” Senki sem tudta az olvasók közül megfejteni a különös sorokat... * Mint az Üstökös című lap szerkesztője, egyszer éppen valami szatirikus írással bajlódott, amikor a főszedő valami miatt bekopogott Jókai szerkesztőségi szobájába, s így kezdte: — Méltóságos uram! Jókai türelmesen végighallgatta a szedőt, majd barátságosan a vállára veregetve, azt válaszolta: — Jól van lelkem, de én íh&as vagyok saáltÁsásos hanem, ha már nagyon meg akar tisztelni, hát ezután úgy szólítson, hogy „hallja kend!”. S ugyanakkor másoknak Jókai osztogatta a rangot. Így a szerkesztőségi szolgának, aki igen tekintélyes ember volt, ha távollétében valami elintéznivalója akadt, így címezte a levelet: „T. C. Hummel Sándor úrnak, a HON szerkesztőségi igazgatójának, Budapesten. Henrik Ibsen Budapesten járt. Első dolgai közé tartozott; hogy meglátogatta Jókait. Az Ibsennél három évvel idősebb Jókai — pedig beteg volt —, olyan benyomást tett a nagy norvég íróra, hogy az bánatosan megjegyezte: — Ha még egyszer olyan fiatal lehetnék, mini amilyen Jókai! !5* %
