Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-14 / 108. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 14. Egy rendőitiszt naplójából — Szántó István nyugalmazott rendőrezredes feljegyzései A HIMI - HUMI ÁRA II. A szemlebizottság koca reggel kezdett munkához. A vizsgálatot Almási alezredes vezette. Előző nap az esti órákban kapta meg a megyei rendőrfőkapitányság bűnüldözési osztálya a bejelentést, miszerint Karcagon Nádas István, annak felesége és egyéves kisfia ismeretlen körülmények között eltűnt. Akkor este csak biztosítani tudták a helyszínt, de reggel már a hatósági tanúkkal, ocvosszakértőkkel együtt ott dolgoztak a nyomozók a Nádas tanyán. — Milyen csinos, szép kis tanya. Látszik, aki itt lakik szereti az otthonát, — Rata, Azon a helyein, ahol az öreg Nádas a kezet látta óvatosan húzták szét a földet. Csakhamar előtűnt egy nő holtteste. A fiatal nő koponyáját, valami tompa tárggyal szétroncsolták, nyakát elvágták. Az egyik hatósági tanú — Hajnal Lajos — fölnyögött a látvány súlya alatt. — Felismeri a halottat? kérdezte tőle Almási alezredes. Az ember bólintott: S csak nehezen tudta kipréselni ma- gáibó a választ: — A húgom. Nádas Istvánná, született Hajnal Julianna.... a napokban lett volna 26 éves. — No Rata, szimat! — parancsolt a nyomozó kutyára az eeyik rendőrtiszt. A kutya megindult, de csakhamar megállt, a vezényszó újra elhangzott, és újra semmi. A kutya nem tudta felvenni a nyomot. Többszöri kísérletezés után 5 kilométerre a tanyától egy kukomondt-a az egyik fiatal hadnagy. — No mit lábatlan- kodsz itt körülöttünk... — ez már annak a fekete kutyának szólt. amelyik ott lebzselt állandóan a nyomozók körül. — Hej, ha ez a kutya beszélni tudna. de könnyebb lenne a mi munkánk is..., — mondta egy másik. Almási alezredes meghallotta a megjegyzést! — Mindent elmondanak itt nekünk elvtársak. No mit csodálkoznak? Beszél ez a helyszín is. csak meg kell tudni szólaltatni. A nyomok pontosan elárulják mi történt, szimat! ricaföld végében megtalálták a nyomozók Nádas István személyi gazoványát. — Létezik az. hogy itt valamiféle féltéikenységi dráma játszódott le; lehetséges, hogy Nádas István megölte a feleségét, aztán kisfiával együtt eltűnt? kérdezte az egyik nyomozó. Almási alezredes hallgatott, aztán csak annyit mondott: — Folytassuk a munkát, elvtársak. Az egyéves kisfiú holttestét több órai kutatás után találták meg elásva a kukoricaföldön. Megölték, minit az anyját... Ismét Hajnal Lajos volt a tanú: — Határozottan felismerem. hogy a kicsi, a húgomnak a fiacskája, most volt október 5-én egyéves. Már szinte milliméterről milliméterre feltérképezte a bizottság a lakást, a tanya környékét, amikor a trágyadomb közepénél ismét friss ásásnyomra bukkantak. Rata, a nyomozókutya vadul kaparta a trágyát A férfi holttestét Nádas Pál ismerte fel: — A bátyám! A férfit is úgy ölték meg, mint a feleségét, a kisfiát. Pejét nehéz tompa tárggyal bezúzták, nyakát elmetszették... A gyanú A rendőrségen a nyomozócsoport megbeszélésre ült össze. A vitát Almási alezredes vezette. — Elvtársak! Megállapíthatjuk. hogy a Nádas családot előre megfontolt szándékkal ölték meg. A tanúk egybehangzó állításai szerint a Nádas tanyából elmozdítható ingóságokat, ruhanemű . két. kerékpárokat, pénzt, békekölcsön-kötvényeket rabolt a gyilkos. — Alezredes elvtárs! Szerintem a tettes nemcsak ezekért ölt. Mást is el akart vinni. Csak nem volt rá módja. — Vagy nem engedték. — gondolkodott hangosan Almási. — Szombat reggel, a szomszédok megakadályoztak egy embert, Hegyi Sándort, hogy az elvigye Nádasék bútorát. — Ez a Hegyi beszélt aznap délelőtt állítólag Nádas Istvánnal. — Ezt mondja. Az orvos - szakértő véleménye szerint viszont akkor viár az egész család halott volt. A tettes péntek este, vagy éjjel végzett a családdal. Elvtársak! Állítsák elő kihallgatásra Hegyi Sándort. Addig a megbeszélést befejezzük. Alig telt el egy félóra, amikor kopogtattak az iroda ajtaján. — Alezredes elvtárs! Nagy János törzsőrmester jelentem. hogy Hegyi Sándort nem tudtam előállítani, mivel nem tartózkodik odahaza. A feleségével beszéltem, azt mondta. hogy még tegnap délután eltűnt... — Gondoltam. hogy így lesz... Köszönöm törzsőrmester. Hadnagy elvtárs, intézkedjék, hogy adjanak ki országos körözést Hegyi Sándor kézrekerítésére. Nyomoz Néhány perc múlva az ország rendőrkapitányságai már vették a hírt: Karcagon 1959. október 17. és 18. között meggyilkolták Nádas Istvánt, feleségét ás egyéves kisfiát. A bűncselekmény elkövetésiével alaposan gyanúsítható Hegyi Sándor tsz-tag, aki 1933-ban született. karcagi lakos, és 1959. október 18. óta szökésben van. Személyleírása: 170 centiméter magas, barna haaz ország jú. barna szemöldökű, fekete baj szú, stb. — Elfogása esetén támadásától lehet tartani. A határmenti kapitányságok vegyék fel a kapcsolatot a határőrséggel, mert feltété- , lezhető. hogy nevezett kül- I földre szándékozik menni... És ettől a perctől kezdve nem volt olyan rendőrjárőr az országban, aki ne kereste volna a szökésben lévő Hegyi Sándort (Folytatjuk) Megjelent a Jelenkor májusi száma Eszpresszóban, éttermekben Gazdag tartalommal, sok értékes írással jelentkezik a pécsi irodalmi és művészeti folyóirat új száma. Déry Tibor interjú-levele áll a lap élén. A szerkesztőség kérdéseire válaszol az író: a kérdéseik a társadalom és a művészetek lényeges problémáit érintik. Ezt a leveleit követi Pomogáts Béla tárgyilagos, elemző tanulmánya Dérynék a közelmúltban megjelent ítélet nincs című memoárjáról: Érdekesnek ígérkező sorozatot indított a .számban Bertha Bulcsu. Kalász Mártonnal készített lírai hang- ■vételű interjút. A következő számokban Arató Károlyival, Lázár Ervinnel majd többi nemzedéktársával készít interjút A versek sorában többek között Kalász Márton, Lovász Pál és Rózsa Endre új műveit, a szépprózában Pál Rita elbeszélését olvashatjuk. A dunántúli képzőművészeket bemutató sorozatban ezúttal Simon Béla festőművészről írt Hallania Erzsébet. Érdeklődésre tarthat számot Kolozsvári Grandpierre Emil: a kétnemű társadalom, vagy a nő helyzete korunkban című szellemes ©sz- széje. Czine Mihály tanulmány sorozatában ezúttal a két világháború közötti iro- lalamról olvashatunk: Tax- ner Ernő új budapesti színházi levelével. Bajomi Lázár Endre pedig Francia krónikájával jelentkezik. az ellenőrrel Antal Zoltánnal, a vendéglátóipari vállalat ellenőrével a Ságvári körúti Éva presszó felé vettük utunkat Nyitásra érkeztünk. Az ellenőr bepillant a kicsi és zsúfolt raktárba. Én pedig a bútorzatot figyelem. Másod- osztályú egység ez. A szabálytól eltérően felemás székekkel. A bejárat előterében halomban dísztelenkednek az összetört bútorok, az üres üvegek és néhány láda sör. Az asztalon még ott a friss sütemény, Tóth Lajosné rakosgatja a hűtőbe és közben panaszkodik, hogy napok óta rossz a fagylalt gépük, a vasipari vállalat kiszerelte és elvitte javítani. Nem tudják meddig kell a venégeket fagylalt nélkül elengedni. A szimpla fekete viszont amit fogyasztunk nagyon üdítő, s összességében az egész presz- szó vonzó, kedves hely. Az étlapról hiányzik a tavasz A Bástya Étteremben az étlapot nézzük. Készételből, salátából, frissen sültből az FURCSA VETÉLKEDŐ előírtnál kétszeres a választék, viszont kevés az aránylag olcsó étel. Igaz. hogy Dávid Dezsöné vezetőhelyettes szerint zónaételt itt a nap minden szakában lehet rendelni. A levesek, főzelékek viszont még nagyon téliesek, bár május második hetében járunk. Karaláb, sóska, spenót, egres nincs az étlapon. Ennyi az ellenőr kifogása. Pontos az adagolás az Expressziben Az Expressz étkező felé közeledve cselt ajánlok az ellenőrnek: veszek egy ebédet mérjük majd le. ö a pontyhalászlét ajánlja. — Miért éppen azt? — Mert azzal legtöbbször előfordul a súlycsonkítás. Mészáros Márta kiadó kiméri az adagot és már megyünk is megmérni: Ezúttal nem jártam rosszul. Pontosan megvolt a főtthal súlya, 16 dekagramm, vagyis a kötelező: A pénztárosnő pontosan blokkolt 12,20 forintért jó ebédet ettem. — Nem csoda tehát hogy naponta százak ebédelnek itt A nyugat-virginiai Marshal! egyetemen (USA) hagyományos diákvetélkedő keretében furcsa sport dívik: másfél méter mély iszapban meg kell keresni egy bil> Uárdgolyót Arról nem érkezett hír, milyen jutalmat kap a nemes versengés győztese, olcsón és jó ételeket- borsi zm'J A Rádió Kabarészínháza Az est „szóvivője” Bodrogi Gyula habkönnyed bevezetőjében e kánikulával kacérkodó koranyári hétfőn átélnek beillő tavaszról viccelődött — egyébként szellemesen — néhány héttel megkésve. Hát istenem, néha nemcsak a meteorológia szakembereit, hanem a kabaré szerkesztőt is meglepi az időjárás szeszélye. Nevettető szórakozás, kellemes kikapcsolódás mellett volt ebben az összeállításban néhány igen jól sikerült, elgondolkodtató írás is. Remek a cipőbolti jelenet, amely a mechanizmus másik oldaláról karakírozza az újsütetű udvariasságtól buzgó eladót. Peterdi Pál elsősorban a futball rajongóit ajándékozta meg a konferansszal folytatott beszélgetésében, elevenbe találó célzásaival..: és találataival. Mikes György — a Ludasból, de mégin- kább a Tv show hivatalból közismert humorista — most sikeresen kerülte el a nála egyébként sajnos elég gyakran előforduló agresszív — erőltetett poénfabrikálást. A Bodrogi egyéniségéhez simuló, csevegő összekötőszöveg műsorszámokat át- meg átszövő szerkesztésmódja közvetlen kapcsolatot teremt a hallgatóval, mintegy azt az érzést kölcsönözve, hogy amit hallunk, amiről szó esik abba szinte beleszólhatunk. — Más a helyzet a „régi” ismerőseinkkel a Rádiókaharé állandó házaspárjával. — A Psota—Major kettős a házastársi keretben jó ... lenne, ha nem éreznénk rajta, hogy a sorozatnak ezt a jelenetét most olyan muszájmertkell módon sikerítették össze. Két nagyon kedvelt, komé- diázni szerető és tudó színészünk többet érdemelne. Kevés aktualitás — sok, már- már „ciki” poén. Ha ezt a mérleget sikerülne ellenkező oldalra billenteni, akkor a lassan várva-vártan megszokottá váló havi „betevő” kabaréadagunk egyik legkedvesebbje lenne ez a házaspár. Két kis groteszk Címében hordja hangulatát Az első jelenet — két ellenséges katona fonák beszélgetése — a groteszk eszközeivel, logikátlan logikájával mond ftélett a még logikátlanabb háború fölött A remek kis játék rádöbbentő egyszerűséggel, irracionalizmusával a legracionálisabb mondanivalót hordozza. A háborúban ellenséggé ítélt két ember felfedezi egymásban az alapvető egyezést, az egyszerű ember általános tulajdonságait rájönnek, hogy semmi közük a háborúhoz. Az abszurd ebben a jelenetben nem öncél — eszköz, az élet abszurditásának kifejezője, de megcsillantja azt is, hogy ez nem szükség- szerű, utal a maga groteszk módján — egy ésszerűbb (háborúmentes) életre. Dimitri Solomon másik jelenete — a tábornok és a volt szakács beszélgetése, akik a „legnagyobb vereség” két hőseként tartják számon egymást — már halványabbra sikerült Kevesebb a groteszktől elengedhetetlen emocionális töltés, alig több mint kellemes szórakozás. A Világirodalmi Magazin sorozatában elhangzó művek között pedig megszoktuk, hogy a legjobb s egyben modem, friss termésből válogat a rádió. A tigris Murray Schisgal egyfelvo- násosa egy lehetőség kitűnő színészi alakításra. Tordy Géza és Dómján Edit kitűnően megoldott, szinte láthatóvá tett figurái, bravúros szerkesztési ugrások élvezetessé teszik a játékot, s így kevésbé tűnik fel, hogy mondanivalója csekélyke. Az önmaga emberségét őrizgető, befelé forduló férfi figura, s a női fifika párharca, no meg a kiagyalt, de széllemes keretszituáció egy érdekes rádiójátékot adott, ha az „érdekeset a szó inkább felületi értelmében kell is érteni. Eső és lelkiállapot A három részes Magazin igazi, rádióra hangolt darabja Alessandro Fersen játéka. Vadász Gyula rendező a technika ravasz fogásait — pl. a visszhangosítást — a lirai intuiciójú darab hangulatteremtő eszközeként, mértékkel alkalmazva példát ad arra, hogy lehet jó ízléssel merészebben nyúlni a hangi kifejezés lehetőségeihez. A kedves, mértékes játékban a három szereplő, Béres Ilona, Kozák András és Gera Zoltán jól érzik magukat, játékuk kiegyensúlyozott: A Világirodalmi Magazin részeit összekötő kísérőszöveg jó, de adhatna kissé többet íróról, darabról egyaránt, hiszen ez a műsorforma irodalomszerető rádióhallgatóké, akik szívesen ismernek meg új neveket, darabokat — trömböczky — N(>Vényvé<Ie 1 nii karantén Ahogy az emberre veszedelmes betegségek, fertőzések széthurcolását is szigorú rendeletekkel előzik meg, úgy a növények egészségére is jólszervezett hálózat ügyel. A növényvédelmi karanténszolgálatra éppen azért van szükség, hogy megelőzzék a nálunk nem honos növényi fertőzések „importját”, illetve megakadályozzák a fertőzött áru — külföldön hitelrontást jelentő — kivitelét A kereskedelmi zárszolgálat minden esetben nagy szigorral és a törvényadta jogával élve intézkedik; Gyakran az áru teljes megsemmisítését rendeli el. A szervezet létrehozását az 1929-ben Rómában megkötött első nemzetközi növényvédelmi egyezmény tette lehetővé. A harmincas években már hazánkban is működött a karanténszolgálat 1938-ban például 8996 vizsgálatot végeztek. de ezt a számot nem sokkai később már egy nullával meg kellett toldani. Tavaly 220 000 vizsgálatra került sor: vasúti kocsikat, ca- mionokat, darabáras és postai küldeményeket vizsgáltak át, nehogy valamilyen növényi kórokozóval fertőzött tétel kerüljön a többi közé. A szakemberek 700 esetben éltek kiviteli, illetve behoza- tali vétójukkal Minden esete ben a helyszíni vagy a laboratóriumi vizsgálat után akadályozták meg a szállítmány továbbítását. Mivel van a legtöbb gondjuk? Nos, nincs minden rendben a narancs körül, és ezért nem árt az óvatosság. Nálunk november 30 és március 1 között lehet közvetlen nül fogyasztásra adni ezt a déli gyümölcsöt, a más Időpontban érkező szállítmányokat 21 napos hűtésnek teszik ki és ezzel fertőtlenítik az árut. Nagy baj lenne ugyanis. ha a behozott gyümölccsel érkező narancslégyfertőzés nálunk is elterjedne, miután erre nagyon fogékony a barack és más puha húsú gyümölcs. Ezeket eddig éppen a szolgálat jóvoltából elkerülte a narancslégy-fertőzés. Az üjkigyósi ÁFÉSZ el- ádasra kínál egy üzemképes, jó műszaki állapotú W A R S A W A személygépkocsit. Megtekinthető: Újkígyós, ÁFÉSZ, központi iroda, Kossuth út 29. —............ —— /
