Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
1972. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 BNV belépőjegyek Körkép a közoktatásról Az oktatásügynek úgyszólván valameny- nyi területe szóba került május 4-én Kun- szentmártonban dr. Gosztonyj János művelődésügyi minisziterhelyettes „Közoktatásunk időszerű kérdései” című előadásában. — Csak úgy léphetünk előre az oktatásügy területén — mondotta az előadó, ha szorosan együtt dolgozunk a helyi szervekkel. A közös munkának különösen a helyi szervek hatáskörének megnövekedése óta van nagy jelentősége. A kunszentmártoni járás a pedagógiai napok megrendezésével elismerésre méltó példát mutatott az együttműködésre. Elmondotta, hogy a X. kongresszus után, sok hasznos tapasztalatot adó, nagy felülvizsgálat kezdődött az oktatásügy területén, amelynek eredményei és a levont következtetések várhatóan júniusra válnak ismeretessé. Számokkal, tényekkel bizonyította a közoktatás negyedszázados fejlődését — Semmi okunk a szégyenkezésre — mondotta. — Sok gondunk, nehézségünk ellenére iskoláink munkája egyre jobb, tartalmában egyre inkább megmutatkoznak a szocialista iskola jellemző vonásai. A felülvizsgálatra azért volt szükség, mert az oktatás világszerte viharos gyorsasággal fejlődik. Űj irányzatok bukkannak fel, és igen nagy mértékben növekszik az oktatásba bevontak száma és az elsajátítandó ismeretek mennyisége. Ha versenyben akarunk maradni, ha meg akarjuk őrizni a magyar oktatás rangját, alkalmazkodnunk kell az új követelményekhez. Csökkenteni kell a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, elsősorban a kötelező órák számának csökkentésével. A terhelés (főleg középfokon) az elviselhe- tőség határán van. Harminchat—harminc- nyolc a kötelező heti óraszám, és a diákoknak még ezen kívül kell felkészülniük. Lényegében többet dolgoznak, mint a felnőttek. Erről már régen beszélünk, elvben egyet is ért véle mindenki. Ugyanakkor minden tudományág művelői élénken tiltakoznak, ha éppen az „ő” tantárgyukban terveznek csökkentést. Az előadó a továbbiakban a pályaválasztás gondjairól beszélt, majd a pedagógusképzésre tért át. — Sokan azt állítják — mondta—, hogy kár bevezetni a középfokú óvónőképzést, ezzel egy már meghaladott szintre lépünk vissza. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy óvónőink tizenöt százaléka szakképzetlen, be kell látnunk, hogy jobb, ha olyanok kerülnek az óvodába, akik (igaz középfokon) négy évig készülnek erre, mintha teljesen szakképzetlenekre bíznánk a gyerekeket. Ezt az oktatási formát kény- szerűségből vezettük be, a távlati tervben továbbra is a felsőfokú óvónőképzés fejlesztése szerepel. A tanítóképzésben nincs visszalépés, sőt az intézeteket főiskolai rangra kellene emelni, mint ahogy a felsőfokú technikumok egyre másra főiskolákká válnak. Elképzelhető módja lenne az előrelépésnek, hogy a tanítóképző intézetek a tanárképző főiskolák tanítóképző tagozatai lennének. A mainál szervezettebbé kellene tenni a pedagógusok továbbképzését. Ez-megoldható, ha a pedagógusképző intézeteket úgy fejlesztjük, hogy eleget tudnak tenni a továbbképzés feladatainak is. Előadása befejező részében dr. Goszto- nyi János miniszterhelyettes a tantestületek összhangjának fontosságáról, az igazgatók irányító munkájának színvonaláról, az igazgatók megnövekedett felelősségéről beszélt, végül az osztályozás jelenlegi rendszerét, a túlságos jegyközpontúságot bírálta. B. A. A szem és a kéz kultúrája Megyei kiállítás Mezőtúron 99 1971 legszebb képeiből46 rendezett kiállítást az MTI A KSI sportnapközis táborában (MTI fotó — Benkő Imre felv.) A IV. megyei képző-, ipari és népi díszítőművészeti kiállításra 70-nél több alkotó összesen 454 munkát küldött be, s a mezőtúri kiállítási csarnokban megrendezett tárlat be is mutat 57 pályázótól 183 művet Ez a meny- nyiség azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest körülbelül egyharmadával növekedett meg a seregszemle iránti részvételi aktivitás, tehát egyre erőteljesebben kér társadalmi elismerést a vizuális és manuális kulturáltságot óhajtó igény. A kiállításnak a szorosabban vett képzőművészeti része a legterjedelmesebb és egyben — az említendők kivételével — a legkezdetlegesebb. Furcsamód a minden képzőművészeti tevékenység alapját jelentő rajznak igen csekély a kultusza, sokszorosító grafika pedig — néhány minősíthetetlen metszetet nem számítva — elő sem fordul, fgy egészen megle- petésszerűek Szabó Ágnes míves finomságú, érzékenységükben is szigorú toliraj- zai és P. Sebők Margit Bari Károly költészetét illusztráló, elmélyedő szépségű mo- notipiái Figyelemre méltó még Szalai Béla rutinos könnyedségű vázlatcsokra. A festmények zilált és népes csapatából — a múlt évi kiállításhoz hasonlóan — Fogarassy György képei emelkednek ki. Kisméretű, meleg tónusú utcarészleteit kiérlelt technika, derűs érzelmi telítettséget sugárzó látásmód jellemzi. Vannak néhányan, például Farkas Mária, Horváth István, Je- szenyi Mihályné, Pogány József, Szalai Béla vagy a naiv festőkkel rokon Budai Gabriella, akiknek munkája még örömet okoz a mesterségbeli fegyelem, a kulturált Ízlés, avagy a friss szemlélet miatt A többség részvétele épp oly kevéssé zavaró, amilyen távolmaradásuk lehetne Si- sa József idegesítően zavaros rikácsoló színű absztrakciói azonban körülbelül annyival kevesebb falfelületet érdemelnének, mint amennyit elfoglalnak. Voltaképp a festészethez kell sorolnunk — bár inkább az iparművészeihez szokták — a batikolással és más eljárással festett textilképeket. Ezek közül N. Imre Márta pipacsai, Kiss Imréné vörös-fekete ritmusú kompo- zóciója, Tóth Komélné vonzó színösszeállítása, P Sebők Margit agitatív hatású Dózsája és Szabó Ágnes csillagjegyes naptára a legrokonszenvesebbek. Meglehetősen gyenge a szobrászati és kisplasztikái művek színvonala. Tulajdonképpen érthető. Ez az a képzőművészeti ág, amit nagyon alapos tanulmányok és jó tárgyi feltételek nélkü nemigen lehet elfogadhatóan művelni. Marton László markáns fejfaragásain kívül tulajdonképpen csak hiányérzetünket fejezhetnénk ki, ha elemzésbe bocsátkoznánk A legegyenletesebb és legszínvonalasabb munkákat a kerámikusok küldték be. Bokros Julia különösen a Jónás könyvét illusztráló faHimzetf terítő (a kunszentmártoni szakkör munkája) liképpel remekel. Russói István történelmi motívumokat és népi használati tárgyakat megújító munkái egyaránt tökéletesek. Nagyon szépek még Mikola Miklós sötétmázas, áttört edényei, Varga Gábor étkészlete, fűszertatója, Gonda István tányérai, rozettás bu- tellája. - t Az egyéb iparművészeti alkotások közül igen tetszetős Karancsi Szilárd óntalpú, tejüveges lámpája és pipás pohárkészlete, továbbá Lengyel Andor bőrdíszműves munkássága. Szabó Agnes: Naptár A népi himzőművészetet két szakkör, a kunszentmártoni és a tiszaföldvári képviseli legnagyobb anyaggal. Megkapó tradiclóhűségük és gyönyörű kivitelezésük Méltánylandó a kunszentmártoniak törekvése, amellyel a modern ruhadarabokra is igyekeznek átmenteni a folklórisztikus díszítőelemeket Szabó János A HUNGEXPO városligeti vásárvárosában az idén május 19-től 29-ig fogadja a látogatókat a Budapesti Nemzetközi Vásár, amely ezúttal jubilál: 130. születésnapját ünnepli. A főbejárat melletti főpénztár már megkezdte az elővételi belépőjegyek árusítását. A belépőjegyek ára változatlanul 10 forint. A gyermekek pedig 5 forintos belépőjeggyel tekinthetik meg a vásárt. A vonattal utazó vidéki látogatók a MÁV állomásokon és az IBUSZ irodákban megvásárolt 15 forintos vásárigazolvánnyal a MÁV és a GYSEV vonalain a Budapestre és a visszautazásra az idén is 33 százalékos menetdíj-kedvezményt kapnak. A vásárigazolvány egyúttal érvényes belépőjegy is a BNV-re. A visszaélések megakadályozása miatt a tulajdonos utazás előtt köteles ráírni nevét a vásárigazolványra, s a menetjegy megváltásakor a MÁV állomáson, majd visz- szautazás előtt a vásáron is le kell bélyegeztetni a BNV be- és kijáratainál megtalálható bélyegeztető helyeken. A vásárigazolványra megváltott kedvezményes menettérti jegy a Budapestre utazásra május 18-án nulla órától május 29-én * 12 óráig visszautazáskor pedig május 19-én délután 4 órától május 30-án éjfélig érvényes. A vásár naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig lesz nyitva, de a pavilonok egy órával hamarabb, este 7 órakor zárnak Május 22-től 26- ig az öt szakmai napon délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak szakközönség tekintheti meg a vásárt Ezeken a napokon délután 2 órától nyitják meg a kapukat a vásárigazolványokkal, a 10 forintos felnőtt és az 5 forintos gyermekjegyekkel rendelkező látogatóknak. Az öt szakmai napra szóló belépőjegyet a vállalatok előre igényelték, s a BNV főpénztára eddig mintegy 100 ezer ilyen szakmai belépőjegyet küldött el a vállalatoknak. Balett Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa tiszteletére munkaversenyt hirdettek megyénk ipari szövetkezetei között. A versenyben elért eredmények alapján a karcagi Általános Szerelő Ktsz az ország legjobb szövetkezetei közé került és elnyerte az OKISZ elnökségének oklevelét. A Szolnok megyei KI- SZÖV „Kiváló Kisipari Szövetkezete” címet a tavalyi (MTI fotó — Keleti Éva felv.)f munka és gazdálkodás alapján az export árutermelés kategóriában a jászberényi Jászsági Egyesült Cipész Ktsz,' az árutermelő kategóriában a karcagi Általános Szerelő Ktsz, az összlakossági termelés kategóriában pedig a jászberényi Jászsági Építőd ipari Szövetkezet nyerte el. A díjazott szövetkezetek zászló és pénzjutalomban részesültek. Az üdülő ebédlőjében négy házaspár ült az asztalnál. Két hét alatt reggelinél, ebédnél, vacsoránál negyvenkét- szer étkeztek együtt, Ezenkívül kiránduláson, kártyánál, a vízben, a pingpongnál mindig együtt voltak. Ha valamelyikük nem volt közöttük, már hiányérzetük támadt. A kéthetes együttlét lelkileg is összehozta őket. Az utolsó napon Szepezdi pezsgőt bontatott és javaslatára megfogadták, hogy ezentúl minden hónap első keddjén találkoznak, mindig valamelyikük lakásán. — Ilyen nagy barátságot, amely itt az üdülőben született, ápolni kell — fejezte be tósztját Szepezdi. — Nemcsak ápolni, hanem elmélyíteni is! — harsogta a lelkes Bogiári. — Először hozzánk jöttök eV. Szóval hat hét múlva, kedden hétkor nálunk. Strucc utca 8/c. Nem egészen hat hét múlva, szombaton Bogiári telefonált Szepezdi- nek: — Nagyon elszomorít, de pont kedden szerelik fel nálunk a fürdőszobában az autógejzirt. Rettentő rumli lesz a lakásban. Vígasztalhatatlan vagyok. Nem tudtuk elhalasztani a szerelést. Nem lehetne először nálatok? — Na hallod, miért ne lehetne? Ügy is haragudtam, hogy ti kaparintottátok el az első összejövetelt. nem szabad megfosztani az első együttlét rendezésének jogától. — Már az üdülőben is morgott, amikor te gyorsan elvállaltad az első keddet. Majd én beszélek vele és visszahívlak. Csokmányi lelkesen elvállalta az első találkozó rendezését. — Ez nagyszerű — mondta —, végre újra együtt! Folytatódnak a szép balatonrékási Az első találkozó Várj, beszélek Irénnel. Egy pillanat! A pillanat két percig tartott. Irén dühös lett: — Pont nálunk? Amikor most eresztették be a padlót? Olyan, mint a tükör. Képzelheted, milyen lenne utána! Ez a Bogiári mindent tele hamuzna a lakásban. Menjünk inkább Csok- mányiékhoz: Szepezdi erre közölte Boglárival, hogy Csokmányit napok. — De várjál csak egy pillanatra... Kedd, kedd... Hopp, kedden este szerelik fel az új csillárunkat. Sötétben mégsem ülhetünk. Talán Kissékhez menjünk. Kissék boldogok lesznek. Majd én telefonálok nekik. Kiss nagyon örült. — Rendben van! Szeretettel várunk benneteket. — Szóval semmi akadály... — Már miért lenne? — Autogejzír- f elszerelés, vagy padlóbeeresztés... Villany... — Semmi, semmi. Este hétkor várunk benneteket. Maradj a telefonnál! Közlöm a jó hírt Rózsival is! Csakhamar visz- szajött és lelkendezve mondta: — Rózsival madarat lehetne fogatni örömében. Szóval szerdán hétkor! Pontosak legyetek! — De hisz kedden beszéltük meg! Szerdán nekünk tiz év óta mindig bridzspar- tink van! — Tévedsz, öregem! Keddről szó sem volt. Sajnos, kedden mi sohasem érünk rá. Nagyon sajnáljuk... Majd egyszer hívjál fel... Csokmányi közölte a hírt a többiekkel is. Amikor Bogláriné tudomására jutott a legfrissebb lemondás. elismerően mondta a férjének: — Le a kalappal a Kiss-féle trükk előtt! A szerda jobb. mint az autogejzír! Palásti László ................... B okros Julia: Jónás Díjazott Ipari szövetkezetek
