Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

1071. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Batthyány- emlékmécsesnél A pártmunka tapasztalata bál Új alapszervezefek a jászberényi járásban Több mint két éve tartott már a második világháború, s Magyarország három hó. napja és kilenc napja be­lépett a Szovjetunió elleni háborúba. 1941. október 6-a volt, az aradi vértanúk em­léknapja. A 48-as független­ségi hagyományok oly sok formális idézés után, ezek­ben az időkben tragikusan aktuális jelentést kaptak. Ismét az ország független­ségéről, sőt puszta létéről volt szó. A Hiüer-ellenes nemzeti összefogás létkérdéssé vált, s a KMP tettekkel is bizonyí­totta, hogy e nemzeti össze­fogás híve, a 48-as hagyo­mányok igazi örököse. A tettek között a háborúba lé­pés óta az első a Batthyány- emlékmécsesnél lezajlott ko­szorúzás volt. A KMP az OIB (Országos ifjúsági Bizottság) útján 1941. október 6-án több száz budapesti ifjúmunkás és diák részvételével rendezte meg a koszorúzást. Az ak­ciót közvetlenül Ságvári Endre, az OlB kommunista titkára irányította. A tüntetés a 48-as sza­badságharc hagyományait a nemzeti függetlenségi moz­galom szellemében elevení­tette fel. Jelentősége mesz- sze túlnőtt néhány száz fia­talember megmozdulásán. A közvéleményben jelentős visszhangja támadt, az el­lenzék lapjai elismeréssel írtak róla, a jobboldali saj­tó elhallgatta, vagy hevesen támadta. A Batthyány-emlékmé- csesnél lezajlott háborúelle­nes, németellenes tüntetést hamarosan újabbak követ­ték, november 1-én Kossuth és Táncsics sírjánál, majd a következő év március 15-én a Petőfi-szobomál és Buda­pest több pontján. Mind­egyik arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon szer­vezett ellenzéke van az ak­kor még könnyű győzelem­mel kecsegtető háborúnak, hogy a magyar népet nem lehet azonosítani az ország­vesztő uralkodó osztállyal és annak politikusaival. Magyar parlamenti delegáció utazott Japánba Dr. Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének vezetésével kedden Japánba utazott a magyar országgyű­lési küldöttség: dr, Ortutay Gyula akadémikus az or­szággyűlés kulturális bizott­ságának elnöke, Gácsi Mik­lós, a diósgyőri gépgyár ve­zérigazgatója, az országgyű­lés ipari bizottságának el­nöke, dr. Vámosi Erzsébet, a nagykátai járás főorvosa, és Váncsa Jenő, az agárdi állami gazdaság igazgatója, országgyűlési képviselők. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, va­lamint dr. Prieszol Olga és Pólyák János, az országgyű­lés jegyzői búcsúztatták. Ott volt Tsuneaki Ueda buda­pesti japán nagykövet, to­vábbá Sz. Sz. Szatucsin, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa is. már együtt történik az őszi betakarítás, az őszi vetés. És jól, szervezetten. Hiszen a két szövetkezet — a Körös választotta el ed­dig őket — azzal is nyert, hogy mostani 7000 holdjára a két szakvezető gárdát egye­sítve szinte minden posztra Jutott képzett vezető. Együ­vé került a géppark, jobban el tudják osztani az erőt. A távlatokról nem is szólva, hogy külön-kölün gépmű­helyt kellett volna már épí­teni, most csak egyet kell a kettő helyett. Nagy rizster­melő gazdaság, s külön-kü- lön szárítóra is szükségük lett volna már. Abból is egy korszerű lesz majd. Együtt jobb A Vörös Októberben is minden arra vall, együtt jobb. Tulajdonképpen már ezt az utat járja a Béke és az Alkotmány Tsz is. Mind­két közgyűlés eldöntötte, ja­nuárban együtt kezdik. Ezt az évet még külön-külön zárják, de már úgy, hogy a Béke Tsz elnöke, főagronó- musa, főkönyvelője, főállat­tenyésztője az Alkotmány gazdálkodását Is segíti, irá­nyítja. Nagy most „a földmozgás” Mezőtúron. Érthetően foglal­koztatja a város közvélemé­nyét. Hiszen most jutnak el oda, hogy az egyesülésekkel majd 7000 holdas nagyüze­mekké lesznek a mezőtúri tsz-ek. Előnyösen változik a földek megoszlása. A vá­rosban mindössze 9,8 arany­koronásak a földek. De eb­ben olyan nagy volt eddig a különbség, hogy a Béke Tsz 14, a Vörös Október Tsz 4,9 aranykoronás földeken gaz­dálkodott Most bizakodnak az embe­rele Olyan tervek is szüle­tőben vannak, hogy az egye­sülések befejeztével hatal­mas — évi 100 ezer hízott állatot feldolgozó — húsiDar! kombinátot építenek a város szövetkezetei. Maguk neve­lik az állatokat, ők is vágták le. s forgalmazzék a hús- készítményeket Kecsegtető nagy terv. S főként az a jó. hogy ez Mezőtúron történik, ahol a hosszú mozdulatlan­ság után most mozgalmas naookat él a város mezőgaz­dasága. B. & A jászberényi járásban az utóbbi időkben több párt- szervezetet alakítottaK. A já­rási párt-végrehajtóbizottság vezetőinek véleménye sze­rint nagy szükség volt erre. „A szocializmus építése ma­gasabb szinten” — érvénye­sítése megköveteli a párt el­lenőrző, segítő szerepének érvényesítését minden mun­kahelyen. Alapvető okok Az új pártszervezetek lét­rehozását több alapvető ok indokolja: — így a vidéki ipartelepítés, a decentralizá­lás és az új, friss erők be­vonása a pártba. Közismert, hogy Szolnok megyében az extenzív ipar- fejlesztés is érvényesül. Ez pedig —egyszerűen szólva — azt jelenti, hogy nemcsak a műszaki fejlesztéssel, a ter­melékenység fokozásával kell foglalkozni, hanem új üze­mek telepítésével, azok be­népesítésével is. A munkás­gárda kialakításakor viszont elsősorban csak a háztartás­beliek. a kisiparból, vagy a mezőgazdaságból átkerülök egyre szűkülő körére lehet számítani. — Tőzsgyökeres munkásssá válásukban sokat segíthet a pártszervezet Ezen túlmenően az sem mellékes, hogy ahol kezdet­től fogva érvényesül a párt- szervezet ellenőrző, segítő szerepe, ott általában a ter­melő munka is zökkenőmen- tesebb, jobb a munkások ügyes-bajos dolgának Inté­zése, — következésképpen Jobb az üzemi légkör, köny- nyebben kialakul a törzs­gárda. Ha az üzemi mozgalmi szervek jól funkcionálnak, könnyebben illeszkedik az új gyár — részben idegenből odakerült — kollektívája a község életébe. A jászberényi járási párt­végrehajtóbizottság Idejében felfigyelt minderre. Ez az „idejében” nem azt jelenti, hogy már a járás községeibe települt első üzemek alapítá­sával egyidőben munkához láttak az üzemi pártszerve­zetek. Első az üzemalapítás, az új munkalehetőség bizto­sítása. Azután a gyakorlati élet bizonyította: előre fel kell készülni az üzemi párt- szervezetek alakítására is. — Most már ott tartanak, hogy nem tekintik azt távlati munkának. — Jászalsószent- györgyön például csak jövő­re Kezdi meg termelését az egyik új üzem, de már szer­vezik munkásgárdáját. A já­rási vezetők útmutatása nyo­mán a községi pártbizottság figyelemmel kíséri az alaku­ló névsort, az abban szereplő párt- és KISZ-tagokat nyil­vántartja, hogy idejében meg lehessen alakítani az üzem politikai szerveit. A járási párt-végrehajtó­bizottság céltudatosan igyek­szik megteremteni az új párt­szervezetek alakításának ká­derfeltételeit is. Azokat, akik titkárként, vezetőségi tagként számításba jöhetnek öthóna­pos pártískolára küldik, vagy a marxizmus—leninizmus es­ti egyetemre vonják be. A drcrntraliiálás próbája A közelmúlt években gon­dot okozott a járási párt- végrehaj tóbizottságnak az, hogy az 5—6 ezer holdas gaz­daságokban az üzemi szer­vezet mozgékonyabbnak bi­zonyult, mint a pártszerve­zet. A taggyűléseken való megjelenés nem volt kielé­gítő, nem jellemezte kellő élénkség és aktivitás az otta­ni pártéletet. Ezért kísérleteztek a nagy­létszámú pártszervezetek de­centralizálásával. Először a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben Kezdték az ilyen irányú munkát. A korábbi nagylétszámú pártszervezet­ből négy alapszervezetet hoztak létre. Élükre csúcs­vezetőséget választottak. A jászalsószentgyörgyi ta­pasztalatok azt bizonyítják; helyes ez a módszer. Külön alapszervezetbe kerültek a növénytermesztők, külön az állattenyésztők, a gépészet dolgozói és külön az admi­nisztrációban foglalkoztatott párttagok. Az általános elvi­politikai feladatok mellett őket közvetlenül érintő té­mákkal foglalkoznak taggyű­léseken, ezért rendszeresen megjelennek azokon a pártta­gok. Ezekben a kisebb lét­számú alapszervezetekben könnyebben hajlandók kifej­teni véleményüket az embe­rek. A decentralizálás óta el­telt két évben behatóbb volt a gazdasági munkával való foglalkozás is a termelőszö­vetkezet pártéletében. A tapasztalatok egyértel­műen azt bizonyítják, hogy folytatni kell a pártszerve­zetek decentralizálását ott, ahol túlzott mértékű a lét­szám. Felvetődött már ilyen gondolat a jászberényi járás több községében. Természetesen nemcsak a nagy létszám vezethet új alapszervezetek létrehozásá­hoz. hanem a munkaköri megosztás is indokolhatja azt Jászapátin például há­rom aiapszervezetre bontot­ták a pedagógus pártszerve­zetet, mondván, hogy ha alapvetően azonos is a peda­gógusok feladata, mégis más gondokkal kell megküzdeni a gimnáziumban mint az álta­lános iskolákban, vagy a mezőgazdasági szakiskolá­ban. Ugyanígy számításba jö­hetnek a decentralizálásnál más pártszervezetek. A nagy­községi tanácsok költségve­tési üzemeinél is több párt­tag dolgozik például. Szer­vezetileg a tanácsok párt­szervezeteihez tartoznak, pe­dig napi munkájuk lényegé­ben eltér az apparátusétól, f ■ Üj erők bevonása a párimnnkába Az új alapszervezetek lét­rehozása nemcsak a pártta­gok aktivitásának növelését eredményezi, hanem tágabb kaput nyit a friss erők párt­ba áramlásához is. Elgondol­koztató például, hogy van olyan nagyközség, ahol negy­ven egészségügyi dolgozó te­vékenykedik, s közülük csak egy tagja a pártnak. Vitathatatlan, hogy a te­rületi pártszervezetek nem tudnak minden réteg neve­lésével, gondiával megfele­lően foglalkozni, ezért — ahol arra lehetőség van — új alanszervezeteket kell lét­rehozni. Kellő feltételek hiányában azonban, csupán a látszat kedvéért nem szabad erre törekedni. Jól tudják ezt a jászberényi járásban,— mint ahogy azt is; az új pártalap- szervezetek vezetősége az átlagosnál jobban Igényli a járási párt-végrehajtóbizott­ság és mindenekelőtt a köz­ségi bizottságok hatékony segítséget a gyakorlati mun­kában. Ezért kell a jövőben a reszortfelelősökkel is rend­szeresen foglalkozni. A párt­vezetőség egészónek együttes munkába hat ki ugyanis az alanszervozetre, s az egész munkahelyi kollektívára egy­aránt Simon Béla Nemzetközi szövetkezet­tudományi konferencia Nyers Rezső, az MSZMP Pclitikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára nyitotta meg kedden a szocialista országok második nemzetközi szövetkezettudo­mányi konferenciáját fővá­rosunkban, a SZÖVOSZ székházában. A mezőgazda­ság és a szövetkezés a fő té­mája a háromnaoos tanács­kozásnak, amelyet a Ma­gyar Szövetkezeti Kutató In­tézet rendezett. A konferen­cián a szövetkezettudomány hazai képviselői mellett 15 külföldi tudós vesz részt. Az első munkananon dr. Csen­des Béla, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Közgaz­daságtudományi Intézetének főoszt ál yvezető' e mondott be­vezető előadást ,,a szSvetko- zés helye, szerepe és formái a szocialista mezőgazdaság­ban” címmel. A nagyobbnak jobb Termelőszövetkezeti egyesülések Mezőtúron Valaha 21 termelőszövet­kezet létezett a mezőtúri ha­tárban. Egyrészük rosszabb volt, mint a másik. Aztán 1957—60 között több gaz­daság határa „összeszakadt”, öe liláig' mindig 8 tsz maradt a városban. Hosszú éveken át. mozdulatlanul A szövet­kezetek üzemmérete Szolnok megyében 5300 hold. Mező­túron négyezernyi. De az Üj Életé 3300, a Vörös Ok­tóberé 3600 hold volt Ha nem is a föld nagy­sága a meghatározó, az Is bizonyos, nagyobb területen jóval gazdaságosabban al­A fejlődés nem egyértelmű Mezőtúrra a gyenge, a szikes talaj a jellemző. De a határt kicserélni nem lehet, ezen kell megélni két és fél ezer szövetkezeti tagnak. S ha a föld úgy oszlik meg, hogy az egyiknek több a jobb, a másiknak sok a gyenge, máris behozhatatlan a különbség. S ha az egyik­ben jobb a szakvezető gar­nitúra, mint a másikban, már az is alap az eltérő jö­vedelmekre. Tavaly ősszel a városi pártértekezlet nagyon kriti­kusan vizsgálta a város me- eőgazdaságát. Megállapítot­ta, a fejlődés nem egyértel­mű. Hiszen igaz, hogy 1965- től 1970-re 139 millió forint­ról 270 millióra nőtt a szö­vetkezeti vagyon Mezőtúron. Ez nagyon szép, hiszen 131 millió forintos a növekedés. De' az emberek szorgalmán Nagyobb lehetö-égek A sort a Magyar—Mongol Barátság és az Üj Remény­ség Tsz egyesülése nyitotta meg. A törökszentmiklósi út két oldalán „egybe szabadul­tak a földek”, ahogy mond­ják. A Magyar—Mongol — ezt á nevet tartotta meg az egyesült tsz — szépen halad, ez is bizonyítja a nagyobb gazdaság na­gyobb lehetőségeit. Szep­tember 1 óta pedig Vörös Október néven gazdálkodik a volt Űj Élet Tsz is. egye­sülő partnere nevét véve fel. — Tulajdonképpen mi 1972. január 1-gyel kezd­tünk volna egvütt — emlék­szik Bankó Béla elnökhelyet­tes. — így mondta ki tava­kalmazhatő a nagyüzemi technika. Nagyobb gazdaság, többet tud építeni, több szak­embert tud fogalkoztatni. Jobban szakosíthatja terme­lését Nem ez az egyetlen, s talán nem is a legfontosabb oka, hogy Mezőtúr termelő- szövetkezetei eddig a Béke és a Magyar—Mongol Tsz kivételével majd mindenben a megyei átlag alatt szere­peltek. A két kivételben az is benne van, hogy a Béke és a Magyar—Mongol jobb földeken gazdálkodik. És természetesen jobban is, mint a többiek. túl emögött az van: kaptak 60 millió forint állami támo­gatást, 63 milliós hitelelenge­dést, 7 millió forintos forgó­alap támogatást. Ez összesen 130 millió forint, szinte az előbbivel teljesen egyező ösz- szeg. Csak az Alkotmány Tsz 10 millió forint állami tá­mogatást kapott 7 év alatt A pártértekezlet úgy fo­galmazott, az állami dotá­cióra nem lehet építeni a jövőt. Indulniok kell előre a mezőtúri szövetkezeteknek. Az első út az egyesülés, az­tán jön a többi. Eredetileg úgy volt, hogy a Béke és a Magyar—Mongol Barátság „lép frigyre”. A két legjobb szövetkezet, bizonyos hogy ők jól jártak volna. De ak­kor mi lesz a többivel, a gyengébbekkel? Ezt az al­kalmat hát elvetették a kö­zösségek tagjai megértésével. szón titkos szavazással a két tsz külön közgyűlése. Az­tán közbevágtak az esemé­nyek. Az Űj Élet Termelő- szövetkezetben felfedezett bűntény miatt szakvezetők nélkül maradt a gazdaság. Akkor ne halogassuk to­vább. mondták a tagok, hoz­zuk előre az egyesülést. A közgyűlési jegyzőkönyv valóban tanúsítja. Varga Lajos raktáros. Kötél Imre villanyszerelő. Gyalog Béla traktoros. Szutor Gyula vil­lanyszerelő. Szosznyák Géza szerelő. Mái ver László ta- karmányos, Kordeványi Mi­hály traktoros, s más felszó­lalók egyöntetűen azt mond­ták: fél évet nyerünk, most csináljuk. Szeptember óta JNem azért, de ... Nem azért írom, de... de egy napig albérletet ke­restem Szolnokon. Ne rémüljön meg sem az olvasó, sem a szobát ezerért kínáló, se a csirkeólat szobának dicsérő „házinénik” sokasága: nem a keresést írom. Tény: Ha valahol így kell keresgélni albérletet az rang is. A növő. gyarapodó város biztos jegye. így hát az se baj, hogy kerestem azt a bérletet. No, de ahogyan kerestem! Volt vagy huszonkét címem, s egy aránylag ép cipőtalpam. A hirdetőtábla mellett még egy térképet is láttam. Az első címig a térkép szerint mentem, mondván: majd eligazgatnak a járókelők, ha tovább is menni kelL Balga hit volt. Idézem a válaszokat: „Nem tudom. Szolnoki vagyok, de annyit épült ez a város...” „Saj­nálom, de annyi utca kapott új nevet... én itt nőttem fel, de a múltkor azt se tudtam, hogy én melyik utcában lakom...” így bolyongtam végig a szükséges kilométerek kétszeresét, s közben mélabúsan gondolkoztam azon: milyen jó lenne, ha a következő utcasarkon, vagy té­ren találnék egy nagyalakú táblát a város térképé­vel, olyat, ami más városokban gyakori. Később már annak is örüljem volna, ha legalább az utcaneveket megtalálom a házakon. Aztán mégis örülhettem, mert találtam szobát. Már régen a lábam kezelhettem, amikor eszembe jutott az az egyetlen térkép, és az a sok gyár, vállalat, intézmény, amit útközben láttam És szinte mindegyiknek van dekorációs műhelye. Ha ezek egyszer összefognának, akkor kitelne az össze­fogásból nyolc-tíz nagyalakú tábla, térképpel, vagy térképvázlattal s egy kis magyarázó szöveggel, hogy mit és hol keressen a Szolnokot látni jött idegen. Akkor a szegény helyiek is eligazodnának, s eligazí­tanának városunkban, amely egyre változóbb, egyre városát b város. B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom