Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

X0|«#>. JU11UŰ ít\J. SZOLNOK MEGV U N EVLAP 5 T TISZAI LAJOS: HÁROM NAP PETŐFIVEL Reggel Székelykeresztúron. Ahogy jött fel o nap, már traktorok pöfögtek, kombáj­nok gurultak ki a földekre. Később a gyárak felé indult a motorok, autók áradata. Mennyivel megnyugtatóbb ez a munkával induló reg­gel, mint amit a főtér 124 évvel ezelőtt látott. Megálltam a gyönyörű szép Petöfi-szobor mellett, s végiggondoltam az utolsó nap reggelét... Még alg pirkad, amikor megszólalnak a dobok. A házakban mécsesek gyullad­nak, az utcákon fáklyák. — Riadó, riadó! A nyargaloncok rohangál­nak, viszik a parancsokat, keresik a tiszteket. Petőfi és tiszttársai értet­lenül néznek egymásra. Mi történhetett? Az Öreg ok nélkül, éjnek idején, nem veri fel a hadat. Már megbolydult méhkas a város. A fogatosok istrán- golják a lovakat, a tüzérek útirányba állítják az ágyú­kat, a gyaloghonvédek a századukhoz rohannak, a zászlóvivők a csapatok élét keresik, az ordonáncok tiszt­jeik málháival cipekednek. Mi történik? Mi történhe­tett? — ezt lehet hallani mindenütt. Petőfi visszamegy a szál­A fehéregyházi csatamező, a a segesvári hegyek láshelyére, elbúcsúzni a há­ziaktól. Meghívják a nyár végére, Júliával, a feleségével, és Zoltánkával a kisfiával. Megköszönte, sebtiben iszik ,egy reggeli meleget, és rohan a főhadiszállásra, Bemhez. A tábornok már szekerét kéreti, amikor odaér. — Lüdersz mozog, nem akarom, hogy kedvezőbb helyzethez jusson. Az éjsza­ka megjött seregemhez a 27-es zászlóalj, Deák György őrnagy csapata, így miénk maradhat a kezdeményezés. Kemény és Dobay tiszturak csapatai majd holnap, 31-én, Segesvár alatt csatlakoznak Véget ért a TIT nyári egyeteme Az idén tizedik alkalom­mal rendezték meg Szegeden a hazai oktatási intézmé­nyek nevelőinek fontos to­vábbképző kurzusát a TIT pedagógiai nyári egyetemét. Az ország valamennyi me­gyéjéből több mint 350 hall­gatója volt a szerdán befe­jeződött tíznapos program- sorozatnak. Mint minden korábbi évben, az idén is a pedagógusokat érdeklő fontos témát tűztek napi­rendre: a szociológia a szo­ciálpszichológia és a neve­léstudomány szerepét ele­mezték. A szakmai kérdé­sekről összesen 14 referá­tum hangzott el. A nyári egyetemen résztvevő gya­korló pedagógusok megvitat­ták hogyan tudják segíteni a nevelők a hátrányos hely­zetű diákok továbbtanulását, a pályaválasztást ,a tanár­diák viszony erősítését és pok más aktuális témát is. hozzám. De maga, fiam, itt is bevárhatná ám a csata végét! Maga a verseivel lőj- jön a forradalom ellenségei­re! A versei erősebbek a kardacélnál, pusztítóbbak a láncos golyóknál. — Szeretnék önnel tarta­ni, mon general! — De csak mögöttem, fiam, csak hátul! A nemzet számon kérné rajtam ma­gát ... fiam __ A riatér, a gyülekezőhely, a város nyugati végén van, a Segesvárnak kanyargó út mellett, az ugarföldeken. Hajnali ötkor a tábornok odakocsizik. Mellette Zeyk és Matskásy kapitá­nyok lovagolnak. A kocsi mögött egy szakasz huszár élén, Daczó őrnagy. A hu­szárok után a táborkar fő­nöke lovagol, Pap Lajos al­ezredes, egy huszonhárom éves ifjú. A törzskar tisztjei kocsin ülnek. Az utolsón, Gyalókay szekerén, a költő. A csapatok szemlére ké­szen állnak. Elől a piros csákós, szürke ruhás Kos- suth-huszárok, mögöttük a zöld mentés, piros nadrágos Kóburg-huszárok, majd két századnyi fekete csákós, kék ruhás székely huszár. Mögöttük a tüzérek, az Küküllői völgy, háttérben ágyuk mellett. Gábor Áron négy ágyúja is itt van. A gyalogosok következnek. A tisztek jelentettek a tá­bornoknak: — A 81. zászlóalj hat szá­zada, Enden József őr­nagy ... — A 88. zászlóalj három százada, Péchy István szá­zados ... — A 80-asok és a 82-esek hat százada, Ferenczy György százados... Ez a két zászlóalj Bem szemefénye. Szomorúan néz végig rajtuk: a háromszék- béli csatákban javarészük ott maradt. A tábornok parancsot ad az indulásra. Magyar siker Finnországban Hazaérkezett tíznapos finn­országi vendégszerepléséről a népművészet mestereiből és a népművészet ifjú mes­tereiből álló 13 tagú dele­gáció. Amint a küldöttség vezetője elmondta, finnor­szági tartózkodásuk alatt nagy sikere volt Suolahti- ban rendezett bemutatóval illusztrált tudományos előa­dásnak, melyet a magyar tánc-folklórról tartottak. Ezt követően részt vettek a Kaustinen-i nemzetközi nép­zenei fesztiválon, ahol szin­tén nagy sikert arattak. A delegáció tagjai idős és fiatal parasztemberek vol­tak, akik eredeti népitánco­kat mutattak be, köztük volt a röpülj páva népdal­Megszólalnak a kürtök, peregnek a dobok. A sovány kis öregember kifejezéstelen arccal ül a kocsin, gondolatban már a Küküllő völgyében jár. Mégegyszer végiggondolja, jól cselekszik-e, hogy kelet­ről támad Lüderszre és Szkarjatyinra, a két cári tábornokra. Más választás nincs, csak a meglepetésszerű támadás. Az erők annyira kiegyen­súlyozatlanok, hogy csak a váratlan támadás érhet célt... Az orosznak 16 ezer ka­tonája van, nekem három- ezerhétszáz. A cári hadban 32 ágyú, nálam 18 ... Dobay ezer embert hoz, kemény Farkas két és fél ezret. Így leszünk valahogy fe­leannyian, mint a cáriak, la­tolgat Bem. Futár vágtat a tábornok szekeréhez. Levelet hoz. Bem még jobban elkomorul. — Hívjátok ide Endes őr­nagyot! Az őrnagy visszafutott a sereg éléről. A tábornok kezébe adta a futárral érkezett levelet: — Ebből megtudja, őrnagy úr, hová kell vezetni a csa­patait. Gál Sándor ezredes úr az Olt völgyében szoron­gatott helyzetben csatázik. Vigye oda a zászlóalját. Ve­rekedjenek a forradalom ka­tonáihoz méltóan, s győzze­nek. Az őrnagy tisztelgett és elment. Nemsokára vissza­fordult a székely zászlóalj, a tábornok féltett, szeretett csapata. Ezerrel kevesebben va­gyunk, hunyorgott a he­gyek mögül felbukkanó napba. De nekünk is győznünk kell! Hátra nézett, Petőfit ke­reste a tekintetével. A költő ott ült a harma­dik kocsin, fehérlett a ki­hajtott inge. Jól van, fiam, követsz, csak bajod ne es­sék. Nehéz nap lesz! Héjjasfalván járnak, ami­kor lövéseket hallanak ma­guk előtt. Nemsokára küldöncök ro­bognak a tábornok szeke­réhez: az út mentén a hu­szár előőrsök kozákokat ta­láltak, harcba mentek ve­lük, megfutamították őket. Továbbmegyek Fehéregy­háza felé, kitárulkozik előt­tem a csatatér. Hová is menjek először? A krónikákra bízom magam, pedig legszívesebben oda­rohannék áhhoz a hely­hez ... De még addig majd tíz órám van hátra.** (Folytatjuk) verseny néhány győztes éne- után így számolt be a ranga- Laura, Budai Ilona és Fe­renc Éva. A hangszeresek között említésre méltó Hol­tai Gergely produkciója, aki fafúvós hangszereken, du­dán, töröksípon és furulyán adott elő eredeti magyar népdalokat. Valamint a Szíjjártó Csaba vezetésével fellépő háromtagú népi ze­nekar előadása. A finn turné során fellé­pésüket körülbelül 40 ezer ember tekintette meg, s a norvég televízió külön felvé­telt is készített velük. Sike­rüket bizonyítja, hogy több meghívást is kaptak, pél­dául Norvégiába, Ausztriá­ba, Nyugat-Németországba és Svájcba Harmadik hónapja folynak a dunaújvárosi Castrumban az idei ásatások. Két feliratos oltárt, márvány Mitras dombor­művet, vert és vályogfalú házmaradványokat, két téglasírt, a IV. században épült nagy épület kőfalait, üveges műhelyt tártak fel. Képünkön: Löszfalú kút feltárása Komló új művelődési központot kap Komló a IV. és az V. öt­éves terv során új műve­lődési központot kap. Ez lesz a legnagyobb kulturá­lis beruházás a 30 ezer la­kosú bányászváros történe­tében. A hét művelődési egységet magába foglaló tömb csaknem 6o millió fo­rintba kerül, és több sza­kaszban öt év alatt készül el. A beruházási program most kezdődött: rendezik és alapozásra készítik elő a te­repet a Kossuth téren, ahol teraszos megoldással építik fel a hatalmas kulturális lé­tesítményt. Elsőként a húsz tantermes zeneiskola és a hozzákapcsolódó kamara­hangversenyterem készül el. A terv szerint 1974 őszén már meg is kezdődik a ta­nítás az új oktatási intéz­ményben. Majd sorban épül­nek a művelődési központ további részei. Szüleid mozgalom fi Ot megye amatőrtilmesei Szolnokon Lexikonok, fakszimilék Az Akadémiai Kiadó új kiadványai Sok érdekes kiadvánnyal jelentkezik az Akadémiai Könyvkiadó az idén. Négy lexikon jelenik meg a kö­vetkező hónapokban: az egyik a fejlődő országok le­xikonja lesz. Külön érdekes­sége, hogy ilyen típusú ki­advány a világon még sehol sem látott napvilágot. Meg­jelenik körülbelül 100 íves terjedelemben a Budapest Lexikon is, amely a főváros­sal összefüggő legkülönbö­zőbb vonatkozású kérdéseket dolgozza fel a legrégibb idő­kig visszamenően. Korábban megjelent egy négykötetes művészeti lexikon, s most kiadják az ebből készített egykötetes változatot, ame­lyet új anyaggal is kiegé­szítettek. A kislexikon so­rozat érdekes új tagja lesz. Megjelenilc ez évben a négy kötetes orvosi le­xikon negyedik kötete is. A Kortársaink sorozat leg­újabb kötete, Hajdú Ráfis Sarkadi Imréről szóló műve a napokban jelent meg, ez évben még három további követi: Csapiár Ferencnek Bartha Lajosról, Imre Lász­lónak Rákos Sándorról és E. Nagy Sándornak Remé- nyik Zsigmondról szóló mű­ve. Képszerű az architektú­ra sorozat is, amely a modern építészet nagyjai­ról szóló képeskönyve­ket jelenteti meg. Két érdekes fakszimile ki­advány is napvilágot lát még ez évben. A Csokonai- évforduló alkalmából hétkö­tetes válogatott gyűjtemény jelenik meg bibliofil papí­ron, amely az első kiadású Csokonai kötetek utánnyo­mása. Másik ilyen típusú kiadvány lesz Az ember tra­gédiája, amely Madách kéz­írása Arany János javításai­val. Sorozatban megjelente­tik Erdei Ferenc műveit is. Még ez évben kiad­ják egyik legjelentősebb művét „Parasztok” cím­mel. Megjelenik egy „Emlékezé­sek Ady Endréről” címmel, melynek első kötete már évekkel ezelőtt napvilágot látott. Ez a kötet Ady End­re még élő kortársainak visszaemlékezéseit tartalmaz­za. Három szótár kiadása is várható az 1973-as évben. Az egyik az első magyar— hindu szótár, továbbá a ki­adók és könyvtárak részére érdekes lesz a húsznyelvű Kiadói szótár és a 22 nyelvű Könyvtári szótár. Az elmúlt héten a Ságvá- ri Endre megyei Művelődé­si Központ kisméretű film­gyárhoz hasonlított. A szín­ház teremben kifeszített filmszalagok kilométerei száradtak, kameraállványok, lámpavezetékek, vetítőgépek kábelei között bukdácsolt az avatatlan szemlélődő. A máskor csak irodának neve­zett helyiségek most külön­böző szakmai neveket kap­A Magyar Amatőrfilm Szövetség az ország amatőr­filmeseit öt tájegységbe cso­portosította, amelyben éven­ként továbbképzéseket, film­szemléket, találkozókat szer­veznek a tagok részére. A kelet-magyarországi táj­egységbe Szabolcs-Szatmár, Hájdú-Bihar, Borsod-Aba- új-Zemplén, és Szolnok me­gye tartozik. A négy megye filmesei számára rendezték a szolnoki tanfolyamot, de Heves megyéből is jöttek érdeklődők. Pogonyi Pál az egri film­klub tagja. Nemrég szerezte szakmunkásbizonyítványát. Vasesztergályos. Forgató- csoportjával Túrkevén a Finta-testvérek szobrairól készített filmet, s a tanfo­lyam alatt volt először al­kalma a filmkészítés min­den fázisát gyakorolni. Varga László és Lőrincz Hobby az, amit az ember saját szórakozására, maga által kitűzött célok szerint tartós elfoglaltságként vá­laszt magának. Ebből a szempontból az amatőrfil­mezés hobby, hiszen bárki vehet magának felvevőgé­pet. És vesz is. Ma körül­belül 40—50 ezer embernek van kamerája, s legtöbbjük minden különösebb irányí­tás nélkül dolgozik. Léte­zik azonban egy egyelőre kisebb társaság, amelynek tagjai igyekeznek valamiféle központi elveket követni, szövetségbe tömörülni, s a filmezésben rejlő esztétikai, lehetőségeket közösen kiak­názni. Ök alapították meg a Magyar Amatőrfilm Szövet­séget, amely a „házi mozi­zással” szemben az amatőr­filmezést mozgalommá, tár­sadalmi hatótényezővé kí­vánja fejleszteni. Ellátják a filmklubokat szemléltető­filmekkel, amatőrfilmes szakkönyveket adnak ki, szemléket, találkozókat ren­deznek. s a legiobb alkotá­sokat külföldi fesztiválokra is kiküldik. Buglva Sándor, a szövetség főtitkára elmon­dotta. hogy a legutóbbi Can­tak „vizes labor” a filmhí­váshoz, hangstúdió a mag­nófelvételekhez, vetítőszoba, munkaterem, vágószoba, és mindenütt lelkesen dolgozó, lakhely, kor és nem szerint is vegyes társaság, melynek tagjaiban csak egy a közös: mindnyájan szeretik a fil­met, méghoazá azt, amelyet saját maguk készítenek, ök a harmadik tájegységi ama­tőrfilm tanfolyam résztve­vői. István debreceni orvostan­hallgató, s mint az egyete­mi trikójuk felirata mutatja „prae doctor”-ok vagyis elő- doktorok, hivatalosan: szi­gorló orvosok. A vaskos tananyag mellett megfér ná­luk a filmezés is. Az orvos- egyetem filmklubjában nyil­vános vetítéseket, „amatőr­mozi” előadásokat tartanak: A szolnoki tanfolyam Tö- rökszentmiklós bábjátékosait örökítették meg filmen cso­portjukkal. A legidősebb amatőrfilmes a hajdúböszörményi Buksa József, aki hatvanhat éves kora ellenére igazi munka­társa, partnere a fiatalok­nak is. Régi fotós, amatőr­filmes, de Szolnokon még ő is kapott újat a film-hango­sítás technikájával kapcso­latban. Filmfelvevőjével a kiskörei vízlépcsőt és kör­nyékét kapta lencsevégre. nes-i fesztiválon a „Hol volt, hol nem volt” című magyar kisfilm nyerte az, első díjat. Az amatőrfilm szerepéről így beszélt: — Az utóbbi években sok olyan alkotás született, amely közéletünk társadal­mi problémáival foglalkozik. Ilyen például a Keserűvíz, vagy a Lenin-pályázat díj­nyertes filmje. Az amatőr­filmesek jobban „hozzáfér­nek”, a kényes témákhoz, és ezek ábrázolásával hatást gyakorolhatnak a közvéle­ményre. Zágon Bertalan, a Nép­művelési Intézet főelőadója szerint az amatőrfilmezés­nek a szerepe abban is megnyilvánul, hogy minda­zok. akik az önálló alkotó­munkával megDróbálkoznak, a „profi” művészethez is közelebb kerülnek, s más szemmel, értőbben nézik a filmművészet alkotásait is. A szolnoki alkotótábor rendezői ehhez adtak nagy sesítséeet az előadások és a filmkészítési lehetőségek biztosításával és szereztek újabb híveket az amatőrfil­mes mozgalomnak ' I. Zs: Hobby vagy mozgalom? Ifjúmunkás, szigorló orvos, nyugdíjas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom