Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Ara: 80 fillér XXII. évf. 81. sz. 1971. április 9., péntek. Jelentés a vállalati felügyelő bizottságok munkájáról — Rendelet SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUSOK Közalkalmazottak — az államtitok és a szolgálati titok védelmének ájabb szabályozására A Minisztertanács ülése Postások A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány munkaprogramot fogadott el azokról a központi állami fel­adatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatából, a kongresszu­son elhangzott referátumból és hozzászólásokból adódnak. A kormány felkérte a minisz­tereket és az országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy az elfogadott munka- programban szereplő felada­tok kidolgozásáról, a javas­latok benyújtásáról folyama­tosan gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irányí­tó munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány éven­te áttekinti a munkaprog­ramban szereplő feladatok végrehajtását Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—román gaz­dasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság XX. ülésszakáról, amelyet már­cius 29—31. között Buka­restben tartottak. A bizott­ság az országaink . közötti barátság és a kölcsönös ér­dekek alapján az együttmű­ködés további kiterjesztésé­ben állapodott meg a gép­ipar, a vegyipar, a kőolaj­ipar, az energiaipar, az épí­tő- és épitőanyagipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Ugyan­csak megállapodás született a termelési kooperációs és szakosítási kapcsolatok fej­lesztésére. A kormány a je­Cyümölcsprognózis — 1975-re A negyedik ötéves terv időszakában 17 000 hektárnyi gyümölcsöst telepítenek, eb­ből 14 000 hektárt nagyüze- mekberv Ennek ellenére a gyümölcsösök összes területe nem nő — 1975-beii is 170 00O hold körül lesz — mert sok helyen kell pótolni az elöre­gedett, kipusztulófélben levő fákat. Bár az utóbbi évek átlagos egymillió tonnás termésével szemben, 1975-re 1,7 millió tonnás termést irnyoztak elő, a fogyasztói igényeket a gaz­daságok még akkor sem tud­ják minden, tekintetben fe­dezni. Miután a nagy gyü­mölcstelepítések idején, a második ötéves tervben az al­ma és az őszibarack telepíté­séhez a gazdaságok ugyan­olyan állami támogatást kap­tak, mint a bogyósokhoz és a meggyhez, a gazdaságok előnyben részesítették a ke­vésbé kézi munkaigényes, géppel manipulálható és álta­lában, magasabb jövedelmet bzitosító almaféléket, a mál­na. az eper és a meggy ro­vására. A következő években termőre forduló gyümölcsö­sök is legalább fele arány­ban almát adnak majd, tehát az amúgy sem kedvező arány — amiben jelenleg 49 száza­lékot képvisel az alma — né­miképpen még tovább rom­lik. így nő majd a piacokon az alma és az őszibarack kí­nálat egyes gyümölcsfélékből pedig nem lesz elegendő, ami végső soron az árak alakulá­snál is lemerhető lesz. ha lentést és a tárgyalásokról készített jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tu­domásul vette, egyben utasí­totta az illetékes miniszte­reket, hogy gondoskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségek ' maradéktalan valóra váltásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizott­ságok munkájának értékelé­séről nyújtott be előterjesz­tést. A kormány megállapí­totta, hogy a felügyelő bi­zottságok működése is hoz­zájárult az irányítási és el­lenőrzési tevékenység javítá­sához. E hasznos munka tar­talmasabbá és eredménye­sebbé tétele érdekében a kormány rögzítette azokat az irányelveket, melyeket a felügyelő bizottságok műkö­désének továbbfejlesztése során az érdekelt miniszte­reknek és az országos ha­táskörű szervek vezetőinek figyelembe kell venniök. A külügyminiszter beszá­molt Tvan Basev, bolgár külügyminiszter március 22. és 26. között Magyarorszá­gon tett hivatalos látogatá­sáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A baráti lég­körben lefolytatott megbe­széléseken — amelyek a kétoldalú kapcsolatokon kí­vül felölelték a szocialista országok együttműködésével, a Varsói Szerződés erősíté­sével, a KGST országok gaz­dasági integrációjának to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nemzetközi problémákat is — a felek ál­láspontját az érintett kér­nem is olyan mértékben, mint az elmúlt években. Tudományos vizsgálatok Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai érdekes tudományos vizsgálatokat vé­geztek: felmérték az érvény­ben levő tantervek és tan­könyvek hatékonyságát. Ez­zel a témával több tanszék is foglalkozik, s közülük a di­daktikai is bekapcsolódott egy nagyszabású nemzetközi vizsgálatba. Ennek révén le­hetőség nyílik arra, hogy a magyamrszági tanulók tudá­sát összehasonlítsák hasonló­korú külföldi diákokéval. A felmérés azért hasznos külö­nösen, mert kiderül belőle, hogy az ismeret-mennyiség­ben milyen szerepe van a hi­vatalosan előírt tantervnek és az iskolán kívül szerzett ismereteknek. — Egy másik vizsgálatunkkal arra keres­sünk választ, hogy milyen mértékben fejleszti a diákok gondolkodását a biológia ta­nítása. E vizsgálatok végső célja: tapasztalatok gyűjté­se és perspektivikusan azok felhasználása egy új tantervi koncepció kidolgozásához Nagyjelentőségű az úgyne­vezett komplex matematikai kísérlet. Ez a matematika ok­tatás gyökeres tartalmi mód­szertani modernizálását je­lenti. Ebben a kísérletben már mintegy száz általános iskolai osztály tanulói vesz­nek részt a fővárosban és vi­déken. A szülők körében nagy rédeklődést váltott ki és mind népszerűbb az eaészna­désekben nézetazonosság jellemezte. A kormány meg­elégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgya­lások jelentősen hozzájárul­tak a két nép hagyományos, testvéri barátságának to­vábbi elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének jelentését a KGST országok­kal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről, tapasztalatai­ról és a további feladatok­ról. A beszámoló megálla­pítja: a tervegyeztetés ke­retében 1975-re. 1970-hez ké­pest mintegy 50 százalékos forgalomnövekedés várha­tó. A Szovjetunió kiemelke­dő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és energiahordozókkal való el­látottságunk, mind export- termékeink értékesítése szempontjából. A gépipari exportszállítá­sok egyeztetése — összhang­ban központi programjaink­kal — kedvezően befolyásol­ja fejlesztési elképzelésein­ket. A gépkivitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítás­technikai eszközök részará­nya. Komplett berendezé­sekből az 1971—1975. évek­re másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és könnyűipari termé­keink exportlehetőségei ked­vezően bővülnek. Az alap­(folytatás a 3. oldalon) pos iskola. Az ezzel kapcso­latos kísérlet néhány évvel ezelőtt egy iskolában kezdő­dött. Azóta már több buda­pesti kerületben és vidéki '■árosban is áttértek az egész­napos módszerre. Rendelet a vállalatok kategóriába sorolásáról A Magyar Közlöny 23. szá­ma közli a munkaügyi mi­niszter rendeletét a vállala­tok kategóriába sorolásáról. A rendelet egy, a közel­múltban megjelent jogsza­bályhoz kapcsolódik, amely­nek nyomán módosítják a munkások és alkalmazottak alapbér- és besorolási rend­szerét. A mostani intézkedés a vezető állásúak besorolását érinti. Az osztályvezetők és az en­nél magasabb beosztásúak besorolása továbbra is a vál­lalat nagyságától, vagyis a létszámtól, a termelési érték­től és az állóeszközök érté­kétől függ, a kategóriák szá­ma azonban eggyel csökken. Ugyanakkor a felsőbb kate­góriákba sorolás feltételei szigorúbbak lesznek, az eddi­ginél 30—50 százalékkal na­gyobb termelési érték esetén kerülhetnek a vezető állá­súak magasabb kategóriákba, így nagyobb lehetőség nyílik alapbérük differenciálására, a betöltött munkakör fontossá­ga, illetve a felelősség szerint. A korábbitól eltérően a jö­vőben nem a felügyeleti szerv sorolja kategóriákba a vállalatokat, hanem a közzé­tett feltételek alapján maguk Csütörtököm délelőtt 9 óra­kor. az Újvárosháza díszter­mében megnyílt a közalkal­mazottak szakszervezetének VII. kongreszusa. A kétna­pos tanácskozás megnyitó ülésén részt vett Óvári Miklós, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára, jelen volt a SZOT és az országos hatáskörű szervek több ve­zetője, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi ta­nácsok vb-elnökei, a társa­dalmi szervek képviselői. Dr. Prieszol Olga főtitkár ismertette a szakszervezet központi vezetőségének a leg­utóbbi kongresszus óta vég­zett munkáját. Megállapítot­ta, hogy az elmúlt négy esz­tendő a szakszervezetek, s benne a közalkalmazottak — mozgalmának megnöveke- riett szerepét, felelősségének és önállóságának fokozódá­sát tükrözi. Az új gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­se és kibontakoztatása, a tu­dományos és kulturális élet eredménvei, a hazánk viszo­nyait, jellemző szilárd törvé­nyesség, s mindezekkel együtt a ^ munkáshatalom további erősödése igényelte és felté­telezte az állami szervezet, tudományos és közműve­lődési intézmények, az igaz­ságszolgáltatás dolgozói­nak fontos helytállását, szé­leskörű társadalmi aktivi­tását. Mindez azt jelenti, hogv eredményes négy esztendőt tudhat maga mögött a ma­gyar közszolgálat. A beszámoló egyik köz­ponti témaként foglalkozott az állami élet fejlesztésével. Rámutatott arra, hogy a szocializmus teljes felépíté­sének feladatai társadal­munk fejlődésének mai sza­kaszában szükségszerűen " a vállalatok terjesztik elő be­sorolási javaslatukat, s ezt utólag bírálja el az illetékes minisztérium. Üj tehergépkocsi A győri Vagon- és Gép­gyárban új tehergépkocsi­típusokat dolgoztak ki és azo­kat a BNV-re is bemutatják. Elkészült és már csak a festésre vár, a nagy teherbí­rású gépjárműcsalád új tag.- ja, az 574—01-es típusú pót­kocsi. amelyet úgy alakítot­tak ki, hogy konténeres szál­lításra is alkalmas legyen. A gyártmányfejlesztés másik eredménye az a 230 lóerős Rába-MAN motorral ellátott tehergépkocsi, amelynek sze­relését rövidesen befejezik. Az új nagyteljesítményű jár­mű tengelytávolsága 4,8 mé­ter. teherbírása hét tonna, s egy könnyű szerkezetű pót­kocsi tartozik hozzá. A bajai múzeumról Megkezdték az egyik leg­nagyobb délvidéki régiségtár, a bajai Türr István múzeum felújítását, belső átrendezé­sét. A nemzetiségi vidék nép­rajzát reprezentáló tízéves kiállítást lebontották és he­lyébe új állandó kiállítást terveznek a legújabb szerze­mények, felhasználásával. Az új kiállítás egyik érdekessé­ge lesz a népviseleti terem, amelynek anyagát Bácska et­nikai csoportjának megfele­lően rendezik be, valamint a régészeti részleg. megkövetelik az állami élet, a szocialista demokrácia fej­lesztését. Ennek megvalósítá­sát a szakszervezetnek min­den lehetséges módon és eszközzel elő kell segítenie. A beszámoló foglalkozott a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeivel, s ez­zel összefüggésben említést tett az államigazgatási mun­ka egyszerűbb és gyorsabb intézését szolgáló korszerű ügyviteli gépek, s eljárási módok alkalmazásáról- Ja- vasolta a lakossággal legköz­vetlenebb kapcsolatban álló szervek ellátását kisgépek­kel. indítványozta egy hosz- szabb távra szóló, átfogó gé­pesítési program kidolgozá­sát. * Csütörtökön reggel a szakszervezetek székházában megkezdődött a postások szakszervezetének IX. kong­resszusa. A tanácskozáson megjelent Katona István, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának ve­zetője, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somoskői Gá­bor SZOT-titkár és Horn Dezső közlekedés és posta­ügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója. A központi vezetőség írá­sos — a szakszervezet elmúlt négy évi tevékenységét érté­kelő — jelentését Besenyei Miklós főtitkár szóban ki­egészítette a következő idő­szak tennivalóival. Megálla­pította többek között, hogy a posta kedvező eredményei mellett 'romlott a forgalmi szolgáltatások minősége. A szakszervezet álláspontja, hogy központi kérdésnek kell tekinteni a lakosság jobb kiszolgálását. A megbízható, pontos munka, a végrehajtó szolgálat helyzetének köny- nvitése érdekében a terv­időszakban a forgalmi szol­gáltatások fejlesztésére meg. felelő összeget kell fordítani. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló vég­rehajtó szolgálatban kell fel­használni á létszámfejleszté­si lehetőségeket is. Tegnap délelőtt Szolnokon, a tsz területi szövetség szék­hazában, a Magyar Agrártu. dományi Egyesület megyei vezetőségének meghívására agrárgazdasági szakemberek tanácskoztak, azzal a céllal, hogy megalakítsák saiát szakosztályukat. Dr. Kurucz, Gyula kandidátus, a MAE megyei elnöke így indokolta a szakosztály megalakulásá­nak szükségességét: — Az agrártudományi egyesület a megye mező- gazdasági szakembereinek nagy többségét tömöríti. Az úi szakosztály létrehozásával ezt bővíteni akarjuk. A nagy­üzemekben megnövekedett az agrárgazdasági munka jelentősége. A szakosztály most vitafórumot, tovább­képzési lehetőséget teremt az agrárgazdasági szakem­berek részére. Ezután Bereczki Lajos, a tsz szövetség titkára az elő­készítő bizottság nevében előterjesztette a szakosztály idei programját, melyet a résztvevők egyhangúlag el­fogadtak. A program érde­kes előadásokat ígér. így például- a jövedelmezőség növekedésének lehetőségei a Véget ért az ötéves terv vitája Eszterházy árnyékában Garahalmától Szentimréig Szivárvány est Kisújszálláson és Jászkiséren Falusi pénzintézetek Öröm és gond a birkózó Tisza Kupa A pályázatok eredményei Jubilál a Vegyes Ktsz Jászalsószentgyörgyön Üzlet az üzembeü Sóját boltot nyit Szolnokon a Tisza Bútorgyár A Tisza. Bútoripari Válla­lat szolnoki üzemének veze­tői kitalálták a vevők kí­vánságát, amikor elhatároz­ták, hogy a gyár területen bútorüzletet nyitnak. A por­ta épületében eddig kerék­pármegőrzőnek használ!., nagy üvegfalú helyiséget alakították át üzletté. A kő­műves és szerelőmunkákra, valamint a berendezésre százezer forintot költöttek, A. műszaki átadás április 15- érr lesz, május 3-ától pedig már várják a vásárlókat. A boltban nemcsak a hely­beli üzem, hanem a bútor­ipari vállalat összes egységé­nek termékeit, tehát konyha és irodabútorokat, lakberen­dezési tárgyakat, is árusíta­nak majd. A sorozatban gyártott bútorokon kívül pe- Iig piackutató jelleggel a tan- és kísérleti műhelyben készített egyedi termékek közül is válogathatnak a vá­sárlók­mezőgazdaságban; a külföl­di, az amerikai mezőgazda­ság magyar szemmel; a me­zőgazdasági termékek for­galmazása; a gazdasági együttműködés a nagyüze­mek között; a szakosított ál­lattenyésztői telepek ökonó­miai problémái. Ezenkívül több tapasztalatcserét ter- v- mek a fejlettebb nagy­üzemekben az agrárgazda­sági szakosztály tagjai ré­szére. A tanácskozás kimondotta a szakosztály meealakítását, s megválasztotta hattagú ve­zetőségét. melynek elnöke Bereczki Lajos lett. A tanácskozáson dr. Si in­ka István, a TOT titkára tartott naev érdeklődéssel kisért előadás; A gazdasági szabályozó rendszer érvénye­sülése o mezőgazdasági nagy­üzemekben cimmel Az elő­adó az előre megküldött kér­dések alapién részletesen elemezte a jövedelem és a iövedelemnövekménvadó ha­tását. a tőkekoncentráció szerenét. a feileszt°sben el­maradott körzetek lövőiét és az áraránvnt-at. \ tanácsko­záson e kérdések kaocsán széleskörű vita bontakozott tri. — HÍREK ~ TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Megalakult a MAE agrárgazdasági szakosztálya Program készült a továbbképzésre, tapasztalatcserékre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom