Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-18 / 66. szám
4 «701 NOft MEGYEI NÉPLAP 1972. március 18. Megtalálták Jókai nagyszüleinek sírját Egy orvos és a rák * A doktornő tudományos munkásságát a menthetetlennek tartott betegek gyógyításának szentelte. Szobája előtt — az intézet folyósóján — sokan várakoznak vizsgálatra. Ezek tíz, tizenöt, húsz évvel ezelőtt operált emberek, akik rendszeres megelőző-ellenőrző vizsgálatra jönnek. Sokan közülük az életüket köszönhetik Bazsenovának, A professzornő eredményeit kitartó, szívós, teljes szívvel, hivatástudattal vállalt munkával érte el. Nem rendelkezett — mint ahogy ma sem rendelkezik senki — csodatévő gyógyszerekkel és a rákbetegség egésze még ma is titok az orvostársadalom előtt. Bazsenova, abból az alapelvből kiindulva, hogy a rosszindulatú daganat — bárhol is keletkezzen — az egész szervezet súlyos megbetegedése, komplex terápiás módszert alkalmazott. A helyi kezelés — az operáció, a röntgen-, vagy gammasugaras besugárzás — mellett hormonok és gyógyszervegyészeti készítmények adagolásával fokozta a szervezet ellenállóképességét, kedvezően befolyásolta az anyagcserét. Bazsenova és munkatársai számára a legnehezebb kérdés ezeknek a szereknek — Pirogov professzor az intézet igazgatója és Bazsenova egy új beteg röntgenfelvételeit vizsgálják. (APN foto) és kombinációiknak —■ az adagolása volt. Figyelembe kellett venni a daganat jellegét, természetét, a folyamat előrehaladottságát, a beteg szervezetének sajátosságait, vagyis mindenkinél egyedi gyógymódot alkalmaztak. A nők tovább maradnak fiatalok A hivatásszeretet és az alkotó munka önmagában kevés. A sikeres gyógyítás érdekében ismerni kell — talán jobban mint más szakágaknál — a világ onkológusainak sikereit és kudarcait. Mindenkor figye'embe kell venni a különböző — időnként hihetetlennek hangzó — információk tömegét. Így például a statisztikai jelentések szerint a nők világszerte tovább maradnak fiatalok, ezért 65— 70 éves korukban is — mivel belső elválasztású mi- íligyeik kifogástalanul működnek — csak óvatosan kezelhetők hormonokkal. A professzornő az általános onkológián kívül a szovjet Orvostudományi Akadémia Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézete tudományos tanácsának is tagja, az össz-Szövetségi Nemes György: Dávid és Klotíld Az emberek, — különösen az utóbbi időben —, egyre többet hallanak a rákbetegségekről. A rosszindulatú daganatok egy fájdalmas és halálos betegség képzetét keltik fel bennünk. Az újságíró őszinte örömmel, de kissé meglepetten fogadta a professzor határozott kijelentését: „A rák gyógyítható!” Ágnesz Bazsenova — az orvostudományok doktora — a moszkvai Herzen Onkológiai Kutatóintézet általános onkológai osztályának vezetője harminc éve gyógyítja sikeresen a rákbetegeket, Kitartó, szívós munkával 27. De az se lenne kellemes, ha így válaszolnék: igen, anyuci, csókolóztunk. Lehet, hogy Lilian néni látott. Károly bácsi nem tud felmászni a hegytetőre, amilyen vén. De Lilian néni megtehette. Nem, nem. Még csak az kéne, hogy Lilian néninél kíváncsiskodjam. Kati? Erre nem is gondoltam. Lehet, hogy a bátyja költötte a rossz híremet. Bosszúból. És most emiatt szenvedek. Most emiatt vagyok eltiltva Dávidtól. Ezt azért megkérdezem Katitól. — Mit pletykál rólam a drágáidtos bátyád? — kérdeztem tőle. — Nem tudom, mit akarsz. Két hete nem láttam Pistát — felelte. — Azt pletykálta rólam, hogy Dáviddal csókolózom — mondtam. — És nem csókolózol? — kérdezte Kati. Rám nézett. Szemében irigység volt, láttam. — Tudd meg, hogy nem — mondtam. — Hát ha nem akkor mi bajod van? — kérdezte. Akkor hirtelen eszembe jutott, hogy ez a bajom. Hogy el vagyok tiltva Dávidtól- Hogy harmadik napja nem láttam az én Dávidomat. Hogy a szegény Klót egyedül van, és szenved. Ráborultam Kati vállára és sírni kezdtem. — Mit sírsz? — kérdezte Kati. — Ügy sírsz, mint egy taknyos gyerek. Nem is értem, mit eszik rajtad Pista. Belenyúlt a kötényébe. Kivett egy zsebkendőt és a kezembe nyomta. Hogy töröljem meg a szememet. Levél érkezett anyutól. Nem tud jönni, írta, mert sokat fáj a feje. Itt még többet fájna, írja, mert itt nagyon párás a levegő. Nem is érti, mért épp hegyvidéken kellett apának nyaralót vennie. Ahelyett, hogy víz mellett vett volna. Már nagyjából jól megy a két koncert, írta. Apa egy sziir.- pozionra utazott. Mi az a szimpozion? Ezt majd megkérdezem anyutól, ha válaszolok. Most nagyon egyedül van, írta anyu. És megkérdezte: nem szándékozom-e hamarabb hazamenni? Szeretné hallani is. mit haladtam. Mielőtt jelentkezem átiratkozásra a zent iskolába. Ha úgy döntenék, hogy megyek bármikor mehetek. Csak jól csukjak be mindent. Nemcsak kulcsra, lakatra is. És a fatáblákat zárjam be. És a villanyórát Onkológiai Társaság főtitkára. A Társaság jelenleg rendkívül fontos és értékes — nemzetközi jelentőséggel bíró — munkát végez. A rosszindulatú daganatokat úgynevezett TNM rendszerben osztályozzák. Ebben a jelrendszerben a T — a daganatot; az N — a nyirokcsomókat; az M az áttételeket jelenti. Az egyes országokban különféleképpen osztályozták a rosszindulatú daganatokat, ami megnehezítette a tapasztalatcserét, az eredmények felhasználását a sikeres gyógyítás ér- dekéberu- A professzornő a nemzeti Osztályozóbizottság tagja. A közös nyelv kialakítását a nemzetközi Rákellenes Szövetség javasolta. A professzomő, az orvos és a sebész tehetségén kívül a pedagógus adottságaival is rendelkezik, az intézet fiatal onkológusainak pártfogója. Módszereire jellemző, hogy vizit után munkatársaival megbeszéli minden egyes beteg gyógyításának eljárását Már harminc éve — ritka kivétellel — naponta 3—4 komplikált műtétet végez. Jelena Knorre az APN tudósítója csapjam le. És különösen vigyázzak az erkély aj tóra: azt jól zárjam be. Mind a két szárnyat. Ott lehet a legkönnyebben megközelíteni a lakást A fenyőfákon bárki fel tud mászni. Letettem anyu levelét Bárki? Klót fel tud mászni, mert Klót ügyes. Nála ügyesebb lánnyal életemben még nerr. találkoztam. De azt írni, hogy bárki? Végignyúltam a díványon, és Klotra gondoltam. Haragudnom kellene rá, mert harmadik napja nem jön. De Klotra rém lehet haragudni. Csak fáj, hogy nem látom. És én nem mehetek hozzá. Harmadik napja várom őt Nappal és éjjel. Mindig várom. Egyszer csak mégis jön. Erről nem lehet beszélni. Nézni szeretném őt, mindig csak nézni. És hozzáérni, a puszta bőréhez. Az olyan sima és olyan forró. Nem tudok semmit, ami olyan sima és olyan forró lenne, mint ez. Olyan kedves lány. tudnia kell, hogy miért sírtam. És meg is kell értenie. Mégis úgy tesz. mint aki haragszik. Én nem haragszom rá. akkor ő mért haragszik rám? Harmadik napja nem jön. Hát nem akar már többé látni? Neki aztán igazán Bana községben ma a legkeresettebb könyv a Mikszáth sorozat „Jókai Mór élete és kora” című kötete. Kézről kézre jár, és egyetlen percig sem pihen a könyvtárban. A nagy érdeklődés titka az. hogy nemrégen megtalálták a falu régi, már 30—40 esztendeje használaton kívüli temetőjében Jókai Mór anyai nagyszüleinek a sírját. Jóllehet, az irodalomtörténet valahol feljegyezte, hogy ott fekszenek, a faluban nem tudnak róla. A felfedező Németh Ferenc, a helybeli tsz sertésgondozója, akinefc hobbyja a családfák kutatása. Gyakran tanulmányozza a temetőben a korhadó fejfákat, a máladozó sírköveket is. Egyik ilyen sétája során bukkant rá nemrég a két vörös márvány sírkőre, amelyeket szinte fává terebélyesedő bokrok takartak be. A faluban már eddig köztudott volt, hogy Jókai édesanyja Pulay Mária Banán született. A leány szüleinek, Pulay Dávidéknak Bana és a szomszédos, akkor még puszta néven szereplő Bábolna között feküdt a birtoka. Mikszáth említett regényében így írt a Pulay családról: „Nagy lett a csodálkozás, amikor 1812-ben farsangkor híre jutott, hogy elveszi (mármint Jókai József) Pulay Máriát, Pulay Dávid banai birtokos lányát, a vármegye egyik legokosabb, legelevenebb, legvirgoncabb kissár- kányát.” Jókai Mór szülei aztán Komáromban éltek, s ott született ő is. A nagyszülők kúriájának utolsó maradványait alig egy-két éve bontották le Banán. A terület ma is Pulai- tag néven szerepel a község térképén. A Pulay családot a faluban kialakult ősi szokás szerint egy sorba temették. Erre utalnak a vörös márvány sírkövek mellett talált jeltelen sírok, valamint Pulay Mária fivérének feliratos sírköve. Jókai nagyapjának a sírkövén többek között ez áll: „Itt nyugszik Bülai Bu- lay Dávid úr, aki nevezetes ember volt és azt feleli: nézd meg mi voltam. Ember voltam és lásd már én is meghaltam. Éltem az életben ötvenkét esztendőt. Az ígéret szerint jaj de kevés időt.” nem nagy dolog meglepnie engem, ö aztán valóban nem bárki. Neki semmi felkúszni a fenyőfán. Egy ugrás, ahogy ő mondja, egy kis kúszás, hipp-hopp — és már az erkélyen van. Halkan kopog az erkélyajtón és már be is lép a szobámba. Lassan alkonyodik, a szobában kezd sötétedni. Nem is venni észre, hogy itthon vagyok. Arra gondoltam, hogy nem szabad átiratkoznom a zenei iskolába. El kell valahová menni, kószálásra, itthon vagy külföldön. Bedobáltam ruháimat a bőröndbe. Beletettem a Kröpschöt is, a Webert is és persze a klarinétot. A villanyórát lecsaptam. A sötétben becsuktam az erkélyajtót. Behúztam a fatáblákat. Bezártam a kertkaput is. Le is lakatoltam. Rohanni kezdtem a vasúti megálló felé. Nyolc előtt érkezik a személyvonat. Tíz percre van a megálló. Nem állomás, csak megálló, hiszen itt alig van utas. Most háromnegyed -yolc. Csurgóit rólam a víz, mikor felugrottam a vonatra. A hegyek körvonalai a sötétben összefolytak. Jobbra egy lámpás pislákolt a hegyoldalon. Az erdő közepén. Valahol az út mellett. Az alighanem a turistaház. Az ég azért még világos volt. A vonatablakon át láttam, hogy a házból füst kanvaroe a világos ég felé. Biztosan vacsorát főznek. Most mégis Klót jutott eszembe. Ül a szobában. És lehet, hogy szomorú. (folytatjuk) Belgium fémfeldolgozó iparáról A beérkezett megrendelések indexe a belga fém- feldolgozó iparban 1971 szeptemberében 103 volt (1970 év=100), azaz valamelyest meghaladta az előző év I. félévének havi-átlag mutatóját (101). Azonban mint, megjegyzik, ezen az alapon men lehet a konjunktúra általános javulására következtetni az ipar adott területén, tekintettel arra, hogy a beérkezett rendelésállomány növekedésének bizonyos részét — mint korábban is — a hajógyárakkal és a vasúti járműveket gyártó cégekkel történt hatalmas szerződés- kötések biztosították. A beérkezett rendelések indexe a belga fémfeldolgozó ipar egyéb szektoraiban 1971 szeptemberében (1970 év= 100) alig éri el a januártól szeptemberig terjedő időszak átlag színvonalát, és 7 százalékkal alacsonyabb ugyanezen év I. negyedévének havi átlag mutatójánál. Mindez a konkurrencia jelentős kiéleződéséről tanúskodik a belga fémfeldolgozó iparban. Különösen nehéznek tűnik azon cégek helyzete. amelyek acélöntvények és acél hengerelt áruk előállításával foglalkoznak, amelyeknek leterheltsége állandóan csökken. Valamivel kedvezőbb helyzetben vannak a kovácsoltvasat és vasöntvényeket gyártó cégek. Jelentősen az átlag alatt marad a megrendelések színvonala az ipari berendezéseket előállító cégeknél Azonban leterheltségük mértéke még mindig kielégítő, a korábban kapott, viszonylag nagyvolumenű rendelések következtében. A belgí autóiparban a belső piaci eladások csökkenését az export még ellensúlyozza, azonban az export-rendelések sem biztosíthatják azt hogy a? adott szektor vállalatai a belga fémfeldolgozó ipar leterheltség! színvonalát növeljék. Megkétszereződött kapacitás A Volga menti Togliatti városban megkezdte működését a Volgái Autógyár második részlege. Ezzel a gyáróriás kapacitása megkétszereződött évente 440 ezer személygépkocsi előállítására képes. Egy évig sem tartott, míg a gyár második részlege felépült. A gyárkomplexum összterülete több mint félAmint a második futószalag meggyorsul a termelés is megnő. Most a harmadik futószalagon a sor, ennek f szerelése is meg kezdődött már. Jövőre a Volgái Autógyár eléri a tervezett kapacitást, az évi 660 000 gépkocsit. 1972-ben a Zsigulik mellett a futószalagról egy új, javított típus is lekerül IM millió négyzetméter, ezen több mint háromezer alapgépegységet szereltek fel. 540 kilométer csővezetéket fektettek le és 50 kilométer hosszúságú függesztett futószalagot helyeztek üzembe. Teljes üzemmel működik a futószalag második vonala. Az expedíciós részleg, a pótalkatrész-raktár és a számítóközpont berendezéseit előkészítették az összeszerelésre. A gyárat ma napi 750— 800 személykocsi hagyja eL majd, a VÁZ—2103. Ez magasabb kategóriáj ú teljesítményt érhet el. Tetszetősebb lesz a kocsi karosszériája, kényelmesebb az utastér. A kilencedik ötéves tervben tovább fejlődik a szovjet gépjárműközlekedés. A személyautók gyártása 3,5— 3,8 szorosára növekszik. A javítóüzemek és szervizállomások hálózata kibővül. A képen: — Az utolsó simításokat végzik a Zsiguli kocsik szerelésén. (Foto: M. Egykin — APN) Faanyag Bulgáriának A Bolgár Népköztársaság 1975-ig 3,5 millió köbméter faanyagot kap a Komi Autonóm Szicialista Szovjet Köztársaságból. A Szovjetunió fakitermelés céljaira Bulgária rendelkezésére bocsátott a szóban forgó területen 1,8 millió hektár őserdőt, ami meghaladja Bulgária egész szálerdőterületét. A Szovjetunió és Bulgária között aláírt szerződés értelmében Uszo- gorszkban, Blagojevóban és „Stabil valuta” Mezsdurecsenszkben közös fafeldolgozó kombinátok létesülnek. A Szovjetunió biztosítja a műszaki dokumentációt, az állóeszközöket és az üzemanyagot, Bulgária a munkaerőt. A Komi ASZSZK-ban ma már 5000 bolgár építőmunkás és fakitermelő dolgozik. A szovjet faimport Bulgária faanyagszükségletének 25 százalékát fedezi és egyben biztosítja a bolgár erdők me? felelő újratermelését. „A világ egyik legstabilabb valutája” — így jellemezte büszkén a kínai bank a zsen min piao-t (nemzeti pénz), vagy ismertebb nevén a jüant. A jüan értéke 41 amerikai cent és aranyfedezete 361,245 mg. Egy jüanban 10 csiao, és 100 fin van. Stabilitását a többi ország valutáihoz viszonyított paritások kiigazításával érik el s erre kb. hathavonta kerül sor. 25 nyugati ország fogadta el a jüant valutaként a kereskedelmi forgalomban, bár a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jüan csak csereegvségként szerepel a nyugati exportőrök hitelleveleiben. A szakértők szerint Peking távlati célja a jüan teljes konvertibilitásának elérése.
