Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

1971. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Amatőr művészek seregszemléje Kiállítás Mezőtúron Tudomány-e a népművelés? Az idén már harmadízben rendzték meg Mezőtúron a megyei amatőr képző-, ipar­és népi díszítőművészeti ki­állítást. Több mint ötven al­kotó. mintegy kétszáz 'mun­káját láthatja a tárlatlátoga­tó a, városi kiállító teremben. A bőség és a jó színvonal két ténynek követel elisme­rést. Az egyik az, hogy úgy­szólván minden művelődés- politikai buzdítás nélkül ilyen elevenen és gyümölcsö­zően virágzik megyénkben a vizuális kultúra. Mert való­ban. A irodalom évszázadok óta kötelező iskolai tananyag. Kodály hatalmas munkássá­ga a zene rangját is elismer­tette. Furcsa módon azonban a látáskulturát és a manuális tevékenységet egyesítő kép­zőművészet még alig-alig tu­dott betörni az oktatásügy bástyái mögé. Az elismerés másik része tehát azokat ille­ti. — a jelen esetben a me­gyei tanács vb művelődésügyi osztályát és Mezőtúr városát — akik fölismerték, a spon­tán létező képző-, ipar és nép­művészet jelentőségét és év­ről évre fórumot biztosítanak nekik. Szobor, festmény, grafika 1 A kiállítás képzőművésze­ti anyagából bár számszerint a legkevesebben vannak, mi­nőségileg a szobrok emelked­nek ki. Ezt tükrözi a díjak odaítélése is. hiszen a meg­osztott első díjat dr. Kádas Zsigmond és ifj. Szabó Lász­ló kapta. Kádas Zsigmond- nak különösen egy rendelő­intézet születését ábrázoló részletgazdag reliefje sikerült szépen. Ifj. Szabó Lászlóban, biztos karakterérzékű portré­ábrázolót ismerhettünk meg. A terem legnagyobb ré­szét betöltő festmények álta­lában'íreztes hagyományokat követő, korrekt alkotások — többségükben jó ízléssel, el­fogadható technikai szinten- Az eredetiség jegvej legin­kább Fogarassy György állat- sorozatán fedezhetők föl. Szép alkotások még Dózsái Lajos és Pogány József kons­truktív fogantatású, színben is szerencsés képei. Szent- Györgyi Lászlóné és Füleki Gábor portréi, valamint Vei­ling György vásárhelyi ihle­tésű falusi jelenete. Kevés jó mondható el vi­szont a grafikákról. Ebben a műfajban leplezhető legke­vésbé a technikai készület- lenség, a rajzbeli bizonytalan­ság. Csupán Szalai Béla — A mezőgazdaságban dolgo­zók művelődési lehetősége megyénkben is szűk keretek közé szorult. Az okok közt van az igények és lehetősé­gek ismeretének hiánya, — anyagi gondok és a fogyaté­kos szervezettség. A Ságvári Endre művelő­dési központban tegnap megyei mezőgazdasági nép­művelési szakbizottság ala­kult, — amely feladatá­nak tekinti a mezőgaz­daságban végzendő népmű­velési tevékenység összehan­golását és segítését, az együttműködést a tervezéstől a végrehajtásig. Erről Hor­váth Attila, a művelődési központ előadója beszélt az alakuló összejövetelen. El­mondta, hogy bár minden mezőgazdasági üzemben van népművelési munka, de ösz- szehangolt tevékenység hiá­nyában megfelelő segítés és (irányítás nélkül a gazdaság könnyű tollvonásokkal felvá­zolt árvízi lapjait dicsérhet­jük. Textil, kerámia, üveg Hogy mennyire nehéz dol­ga lehetett a zsűrinek, ami­kor a kiállítás anyagát kissé túlzott pedantériával három részre osztotta fel, azt légin, kább az iparművészeti első­díjasok, P. Sebők Margit és Imreh Márta munkáin mér­hetjük le. Batikolt textíliáik legalább annyira képző. — mint iparművészeti alkotások és a díszítő folklór jelenlé­te is nyilvánvaló bennük. P. Sebők Margit két Bartók-él- ményt ad vissza, ami ennél a technikánál szokatlan, drá­ma; erővel. Imreh Mártának szín. és dekoratív érzéke megkapó. Hasonló erények jellemzik Szabó Ágnest is. Gyönyörű fényű méz. szel­lemes kompozíció, jóízű hu­mor van jelen a két mezőtú­ri keramikus, Kása Klára és Kun Éva paraszti életképe­ket ábrázoló dísztányér-soro. zatán- Tetszetősek. színben is formában is a berekfürdői üvegesek, Csuha Zoltánná, Mikola Miklós és Kovács György lámpái, pohárkészle­tei. A famunkák közül Kecse Sándor intarziás hegedűje a legfeltűnőbb. Hímzés, szőnyeg, faragás A díszítő művészeti alko­tások között vitathatatlanul a tiszaföldvári művelődési ház szakkörének hímzései je­lentik a legértékesebb telje­sítményt. a párnák, a térítők, kendők tökéletes kivitelezés­ben mutatják be a kunsági, sárközi, mezőkövesdi, kalo­csai díszítőművészet sok szí­nű motívumait. Az eredeti folklórkincs modern felhasz­nálásának szép példái Kiss Imréné és Marton László fa­liszőnyegei. Lengyel Andor dúsan cifrázott szarukürtjei és bőrmunkái, ízléses dara­bok. A fafaragók viszont ke. vésbé sikerült alkotásokkal szerepelnek. ifi A gazdag anyagot a rende­zők igen ízlésesen helyezték el, már amennyire a terem nem éppen szerencsés fényvi­szonyai megengedték. Na­gyon tanulságos lenne, — et­től válna igazán megyei jel­legűvé — ha a tárlatot több helységben is bemutatnák. i- Sz- 3, gok kultúrmunkája egyhely­ben topog. Gyulai György szakreferenssel ellátogatnak majd a mezőgazdasági üze­mekbe és így is segíteni sze­retnék az ottani népműve­lési munkát. A megbeszélésen a megye két tsz-szövetségének mun­katársai is ott voltak. A népművelésben anyagi és erkölcsi segítséget ígértek a területükön lévő tsz-eknek. Októberben a szocialista bri­gádok részére szakmai-kul­turális vetélkedősorozatot in­dítanak, — melynek megyei döntője jövő év februárjá­ban, Szolnokon lesz. A szakbizottság alakuló ülésének résztvevői elhatá­rozták, hogy minden év feb­ruárjában gazdag, színvona­las kultúrprogrammal, szak­mai előadássorozattal, a me­zőgazdaságban dolgozók kul­turális hónapját szervezik meg. Korunk népbetegsége a szívbaj A különböző statisztikákat vizsgálva érthetetlenül nagy ingadozás tapasztalható a szívbetegségekkel kapcsola­tos haláloKi statisztikáknál. A WHO egészségügyi világ- szervezet sajtóügynöksége, a Presse Release megállapí­totta, hogy a szívbetegségek okozta elhalálozások száma igen magas a 45. és 54. élet­év között. A szívbetegségek­ben történő elhalálozások száma a leggyorsabb ütem­ben Hollandiában emelke­dik, utána Finnországban, Franciaországban, Csehszlo­vákiában, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Ausztrá­liában. Svédországban, az NSZK-ban, Olaszországban, Kanadában, stb. A legki­sebb ütemben — mindössze 1 százaléksai — az Egyesült Államokban emelkedik ez a statisztika, Svájcban és Ja­pánban (27 százalékkal), vi­szont csökken a szívbetegsé­gekben elhalálozottak száma. Ezekre az eltérésekre mind­eddig nem sikerült magyará­zatot találni. Miért éhezik a balatoni süllő A Balatonon megkezdődött az idei nyárra tervezett tu­dományos kutatómunka. A tihanyi biológusok például a haltáplálék vizsgálataival elsősorban a süllő éhezésé­nek okát szeretnék megfej­teni. Beható vizsgálatot igé­nyel a tó úgynevezett bio­masszája, amelybe a legap­róbb élőlények sok száz ton­nányi tömege tartózkodik. Részben nyitott kérdés még az iszaposodás problémája is. Az ország húsellátásának érdekében megyénkben is megnövekedett az állatállo­mány és az intenzív ipar­szerű termelés megvalósítá­sát szolgáló szarvasmarha, sertéstelepek száma. A kor­szerű épületekben tartott ál­latok gazdaságos takarmá­nyozása, a gyorsabb növeke­dés és jobb húsminőség el­érése miatt nagy gondot je­lent a gazdaságoknak. Több helyen, etetési kísérleteket végeznek és vizsgálják a ta­karmányfelhasználás és a súlygyarapodás közötti kap­csolatot, a gazdaságosság függvényében. A cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben úgynevezett mono- diétikus ad libitumos bika- hizlalási kísérletet kezdtek két hónapja. Ez azt jelenti, hogy zöld lucerna és tritiká- lé fonnyasztásából készített szenázst etetnek, folyamato­san az év minden, napján és abrakkal egészítik ki. Az eddigi tapasztalatokról Biczó Dezső főállattenyésztő­vel beszélgettünk. — Korábban széna, siló és abraktakarmányokkal hiz­laltunk — mondta. — A lu­cernaszéna elkészítése külö­nösen csapadékos időjárás esetén nagy gondot jelent. Az értékes ásványi anyagok egy része ugyanis kilúgozódik az eső hatására, ha beszárad a betakarításnál sok a levél­veszteség. Szenázs készítésé­hez zöld, szecskázott lucer­na — tritikálé — keveréket használunk és műanyagfólia alatt légmentesen lezárva tároljuk. Tápértékét vizs­gáltattuk és ez nagyon ked­vezőnek bizonyult­Tizenkét darab kilenchó- napos magyar tarka bikával kezdték az etetési kísérletet és ugyanennyi bikát hagyo- mánvos módon is takarmá- nyoztak, hogy összehasonlí­tást tehessenek. Az állatok már az első hetekben meg­szokták az új táplálékot. Negyvenhárom kiló volt » A címben föltett kérdés szélsőséges válaszra ösztö­nöz: igen vagy nem? Ami­hez — Karinthyval élve — tüstént hozzá kellene tenni: s ha igen, miért nem? Mind­két véglet igaza mellett ugyanis alapos érveket lehet felsorakoztatni. Az érvek csatája azonban túlmutat a „kinek van iga­za?” kérdésen: a népműve­lés minőségi átalakulására utal. Idestova alig akad olyan művelődési ház, amely­nek népművelői meg ne pró. bálkoztak volna saját terü­letükön számba venni az igényeket, körvonalazni tevé­kenységük hatósugarát. Igaz ugyan, hogy a javarészt kér­dőívek segítségével végzett vizsgálatok hasznosítása egyelőre ritkán arányos a beléjük fektetett munkával, s tudományos értékük is vi­tatható. Ámbár azt sem árt megje­gyezni : épp a közelmúltban fejeződött be a Népművelé­si Intézet ég a Könyvtártu­dományi és Módszertani Központ három járási köz­pont — Dombóvár, Encs, Tö- rökszentmiklós — művelődé­si intézményeinek hatókörét kutató fölmérése, amelynek az a célja, hogy kidolgozza a hasonló típusú vizsgálatok módszereit. Mindenekelőtt azért, hogy alkalmazásuk révén másütt már önerőből föl tudják mérni: meddig terjed a művelődési ház, a könyvtár, a klub hatása? Kiket vonz. kiket hagy érin­tetlenül a népművelők tevé­kenysége? Azért fontos ez; mert szin­te Iépten-nyomon tapasztal­ható a hagyományos mondjuk így: konzervatív? — népművelés emberformáló hatásának csökkenése. A modem hírközlő eszközök korszakában a konvencioná­lis értelemben vett népmű­havi súlygyarapodás; egy ki­lóval több mint a kontroll csoporté. A másik hónapban már jelentősebb különbség mutatkozott­— A szenázs állandóan, az állatok előtt van a jászolban és ebből kedvük szerint ehet­nek — mondta a főállatte­nyésztő. — Kezdetben na­ponta 10—12 kilót fogyasz­tottak ebből és 4 kiló abra­kot. A második hónapban) már 14 kiló szenázs & 4 kiló abrak volt a napi ta­karmányfelvételük. Egy-egy bika majdnem 50 kilót hí­zott, mintegy 5 kilóval töb­bet, mint a hagyományosan takarmányozott csoport egye- dei. Az egy kiló hús előállí­tására fordított összköltsé­günk 17—18 forint között volt, a régihez képest jóval kevesebb. Ügy számítanak, hogy az állatok 15 hónapos korukra elérik az 550 kilogrammos súlyt és megvan a reményük, hogy első osztályú minőség­ben eladhatják. A kísérlet eredményének értékét még az is növeli, hogy a tsz-ben most készült el egy modern szakosított tehenészeti telep és az itt tartott állatokat szintén a már bevált jóminőségű sze­názs takarmánnyal etetik majd. A napokban az Állatte­nyésztési Kutatóintézettel kötött szerződés szerint egy másik intenzív bikaborjú hizlalási kísérletet kezde­nek. Érdekessége az, hogy már tíznapos korban hizla­lásba fogják az állatokat és a kutatóintézet által megha­tározott takarmányozással egy éves korra érik el a bi­kák az ötszázötven kilót. A cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben jó törekvés tapasz­talható a gazdaságosabb hús- előállítás érdekében. A gyor­sabb hizlalás! módszerek azt Is lehetővé teszik, hogy az úi ötéves tervben több álla­tot adjanak el. Cs. t.’ velés egyre kevésbé verseny- képes. — Egyik legfontosabb funkcióját, az információ közvetítést például úgyszól­ván teljesen elvesztette. Hi­szen a rádió, a telévízió. s a sajtó ismeretterjesztésével alig vetekedhet. Az emberi szellem szenzációi immár el­sősorban nem a népművelés hajszálerein keresztül talál­nak utat a tömegekhez. A művelődés terjesztésének közkatonái kevésbé látvá­nyos— ám nem kevésbé fon. tos! — szereppel kénytele­nek beérni: az információk értelmezését, földolgozását, elrendezését segíthetik — ha tudják. Akik ugyanis idá­ig eljutottak, kérdőjelek so­kaságával kénytelenek szem­benézni. Az új szerepkör be­töltése tudniillik nem pusz­tán fölismerés-elhatározás dolga. Mégcsak nem is egy­szerűen ötletességé. Nélkü­lözhetetlen az a többlet, amit csakis a tudomány — jelen esetben a népműveléstudo­mány — képes adni. Ponto. sabban képes — volna adni..: Művelődési rendszerünk kialakítása és fejlesztése az elmúlt két és fél évtized alatt tulajdonképpen külön­böző fehér foltok fölszámo­lásából állt. Az utóbbi évek­ben jutottunk el addig, hogy a továbbfejlődés nem új művelődési intézmények — iskolák, művelődési házak, stb. — létrehozásától függ, hanem a meglévők hatósuga­rának növelésétől. Azaz népművelési tevé­kenységük minőségileg ma­gasabb szintre emelésétől! Nyitott kapukat döngetünk; vethetnék közbe azok a szo­ciológusok, pszichológusok, pedagógusok, irodalomtörté­nészek, akik már évek óta népművelési témák tudomá­nyos vizsgálatával foglal- koznak. Tíz tudományos in­tézményünk foglalkozik mű. velődésszociológiai, illetve művészetszociológiái vizsgá­latokkal. Négy másik helyen^ folytatnak hasonló jellegű lélektani kutatásokat. Űjabb hét intézmény munkatervá- ben pedig különböző művé­szeti hatásvizsgálatok szere­pelnek. A tudomány tehát — S különböző társtudomány­ágak felöl közelítve — egyre mélyebbre hatol a népműve­lés kérdéseinek tanulmányo­zásába. Sajátos folyamatról van szó, amelynek eredmé­nyeként — pontosabban: ösz- szegeződésekéntl — a tudo­mány új ága, a népművelés­tudomány jön létre. Mindez, persze, nem spon. tán zajlik le. Holott nem ritkán úgy teszünk, mintha a népművelésnek csupán fo­kozottabban kellene kihasz­nálnia a különböző tudomá­nyos kutató intézetek meg­testesítette lehetőségeket. Magyarán; mintha csakis több pénzre volna szüksége, hogy a népművelés .problé­máit — tudományos „bér­munkaként’’ — föl lehessen dolgoztatni a társtudomány­ágak szakértőivel. Vitathatat. lan ugyan, hogy e7 is előre­lépés volna. Különösen a pillanatnyi helyzethez ké­pest: rendkívül nagy a tá­volság a népművelést kuta­tók és gyakorlók között. Oly­annyira, hogy a kutatások eredményei, következtetései nemigen jutnak el azokhoz, akik a tapasztalatokat a na­pi munka próbájának vet­hetnék alá. Másrészt az is ta­gadhatatlan, hogy a kutatási témák kiválasztásának eset­legességein ugyancsak érző­dik a föntebb említett tá­volság a köznapok aktuális kérdőjeleitől. A legjobban azonban azok a tudományos műhelyek hiá­nyoznak, ahol a részkutatási eredmények szintézise vég­bemehetne. Erre különösen alkalmasak a szellemi élet örvendetesen fejlődő vidéki központjai. Á népműveléstudomány műhelyeinek létrehozása azonban aligha képzelhető el parancsszóra, rendeletek út­ján. De a jelenleginél ked­vezőbb helyzetet kétségkívül lehetne — sőt kellene! — te­remteni. A többi között az egymásról nemigen tudó ku­tatók elszigeteltségének meg­szüntetésével. Okos ösztönzők alkalmazásával: a népműve­lők anyagi és erkölcsi érde­keivel összhangba kellene hozni a tndomány eredmé­nyeinek alkalmazását. Ez,’ persze, elválaszthatatlan a jelenlegi — javarészt szok­ványos írásbeli jelentéseken és formális ellenőrzéseken alapuló — népművelési „mértékrendszer” megvál­toztatásától. Sokat segítheti ne. ha elsősorban a szom­szédos szocialista országok hasonló vizsgálatokat folyta­tó intézményeivel, tudósai­val szorosabb kapcsolatokat' alakítanánk ki. Mind a tu­dományos munkamegosztás, mind a tanasztalatok kicse­rélése. mind nedig az infor­mációcsere céljából.' p| »'*> ;• K. S. 1 Meglepetés a játszótéren Gyí te fakó, vasparipa! Kellemes meglepetés érte a napokban a szolnoki Csokonai és ősz utcában élő gyerekeket. Ha kimennek a játszótérre, nemcsak a hinták várják ókét, hanem „igazi” hintalovakon is lovagolhatnak- A játékokat hajlított vascsőből a Ganz-Villamoss ági Művek szolnoki hegesz­tett gépszerkezetek gyárának munkásai társadalmi mun­kában készítették. Az öt hintaló azonban, még csak a kez­det. A kerület tanácstagjával a gyár igazgatója abban ál­lapodott meg. hogy összesen 500 munkaórában készíte­nek majd a környékbeli gyerekeknek különböző játéko­kat a kis parkba. A Május 1 Ruhagyár dolgozói is kedveskednek a ki­csiknek: rövidesen egy pin*-pongasztal1 állítanak fel a téren­Új fórum: megyei mezőgazdasági népművelési szakbizottság — Októberben vetélkedősorozat kezdődik Kevesebb költséggel több hús

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom