Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

1969. május 18. SZOLNOK MEGYEI NEPLAl' u Hajzpedogőg usok Kik pénzelik az újnácikat? vidéken«,, Látegaiós P„ Sebők Margitnál és Pogány Józsefnél Pogány József ; NŐI PEJ szól, hogy az Országos Pe­dagógus Kiállításon mindket­ten kiállítanak. A Pogány házaspár ugyan­azt az utat járja, amelyet azok a vidéki rajzpedagógu­sok, akik művészi munkára hivatottak, de igen nehéz körülmények között próbál­ják megszerezni azokat a szakmai, technikai és érvé­nyesülési lehetőségeket, ame­lyek a főiskolát végzettek számára természetes úton kí­nálkozna. A megyénkben uralkodó mostoha körülmé­nyekkel had szegezzük szem­be a Debrecenben műk' 'lő. Félegyházi László és Bíró Lajos festőművészek áltaj vezetett képzőművészeti kört, ahol mindenfajta szakmai segítséget, modellt, rendsze­res művészi korrigálást, ki­állítási lehetőséget megadnak az- arra érdemes amatőrök­nek és rajzpedagógusoknak. Amíg önmagukra utalva, számtalan problémával küsz­ködve egyedül kell vállalni- ok a harcot, kinek kinek magában, művészi céljaiért, nem lehet gyors művészi fej­lődést várni még a legtehet­ségesebbektől sem, sőt ko­molyabb eredményeket sem. Hasznos lenne elgondolkozni ezen Egri Mária. A nyugatnémet újnácik pártja, a Nemzeti Demokrata Párt (NPD) stuttgarti kong­resszusán. május 10-én olyan választási programot foga­dott el, amely nyíltan hir­deti <j párt revánstörekvését és soviniszta céljait. A poli­tikai platformot direktívának szánják a Párt 'szövetségi gyűlési képviselői számára. Ez egyben kifejezésre juttat­ja Von Thaddennek. és tár­sainak azt a meggyőződését, hogy az őszi parlamenti vá­lasztásokon a neonácik most már nemcsak a tartományi gyűlésekbe. hanem, a szövet­ségi gyűlésbe is bejuttathat­ják képviselőiket. Ezt a ma­gabiztosságot tükrözi egyéb­ként az új führernek az a kijelentése is, hogy az NPD „szervezeti és pénzügyi te­kintetben erősebb. mint bár­mikor”. A nácik titkos alapjai Vom Thadden hetvemkedés- nek tűnő kijelentéseinek reális alapjai vannak. Nem fér kétség ahhoz, hogy az új­nácik jelentős pénzzel ren­delkeznek s hogy az összeg nagy része az NSZK hadi­ipari konszernjeiből áramlik a párt pénztárába. Az NPD anyagi eszközei­nek lehetséges forrásairól már sok találgatás látott napvilágot Bizonyítékok utalnak arra, hogy Von Thadden pártját bizonyos mértékben azokból az össze­gekből támogatják amelye­ket a második világháború utolsó heteiben az SS-ek és megbízottaik más országok bankjaiban jeligés betétek formájában helyeztek el, vagy különféle rejtekhelye­ken tüntettek eL Néhány nyugati szakértő a letétibe helyezett és elrejtett ékszer­nek aranynak, értékpapír­nak:, valutának, drágakőnek az összértékét 1—5 milliárd már kára becsüli. Lehetséges, hogy ezek a számítások túl­zottak. Kétségtelen azonban, hogy ez a titkos alap létezik, a hogy ennek rejtegető! azok a régi nácik, akiket még an­nak idején erre a feladatra választottak ki. A titkos kasszából szár­mazó pénz egy része való­színűleg az Ss főkolompos, Otto Skorzeny — a hitleri hírszerző szolgálat volt Pa“ rancsnoka, a Führer kedven­ce — madridi irodájának közvetítésével jut az NPD vezetőinek kezébe. A tulaj- danában levő „műszaki Iro­dának” különböző országok­ban, többek között az NSZK- ban is vannak fiókjai. Skor­zeny már az 50-es években kapcsolatban állt az NPD elődjével, a ..Német birodal­mi párttal”, amelynek veze­tői közé tartozott az jól is­mert Von Thadden is Apai örökség P. Sebők Margit: VTLLÁMSÚJTOTT FA Az újszászi pedagógushá- a&spár lakásának falán alig található egy tenyérnyi sza­bad hely. Olajképek, grafi­kák, metszetek, batikolt ken­dők gazdag képe fogad. Va­lamennyi munka saját alko­tásuk, a házaspár néhány esztendei művész! tevé­kenységének legjava. Érdek­lődésünkre azonban megnyí­lik a szekrény rejteke, és dús választékban előkerül mindaz, amely a két fiatal alkotó munkásságának állo­másait, kísérleteit bizonyítja Mindketten a művészi pálya kezdetén, tele szép szándék­kal, megvalósulásra váró gondolatokkal küzdenek a számukra igen szűkre sza­bott kibontakozási leíietösé- gei-’-el. Életútjuk többé, kevésbé azonos, 1961-ben végezték az egri Pedagógiai Főiskolát, ahol Jakuba János Munká- esy-díjas festőművész keze alatt sajátították el a raj­zolás, festég mesterségbeli alapjait Üjszászra költöztek, ahol P. Sebők Margit a gimná­ziumban kapott állást Po­gány József pedig gépipari technikumi végzettségével a MŰM 605-ös szolnoki Ipa­ri Tanintézetében szakraj- E»t oktat Problémájuk nem­csak az időhiány. Nehezen jutnak festékhez, megfelelő anvaghoz. a legmmg'alaní- tébb. hogy hiába központi té­májuk az ember megörökí­tése, modellt egyáltalán nem kapnak vidéken. Nyaranta pedagógus művésztelepeken dolgoznak. Tehetségüket bi­zonyítják nemcsak a lakásuk­ban található különféle tech­nikájú munkák, de az a tény is, hogy az igen szórványos kiállítási lehetőségekkel élve több ízben jelentős sikereket értek már el. Emellett Po­gány Józsefet felvették a Képzőművészeti Főiskola rendkívüli raj tanárképző ta­gozatára, amelyet most vég­zett eL Számára mérhetően hasz­nos volt a három év. ezt bi­zonyítják a biztos vonalve­zetésű rajzok, akttanuimá- nyok. a rajzbéli biztonságot megszerezte. A továbbiak már tőle, művészi érzékétől, egyéniségétől, képességétől függenek. Egyelőre ő is. P. Sebők Margit is keresi ön­magát, a nekj legmegfele­lőbb kifejezési formát, tech­nikát Néhány munkájukon érezhető a kölcsönhatás, de már páii'áiuk eleién élesen különválik kifejezésmódjuk. Nem lehet még egységes stí­lusról beszélni egyikőj üknél sem de eddigi munkásságuk sommáj« Pogány Józsefnél a vs'é Verikrét*Kb kiindulást, reálisabb meg­fogalmazást mutat, míg P Sebők Margit jobban átfor­málja. lírai egyénisége sze­rint jobban átköltj a témát. Tőle láthattuk a Damjanich János Muzeum tavalyi Téli Tárlatán két grafikát, s az idei Pedaeógus Kiállításon mindUettőifik-'éi «.zhárv al­kotásig tehetségük mellett Még Í967 tavaszán Von Thadden legközelebbi íegy- vertársa, Otto Hess ciniku­san a következőket mondot­ta C, Clark apgol újságíró* „A. háború végén a hatat" mukat veszteti emberek kim cseikei elrejtették a bolsevik veszély elleni küzdelem, cél­jaira. ők és családjuk az NPD-ben harcuk folytatóját látják, Az elrejtett értékek valóban minket illetnek,.aho­gyan az apai örökség a fiú­ra száll* Skorzeny nemaeífcöjí SS cége vitathatatlanul az egyik döntő helyet foglalja *1 az NPD „gyámolítói” között Ugyanilyen szerepet játszik két másik sötét pénzügyi szervezet: az úgynevezett „K. El” (Karlberg féle Kul­turális alap Stockholmban), és a „Permiden” nevű svájci alap. A „K. E”-t állítólag a 30-as éveik elején hozták lét­re a milliomos Karlberg svéd kiadó alapítványából. A svéd milliomos különböző keres­kedelmi és politikai ügylete­ket bonyolított le a hitleris­ták megbízásából. A „K. E.” jelenleg több neonáci szerve­Maga® vérnyomás Megunod a sétálási a fák között. Már a Sástó vizét is piszkosnak látod. A csóna­kázás pedig hülyeség. A har­madik napon nosztalgikusan keresed a várost — az erdő­ben. S mint a város egy meghitt darabja, egy kis sar­ka tűnik föl a presszó piros­kék napernyője. Máirafűre- deri, kint a szabadban. El­terpeszkedve a kényelmet, fonott karosszékben., orrodat csiklandozza a kávé finom illata, kezedben az újság. Körülötted hömnölyög az élei. színesen, fiatalon. Rá­gyújtasz. Ahá, De Gaulle nem írja alá... Közben gon­dolataid Párizsból hazahoz­za egv barnára sült egész­séges lány mozgása. Sok szén nó mozog, sétál itt Mát- ratüreden. Csak mennek és valószínűleg nem is gondol­nak semmi különöset. De ott az a bácsi, no ugve. 6 azért gondolhat valamit. A táj kéne. mint meseszép ka­leidoszkóp percenként vál­tozik. A bácsi finoman leveri szivarjáról a hamut és újra belomélv-d a Magvar Nem­zetbe. Jól vasalt öregúr, szi­varjának illata békebeli han­gulatot áraszt ■ A nő váratlanul tűnt fel, csendesen, szerényen. Tu­lajdonképpen nem is tűnt fel, csak bejött, tisztesség- tudóan megállt az asztál előtt és annyit kérdezett: — Szabad? Az öregúr feltekintett az Újságból, maga előtt látott egy szerény, kissé ügyefo- gyoit külsejű, középkorú höl­gyet Azért megpróbált ked­ves lenni, s egy gradózus mozdulattal az üres székre intett. A hölgynek odáig két lénést kellett tennie, s ez elég volt ahhoz, hogy min­dent elrontson. A szivár­vány eltűnt, az ég elborult. Az asztál megbillent, s az a pohár szóda, amit az öreg­úr nem ivott meg, most fel­borult, tartalma pedin. a szó­davíz nadrágjára folyt. — Kérem, ez figyelmetlen­ség, ez indolencia! A felháborodás talán kissé hangosabbra sikerült, de a közvélemény ezt megbocsá­totta. annál is inkább, mert a hölgyön a megbánás leg­kisebb jele sem m.utatkozott. Talán a tartása egv kissé alázatos volt. de tekintete a messze hegyek kékségein pi­heni. mintegy jelezve: az ügyhöz semmi közöm. Nagy­zetjet támogat: például a gőt- tingeni „Presse Verlag” ki­adót ]&. amely Schütznek, az NPD vezetőségi tagjának és a pártlap főszerkesztőjének tulajdonában van. Nemrég a bonni belügymi nis ztárium hivatalos közleményében, io beismerte, hogy Karlberg srtokcholmi alapja továbbra Is finanszírozni fogja az új- nácikat az NSZK-ban, A dollár is gumi Még jobban álcázott s •Svájcban rejtőző szervezet. & „Permidé:r”. Ez a szervezet pénzelte az OAS terrorists, kát Franciaországban, kap­csolatban állt az olasz neo­fasiszta párttal, az ISD-veL pénzelte a dél-afrikai faj­védők üzelmeit­Az NSZK határain túl mű­ködnek még —- különböző címeken — hasonló szerve­zetek. Az USA-ban ilyen feladatokat látnak ad speciá­lis antíkammunisía alapok, amelyekből évente hatalmas összegeket utalnak át Euró­pába. Az efajta külföldi ügynökségek ée alapok tá­nehezen elhelyezkedett és állta a szemek kereszttüzét. Kért egy adag fagylaltot. A férfi letörölte zsebkendőjé­vel vizes nadrágját és egy másik pohár szódát kért. Bekukkantott még egyszer az újságba, kisvártatva azon ban kijelentette, hogy fizetni óhajt. — Egy kávé, két szóda, az annyi mint... — halkan csörgött a forint az asztal üveglap ián. látszólag az ügy befejeződött. Győzött az Őregúr, mert halk megjegy­zésével tulajdonképpen elin tézetinek vélte a ruháján esett sérelmet. Távozni ké­szült. Felállt, megfogta a poharat, hogy kiigya, s tar­talmát egy határozott moz­dulattal a nö arcába loccsan tóttá. — Maga szemtelen perszó- na — sziszegte olyan düh- vei, hogy érezni lehetett, a hamu alatt eddig is parázs izzóit. „No, lám. aranyos öregúr. hát ilyenek va­gyunk?” — gondolod magad­ban némi meghökkenéssel. A közvélemény szeme is vér- beborult. Néhány bizonyta­lan „vén hülye” is elröppen. De mindenki a nőre vár. mindenki ót nézi. most már mindenki neki szurkol. Cl eent pillanatig nehezen fogja fel a hehrretet. Nem szokott az ilyesféle főszerepekhez. Riogatása kétségtelenül elő­nyös az NPD-nek. Von Thad­den fő kincstárnokai azonban — akárcsak Hitleré annak idején — az NSZK-ban rej­tőznek: a háborús bűnös ha­dikonszernek utódvállalatai­nak páncélszekrényeiből fo­lyik a pénz az újnáci párt pénztárába, Göbbeisék példájára Sok évvel ezelőtt — ami­kor Németország a hitleris­ták számára döntő fontossá­gú választások előtt állt — Göbbels ezt írta később nyilvánosságra hozott napló­jában: „A választásokra különö­sen nagy összeget kaptunk, amely egycsapásra megsza­badít minket összes anyagi gondunktól. Sürgősen aktivi­zálom az egész pártappará­tust. Most a teljes hatalom megszerzéséért széliünk sík­ra. Ha nem jön közbe va­lami rendkívüli baleset, az egész vonalon győzni fo­gunk.” S amikor 192S májusában a hitleristák először jelen­tek meg 12 képviselővel a Reichstagban. Göbbels nagy hangon jelentette ki: „Azért megyünk a Reich- stagba. hogy a demokrácia fegyvertárában a demokrácia saját fegyverével szereljük fel magunkat. Azért leszünk képviselők, hogy a weimari szellemei a demokrácia se­gédletével fojtsuk meg: Ha a demokrácia van olyan os­toba, hogy ehhez a rossz szolgálathoz önmaga adja az ingyenjegyet és a parlamenti dotációt, ez az 6 dolga. Mi minden lehetőséget megraga­dunk. hogy a jelenlegi rend­szert megdöntsük... Nehogy azt higgyék, hogy megadjuk magunkat ® parlamentnek. Mint ellenségek jöttünk! Be­lépünk, ahogy a farkas ront be a juhakolbar Most, az NDF stuttgarti kemgr^szusán Von Thadden, szónokolt arról hogy meg­felélő pénzügyi eszközökkel rendelkeznek és az őszi par­lamenti választásokon már nemcsak a tartományi gyű­lésekbe. hanem a szövetségi gyűlésbe is bejuttathatják képviselőiket. A történelem nem ismétli önmagát, de kísérteties ha­sonlóságok előrfodülnak A stuttgarti kongresszuson elfo­gadott újnáci program ko­moly figyelmeztetés kéLL hogy legyen, akiknek drága Európa és a világ békéjének* biztonságának ügye. BE 1= De azért nyugodt szeme most sem rebben. Csak tar­tása és kezének bizonytalan mozdulata árulkodik. Meg- törli az arcát és zsebkendő­jével sután a nyakán levő műgyöngyök körül tavogai Azután halkan megszólal, a sokat megárt asszonyok hangján ennyit mond: — Kacifántos vénember maga, csak a feleségét saj­nálom. Nem lehet könnyű élete ilyen ember mellett — s tekintetét ismét a hegyek­re vetette. Az öregurat a közvéle­mény tekintete kiüldözte a presszó társadalmából. A nő­nek senki sem tapsol, de mindenki tudja, hogy abszo­lút erkölcsi erőfölénnyel győzött, a közelben fiatal fiúk és lányok ültek. Az egyik szemüveges fiú. felte­hetően orvostanhallgató, megszólalt: „No látjátok ez tipikus eset. Az öregnek alacsony az ingerküszöbe — és magas a vérmiomása. A néninél fordítva van." — Marha vagy Eridként, szólt a lány s ezzel a dolog el volt intézve. Te pedig szép csendesen visszamégy az erdőbe, márts elég volt a „városból!” soha

Next

/
Oldalképek
Tartalom