Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 21. 1MERROZMOSZ—4 Reklám A spanyolországi Alba- cente pályaudvarának köze­lében kisiklott egy személy- vonat. Szerencsére egyik utasnak sem, történt baja. Elképzelhető azonban, mi­lyen bosszúsak voltak a vasúti hatóságok: a szeren­csétlenül járt szerelvény kü­lönvonat volt. Azzal a fel­adattal indították útnak, hogy reklámot csináljon a vasúti közlekedés megbízha­tóságának és biztonságának. Film Rosa Luxemburgról Jules Dassin amerikai ren­dező megszerezte a megfil­mesítés jogát egy Rosa Lu­xemburg életéről készülő filmhez. Az életrajzi film alapjául J. P. Nettel könyve szolgál. A címszerepet Me­lina Mercouri, Dassin fele­sége játssza. A szocialista országok tudományos együttműködési programja keretében a Szovjetunió­ban föld körüli pályára juttatják 'az „Interkozmosz—1” elnevezésű mesterséges bolygót. A képen: utolsó vizsgálat a fellövés előtt. Eredeti készülék „Idvezlégy én fejedelmem!44 Magyar reneszánsz est Szolnokon Zsúfolásig megtelt hétfőn este a szolnoki városi ta­nács díszterme az irodalmi szabadegyetem első előadá­sára. A magyar költészet száza­dai sorozat keretében Kom- lovszki Tibor irodalomtörté­nész vezette be az „Idvez légy én fejedelmem” címet viselő reneszánsz estet. A neves irodalomtörténész — minden túlmagyarázás mellőzésével — nagyszerűen érzékeltette a magyar rene­szánszbéli költők — elsősor­ban Janus Pannonius és Ba­lassi Bálint — gondolat- és hangvétel különbségeit. Az orvosi gyakorlatban nem ritka eset, hogy meg­szűnik a beteg tüdejének működése. Ennek különböző okai lehetnék: baleset, vagy valamilyen patológiai folya­mat következményei. Ezek az esetek gyakran tragiku­san végződnek. A bukaresti baleseti kórház orvosainak Kopal, a manchesteri egyetem csillagásza nemré­giben felfedezte, hogy 5000 fényévnyire tőlünk, éppen most alakul ki egy új nap­rendszer. Köpal professzor a Bringhtonban megrendezett egy csoportja tanulmányozta e jelenség elhárításának le­hetőségeit, mesterséges lég­zésre szolgáló eredeti készü­léket szerkesztett. Ez a készülék automatiku­san változtatja a légzés üte­mét és mélységét a beteg ru­galmasságától és vitálkapa- citásától függően. Nemzetközi Csillagászati Kongresszuson kifejtette, el­ső ízben fordul elő, hogy egy, a miénkhez hasonló naprendszer létrejöttét nyo­mon követhessék a tudósok. Új naprendszert fedeztek fel Maffia és heroin Raymond Marcellin fran­cia belügyminiszter augusz­tus végén, az Egyesült Ál­lamokból való hazatérése után kijelentette, hogy az amerikai kábítószerélvezők évente két milliárd frankot adnak ki heroinra. A kábí­tószer szállításáról és eladá­sáról főleg a maffia gondos­kodik; ez a maffiának éven­te kereken 115 millió frankot jövedelmez. Felhívás Félhívuk a lakosság fi­gyelmét, hogy a Gárdonyi Géza úton lefektetett Peli­kán szálló távkábelét folyó hó 18-án feszültség alá he­lyeztük. Szolnok m. ÄEV Nemzetközi ex libris kongresszus Budapesten Kutatásainak eredménye­ként bizonyította, hogy a „Pataki Névtelen” — mun­kájának vélt Eurialusnak és Lucretiának szép históriája Balassi Bálint műve. Az est előadóművészei a magyar reneszánsz fényéhez méltóan szerepeltek. Surá- nyi Ibolya a nyelvi és gon­dolati egységek szép kibon­tásával remekelt, Csengery Adriaenne nagyszerűen elő­adott énekszámaival tovább fokozta az est igazi rene­szánsz hangulatát. Kecskés Andrást lantművészete nem­csak a kíséretre, de önálló számok előadására is méltán jogosítja. Stadler Vilmos (blockflőte) kiválóan betöl­tötte nehéz feladatát. Összegezve: remekül si­került ez az irodalmi est, nagyszerűen kapcsolódott a középiskolai oktatás anyagá­hoz, új ismereteket és művé­szi élményt nyújtott a kö­zönségnek. Érdeklődéssel várjuk a so­rozat következő előadásait. A program szép ígéret: de­cemberben a magyar ba­rokkról lesz előadás és mű­sor, januárban a felvilágoso­dás költészete, életérzése kö­vetkezik a sorozatban, majd februárban a romantika, márciusban pedig a „népi triász” — Petőfi, Arany, Tompa — és kora kerül be­mutatásra. A rendezőszervek — a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár, a Ságvári Endre művelődési központ, a Szol­nok megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya és a Szol­nok városi tanács vb műve­lődésügyi osztálya — törek­vése, hogy a magyar történet kulcsszázadain keresztül mu­tassák be kultúrtörténetün­ket, igen szerencsésnek, von­zónak és hatásosnak mutat­kozik. ' =Tl — Az ex librist, a könyv tu­lajdonosának nevét megörö­kítő kisgrafikát már a könyvnyomtatás feltalálása utáni közvetlen időkből is­merjük; gyűjteni azonban tulajdonképpen csak a múlt század végén kezdték rend­szeresen. Az ex librisek és gyűjtői -száma állandóan nőtt, de a különböző orszá­gok gyűjtői és művészei közt csak ritkán került sor sze­mélyes találkozásokra. Az elszigeteltségen segített az ex libris gyűjtők kongresz- szusainak a rendszeresítése. A kongresszus megrende­zésének gondolatát dr. Gian­ni Mantero olasz építész ve­tette fel. Javaslata kedvező visszhangra talált. Legelőször az osztrák . gyűjtők jelent­keztek, s ők dolgozták ki Manteroval együtt a rendez­vény programját. Az 1953- ban, Kufsteinben megrende­zett I. Nemzetközi Ex Libris Kongresszuson hét országból 63 gyűjtő és művész vett részt. Szocialista ország el­sőízben 1961-ben kapott meg­bízatást a — VII. — kong­resszus megrendezésére. En­nek Lipcse, a német könyv­művészet egyik centruma adott otthont, ahol már a magyar gyűjtők is képvisel­tették magukat. A X., krak­kói találkozón határozták el, hogy azontúl két évenként rendeznek kongresszust, fel­váltva a szocialista és kapi­talista országokban. 1966- ban, Hamburgban a magya­rok grafikai mappája — akárcsak Krakkóban — osztatlan elismerést aratott. A következő rendezvény színhelye szocialista ország lett volna, a világ nagy gyűjtői azonban úgy döntöt­tek, hogy a kongresszust, dr. Gianni Mantero előrehala­dott korára való tekintettel lakóhelyén, Comoban ren­dezik meg. Ez volt mindez­ideig a legsikeresebb: 17 or­szágból 260 művész és gyűj­tő sereglett össze, közöttük 12 magyar. Ekkor bíztak meg bennünket, a következő, XIII. kongresszus megrende­zésével, amelyre november 5—8. között kerül sor. Elő­készítése nagy feladatot rótt a Kisgrafika Barátok Köré­re, amelynek tagjait a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Kultúrkapcso- latok Intézete, s egyéb szer­vek hathatós anyagi- és er­kölcsi támogatásban részesí­tette. Az egyesület három nemzetközi ex libris pályá­zatot hirdetett Bartók Béla. Budapest és szőlős-boros té­makörből. A rendezvények közül kiválik a nemzetközi ex libris kiállítás az Ernst Múzeumban és régi magyar ex librisek bemutatója a Nemzeti Múzeumban. Két kiadvány (Magyar grafikai mappa 37 művész metszetei­vel és egy nemzetközi, több­nyelvű ex libris évkönyv) teszi majd emlékezetessé a budapesti kongresszust. GALAMBOS FERENC KÉPERNYŐJE A televízió úgylátszik fel­ismerte. hogy milyen nagy­szerű lehetőségek rejlenek a nemzeti múlt értékeinek mélyebb rétegeinek feltárá­sában. Olyan művek műsor­ra tűzésében, amelyek a tő­lünk talán már feledésnyi- re távolodott korokat hoz­zák vissza emlékezetünkbe; akár úgy, hogy egy-egy pél­damutató egyéniség fényé­ben villan fel a kor, akár pe­dig, hogy a kor valóságának megidézéséből lép elénk a kor embere. Az utóbbira pél­da volt az aradi vértanúk idézése, az előbbire vasárnap este láthattunk példát. Szé­pet, felemelőt és maradan­dót. Az Eklézsia-megköveté­se, ha volna ilyen, a hét leg­rangosabb produkciója címet érdemelné. Németh László történelmi drámájának televíziós válto­zata ihletett módon közelítet­te meg a dráma művészi- emberi konfliktusát. Nagy­szerűen állította elénk, hogy mit és mennyit kellett a mű­veltség harcosának kiállnia és megélnie, hogy kora ki­csinyességével megbirkózzék, s végleg le ne mondjon vállalt küldetéséről, a saját hazájá­ban való harcos műveltség­terjesztésről a művészi ti­pográfus eszközeivel. Lehe­tett volna külhonban euró­pai híresség — (így is az lett); csábíthatta volna a gazdagság, hisz munkájáért „néha targoncával tolták a pénzt szállására” az előkelő megrendelők, mégis a hazai érvényesülés nehezebb ke­nyerét választotta. S áldoza­táért mi volt itthon a hála? Alattomos áskálódás, irigy­kedés a papok részéről, rá­galmazás s az anyagi gon­dok. Igaza volt Siklós Olga dra­maturgnak, hogy az eredeti drámában nem szereplő ek­lézsia-megkövetést, éppen abból az alapállásból, hogy Tótfalusi Kis Miklós tragé­diájának súlyát növelje, be­iktatta a drámai cselekmé­nyek folyamába. A látvány- nyá vált megaláztatás szív­szorongató együttérzésben olvadt fel bennünk. A kivá­ló betűmetszőt megalázták, de megtörni nem tudták. Emberi méltóságán esett sé­relme, s a munkáját ért gáncsoskodások ellenére nem mond le mégsem a harcról. De miért? „Hogy mind gyer­mekek, asszoni állatok, vá­rosiak. falusi parasztok etc. olvasni tudnának.” — Saját szavai. A Horváth Sándor kitűnő, mélyen emberi megformálá­sában elibénk állított mű­vész-tipográfus sorsában, — szenvedélyes harcának fü­zeiben mi nézők is tisztul­hattunk. Dicsérhetnénk egyébként az átdolgozás for­mai biztonságát, a színészi játék megelevenítő erejét, de ami ezt a bemutatót igazán emlékezetessé tette, mégis csak igaz, emberi mondan­dója: gondolati tartalma. És a felfedezés nagyszerűsége, hogy a 17. század egyik leg­érdekesebb egyéniségét, nem­ELŐTT zeti kultúránk egy szenvedé­lyes élharcosát ismerhettük meg. Az elmúlt héten egy má­sik példát is láthattunk a töretlen életakaratra; egy mai, tszben dolgozó író-pa- rasztasszony példáját. Aki, mert azt szeretné, hogy jobb legyen a világ, s hogy az em­berek békességben éljenek, este tollat vesz kezébe a ka­pa után, s rójja a sorokat, írja faluja krónikáját. Em­beri sorsokról szól, munka­társait ábrázolja. Ahogyan a róla készült dokumentum­filmben nézzük, s egyszerű, de mindig lényegre törő mondatait halljuk, a csodál­kozással vegyes kíváncsiság gyötör: hogy bírja energiá­val? Az írást és az életet, egyszerre így, ilyen körülmé­nyek között. B. Megyeri Gab­riella, a rendező dicséretére legyen mondva, nem ható­dott meg a ritkaságszámba menő esettől, hogy egy pa­rasztasszony regényt ír, nem is egyet, többet is; mértéktartó tisztelettel és a valóságnak kijáró hűséggel bemutatta a verseei krónikásasszonyt. Fe­je fölé nem vont hamis gló­riát. de éppen így vált doku­mentumfilmje az emberi ér­tékek propagátorává. Röviden Nem szurkoltam különö­sebben, hogy az a bizonyos gyilkos a 21-ben lakik-e vagy se, a kissé ásatag fran­cia krimi — 1942-től maradt ránk — hidegen hagyott. — Mint az is, hogy ezúttal a fekete nyíl hol áll meg. Még azon sem borzadtam meg, mikor ezt a bizonyos nyilat egyik katona testéből erő­szakkal kihúzták, a sebesült fájdalmas nyögései közepette. Tucatfilmek, időtöltő műso­rok. A Tovaris P bemutatását tartalmi értékein túl kultúr­történeti érdekessége is in­dokolta. Ez volt tehát az el­ső film, amelvet a felszaba­dult fővárosban vetítettek. 1943-ban készült; némely elemében, ábrázolásmódiá­ban rá is ismerhettünk szü­letése ideiének néhány esz­tétikai sajátosságára. A televíziós tanácsadás. Kállai István vidám műsora ezúttal a fiatalok pálvakez- dési nehézségeiről frissebb, életszerűbb és szórakozta­tóbb volt az előző adások­nál. Feleki Kamill figurája, a fiatalok beilleszkedésének megkönnvítéoéért kétségbe­esetten küzdő művezető — telitalálat. Még mindig apróbb szep- lők csúfítiák a barkochba- iáték arcát: háziasszonvi fe- ledékenvség, azután zsűribe- li akadékoskodás Szerencsé­re a játékosokat nem zavarta mindez: ketten bravúrosan végigjátszottak és nvertek. Talán csak Maiina -Jánost za­varta meg a váratlan időza­var. Ö viszont csattanós kár­pótlást. kapott — természet­ben. S ha a vége jó. minden jó; a Kicsoda-Micsoda máso­dik játéka is is jól végződött. V. M. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres festő-mázoló, üveges, parkettás szakmunkásokat és betanított segédmunkásokat. Magas kereseti lehetőséggel! Minden szombat szabadi Jelentkezni lehet: Szolnok megye! Állami Építőipart Vállalat Szolnok, Ady E. n. 1172a. — Munkaügyi osztály. Josef Ssuszkewicz lengyel művész fámétszetű ex librise

Next

/
Oldalképek
Tartalom