Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 5. Villámcsúcs Igazi villámcsúcs hangulat uralkodott a párizsi tu­dósítók körében Giscard d’Estaing és Helmut Schmidt hétfő esti munkavacsoráját megelőzően, de azóta is. A szokottnál is izgatottabb légkör jellemezte a hírbörzéket, amelyek azonban ezúttal még kósza értesüléseket sem repíthettek világgá. A négy és félórás vacsora érdemi témáiról semmi sem szivárgott ki az Elysée palotából. A francia elnök és a nyugatnémet kancellár három hónap alatt most harmadszor cserélte ki véleményét, önmagában ez a körülmény is sok mindenre utal. Arra például, hogy Párizs a korábbinál szorosabbra kíván­ja fűzni kapcsolatait Bonnal, de arra is, hogy a Rajna partján sem zárkóznak el ez elől. Kézenfekvő továbbá az a következtetés, hogy a Közös Piac két viszonylag erős állama — amelyet a gazdasági bajok egyelőre kevésbé érintenek, mint például Olaszországot vagy Angliát — valamilyen módon szeretné kizökkenteni a társulást ar­ról a mélypontról, amelyet a közelmúltban tartott kü­lönböző szintű eszmecserék, valamint a gazdasági sta­tisztikák baljós mutatói jeleznek. Mindez együttesen körvonalazza Párizs új politiká­ját éppúgy, mint a bonni törekvéseket. Giscard d’Estaing az elmúlt hetekben főleg katonai tanácsadóival foly­tatott tárgyalásokat. Ennek eredménye ma még nem mérhető, legfeljebb néhány mozzanatából lehet arra utalni, hogy a NATO-val szembeni korábbi francia fenn­tartások a jövőben netán módosulnak. Bizonyos jelekből pedig arra következtethetünk, hogy felülvizsgálat tárgyává teszik Párizsban azt a po­litikát is, amely Bonnal szemben Londont részesítette előnyben. Emlékezetes, hogy De Gauelle és Pompidou a francia—angol atomszövetséggel próbálta ellensúlyozni az NSZK vitathatatlan gazdasági erejét. Az Elysée pa­lota új lakója — úgy tűnik éppen ezt a gazdasági po­tenciált próhálja segítségül hívni, nemcsak a maga ja­vára, hanem a Közös Piac repedezi falú épületének megtámasztására is. Alighanem ez a téma töltötte ki a villámcsúcs négy és félórás időtartamának nagyobbik felét. Annál is in­kább, mert mind Párizs, mind Bonn növekvő aggoda­lommal figyeli a másik hét közös piaci tagállam sza­porodó gondjait, amelyek — a szoros gazdasági össze­fonódás következményeként ma már őket is fenyegetik. S a választási bizonytalanság elébe néző Anglia, a poli­tikai és gazdasági válságba nyakig merült Itália példája mindinkább aggasztja Párizst és Bonnt. Diplomáciai kapcsolat az NDK és az USA között Befejeződött az NDK világméretű elismerésének folyamata A Német Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok kormánya megálla­podott abban hogy szep­tember 4-i hatállyal diplo­máciai kapcsolatot létesít és nagyköveteket cserél egy­mással. A megállapodásról tegnap Washingtonban közös köz­leményt írtak alá. amely így hangzik: „A Német Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya — miután 1974. július 15-től 26-i.g szívélyes légkörben tárgyalásokat folytatott Washingtonban — megálla­podott abban, hogy a diplo­máciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i bécsi kon­vencióval összhangban. 1974. szeptember 4-i hatállyal dip­lomáciai kapcsolatokat léte­sít egymással, s viszonyát az ENSZ alapokmánya alapján alakítja. A két kormány rendkívüli és meghatalma­zott nagyköveti rangban dip­lomáciai képviselőket cserél.-••„Hyp * Az Egyesült Államok 11L ország. amely diplomáciai kapcsolatra lépett a Német Demokratikus Köztársaság­gal. Ebben ióval megelőzte őt két szövetségese: Fran­ciaország és Anglia, amely­nek nagykövetségei már rég­óta működnek Bérli rfben. Most tehát hamarosan meg­érkezik az NDK fővárosába amerikai kollégájuk is és ez egyúttal annyit jelent, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság ma már a világ valamennyi számottevő álla­mával diplomáciai kapcso­latban áll. Más szóval: be­fejeződött az NDK világmé­retű elismerésének folyama­ta. A hírrel kapcsolatban Ber­linben rámutatnak, bár a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről még a Nixon-ad- minisztráció idején megkez­dődtek a tárgyalások, ezek mégiscsak most röviddel Ford hivatalba lépése után. i fejeződtek be — az NDK el­ismerése tehát az új elnök A két delgáció eszmecse­rét folytatott a két állam kapcsolatainak jövendő fej­lesztéséről is. Megállapodtak abban, hogy az átfogó kon­zuli egyezmény hatálybalé­péséig általában a konzuli kapcsolatokra érvényes nem­zetközi szokásjog alapján alakítják konzuli kapcsola­taikat. Megegyeztek abban is. hogy a közeljövőben tár­ni fognak a közöttük fenn­álló igények és egyéb nyi­tott pénzügyi kérdések ren­f107ÁcIQrő^,, Willi Stoph. a Német De­mokratikus Köztársaság ál­lamtanácsának elnöke dr. Rolf Sieber professzort nevezte ki a Német Demok­ratikus Köztársaság Egyesült Államok-beli rendkívüli és meghatalmazott nagyköveté­vé. Gerald Ford az Egyesült Államok elnöke John Sher­man Coopper volt Ken- tucky-i republikánus szená­tort nevezte ki az Egyesült Államok berlini nagyköveté­vé. » • egyik jelentős külpolitikai lépésének tekinthető. Az NDK fővárosában ar­ra is emlékeztetnek, hogy jelenleg méltánytalanul ala­csony a két állam külkeres­kedelmi forgalma, noha a Német Demokratikus Köz­társaság is ott van a világ első tíz ipari országa közt Amerikai részről eddig meg­lehetősen kevés gondot for­dítottak az NDK-val való kereskedelemre. Ez a ma­gatartás most a diplomáciai kapcsolatok felvétele után nyilvánvalóan meg fog vál­tozni. Ennek előjelei már mutatkoznak: a közelmúlt­ban tekintélyes amerikai üz­letemberek egy nagyobb csoportja járt az NDK-ban. Ami pedig a Német Demok­ratikus Köztársaság állás­pontját illeti: Erich Honec- ker kijelentette, hogy az NDK érdekelt az Egyesült Államokkal való sokoldalú, köztük gazdasági kapcsola­tét ktfeilcfztésében. u Szünet után Genf ben Ezekben a napokban nemcsak az iskolában csen­getnek világszerte: ismét el­foglalták helyüket a tárgya­lótermekben a genfi európai biztonsági és együttműködé­si konferencián résztvevő diplomaták is. Az egyhóna­pos nyári „vakáció” után folytatódik a munka. Mint ismeretes, az első napirendi pont az államközi kapcsolatokat szabályozó alapelveket tartalmazza, s azokat már a helsinki kül­ügyminiszteri konferencia meghatározta. Ezek: az álla­mok szuverén egyenjogúsá­ga, az erőszak alkalmazásá­nak vagy a vele való fenye­getéseknek a tilalma, a ha­tárok sérthetetlensége, az államok területi épsége, a viták békés rendezése, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás, az emberi jogok tisz­teletben tartása, a népek egyenjogúsága és önrendel­kezési joga, az államok köz­ti együttműködés és a nem­zetközi jogból fakadó kötele­zettségek jóhiszemű teljesí­tése. A bizottság eddig el-. fogadta és kidolgozta az el­ső öt alapelv részleges szö­vegét, ami érzékelteti azt is, hol tart a munka az egyes számú bizottságban. A való­sághoz tartozik azonban, hogy az első napirendi pont keretébe foglalt katonai kér­désekben — például a had­gyakorlatok előrejelzése — ez ideig nem sikerült meg­állapodásra jutni. A második napirendi pont az országok közötti gazdasá­gi együttműködés témakörét öleli fel s ebben jelentős ha­ladást sikerült elérni már a szünet előtt, bár a helyzet nem teljesen problémamen­tes. A szocialista országok és a nem szocialista részt­vevők egy része is fontosnak tartja a Közös Piac által be­vezetett korlátozások felszá­molását. Az ezzel kapcsolat­ban beterjesztett közös ma­gyar—NDK dokumentumter­vezetben követelményként szerepel például a diszkrimi­nációmentesség. A közöspiaci országok többsége azonban mind a mai napig ellenezte a külkereskedelemben alkal­mazott hátrányos megkülön­böztetések megszüntetését. Nyugati ellenállásba ütközött „a közös érdekű tervekről” szóló ugyancsak szocialista javaslat, amely átfogó gaz­dasági együttműködést ja­vasolt például az energetika és a közlekedés területén. Igaz, hogy az energiaválság hatására a nyugati partne­rek álláspontja figyelemre­méltó változáson ment át, nőtt az effajta együttműkö­dés iránti érdeklődés, így van remény a megegyezésre. Röviden, a még vitatott té­máktól eltekintve gyakorla­tilag elkészült a gazdasági dokumentumtervezet legtöbb fejezete, s a diplomatáknak már inkább csak az elfoga­dott szövegrészek formába- öntésével kell törődniük. A harmadik napirendi pont keretében négy albi­zottság foglalkozik a kultú­ra, a nevelésügy, az infor­mációcsere és az emberi kapcsolatok kérdésével. — Amint az várható volt, e te­kintetben merült fel a leg­több rehézség. A részkérdé­sekben való megállapodás viszonylag könnyebben elér­hető lenne, ha egyes nyugati országok nem tnúsítanának ellenállót az általános elve­ket tartalmazó bevezető rész megállapításaival szemben. A szocialista országok ugyan­is a korábbi évtizedek ta­pasztalataiból kiindulva ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a téma egészét összefoglaló dokumentum elvi bevezető­jében rögzítsék: minden faj­ta kulturális és emberiességi együttműködésnek a külön­böző népek és országok kö­zötti kölcsönös bizalmat és jobb megértést, általában az enyhülést, és nem a más or­szágok belügyeibe való be­avatkozást kell szolgálnia. A konferencia szervezeti következményeivel foglalko­zó napirend egyetlen mon­Világszerte Tiltakozások a chilei junta tenorja ellen Szeptember 4-én volt ne­gyedik évfordulója annak, hogy Salvador Allende chilei szocialista politikus törvé­nyes választások révén az el­nöki posztra került. 1973. szeptember 11-én az Allen- de-kormányt véres fasiszta puccsal megdöntötték. A két évfordulóról világszerte szo­lidaritási hét keretében em­lékeznek meg. Az Egyesült Államok mint­egy harminc nagyvárosában — köztük New Yorkban, Washingtonban, Chicagóban, Los Angelesben — felvonu­lásokkal készülnek tiltakoz­ni a Pinochet rezsim terror­ja ellen. A demonstrációk­nak mintegy a csúcspontját jelenti majd a szeptember 11-i tiltakozó tüntetés, ame­lyet a fasiszta puccs kiagya­lásában lényeges szeredet játszott nemzetközi telefon- és távirótársaság (ITT) New York-i székházában tartanak. Az angliai Brightonban a dolgozók tömeggyűlést tar­tottak a chilei nép küzdel­NATO­gyakorlatok Szeptemberben több na­gyobb hadgyakorlatot tart Nyugat-Európában a NATO. A „Crack Foce” elnevezésű gyakorlatot a NATO középső övezetében rendezik meg, az NSZK, Hollandia, részben Anglia, Dánia és Norvégia területén. A hivatalos közlés szerint a gyakorlat célja a légvédelem egyes feladatai­nak kipróbálása „realisztikus körülmények” között. A résztvevő angol, amerikai, dán, olasz és kanadai légi­alakulatok mintegy 2200 fel­szállást hajtanak végre és működésbe helyezik a lég­védelmi rakétaegységeket is. „Corthern Merger” néven haditengerészeti gyakorlatot rendez a NATO a La Manche csatornán, az Észa­ki-tengeren és a norvég par­tok közelében is. __._____•_ m ével való szolidaritás de­monstrálására. Az NSZK antiimperialista szolidaritási bizottságának szervezésében a szövetségi köztársaság több mint ötven városában mintegy száz ren­dezvényt tartanak a Chilével való szolidaritás hetének ke­retében. A bizottság felhí­vásban követeli Luis Corva- lán és a többi bebörtönzött hazafi szabadonbocsátását. A belga baloldali pártok szakszervezetek, demokrati­kus szervezetek nagyszabá­sú szolidaritási akciót indí­tottak. Országszerte gyűlé­seket tartanak, hogy tilta­kozzanak a fasiszta terror el­len, követeljék a politikai foglyok azonnali szabadon­bocsátását és a demokratikus jogok helyreállítását. datát sem sikerült még meg­fogalmazni. Eddig csak ál­talános eszmecserék folytak arról, hogy létre kell hozni valamiféle állandó appará­tust, amely figyelemmel kí­sérné az első konferencián elfogadott elvek és intézke­dések megvalósítását, és kapcsolatot tartana fenn más európai szervezetekkel. Az elmondottakból is kö­vetkezik. hogy az újrakezdő­dő megbeszéléseken még számos probléma vár meg­oldásra. A szünidőben nap­világot látott különböző ér­tékelések — köztük a svéd és a finn miniszterelnök­nek a zárószakasz ez évi magasszintű megtartásának lehetőségeiről szóló augusz­tus végi nyilatkozata — mégis feljogosít bennünket arra a reményteljes várako­zásra, hogy a munkát újra­kezdő diplomatáknak hama­rosan sikerül érdemi meg­állapodást kötni a záróok­mányok szövegéről. Közel-Kelet legyen atomfegyver­mentes övezet Az arab külügyminiszte­rek Kairóban tegnap befe­jezték a közel-keleti hely­zetről és időszerű nemzet­közi problémákról tartott tanácskozásaikat, és nyilvá­nosságra hozták a húsz arab ország külügyminiszterei ál­tal elfogadott határozatokat. Az arab országok állást fog­laltak amellett, hogy a Kö­zel-Keletet változtassák atomfegyvermentes övezetté. További erőfeszítéseket sür­getnek annak érdekében, hogy Indiában és Nigériában hoz­zák létre a Palesztinái fel- szabadítási szervezet képvi­seletét. A miniszterek megegyez­tek továbbá abban. hogy október 26-án Rabatban hív­ják össze az arab országok csúcsértekezletét. Nemzetközi konferencián vitatják meg a ciprusi helyzetet A törökök elfoglaltak újabb két falut A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) nyi­latkozatot tett közzé, amely közli, hogy Ezekiel Papa- jeanuu, az AKEL főtitkára és a Béke-világtanács főtit­kárával telefonbeszélgetésük során megállapodtak abban, hogy nemzetközi konferenci­át hívnak össze a ciprusi helyzet megvitatására. Az ér­tekezletre szeptember végén Rómában kerül sor. Az ENSZ ciprusi béke- fenntartó haderőinek szóvi­vője és a nicosiai kormány egybehangzóan közölte, hogy tegnap Cipruson az augusz­tus 16-án kihirdetett tűz­szünet óta leghevesebb har­cok zajlottak le. A tűzszü­net megsértésével a szem­benálló felek kölcsönösen egymást vádolják. Mint az ENSZ szóvivője beszámolt róla. a török csa­patok a nemzeti gárdával megvívott rövid tűzharc után elfoglaltak két görög falut — Galiszit és Varisát, a fő­várostól 50 kilométernyire nyugatra. A ciprusi törökök szerint csak azután lendül­tek támadásba a török csa­patok. miután a nemzeti gár­da tűz alá vette állásaikat Az ENSZ szóvivője azt is közölte, hogy a görög nem­zeti gárda az ENSZ megbí­zottait megakadályozta a Limassol melletti mészárlás ügvének kivizsgálásában. A török csaoatok tegnap befejezték a Maratha falu mellett talált tömegsír feltá­rását. ENSZ-forrásból meg­erősítették. hogy a tömegsír­ból 84 holttestet ástak ki. A török falu lakosai közül csak hatan élték túl a mészárlást. Beszámolójuk szerint az ál­dozatok mind ciprusi törö­kök, akiket e"” szomszédos görög faluból jött fegyvere­sek gyilkoltak meg. Tárgyalá-ofc Mozambik függetlenségéről Mario Soares külgyminisz- ter vezetésével tegnap portu­gál kormányküldöttség uta­zott Lisszabonból Lusakába, Zambia fővárosába, hogy megkezdje a hivatalos tár­gyalást a Frelimo küldöttsé­gével Mozambik függetlensé­géről. A héttagú portugál küldöttség tagjai között van Antonio de Agmeida Santos, a tegerentúli ügyek minisz­ter» és Meló Antunes tárca­nélküli miniszter, valamint a fegyveres erők tagjai. Elutazása előtt Mario Soa­res újságíróknak elmondotta, hogy nagy reménnyel tekint a lusakai tanácskozás elébe, amelyen Samora Nachellel, a Frelimo vezetőjével Mo­zambik jövőjéről fog tár­gyalni. Mint mondotta. 1975- ben minden bizonnyal kiki­áltják a portugál gyarmat függetlenségét. Agmeida Santos a Reuter tudósítójának elmondotta, hogy a lusakai megállapo­dás után valószínűleg még ebben a hónapban megala­kul az ideiglenes mozambiki kormány. BERLIN Berlinben megnyílt a KGST tagországai képvise­lőinek a vaskohászat auto­matizálásával foglalkozó ötö­dik értekezlete. A tanácsko­záson 500 vaskohász, továb­bá a KGST titkársága, az Intermetall és az Egyesült Nemzetek Európai Gazasá- gi Bizottsága acélipari bi­zottságának képviselői vesz­nek részt. PRÁGA Befejezte csehszlovákiai látogatását Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi mi­niszter.. Prágai tartózkodá­sa során többek között fo­gadta őt Jaan Gregor a cseh­szlovák kormány elnökhe­lyettese. MOSZKVA Az Interparlamentáris Unió szovjet csoportja beje­lentette, hogy teljes mérték­ben támogatja a Bolgár Nép- köztársaság nemzetgyűlésé­nek az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos felhívását. WASHINGTON A Washington Post érte­sülése szerint Ford elnök fel­szólalni készül az ENSZ-fó- rumán a közgyűlés új ülés­szaka megnyitásának más­napján, szeptember 18-án. Ügy tudják, hogy az új el­nök ezt az alkalmat kívánja megragadni első nagyobb ki­fejezetten külpolitikai tárgyú program-nyilatkozatának a világnyilvánosság előtt való kifejtésére. KAIRO Haluk Bayülken, a török köztársasági elnök külön- megbízottja háromnapos hi­vatalos látogatásra Egyip­tomba érkezett, r.., , „ , TEL AVIV Izraeli katonák tegnap megöltek két Palesztináit a libanoni határ közelében. A harcban négy izraeli katona is megsérült. Izraeli források szerint, egy palesztin csoport tett kísérletet arra, hogy át­keljen a határon. WASHINGTON Jól tájékozott washingtoni források szerint Ford elnök Alexander Haig tábornokot a Fehér Ház személyzeti fő­nökét készül kinevezni a NATO katonai főparancsno-. kává. { I LISSZABON 1 Portugáliában szerdán reg-, gél nem jelentek meg a na­pilapok, mert az újságírók; a nyomdászok és a lapter­jesztők országszerte beszün­tették a munkát. A sztrájk­hoz csupán a baloldali Q Seculo újságírói nem csat>< lakoztak, de a lap mégsem kerülhetett az utcára a tér'• jesztők sztrájkja miatt ' ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom