Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
1972. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Levegőben, földön, vízben Nemzetközi erőpróba előtt a magyar ejtőernyős négy tusa válogatott Felépült a másidih százhalombattai kémény óriás A Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat hét hónap alatt felépítette a Dunamenti Hőerőmű második, 200 méter magas kéményóriását. 200 méter magasban a szerelők A Dunamenti Hőerőmű az új kémény tetejéről (MTI foto: Csikós Gábor felvétele —KS) Táj és történelem Magyar ötlet alapján született meg az ejtőernyős négytusa. Tizenkét évvel ezelőtt Sáricz Ferenc, budapesti testnevelő tanár szervezte a gyakorlati kivitelezés pedig a fiatalon tragikusan elhunyt Gyulai György nevéhez fűződik. Egy évig csak a fővárosban rendeztek bajnokságot, utána országos jelleget kapott, két éve pedig nemzetközivé bővült. Tavaly hat szocialista ország részvételével Testvériség—Barátság Komplex Ejtőernyős Verseny elnevezéssel Budapesten és Gödöllőn rendezték az első nemzetközi bajnokságot, az ideire pedig hétfőtől Szolnokon kerül sor. Mindezt Samu Ferenctől az első magyar négytusa bajnoktól, a Szolnokon felkészülő válogatott keret edzőjétől tudtam meg. Tizenöt kitűnő fizikai adottságokkal rendelkező, fegyelmezett, a legnehezebb edzéseket is vállaló 25 év alatti fiatalok munkáját irányítja, közülük kerül ki a három magyar válogatott csapat. — Nagyszerű a hangulat, ilyen jó összetételű versenyzőgárda még nem volt — dicséri fiait áz edző. — Szolnokon ideális feltételeket biztosítottak a felkészüléshez. Vass Lajos, az MHSZ megyei titkára mindenben támogat bennünket, a legkisebb kérdésekben is határozottan intézkedett. Ejtőernyős ugrásból, lövészetből, futásból és úszásból tevődik össze a négytusa. Ezek nagy fizikai és Idegi megterhelést igényelnek 1 a versenyzőktől. Valamennyiben egyformán helytállni csak sok és erős intenzitású edzésekkel lehet. De hogyan lesz valakiből négy tusázó? Mi az, ami ehhez a nehéz, sokoldalú sportághoz köt? Pintér József, a csepeli Repülő és Ejtőernyős Klub tagja az egyik legjobb versenyző így vélekedik: — öt évvel ezelőtt szóltak, hogy induljak el egy versenyen. Elindultam és megtetszett. Gyötrelmes sportág, de csináljuk. Virtuskodásból, a jó társaság kedvéért, meg az eredményekért. Szépnek tartom. Hangodi András a Vas- és Faipari Ktsz lakatosa Szolnokról került a válogatott keretbe. — Aki megszerette ezt a sportot, az vállalja érte a legnehezebb munkát is. A sok szép élmény, a külföldiekkel való találkozás nagyon vonzó és kényszer nélkül Szívesen végezzük az edzéseket. Néha egymásközt zúgolódunk a nehéz munka miatt, de abba nem hagyjuk. Általános vélemény, hogy az úszás megy legnehezebben, a szovjet csapat az el-' ső hely várományosa, a magyaroknak nehéz lesz megtartani a második helyet és kevés a két hét felkészülés. Beszélgetés közben előkerül az edzésnapló. Egy-egy edzésen három-négy ejtőernyős ugrást hajtanak végre, 50—60 lövést adnak le, 4—500 métert úsznak és több kilométert futnak. Budapest, Bács megye, Békéscsaba, Győr és Szolnok sportolóiból áll a keret. — A rólunk való gondoskodást az is bizonyítja, hogy az eddigieknél jobb, új sportejtőernyőket kaptunk. Némi idő szükséges az átálláshoz, de eredményeink sokat javulnak ezzel — vélekedik Samu Ferenc. Rajongóik is akadnak a válogatottaknak. Üttörők járnak ki a sportrepülőtérre kíváncsiskodni, pénteken este pedig a tiszaligeti táborban tartózkodó jászberényi úttörők adtak műsort a négytusázóknak. Szolnok lakói még csak a levegőben aláhulló színes ejtőernyőkről ismerik a válogatottat. Hétfőtől viszont — a szovjetek, a bolgárok, a lengyelek, a csehszlovákok és az NDK-beliek ellen — már a széles nyilvánosság előtt adnak számot tudásukról, felkészültségükről. (pataki) Annál több az eredmény, minél előbb kerül ide a tanuló. A siketséget már csecsemőkorban fel lehet ismerni, és arra lenne szükség, hogy az egészségügyi apparátus és az iskola között e téren jobb legyen az összhang. Arra lenne szükség, hogy meggyőzzék — az érthetően vonakodó — szülőket arról; minél előbb megkezdik a képzett gyógypedagógus nevelők a beszédoktatást, annál hamarabb és nagyobb eredmény várható. Várják az óvodába a gyerekeket az ország különböző részeiből! Az is szükséges, hogy az orvostársadalmon beiül is egységesebb álláspont alakuljon ki az állapot megítélését, gyógyíthatóságát illetően. Harmincmilliós fejlesztés Az óvoda levegős, színes szobácskáival szemben éles kontrasztban áll a nevelő- otthon zsúfoltsága. Jóllehet széles csatornákon árad ide a társadalmi segítség elsősorban somogyi vállalatoktól, de a környező megyék néhány üzeme, segítőkész szocialista brigádjai is részt vállalnak az intézet kisebb- nagyobb gondjainak megoldásában. A zsúfoltságon azonban az elkövetkezendő időszak nagyarányú fejlesztései változtatnak csak gyökeresen! Mintegy harmincmillió forintos beruházással új iskolát építenek Kaposváron, s a mostaniból kényelmes, otthonos kollégiumot alakíthatnak ki. A hetvenöt éves intézet előtt, és az ide járó, itt lakó fiatalok előtt biztató távlatok állnak. Mind több értelmesen tagolt, tisztán kiejtett mondat Ígéri ezt már — napjainkban is. Tröszt Tibor Ikarusz-járművek górcső alatt A Budapesti Műszaki Egyetem automatizálási tanszéke az utóbbi évtizedben — ipari megbízásból — ' szerződéses munkák formájában —, jelentős elméleti és kísérleti Kutatómunkát folytat. Erirfék egyik alappillére a „korrelációs technika”, amely a véletlenszerűen lefolyó jelekből, szabálytalanul változó meny- nyiségekből — például hőmérséklet változásokból, nyomásváltozásokból — megfelelő következtetéseket von le. Dr. Csáki Frigyes akadé- miKus, tanszékvezető egyetemi tanár elmondta Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársának, hogy ez a bonyolult munka a hagyományos, kézi módszerekkel már nem végezhető el. Számítógépek segítségére van szükség. S Mivel azonban az általában alkalmazott univerzális gépek üzemeltetése nagyon költséges, a legjobb megoldásnak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával — kielégítő pontossággal és lényegesen olcsóbban — felhasználható célszámítógépek, korrelátorok alkalmazása mutatkozott. Az Autóipari Kutatóintézettel rendszeresen együtt- piűködve, több járműtípus — autóbusz, teherautó nyerges vontató, panel szállító és egyéb különleges járművek — lengésvizsgálatát végeztük el. Ennek során azt tanulmányoztuk, hogy ezek a közlekedési eszközök a valóságos körülmények között hogyan viselkednek, mégpedig a különböző sebességek esetén és különböző útviszonyok között. E vizsgálatok mielőbbi elvégzését az ismert rossz hazai útviszonyok sürgették. — Többek között az Ikarusz—556 típusú autóbusz és az Ikarusz—180 csuklós busz függőleges irányú lengéseit vizsgáltuk országúti és mo- dell-kísérletekben. A legaprólékosabb elemzéseket végeztük el; még a gumiabroncs rugalmasságát" is megnéztük, a rugalmassági elemeket — lég- és láprugókat, valamint a lengéscsillapítókat megfelelően modelleztük. — A vizsgálat célja az volt, hogy megtaláljuk a lengéscsillapítók és rugók legmegfelelőbb beállítását. — Analóg számítógép fel- használásán alapuló modellkísérleteink ma már annyira kimunkáltak, hogy az országúti feltételeket hiánytalanul képesek pótolni és azokat nyomon követni. Egy olyan modellt sikerült kidolgoznunk, amellyel percek alatt lehet elvégezni az országúti viszonyok közölt — napokat igénylő vizsgálatokat a mérések költsége viszont legalább tízszer kevesebb. — A tanszékünk által ki- dolgooztt korrelációs technikát orvosi területeken is sikerrel alkalmazzák. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem kísérleti kutató laboratóriumával együttműködve, aránylag egyszerű módszert dolgoztunk ki a vérkeringési rendszerben fellépő lassú vérnyomás-véráramlás változások dinamikus jelenségeinek a megfigyelésére és kiértékelésére. A vérkeringési rendszer normál és kóros működésének a megismerése terén az eddigi minőségi mellett mennyiségi következtetéseket is sikerült levonni. Ezen a problémán orvosok és mérnökök népes csoportja dolgozott. A Pilis és a Gerecse környékén nem ritka az olyan falu, ahol kétnyelvű, de még olyan is akad, ahol háromnyelvű lakosság él. D ágon és Mogyorósbányán például magyarul, szlovákul és németül beszélnek. A nemzetiségi hagyományokat híven megőrizték ezeken a vidékeken, és számos népköltészeti alkotásban elevenedik meg a táj képe és története. Ezekből jegyzett fel mintegy 2000-et magnószalagjára dr. Kálmánfi Béla, az Esztergomi Tanítóképző tanára, szenvedélyes amatőr néprajzkutató. A legjellemzőbb képek a tájat, a hegyeket, völgyeket, erdőket, réteket, ligeteket, forrásokat, patakokat és a vidék nagy folyóját, a Dunát örökítik meg. A költői kifejezések sűrűn előforduló eleme a Nap fénye, az éjszaka sötétsége. A balladák drámai eseményeinek leggyakoribb színhelyei a hegyek, az erdők, és a vizek. A népköltészeti alkotásokban a nemzetiségi eredetű lakosság történelmi kialakulásának emlékei is nyomon követhetők. Több szlovák népdal őrizte meg az ide települtek korábbi lakhelyének és hagyományainak olyan emlékeit, amelyek például Trencsén- ről, Nyitráról vagy Prágáról szólnak. A német nép- költészetben a Rajna, a Fekete-erdő, az Alpok tájai elevenednek meg többek között. A Kálmánfi Béla által összegyűjtött népköltészeti alkotások dallama is rendkívül gazdag és változatos. Sajátos népzenei stílust képviselnek, de ugyanakkor magukban foglalják a népi kölcsönhatásokat — jól kifejezve az itt élő, különböző nyelvű lakosság eleven kapcsolatait. Hetvenöt éve: a némaság ellen A mozdulat'-örökítő szobor az óvoda bejáratánál szimbólum. Az itteni képzés szépségének, türelmének egészét sűríti magába, az ülő nő, karján a gyerekkel, s egyik kezével az álla alatt. A kéz a hang rezgéseit közvetíti; a gyerek ugyanis a hangot nem hallja. Az idejáró gyermekek — öröklött vagy szerzett úton — nem hallanak. A kaposvári intézet; a Siketek Általános Iskolájának és Nevelőotthonának igazgatója, azonban Comenius óta A kaposvári intézet az idén hetvenöt éves. Tudományos konferenciát rendeznek a megyeszékhelyen, emlékkötet kiadására készülnek ebből az alkalomból. A siketek beszédoktatásának évtizedei gazdag, , tapasztalatteli anyagot kínálnak summázásra. A siket gyerek nem lehet elveszett embere a társadalomnak — hirdette már, Comenius is. Az út persze világméretekben is hosszú, a múlt század közepének szomorú külsejű siket ispotályaitól a jelen elektroakusztikai berendezéséig, a dán vagy az amerikai hallókészülékekig vezet. A teljesen siket gyermek oktatására természetesen a hagyományos „szájról olvasás” az egyedüli módszer. Az iskolai struktúra differenciált. A kaposvári általános iskolai tanulmányok előtt óvodába, majd előkészítőbe járnak a tanulók. Az óvodát 1959-ben létesítették, tágas lakályos része az intézetnek. Itt folyik a gyerekek elküMinél, előbb. Az eredmények mellett sok a gond is. Galambos Sándor igazgató miközben végigkalauzol a hangokkal birkózó apróságok játékpolcos termétől egészen a szüntelenül hangoztatja; ez nem betegség, hanem állapot. Állapot, mellyel szemben szívós küzdelem folyik, türelemmel és apró győzelmekkel — egy kiejtett hang, egy megtanult szó által. Az ide kerülő óvodáskorú és a távozó — munkahelyre, szakmunkásképzőbe, középiskolába távozó! — végzős növendék, háromtól tizenhat éves koriig részese a küzdelemnek, amely a beszédért folyik. S minden eredmény örömmel fénylik visz- sza tekintetükben. lönítése a siketségi állapot szerint, s itt döntik el azt Is, hogy a tanuló adottságainak megfelelően az ország melyik intézetében folytatja tanulmányait. Elsősorban a dunántúli megyékből kerülnek a somogyi megyeszékhelyre gyerekek, ez a „beiskolázási” körzet azonban csak elvi, a gyakorlatban ugyanis Szabolcs vagy Borsod megye rászoruló kicsinyeinek is biztosítanak elhelyezést. Az általános iskolai osztályok kislétszámúak; nyolctíz tanulóból álló egy-egy osztálycsoport, így biztosított ugyanis, hogy a nevelő egyénileg foglalkozhasson minden órán minden tanítványával. Aki csak látogató valamely órán, tanúja lehet a tanulók aktivitásának, szorgalmának. Az évtizedes tapasztalat szerint a szükséges beszéd mellett főleg nagy kézügyességre tesznek szert, s legjobban a szerelőmunka, faipari tevékenység vonzza a fiúkat, lányokat a szövés és a szabómesterség. nyolcadikos tanulók osztályáig — ahol szép „Jó napot kívánok”-kal köszönnek már a belépőre — beszélt arról is, hol és miben kellene előrelépni,
