Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

1973. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bolgár vendégek Szolnok megyében AZ ARADI VÉRTANÚK Kedves vendégek látogat­tak el tegnap Szolnok megyé­be: Gancso Todorov, a Bol­gár—Szovjet Baráti Társaság főtitkára és Rasko Raskov, a társaság elnökségének fő­munkatársa. az elnökség ap­parátusának párttitkára. A delegációt útjára elkísérte Regős Gábor, az MSZBT tit­kára és Varga László, az országos elnökség munka­társa. A látogatás célja, hogy ta­nulmányozzák a magyar test­vértársaság munkáját, a Szolnok megyei MSZBT-tag- csoportok módszereit. A ven­dégeket az MSZMP Szolnok megyei Bizottságán Szekeres László, a megyei pártbizott­ság titkára és Kecskés Imre, a propaganda- és művelő­désügyi osztály munkatársa fogadta. A megye politikai, gazda­sági helyzetéről és a megyé­ben működő MSZBT-tagcso­portok munkájáról Szekeres László Tartott rövid tájékoz­tatót. Többek között szólott arról, hogy a megye üzemei­ben, vállalatainál, a mező- gazdasági szövetkezetekben és az állami gazdaságokban 25 MSZBT-tagcsoport mű­ködik, amelyek sokoldalúan és színesen népszerűsítik a Szovjetuniót, ápolják a két nép közötti testvéri barátsá­got. A tagcsoportok közre­működnek az orosz nyelvok­tatás szélesítésében, kiállítá­sokat, vetélkedőket rendez­nék a Szovjetunió életéről. Testvérkapcsolatokat tarfca. A magyar népdal nak a tallinni üzemek, intéz­mények dolgozóival. Filme­ket mutatnak be a Szovjet­unió köztársaságainak életé­ről, kommunizmust építő munkájáról. A Szovjetunió­ban járt barátságvonat uta­sai között is jelen voltak a tagcsoportok küldöttei. jö­vőre pedig az ügyvezető el­nökök tanulmányútját terve­zik a megye testvérvárosába, Tallinnba. A megyei pártbizottságon tett látogatás után az MSZBT Országos Elnökségének ven­dégeként hazánkban tartóz­kodó delegáció a Tiszamenti Vegyiműveket kereste fel. Dr. Kiss Erzsébet. az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke tájékoztatta a vendé­geket a nagyüzem politikai helyzetéről, gazdasági életé­ről és a tagcsoport tevékeny­ségéről. A mintegy kétezer dolgozót magábafoglaló üze-’ mi tagcsoport munkáját ti­zenhárom tagú elnökség irá­nyítja, amelynek tevékeny­ségében a párt- és tömeg­szervezeteken kívül az üze­mek képviselői is részt vesz­nek. A két nép közötti ba- * rátság ápolását, elmélyítését éves munkaprogram alapján végzik. A múlt évben két ve­télkedőt rendeztek. A szocia­lista brigádok között szer­vezték meg a „Kell a jó könyv” vetélkedőt és a Szov­jetunió 50 éves történetének ismeretéből is tartalmas ver­senyen vizsgáztak. A vetél­kedők számát az idén is gya­rapítják. amelynek egyik lel­kesítő eszköze a ..Balti-ten­gertől a Csendes-óceánig” cí­mű országos mozgalom. A tagcsoport megyeszerte követésre méltó nagyszerű kezdeményezése, hogy együtt­működési megállapodást kö­tött a jászberényi Hűtőgép­gyár csoportjával. Évente egyszer közös elnökségi ülé­sen értékelik munkájukat, és kicserélik a szovjet—magyar barátság ápolásának mód­szerbeli tapasztalatait. Az MSZBT-muntkában kitűnt szocialista brigádokat juta­lomképpen kölcsönös látoga­tásra küldik, és egyes vetél­kedőket is közösen bonyolí­tanak le. A barátság elmélyítésében kiemelkedő érdemeket sze­reznek a Tiszamenti Vegyi­művek fiataljai is. A por- festékgvár KlSZ-alapszerve- zete például felvette a Ma­gyar-Szovjet Barátság ne­vet. és a ranghoz méltóan is dolgozik. A KISZ-vezetőség­választó taggyűlésen például az ifjú kommunista kollek­tíva kétéves barátsági mun­káját is értékelték. Jó mun­kájuk jutalmaként a tag­csoport díszes serleggel és a magyar—szovjet barátságot szimbolizáló jelvénnyel tün­tette ki az alapszervezet fia­taljait. A bolgár vendégek délután az abádszalóki Le­nin Tsz-ben ismerkedtek a jóhírű mezőgazdasági nagy­üzem MSZBT-tagcsoportjá- nak tevékenységével. Borsos Gyula, a tsz párttitkára vá­laszolt a delegáció érdeklődő kérdéseire. Szolnokon is fellépnek Szíriái művészegyüttes érkezik Mapyaror szágra Október 24-e és 30-a kö­zött szíriai kulturális hetet rendeznek hazánkban á ma­gyar—szíriai kulturális egyezmény alapján. A kul­turális hét legjelentősebb eseménye a Szíriai Arab Köztársaság damaszkuszi nemzeti népi együttesének, az Omayadnak magyarorszá­gi Vendégjátéka. Az 55 tagú zene-, ének- és táncegyüttes Budapesten október 24-én, a MOi¥ művelődési ottho­nában lép először dobogóra. Arab vendégeink a főváro­son kívül Szolnokon, Szom­bathelyen, Kőszegen, vala­mint Székesfehérvárott is ízelítőt adnak tudásukból. Mnzcnei verseny a megyeszékhelyen Ma és holnap a Nemzet­közi Népzenei Verseny terü­leti döntőjét rendezik Szol­nokon. A Ságvóri Endre Me­gyei Művelődési Központ nagytermében Hajdú, Csong- rád Békés, Szolnok, . Sza­bolcs, Bács-Kiskun megye legjobb népdalosai, népi ze­nekarai, szólistái és páva­körei lépnek fel. A hattagú szakmai zsűri a szolnoki versenyről huszonnégy sze­replőt küld tovább az or­szágos döntőre. AZ EGYKORÚ METSZET a kivégzést ábrázolja. Szín­helye az aradi vár külső sáncfala, amelynek tövében hátrakötözött kezű, ingujjas férfialak áll á kivégző osz­tag előtt. A lőporfüst elta­karja a férfi arcát, így nem lehet tudni, hogy az isme­retlen szerző kit akart áb­rázolni az 1849. október ha­todikén kivégzett magyar tábornokok közül. Feltéte­lezhető, hogy ez a szernély- telenség szándékos, a művész ebben az egy vértanúban mind a tizenhármat láttatni kívánta. Azokat is, akik nem a kivégzőosztag fegy­verei elé, hanem a bilófa alá kényszerültek állni. A császári parancs, ame­lyet I. Ferenc József írt alá, tizenhárom magyar katonai vezető halálát rendelte el: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leinin.gen- Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pölten- berg Ernő, Török Ignác, Vé- csey Károly gróf, Dessetvffy Arisztid, Kiss Ernő, Schwei- del József tábornokét és Lá­zár Vilmos ezredesét. A ki­végzés módját főbelövésben, illetőleg akasztásban hatá­rozta meg. Nem szerepelt ebben a parancsban az első magyar felelős kormány mi­niszterelnökének, Batthyány Lajosnak a neve őt ugyan­ezen a napon a pesti Neu­gebäude kaszárnya udvarán ságharc vezetőinek mártí- romsága nem volt hiábavaló. Haláluk jelképpé magaszto­sult a szabadságért, a nem­zeti függetlenségért, a hala­dásért folytatott harcunkban. A vértanúk példája az önkény elleni kérlelhetetlen és bátor harcra ösztönöz. Örök tanulsága, hogy a sza­badság, a függetlenség, a haladásért vívott harc adott történelmi pillanatokban azt követelheti a nemzet fiaitól, hogy az életüket is legyenek készek feláldozni a nép ügyéért. Az 1849-ben kivég­zettek egy eltiport szabad­ságharcot követő kegyetlen bosszúhadjáratnak estek ál­dozatul. De a hóhérok szá­mítása nem vált be, nem is válhatott be, mert az igazságtalanságban fogant erőszak sohasem vezethet tartós eredményre. Az 1849- es vértanúk emléke csak megacélozta mindazok ere­jét és elszántságát akik vállalták a harcot a szabad­ságért és függetlenségért 1919-ben, majd a két világ­háború között nemzetünk és népünk sorsának jobbátéte- léért. Mindenekelőtt a kom­munisták szálltak szembe a Haynaunál is kegyetlenebb elnyomókkal országunk tör­ténetének legsötétebb idő­szakában. Igaz, a szocialista Magyar- országon a haladás és a nép jóléte valamennyiünk min­dennapos cselekvésének cél­Győztes községek hete a rádióban A Magyar Rádió immár negyedízben hirdeti meg a magyar népdal hetét. Októ­ber 15-e és 21-e között ösz- szeállítások, lémezválogatá- sok idézik a hallgatók elé a magyar népdal kincsesházát. Október 15-én Ádám Jenő vall arról, hogyan is fedezte fel a népzenét. Török Erzsé­bet, Béres Ferenc és Kerekes Tóth Erzsébet tolmácsolá­sában „százszorszép énekek” csendülnek fel. Túri Lujza összeállítása gyermekjáték- dalokat idéz a mikrofon elé. Péntek Jánosné és Karsai Zsigmond népdalénekesek felvételeiből is külön adást hallhatunk. Október 16-án dr. Nádor Tamás dr. Molnár Imrével beszélget a népdala­inkból készült első hangle- mezsorozatról. Október 17-én az „Utam a népzenéhez” sorozatban Bár­dos Lajos szólal meg. Ke­mény Klió, Palcsó Sándor és Szekeres Sándor Lajtha népdalfeldolgozásaiból éne­kel. Gyalog Magda, Kiss Ká­roly és a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Röpülj páva énekkara ad műsort. Archív felvételről Bartók Béla és Szigeti József kö­zösen tolmácsolja Magyar népi dallamok című szerze­ményét. Borsai Ilona össze­állítása ezen a napon az egykori summások életét ele­veníti fel summás dalokkal. Október 18-án Szabó Fe­renc Nótaszó című kompozí­cióját Melis György, vala­mint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara szólal­tatja meg. Solymosi János műsora Bartók népdal-szem­léletéről ad képet írásai és művei tükrében. Ezenkívül Szekszárdról közvetített folk­lór est gazdagítja a nap prog­ramját. Október 19-én Molnár An­tal áll a mikrofon elé. hogy a népzenéhez vezető útját is­mertesse. Ezen a napon új sorozat indul, amely a XVI. századtól ismerteti meg a jellegzetes magyar táncokat. Október 20-án Nagy János­né kiskunfélegyházi énekest és citerást ismerhetjük meg a Népművész-portrék soro­zatból. Püspökladányból ezen az estén a vidék jellegzetes népdalait élvezhetjük hely­színi közvetítés segítségével. Október 21-én, a magyar népdal hetének utolsó nap­ján Palló Imre mesél a nép­zenéhez fűződő kapcsolaté­itól, A tiszasiilyi önkéntesek Tiszasülyön, az újonnan . épült tanácsházán beszélget­tem Csajbók András községi párttitkárral és Szabó Ist­ván vb-titkárral. Ez á , két­emeletes épület, amelynek földszintjén modern üzletek szolgálják a lakosság jobb ellátását, maga is jelkép. A lakosság 308 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett az építésében. A tanács mellett a községi pártbizott­ság is itt kapott helyet. A régi épületekben egy kihe­lyezett üzem dolgozik, amely sok asszonynak ad munkát. A községnek kétezerhét- száz lakosa van. Több mint ezemyolcszázan vettek részt társadalmi munkában, mely­nek értéke összesen 1 millió 900 ezer forint körül van. Szabó István sorolja a je­lentősebb munkákat: — Útjavítás, karbantartás 1 millió 300 ezer, ároktisztí­tás 85 ezer, az átereszek kar­bantartása 29 ezer, útfeltöltés 13 ezer, a lőtér karban tartá­sa 33 ezer. parkosítás, park- gondozás 47 ezer. A tanács­házáról már volt szó. A munkában igen sokat segí­el. A többiek nem értek rá, de máskor ők is ledolgozták, amit vállaltak. A pártbizott­ság, a tanács, a tömegszer­vezetek összefogtak a szer­vezés sikere érdekében, a lakosság pedig megértette, hogy a saját jobb életét se­gíti elő a társadalmi munká­val. — Megállapítható-e, hogy egyénileg kik dolgoztak (leg­többet? — Igen. A legtöbb műn­két Pászti József kézbesítő és Kiszely István, az állami gazdaság építésztechnikusa végezte. Pászti József a par­kok gondozásában vett részt, Kiszely István pedig igen értékes szakmunkát végzett a belvízlevezetésben. Mérése­ket, számításokat, költségve­tést csinált. — Folytatódik az idén is a munka? — Igen — mondja egy­szerre a párttitkár és a vb- titkár. — Melyek lesznek a legje­lentősebb feladatok? — Van. egy régen dédelge­tett tervünk — mondja a vb-titkár. — Szeretnénk egy Tiszasüly legszebb épületét bármely város szívesen elfo­gadhatná. A földszintjén üzletek vannak, az emeleteken a tanács és a pártbizottság kapott helyet tett az állami gazdaság, a Lenin Tsz és a Rákóczi Tsz. Gépeket, szállítóeszközöket adtak ingyen. A mozgósításról Csajbók András beszél: — összegyűjtöttük a je­lentkezőket, azután név sze­rint értesítettünk mindenkit, hogy hol, mikor számítunk a munkájára. Ez a módszer igen jónak bizonyult. Az első napon százötven embert hív- tunjk össze, százliüszan jöttek fürdőt építeni Kolopon. Ezt a lakosság vetette fel a je­lölőgyűléseken, és rengeteg társadalmi munkát ajánlot­tak fel az emberek a meg­valósításához. Ha egyébként meglesznek hozzá a feltéte­lek, biztos, hogy a tavalyihoz hasonló eredmény születik. Bistey András Következik: Szászberken csak az anyag kerül pénzbe. Kiszely István, aki nélkü­lözhetetlen szakmunkával se­gítette a község fejlesztését végeztette ki a szabadság- harcot leverő Habsburg ha­talom hóhéra, Haynau. Magyarországon azóta minden évben gyásznap ok­tóber hatodika. Csaknem egy és negyed évszázad múlt el, de elmúlhat még sok­szor ennyi, az aradi vérta­núkat mégsem felejti a nem­zet emlékezete. Van bele­törődő gyász, amelyet az el­telt esztendők elhalványíta­nak, az aradi tizenhárom emléke azonban ma is ele­ven és az marad az idők végezetéig. A később szüle- . tett és az ezután születendő nemzedékek egymásnak ad­ják át a gyász szinte csalá­dias kötelességét azzal a gondolattal, hogy a Szabad­ta ja, más szóval nemzeti, össz­népi program. De a világ más részein még gyilkolhat az önkény, eltiporhatják a haladás erőit, véres meg­torlást folytathatnak. A DURVA ÖNKÉNY bárhol a világon csak át­menetileg győzedelmesked­het. Mert bár a haladás út­ját hősi- halottak sírjai sze­gélyezik — az ügy azonban halhatatlan. Erre tanít az aradi vértanúk soha el nem halványuló emléke is, ame­lyet akkor őrzünk a leghí­vebben, ha mindig és min­denütt kiállunk az egyete­mes emberi haladás, a sza­badság és a függetlenség ügye mellett. A. J. sámi Megtalálták a Tovább folytatják a szolnoki vár feltárását alapjait A ^Damjanich Múzeum ré­gészei a múlt feltárásával készülnek a város 900. év­fordulójára. Tárgyi bizonyí­ték kevés maradt a régi Szolnokról, latin nyelvű le­írásokból, újkori történelmi . munkákból leheft csak visz- szatekinteni a város törté­netére. A múzeum munka­társai feltételezték, hogy a Vártemplom mellett, a plé­bániákért szomszédságában találnak valamit, ami kéz­zelfoghatóan bizonyít a vá­rosról. Kaposvári Gyulának, a Damjanich János Múzeum igazgatójának vezetésével megkezdődtek az ásatások. Szolnok már I. István ki­rály idejében várispánság volt. Az akkori Magyaror­szág területének valamenv- nyi várisoánságában volt templom. Innen indult ki a feltételezés, amely szerint kerestek egy román stílusú templomot a régi szolnoki vár területén. Iratok alap­ján az 1500-as évek elején ugyanott, tehát a vár terü­letén állt egy gótikus temp­lom is. A ferencesrendi ba­rátok kéziratából azt olvas­ták ki. hogy a törökök is építettek itt egy templomot. A mai Vártemplom a 19. század elején épült. A leírá­sok alapján összefüggést ke­restek a régészek a fent em­lített egyházi építmények között. Talán a román temp­lomra épült a gótikus abból építkeztek a törökök? Eddigi feltételezésüket megdöntötte az ásatások so­rán szerzett materiális bi­zonyíték. Megtalálták ugyan­is egy törökkori templom, az úgynevezett dzsámi, egy minaret és az ezeket körül­vevő sövényfal alapfalait. A művésztelep alkotói 1943- ban egyéni ásatásokat kezd­tek ezen a területen, az 6 nyomuk után találták meg a régészek a dzsámihoz tar­tozó sekrestyét és a sokszög- záródású szentélyt is. Való­színűnek tartják a régészek, hogy a ferencesek építették ezeket a kiegészítő épülete­ket. mivel a török dzsámit használták katolikus temp­lomként. ebben 1820 június 25-én tartották az utolsó mi­sét. A dzsámi köveiből kezd­ték* építeni a ma is fennálló Vár-templomot, amely 1824- ben készült el. A mostani ásatások nem derítették ki, hogy hol volt a román és a gótikus temp­lom. Megtalálták viszont a török dzsámit, és a 18. szá­zadból származó sírokat. Cso­dálkozva látták a régészek, hogy a feltárt katonasírba a harcos szablyáját is betemet­ték, mert ez egyébként nem tartozik a temetési szertar-* tások közé. A történelem taJ nulása során mindenki hal­lott a szolnoki várról, ha többet nem is, legalább Nyáry Lőrinc nevezetes vár­feladásáról, Azt azonban ke­vesen ismerik, hogy nem ez volt az első vár Szolnokon. A kutatások során kiderült, hogy már az Árpád-kori ki­rályok idejében volt itt egy vár. ennek sajnos nem ta­lálták a nyomát. 1555-ben építették az új várat, amely­nek létrejöttében a neves egri várvédő, Dobó István is részt vállalt. Még Rákóczi fejedelem is építtette, olást mesterekkel erősítette. Saj­nos Lipót császár rendelete, amely minden végvárat el­pusztított, nem kímélte Szol­nok várát sem, felrobban­tották. Sajnos nagyon ke­vés emlék maradt meg eb­ből a földvárból. • A Damjanich Múzeum ré­gészei jövőre folytatják a kutatást. V. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom