Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-06 / 235. szám
1071. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Batthyány- emlékmécsesnél A pártmunka tapasztalata bál Új alapszervezefek a jászberényi járásban Több mint két éve tartott már a második világháború, s Magyarország három hó. napja és kilenc napja belépett a Szovjetunió elleni háborúba. 1941. október 6-a volt, az aradi vértanúk emléknapja. A 48-as függetlenségi hagyományok oly sok formális idézés után, ezekben az időkben tragikusan aktuális jelentést kaptak. Ismét az ország függetlenségéről, sőt puszta létéről volt szó. A Hiüer-ellenes nemzeti összefogás létkérdéssé vált, s a KMP tettekkel is bizonyította, hogy e nemzeti összefogás híve, a 48-as hagyományok igazi örököse. A tettek között a háborúba lépés óta az első a Batthyány- emlékmécsesnél lezajlott koszorúzás volt. A KMP az OIB (Országos ifjúsági Bizottság) útján 1941. október 6-án több száz budapesti ifjúmunkás és diák részvételével rendezte meg a koszorúzást. Az akciót közvetlenül Ságvári Endre, az OlB kommunista titkára irányította. A tüntetés a 48-as szabadságharc hagyományait a nemzeti függetlenségi mozgalom szellemében elevenítette fel. Jelentősége mesz- sze túlnőtt néhány száz fiatalember megmozdulásán. A közvéleményben jelentős visszhangja támadt, az ellenzék lapjai elismeréssel írtak róla, a jobboldali sajtó elhallgatta, vagy hevesen támadta. A Batthyány-emlékmé- csesnél lezajlott háborúellenes, németellenes tüntetést hamarosan újabbak követték, november 1-én Kossuth és Táncsics sírjánál, majd a következő év március 15-én a Petőfi-szobomál és Budapest több pontján. Mindegyik arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon szervezett ellenzéke van az akkor még könnyű győzelemmel kecsegtető háborúnak, hogy a magyar népet nem lehet azonosítani az országvesztő uralkodó osztállyal és annak politikusaival. Magyar parlamenti delegáció utazott Japánba Dr. Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének vezetésével kedden Japánba utazott a magyar országgyűlési küldöttség: dr, Ortutay Gyula akadémikus az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, Gácsi Miklós, a diósgyőri gépgyár vezérigazgatója, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, dr. Vámosi Erzsébet, a nagykátai járás főorvosa, és Váncsa Jenő, az agárdi állami gazdaság igazgatója, országgyűlési képviselők. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, valamint dr. Prieszol Olga és Pólyák János, az országgyűlés jegyzői búcsúztatták. Ott volt Tsuneaki Ueda budapesti japán nagykövet, továbbá Sz. Sz. Szatucsin, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa is. már együtt történik az őszi betakarítás, az őszi vetés. És jól, szervezetten. Hiszen a két szövetkezet — a Körös választotta el eddig őket — azzal is nyert, hogy mostani 7000 holdjára a két szakvezető gárdát egyesítve szinte minden posztra Jutott képzett vezető. Együvé került a géppark, jobban el tudják osztani az erőt. A távlatokról nem is szólva, hogy külön-kölün gépműhelyt kellett volna már építeni, most csak egyet kell a kettő helyett. Nagy rizstermelő gazdaság, s külön-kü- lön szárítóra is szükségük lett volna már. Abból is egy korszerű lesz majd. Együtt jobb A Vörös Októberben is minden arra vall, együtt jobb. Tulajdonképpen már ezt az utat járja a Béke és az Alkotmány Tsz is. Mindkét közgyűlés eldöntötte, januárban együtt kezdik. Ezt az évet még külön-külön zárják, de már úgy, hogy a Béke Tsz elnöke, főagronó- musa, főkönyvelője, főállattenyésztője az Alkotmány gazdálkodását Is segíti, irányítja. Nagy most „a földmozgás” Mezőtúron. Érthetően foglalkoztatja a város közvéleményét. Hiszen most jutnak el oda, hogy az egyesülésekkel majd 7000 holdas nagyüzemekké lesznek a mezőtúri tsz-ek. Előnyösen változik a földek megoszlása. A városban mindössze 9,8 aranykoronásak a földek. De ebben olyan nagy volt eddig a különbség, hogy a Béke Tsz 14, a Vörös Október Tsz 4,9 aranykoronás földeken gazdálkodott Most bizakodnak az emberele Olyan tervek is születőben vannak, hogy az egyesülések befejeztével hatalmas — évi 100 ezer hízott állatot feldolgozó — húsiDar! kombinátot építenek a város szövetkezetei. Maguk nevelik az állatokat, ők is vágták le. s forgalmazzék a hús- készítményeket Kecsegtető nagy terv. S főként az a jó. hogy ez Mezőtúron történik, ahol a hosszú mozdulatlanság után most mozgalmas naookat él a város mezőgazdasága. B. & A jászberényi járásban az utóbbi időkben több párt- szervezetet alakítottaK. A járási párt-végrehajtóbizottság vezetőinek véleménye szerint nagy szükség volt erre. „A szocializmus építése magasabb szinten” — érvényesítése megköveteli a párt ellenőrző, segítő szerepének érvényesítését minden munkahelyen. Alapvető okok Az új pártszervezetek létrehozását több alapvető ok indokolja: — így a vidéki ipartelepítés, a decentralizálás és az új, friss erők bevonása a pártba. Közismert, hogy Szolnok megyében az extenzív ipar- fejlesztés is érvényesül. Ez pedig —egyszerűen szólva — azt jelenti, hogy nemcsak a műszaki fejlesztéssel, a termelékenység fokozásával kell foglalkozni, hanem új üzemek telepítésével, azok benépesítésével is. A munkásgárda kialakításakor viszont elsősorban csak a háztartásbeliek. a kisiparból, vagy a mezőgazdaságból átkerülök egyre szűkülő körére lehet számítani. — Tőzsgyökeres munkásssá válásukban sokat segíthet a pártszervezet Ezen túlmenően az sem mellékes, hogy ahol kezdettől fogva érvényesül a párt- szervezet ellenőrző, segítő szerepe, ott általában a termelő munka is zökkenőmen- tesebb, jobb a munkások ügyes-bajos dolgának Intézése, — következésképpen Jobb az üzemi légkör, köny- nyebben kialakul a törzsgárda. Ha az üzemi mozgalmi szervek jól funkcionálnak, könnyebben illeszkedik az új gyár — részben idegenből odakerült — kollektívája a község életébe. A jászberényi járási pártvégrehajtóbizottság Idejében felfigyelt minderre. Ez az „idejében” nem azt jelenti, hogy már a járás községeibe települt első üzemek alapításával egyidőben munkához láttak az üzemi pártszervezetek. Első az üzemalapítás, az új munkalehetőség biztosítása. Azután a gyakorlati élet bizonyította: előre fel kell készülni az üzemi párt- szervezetek alakítására is. — Most már ott tartanak, hogy nem tekintik azt távlati munkának. — Jászalsószent- györgyön például csak jövőre Kezdi meg termelését az egyik új üzem, de már szervezik munkásgárdáját. A járási vezetők útmutatása nyomán a községi pártbizottság figyelemmel kíséri az alakuló névsort, az abban szereplő párt- és KISZ-tagokat nyilvántartja, hogy idejében meg lehessen alakítani az üzem politikai szerveit. A járási párt-végrehajtóbizottság céltudatosan igyekszik megteremteni az új pártszervezetek alakításának káderfeltételeit is. Azokat, akik titkárként, vezetőségi tagként számításba jöhetnek öthónapos pártískolára küldik, vagy a marxizmus—leninizmus esti egyetemre vonják be. A drcrntraliiálás próbája A közelmúlt években gondot okozott a járási párt- végrehaj tóbizottságnak az, hogy az 5—6 ezer holdas gazdaságokban az üzemi szervezet mozgékonyabbnak bizonyult, mint a pártszervezet. A taggyűléseken való megjelenés nem volt kielégítő, nem jellemezte kellő élénkség és aktivitás az ottani pártéletet. Ezért kísérleteztek a nagylétszámú pártszervezetek decentralizálásával. Először a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben Kezdték az ilyen irányú munkát. A korábbi nagylétszámú pártszervezetből négy alapszervezetet hoztak létre. Élükre csúcsvezetőséget választottak. A jászalsószentgyörgyi tapasztalatok azt bizonyítják; helyes ez a módszer. Külön alapszervezetbe kerültek a növénytermesztők, külön az állattenyésztők, a gépészet dolgozói és külön az adminisztrációban foglalkoztatott párttagok. Az általános elvipolitikai feladatok mellett őket közvetlenül érintő témákkal foglalkoznak taggyűléseken, ezért rendszeresen megjelennek azokon a párttagok. Ezekben a kisebb létszámú alapszervezetekben könnyebben hajlandók kifejteni véleményüket az emberek. A decentralizálás óta eltelt két évben behatóbb volt a gazdasági munkával való foglalkozás is a termelőszövetkezet pártéletében. A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy folytatni kell a pártszervezetek decentralizálását ott, ahol túlzott mértékű a létszám. Felvetődött már ilyen gondolat a jászberényi járás több községében. Természetesen nemcsak a nagy létszám vezethet új alapszervezetek létrehozásához. hanem a munkaköri megosztás is indokolhatja azt Jászapátin például három aiapszervezetre bontották a pedagógus pártszervezetet, mondván, hogy ha alapvetően azonos is a pedagógusok feladata, mégis más gondokkal kell megküzdeni a gimnáziumban mint az általános iskolákban, vagy a mezőgazdasági szakiskolában. Ugyanígy számításba jöhetnek a decentralizálásnál más pártszervezetek. A nagyközségi tanácsok költségvetési üzemeinél is több párttag dolgozik például. Szervezetileg a tanácsok pártszervezeteihez tartoznak, pedig napi munkájuk lényegében eltér az apparátusétól, f ■ Üj erők bevonása a párimnnkába Az új alapszervezetek létrehozása nemcsak a párttagok aktivitásának növelését eredményezi, hanem tágabb kaput nyit a friss erők pártba áramlásához is. Elgondolkoztató például, hogy van olyan nagyközség, ahol negyven egészségügyi dolgozó tevékenykedik, s közülük csak egy tagja a pártnak. Vitathatatlan, hogy a területi pártszervezetek nem tudnak minden réteg nevelésével, gondiával megfelelően foglalkozni, ezért — ahol arra lehetőség van — új alanszervezeteket kell létrehozni. Kellő feltételek hiányában azonban, csupán a látszat kedvéért nem szabad erre törekedni. Jól tudják ezt a jászberényi járásban,— mint ahogy azt is; az új pártalap- szervezetek vezetősége az átlagosnál jobban Igényli a járási párt-végrehajtóbizottság és mindenekelőtt a községi bizottságok hatékony segítséget a gyakorlati munkában. Ezért kell a jövőben a reszortfelelősökkel is rendszeresen foglalkozni. A pártvezetőség egészónek együttes munkába hat ki ugyanis az alanszervozetre, s az egész munkahelyi kollektívára egyaránt Simon Béla Nemzetközi szövetkezettudományi konferencia Nyers Rezső, az MSZMP Pclitikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg kedden a szocialista országok második nemzetközi szövetkezettudományi konferenciáját fővárosunkban, a SZÖVOSZ székházában. A mezőgazdaság és a szövetkezés a fő témája a háromnaoos tanácskozásnak, amelyet a Magyar Szövetkezeti Kutató Intézet rendezett. A konferencián a szövetkezettudomány hazai képviselői mellett 15 külföldi tudós vesz részt. Az első munkananon dr. Csendes Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főoszt ál yvezető' e mondott bevezető előadást ,,a szSvetko- zés helye, szerepe és formái a szocialista mezőgazdaságban” címmel. A nagyobbnak jobb Termelőszövetkezeti egyesülések Mezőtúron Valaha 21 termelőszövetkezet létezett a mezőtúri határban. Egyrészük rosszabb volt, mint a másik. Aztán 1957—60 között több gazdaság határa „összeszakadt”, öe liláig' mindig 8 tsz maradt a városban. Hosszú éveken át. mozdulatlanul A szövetkezetek üzemmérete Szolnok megyében 5300 hold. Mezőtúron négyezernyi. De az Üj Életé 3300, a Vörös Októberé 3600 hold volt Ha nem is a föld nagysága a meghatározó, az Is bizonyos, nagyobb területen jóval gazdaságosabban alA fejlődés nem egyértelmű Mezőtúrra a gyenge, a szikes talaj a jellemző. De a határt kicserélni nem lehet, ezen kell megélni két és fél ezer szövetkezeti tagnak. S ha a föld úgy oszlik meg, hogy az egyiknek több a jobb, a másiknak sok a gyenge, máris behozhatatlan a különbség. S ha az egyikben jobb a szakvezető garnitúra, mint a másikban, már az is alap az eltérő jövedelmekre. Tavaly ősszel a városi pártértekezlet nagyon kritikusan vizsgálta a város me- eőgazdaságát. Megállapította, a fejlődés nem egyértelmű. Hiszen igaz, hogy 1965- től 1970-re 139 millió forintról 270 millióra nőtt a szövetkezeti vagyon Mezőtúron. Ez nagyon szép, hiszen 131 millió forintos a növekedés. De' az emberek szorgalmán Nagyobb lehetö-égek A sort a Magyar—Mongol Barátság és az Üj Reménység Tsz egyesülése nyitotta meg. A törökszentmiklósi út két oldalán „egybe szabadultak a földek”, ahogy mondják. A Magyar—Mongol — ezt á nevet tartotta meg az egyesült tsz — szépen halad, ez is bizonyítja a nagyobb gazdaság nagyobb lehetőségeit. Szeptember 1 óta pedig Vörös Október néven gazdálkodik a volt Űj Élet Tsz is. egyesülő partnere nevét véve fel. — Tulajdonképpen mi 1972. január 1-gyel kezdtünk volna egvütt — emlékszik Bankó Béla elnökhelyettes. — így mondta ki tavakalmazhatő a nagyüzemi technika. Nagyobb gazdaság, többet tud építeni, több szakembert tud fogalkoztatni. Jobban szakosíthatja termelését Nem ez az egyetlen, s talán nem is a legfontosabb oka, hogy Mezőtúr termelő- szövetkezetei eddig a Béke és a Magyar—Mongol Tsz kivételével majd mindenben a megyei átlag alatt szerepeltek. A két kivételben az is benne van, hogy a Béke és a Magyar—Mongol jobb földeken gazdálkodik. És természetesen jobban is, mint a többiek. túl emögött az van: kaptak 60 millió forint állami támogatást, 63 milliós hitelelengedést, 7 millió forintos forgóalap támogatást. Ez összesen 130 millió forint, szinte az előbbivel teljesen egyező ösz- szeg. Csak az Alkotmány Tsz 10 millió forint állami támogatást kapott 7 év alatt A pártértekezlet úgy fogalmazott, az állami dotációra nem lehet építeni a jövőt. Indulniok kell előre a mezőtúri szövetkezeteknek. Az első út az egyesülés, aztán jön a többi. Eredetileg úgy volt, hogy a Béke és a Magyar—Mongol Barátság „lép frigyre”. A két legjobb szövetkezet, bizonyos hogy ők jól jártak volna. De akkor mi lesz a többivel, a gyengébbekkel? Ezt az alkalmat hát elvetették a közösségek tagjai megértésével. szón titkos szavazással a két tsz külön közgyűlése. Aztán közbevágtak az események. Az Űj Élet Termelő- szövetkezetben felfedezett bűntény miatt szakvezetők nélkül maradt a gazdaság. Akkor ne halogassuk tovább. mondták a tagok, hozzuk előre az egyesülést. A közgyűlési jegyzőkönyv valóban tanúsítja. Varga Lajos raktáros. Kötél Imre villanyszerelő. Gyalog Béla traktoros. Szutor Gyula villanyszerelő. Szosznyák Géza szerelő. Mái ver László ta- karmányos, Kordeványi Mihály traktoros, s más felszólalók egyöntetűen azt mondták: fél évet nyerünk, most csináljuk. Szeptember óta JNem azért, de ... Nem azért írom, de... de egy napig albérletet kerestem Szolnokon. Ne rémüljön meg sem az olvasó, sem a szobát ezerért kínáló, se a csirkeólat szobának dicsérő „házinénik” sokasága: nem a keresést írom. Tény: Ha valahol így kell keresgélni albérletet az rang is. A növő. gyarapodó város biztos jegye. így hát az se baj, hogy kerestem azt a bérletet. No, de ahogyan kerestem! Volt vagy huszonkét címem, s egy aránylag ép cipőtalpam. A hirdetőtábla mellett még egy térképet is láttam. Az első címig a térkép szerint mentem, mondván: majd eligazgatnak a járókelők, ha tovább is menni kelL Balga hit volt. Idézem a válaszokat: „Nem tudom. Szolnoki vagyok, de annyit épült ez a város...” „Sajnálom, de annyi utca kapott új nevet... én itt nőttem fel, de a múltkor azt se tudtam, hogy én melyik utcában lakom...” így bolyongtam végig a szükséges kilométerek kétszeresét, s közben mélabúsan gondolkoztam azon: milyen jó lenne, ha a következő utcasarkon, vagy téren találnék egy nagyalakú táblát a város térképével, olyat, ami más városokban gyakori. Később már annak is örüljem volna, ha legalább az utcaneveket megtalálom a házakon. Aztán mégis örülhettem, mert találtam szobát. Már régen a lábam kezelhettem, amikor eszembe jutott az az egyetlen térkép, és az a sok gyár, vállalat, intézmény, amit útközben láttam És szinte mindegyiknek van dekorációs műhelye. Ha ezek egyszer összefognának, akkor kitelne az összefogásból nyolc-tíz nagyalakú tábla, térképpel, vagy térképvázlattal s egy kis magyarázó szöveggel, hogy mit és hol keressen a Szolnokot látni jött idegen. Akkor a szegény helyiek is eligazodnának, s eligazítanának városunkban, amely egyre változóbb, egyre városát b város. B. G.
