Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
1971. április 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A színész Uaíász Kötött a divat Vannak színészek, akikről már a pálya kezdetén az első sikerek-tapsok közepette sajnálkozva és fejcsóválva állapítja meg a bennfentesek tábora: nincs perspektívájuk. Hamar kinövik a figurájukat; néhány, igen gyorsan elröppenő év után már nem játszhatják el azokat a szerepeket, nem formálhatják meg azokat a hősöket, amelyeknek színpadra állítására alkatuk, egész lényük predesztinálja őket. Halász László is ilyen típus. Naturbursch, vagy inkább férfi-naiva. De szerencsére nem csak ez. Színész. És mint minden igazi művész, 5 is fittyet hány azoknak a jóslatoknak, amelyeket alkatának előlegeztek. Ahelyett, hogy kinőne-kikopna szerepköréből, egyre újabb és újabb területeket hódít meg művészetének, egyre jelentősebb egyéniséggé nő a színpadon. A hangja. Ván valami a beszédében, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy negatív figurát bízzanak rá. Nem tiszta ez a hang, nem ércesen csengő, inkább valamilyen tájszólás visszfényeként őriz magában valamiféle sajátos ízt, különös zamatot: az egyszerű, a természetes, az őszinte szavak szólalhatnak meg így. Az évad elején bemutatott szovjet darab, A delfin hátán egyik epizódjában, csak a hangjával képes volt a váróterem padján olvasgató matróz egész egyéniségét, sőt, egész életútját elénk idézni. Szinte még semmit sem mondott ez a matróz, már megszerettük, már odafigyeltünk rá, mert a színész az elmondandó szavaknak, okos általánosságoknak és szívből jövő közhelyeknek is előlegezte az emberi és művészi hitelt. amelyeket a teljes hosszúságú kellék feltételezése mellett talált ki a rendező. Hibátlanul. A söprűnyél valósággal megnőtt a kezében. Okozhat- e problémát egy olyan színésznek, aki pusztán játékával képes egy kellékről is elhitetni, hogy kétszer akkora, az átlagosnál nagyobbnak láttatni saját füleit..? A Csongor és Tünde Balgájaként a maszkmester ha- i ^talmas füleket ragasztott rá. Kézenfekvő eszköze ez a jellemzésnek. De a nézőtéren ülve, hallgatva a Halász László teremtette Balga mondatait úgy tűnt — felesleges. A színész a szavak, a hangok mágiájával is el tudta volna érni a hatást; hangsúlyai, ízes-zamatos szóformálása hatására a nézők, szemében külső segítség nélkül js megnövesztette volna a füleket. A Fehér akácok című Dunajevszkij-operett egyik előadásán eltört a kezében annak a söprűnek a nyele, amellyel végig kellett játszania az egész jelenetet. Halász László először eljátszotta sajnálkozását, bánatát a partvis eltűrése felett, úgy, hogy a nézők egy pillanatig sem gyaníthatták, hogy ez a kis intermezzo nem tartozik bele az előadásba. Utána pedig a törött nyéllel eljátszotta mindazokat a játékos ötleteket, A mozgása. A Fiúk, Iá nyok, kutyák c. darab rendőrfelügyelője attól lett élettel teli, mulatságos figura Halász László megformálásában, hogy a színész képes volt egy jellem minden fonákságát, minden, tulajdonképpen egyáltalán nem rokonszenves vonását akroba- tikusan groteszk mozdulatokba sűríteni. Olyan mozdulatokba, amelyek egyszerre leleplezik és nevetségessé teszik a figurát, de valahogy rokonszenvessé is: nem lehet rá haragudni. Azokban a lépésekben, amelyekkel ez a rendőrfőnök végigment a színpadon, abban a hirtelen mozdulatban, ahogy felhúzta magát a gyűrűhintára, és produkálta magát, benne volt az alkoholba pácolódott ember magamutogató kakaskodása, és fölényeskedése mellett valóságos fölénye is: a játék, a macska—egér játék a fiúkkal, akiknek látszólag hisz, hogy azután minél váratlanabbá diadalmaskodhassék. Bár hangjával, mozdulataival tökéletesen bánik, nem énekes—táncos színész. Nem érzi, nem is érezheti magát otthon az operettek és zenés vígjátékok világában, hiszen sem énekhangja, sem tánctudása nem versenyezhet e műfaj igazi mestereivel. Mégis, az operettszínpadon is, a Mágnás Miska, vagy a Fehér akácok előadásában is megérdemelten aratott emlékezetes sikert Játékával kárpótol az énekes, a táncos esetleges hibáiért. Mert színész. Igazi színész. Csik István 1972 divatját láthatták az újságírók a HODIKÖT termékbemutatóval színesített szerdai sajtótájékoztatóján, a Fészek Klubban. Hogy a kétévtizedes múltra visszatekintő hódmezővá- «árhelvi divat kötö'tá'ugyár- han jelenleg négyezren dolgoznak é« 1970 ben 500 millió forintos t-rmelés>‘ értéket állítottak elő. Telephelyein — Hódmezővásárhelyen kívül Csongrádon. Makón. Békéssé msonon és Csorváson — összesen 5f>0 rendeli téczült. amelyekből 120 belföldre a többi pedig exnnrtra kerül. Ügy tervezik, hogy 1975-ig a jelenlegi termelést 34 százalékkal növelik. Ennek érdekében 288 millió forintot ruháznak be.. Egyre nagyobb mennyiség, ben használják fel a kiváló minősítésű, márkázott, külföldi szintetikus alapanyagokat. 1971 őszére tervezik azt a divatbemutatót, amelyen felvonultatják a legkorszerűbb termékeket, jól mosható, gyorsan száradó, forma- és színtartó, lágyan omló, vasalá"t nem igénylő kötött ruházati cikkeket. / Uj székhazat kap a Győr megyei tanács Gvő- kö7uon<nhan épül a 700 éves város legnagyobb Iro-’aé-üWe. A fü-eönyfa’ rend. szerű kettős énül “then a M-gyef Tanács és a Vízügyi igazgatóság kap majd helvet Az é"iPet előít földaia'ti avt^na-kírozőt is építenek, száz génkoc«? részére. Az épület átadását 1971 júniusára tervezik. (MTI foto — KS) Ellenség az alkohol Tegnap délelőtt a megyei főügyészségen tartott bűnüldözési operatív értekezleten az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények szerepeltek témaként. A tanácskozáson terítékre kerültek a garázdaságok okai, az erőszakos cselekmények indítékai, és szinte oldalakat töltene meg az a sok-sok javaslat, elemző értékelések, amelyek a délelőtt folyamán elhangzottak. Dr. Farkas Sándor, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője elmondta, hogy az erőszakos cselekmények számának emelkedése nem „nemzeti _ specialitásunk”. Egy világjelenség hullámai érték el hazánkat és bár az elmúlt évben megyénkben háromszáztizennyolc erő- szakoskodót kellett elítélni, nem biztos, hogy ezzel tetőzött a „bűnár”. A garázdaságok okairól A garázdák megfékezésére mozgósítani kell az eddigi békés szemlélődőket — mondta a főügyész — ehhez azonban feltétlenül biztosítani kell a beavatkozók védelmét. Ha egy kissé erőteljesebb a beavatkozás, emiatt ne a rendcsinálásban segédkező kerüljön bajba. Váczi Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára szintén a lakosság bevonását sürgette a jelzésbe és megelőzésbe. Véleménye szerint a tanácstagok sokat tehetnek azért, hogy a körzetükben rend legyen. Ismerik szomszédaikat, az utcák megrögzött rendbontóit, Így a rendőrség segítségével megelőzhetik az erőszakos cselekményeket. Az önkéntes rendőrök kiválogatása révén is minél nagyobb területet hálózzanak be a közbiztonság szervei. Aztán az Ifjú Gárda tagjai is jobban ügyeljenek a fiatal rendzavarókra. Az erőszakos cselekmények 70 százalékát ital hatása alatt követik el, így a vendéglátóiparban dolgozók felelősségét sem lehet eléggé hangsúlyozni — mondta Váczi Sándor. Az alkoholizmus elleni fellépéssel szinte valamennyi hozzászóló foglalkozott. Fodor Mihály megyei tanácsi vb-elnök, az alkohol túlzott reklámozását helytelenítette. M. Szabó István ezredes, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság vezetője szerint is az alkoholellenes propaganda szinte teljesen el- vész az italok reklámozásában. Dr. Kuhnyár László érdekes statisztika tükrében elemezte az erőszakos bűncselekmények okait. Ezek elkövetőinek 92 százaléka 40 év alatti és sajnálatos, hogy minden ötödik elítélt 18 éven aluli. Érdemes megvizsgálni a műveltségi szintet is, az elmúlt évben 6 érettségizett és mindössze egy főiskolát végzett garázda állt a bíróság előtt. A nők 4 százalékos aránnyal képviseltetik magukat ebben a szomorú statisztikában. Dr. Iglói József megyei főügyész a tanácskozás végén ismertette azokat a javaslatokat, amelyek a közrend és a közbiztonság állapotának javítását vannak hivatva szolgákul. Jókai Mór túrkevei vendége Vasutas újítók A vasutak újító mozgalmának helyzetéről ég bővítéséről tanácskoztak szerdán az Országos Találmányi Hivatal és a MÁV szakemberei. legiobb újítói és a vas- utas sz' Szervezet képvise. lői. Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgató helyettese előadói beszédében elmondotta, hogv a vasútnál az 1960-as évek eleiéhez kénest az elmúlt öt évben visszaesett a2 úiítói tevékenység. Illetve csökkentek eredményei. Az 1988-os 7008-cal szemben, tavaly csak 4S29 újítást nvúi- tottak be. Ennek többek közt az az oka, hogv 1967 végén szűkítették az újítás fogalmát. addig uevanis az ügyviteli iavaslatokat is újításként keze’ték. most csupán a műszaki és üzemszervezési javaslatok minősíthetők anA harmadik ötéves tervben a mintegy 6 000 vasutas újító 27 603 újítási javaslatot nyújtott be, ebből 9697-et elfogadtak és 8362-t már meg is valósítottak. Ezek és az Országom Találmányi Hivatal által elfogadott öt szolgálati találmány 245 millió forint évi megtakarítást eredményez. A MÁV például 1,2 mill’ó forintot takarít meg azzal, hogy a vasúti személv. kocsikat vi'lamosfűtési hőfokszabályozóval szerelték flel. Ugvancsak sokat. 2,4 millió forintot takarítottak meg a táwál a szaros telefonhálózat kiépítésével. A hálhat lehetővé teszi, hogy például egv sonroTii vasutas közvetlenül be^zélboRqo^ egv zéb„nv;val. A talA’nrt^pvo*'Irözfll n WR1.W 10 —Ülté fo-intot falrnrít meg az a műsz-lr? rnovMrléR pna—Ív lehetővé te^zi p dermedt olajak feloldását és átfejtését, Tűrkeve neves szülötteinek sorában tartjuk számon a regényíró Kupé Árpádot, a korai munkásmozgalom egyik emlékezetes alakját. Szülővárosából kiinduló változatos élete során, mint Vándorló asztaloslegény vetődött fel a 70-es évek közepén Budapestre, ahol rövidesen bekapcsolódott az akkortájt lendületbe jött munkásmozgalom szervező munkájába. Nevét a Népszava megindításával és az első asztalossztrájk megszervezésével kapcsolatban örökítette meg a munkás- mozgalom története. Afc irodalom iránti élénk érdeklődése már kora ifjúságában felébresztette írói készségét. Első versei a munkáslapokban láttak nap- világqt, ugyanott, ahol figyelmet ébresztő munkás- védelmi cikkéi is sorra megjelentek. A 80-as évek elején el kellett hagynia Budapestet és hazatelepült szülővárosába, ahol mint asztalosmesternek, később, mint megyei útbiz- tosnak egymás után jelennek meg novellái, regényei. Neve lassanként ismertté vált az irodalmi körökben is, és ismeretséget kötött számos kimagasló egyéniséggel: Eötvös Károllyal. Tóth Bélával. Hermann Ottóval. De bizalmas baráti viszonyba került a század utolsó évtizedében magával Jókai Mórral is. Kupa Árpádnak a szinte hihetetlen bizalmas kapcsolatát a nagy magyar regényíróval megmagyarázni nem tudjuk, csak tudomásul vesszük. Néhány évvel ezelőtt érdekes adat került tudomásomra, amikor Szolnokon élő idős nagybátyámat betegágyán meglátogattam. A 90. évéhez közeledő öreg festő, ifjú korában jó barátja volt Kupa Árpádnak, megfestette az arcképét is. Szerettem volna néhány adatot megtudni Kupáról. A családtagok nem sok reménnyel biztattak, hogy a már szinte agonizáló aggastyánt szóra tudom bírni. De amikor Kupának nevét megemlítettem előtte, mintha mosolyra derült volna arca és kevés unszolás után lányának biztatására halkan, vontatottan elmesélte érdekes találkozását Jókaival. Mint fiatal festő nemrégen került haza akkoriban Münchenből. ahol Hollósi Simon tanítványa volt. Budapesten az iparrajziskolá- ban kapott állást. Egyszer betoppant hozzá Túrkevéról Kupa Árpád azzal a különös kéréssel, hogy kísérje el őt Jókaihoz. Ugyanis az öreg Jókai meghívta őt svábhegyi villáiéba szüreti vacsorára. Ö még sohasem forgolódott olvan előkelő társaságban, amilver. ott lesz a vacsorán, azt sem tudla mit. hogv an tegven. Jő lenne, ha ilyen vllágot-látott ember kísérné el oda. Nagybátyám szabadkozott; hogyan jön ő ahhoz, hogy hívatlanul menjen ilyen előkelő helyre? Hosszas rábeszélés után végül is rálett és valóban elkísérte Kupa Árpádot a svábhegyi Jókai- villába. Becsengetésükre maga az öreg Jókai nyitott ajtót Meglátva Kupát felvidult arccal fogadta. — Isten hozott. Árpád öcsém, örülök, hogy eljöttél! Hát ez a fiatalember kicsoda? — kérdezte az öreg író. — Fiatal festő barátom, aki most jött haza Münchenből. Bocsánatot kérek, hogy elhoztam magammal hívatlanul — mentegetőzött Kupa. — Nem tesz semmit — felelte Jókai. — Elfér a többi közt. A villa kertjében díszesen megterített asztalnál már ott ültek a vendégek: a tudományos és művészi világ kimagasló egyéniségei. A házigazda bemutatta a két fiatalembert a társaságnak. A fiatalok megilletődve foglaltak helyet az asztalnál. A vacsora alatti elfogódottságuk mindinkább feloldódott, különösen amikor borozgatás közben a társaság hangulata emelkedni kezdett. Nemsokára vidám nótázásuk hangja törte meg a svábhegyi kertek csendjét, . . .. ____„ E gymás után kerültek sopra a nóták, népdalok, amelyek között a legnagyobb tetszést a Kupa által kezdeményezett túrkevei nóta aratta: „A túrkevei leányok, cina• cin-cin. Azért olyan soványok, Elmentek a huszárok, rína, cin-cin.” Az egész társaság rögtön átvette ezt a bizonyára fülbemászó dalt és ezt dalolta sokáig. Az idő előre haladt és az öreg Jókai engedelmet kérve a társaságtól, gyenge egészségére és orvosai tanácsára hivatkozva felkelt az asztaltól, bement a villába lepihenni. Kérte azonban a társaságot, hogy csak maradjanak nyugodtan, mulassanak tovább, míg ő visszajön, csak egy kicsit pihenni kell neki. A társaság valóban jó hangulatban danolá- szott tovább szinte kivilágos kivirradtig. Már derengeni kezdett Pest felől, amikor nvílott a villa ajtaja és ki- léoett rajta mosol vgó arccal Jókai Jobb kezének mutatóujját füle mellett billegetve dúdolta a dalt: ,A túrkevei leámjok, rína. cin-cin..." —• Amint bevallotta, éjjel sokáig ez járt az eszében és ezzel a dallal ébredt. így fejezte be visszaemlékezését öreg nagvbátvám, akinek arcáról ezzel el is tűntek örökre a derűs vonalak szótlanul befordult a fal felé Harmadnapra emlékeivel együtt ő maga is a sírba szállt ^ Zm,. U. P*° GySíify Irikjftti "
