Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Vestmoreland amerikai vezérkari főnök Európába érkezett, hogy résztv egyen az VSA haderők provokációs nyugatnemetországi hadgyakorlatán. Képünkön; a tábornok Karl- sruhenban szemlét tart* 24, gyalogos hadosztály egységei felett (Telei oto: _ AF—MTI—KS» Provokációs USA hadgyakorlat Megérkeztek az NSZK-ba annak az amerikai haderőnek az előőrsei, amely Január második felétől kezdve ..Rcforger I* fedőnéven hadgyakorlatot tart Grafenwohr kör* , nyékén, a csehszlovák határ közelében. Az amerikai 24. számú gyalogos hadosztály és egy légierő alakulat, 96 Phantom géppel vesz részt a had gyakorlaton. A képen a Topeka-i (Kansas, VSAI légitámoszpontról érkezett amerikai katonák a repülőtéren. A Vérnász Szolnokon A Szigligeti Színházban pénteken este mutatják be a spanyol fasiszták által meg­gyilkolt Federico Garcia Lor­ca Vémész című 3 felvoná- sos tragédiáját A tragikus sorsú költő századunk egyik legnagyobb zsenije, a spanyol népi drá­ma legjelentősebb klasszi­kusa. A bemutatásra kerülő drá­ma veretes lírával átszőtt paraszttragédia, alakjai a késelő spanyol parasztok és az önmagukkal vívódó mo­dem hősök. Elfojtott indu­latok húzódnak a cselek­mény mögött A szereposztásból: Anya; Hegedűs Agnes, a szomszéd- asszony; Andaházy Margit a menyasszony; Gyöngyössy Katalin, a vőlegény; Kránitz Lajos, a feleség pedig Káldy Nóra. A tragédia kísérő zenéjét Sulyok Tamás szerezte. a díszlettervező Török Iván. Az előadást Székely Gábor ren­dezte, „Mi! ér nekem hat vármegye“ M* tartják Salgótarján­ban a szövetkezeti művész- együttesek és népművészek vetélkedőjének országos dön­tőjét. Az országos döntőn Nóg­rád, („Palócföldről szói a nóta”), Bács-Kiskun megye, („Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját”) és Szol­nok megye. („Én vagyok a kunság fi...”) csapata méri össze tudását A Szolnok megyeiek a műsorterv szerint a legerő­sebb összeállításban „lép­nek pályára”. A túrkevei és a jászszentandrási népi já­tékegyüttes, a szolnoki Ha­lászcsárda népi zenekara, a szolnoki Kodály kórus, a jászárokszállási eiterazene- kar és a túrkevei népi tánc- csoport mutatja be műsorát Fellép a vetélkedőn Gyalog Magda és Turka Zsi gmond népművész, valamint Teleki Istvánné és Major Béla népi énekes. A Pártélet új számának tartalmából A híres páncélvonaf mása A KISZ Központi Bizott­ságának kezdeményezésére a borsodi fiatalok vállalták, harcait és a korszerű hadi- technika legújabb vívmánya­it mutatja be. A szerel­A Pártélet januári számá­ban cikket olvashatunk dr. Tímár Mátyás tollából „A népgazdaság 1968. évi fejlő­dése és az 1969. év főbb fel­adatai” címmel. Tóth Mátyás a választott pártszervek és a pártappará­tus munkájának néhány kér­déséről írt elemző tanul­mányt. A Központi Bizott­ság Titkárságának 1968. de­cember 2-i határozata alán­ján a pártapparátus feladat­körét a következőkben Je­löli meg: Megfelelő tapaszta­latok és tudománvos elemzé­sek alanlán készít az appa­rátus előterjesztéseket, ja­vaslatokat. határozatterveze­teket s rendszeresen tájé­koztatja a vezető pártszerve­ket a munkában szerzett ta­pasztalatokról. Ellenőrzi a párthatározatok végrehajtá­sát. az állami, tömeg- és társadalmi szervek kommu­nista vezetőinek tevékenvsé- gét koordinálja, s tájékoz­tatta őket Foglalkozik a ve­zető pártszervek hatásköré­be tartozó káderekkel. Meg- állanítta. hogv jelenleg nem indokolt a pártszervek s az apparátus feladatkörének, munkamódszerének és szer­vezeti felépítésének módosí­tása de e kérdésekre a X pártkongresszus előtt ismé­telten vissza kell térni. A pártmunka időszerű kérdései című rovatban cik­kek olvashatók a munkaidő- ísökkentés több szakmában "»-aló bevezetésének eddigi tapasztalatairól, t termelő­szövetkezeti földtulajdon ki­alakításáról, a személyzeti munkáróL Külön cikk köszönti a pártpropagandistákat. „Pár­tunk egyik fő erőforrása, tö­meghatásának egyik magva- rázata éppen az, hogy a be­vált. helyes politikát ma már művelt, széles látókörű pro­pagandisták hirdetik és kép­viselik” — idézi a cikk Ja­kab Sándor elvtársnak egyik ünnepi beszédében elhangzó megállapítását Garai Róbert ..Nemzetközi kérdések a LEMp V. kong­resszusán” címmel írt ismer­tetést. Kerekes György pedig a kubai forradalom tíz esz­tendővel ezelőtti győzelmére emlékezik. A folyóirat e száma össze­gezi s közreadja azoknak a kerekasztal-beszélgetések- nek tanulságait mely eszme­cseréket az alapszervezeti pártmunka tapasztalatairól folytattak a lap szerkesztősé­gében hosszabb időn át hogy a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. ét-fordulója tiszteletére ' elkészítik az északi hadjárat páncélvona­tának hű mását. Munkájukat segíti a honvédelmi-, a köz­lekedési- és postaügyi minisz­térium, valamint a hadtörté­neti múzeum. A felépült pán­célvonat két évig járja majd az ország városait és falvait. Két fedett kocsijában ugyanis kiállítást rendeznek be, amely a Tanácsköztársaság dicső vényt az országjáró útjára el­kíséri egykori személyzetének néhány tagja is. A páncélvo­natot március 21-én ünnepé­lyesen adják át Miskolcon. Erre az alkalomra az ország minden részéből 350 úttörőt látnak vendégül, akik a vo­nattal Szín—Jósvafő községig utaznak, és meghallgatják a Tanácsköztársaság évforduló­ja tiszteletére az aggteleki barlangban rendezett hang­versenyt. Filmjeink sikere A magyar filmek legjobb vásárlója a Szovjetunió, Ku­ba. az NDK és Jugoszlávia: ezek az országok jóformán minden második magyar já­Kun Béla utca Len ín grófiban- Leningrád egyik új kor­szerű lakónegyedében utcát neveztek el a magyar kom­munisták pártjának egyik alapítójáról és vezetőjéről, Kun Béláról. A Krasznaja Zvezda idézi Kun írén leve­lét. aki családtagjai és a ma­ga nevében forró köszönetét mondott a leningrádiaknak a férjéről való megemlékezé­sért „Leningrád különösen közel állt Kun Bélához — hangzik a levél. — Itt találkozott elő­ször Vlagyimir iljics Lenin­nel. 1918-ban Petrográdon ala­kította meg Kun Béla g ma­gyar kommunisták csoportját, amely 1918 márciusában az oroszországi kommunista (bolvesik) párt magyar cso­portja elnevezést kábta*. tékfilmet átvesznek. Számot­tevő az angliai érdeklődés. S állandó vásárló a nyugatné­met televízió. Számszerűen ugyan kevesebbet vásárol, de évről-évre jelentkezik az újdonságokért Olaszország és Franciaország. Az előadások­ból származó bevétel össze­ge nem lebecsülendő: a MA­FILM produkciók között több olyan akad, amely „eltartja” önmagát, azaz gyártási ösz- szegét fedezi a vételár. Az anyagiakban legjobban kama­tozó filmek: a Szegénylegé­nyek. Apa, Háry János Pa­csirta, Csillagosok, katonák, Hideg napok. Csend és kiál­tás. Nappali sötétség, Hogy állunk fiatalember?, Sodrás­ban, a Kőszívű ember fial. A „hátrányos helyzetűek* vitájának visszhangja a pedagógiai szaksajtóban Lapunkban á múlt év ok­tóber 31-től kezdődően he­teken át vita zajlott a hátrá­nyos helyzetű tanulók iskolai s társadalmi problémáiról, s a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulá­sával kapcsolatos kérdések­ről A Köznevelés (a Művelő­désügyi Minisztérium folyó­irata) ez évi 1. száma részle­tesen — - három hasábos cikkben — Ismerteti olvasói­val az ország pedagógusai­val a Szolnok megyei Nép­lapban lefolyt vitát. Kivo­natosan közli B. Tuboly Irén vitaindító cikkét, s Molnár Ferencné, Szurmay Sándor, Hegedűs Sándor írásainak, valamint Bistey András két cikkének főbb megállapítá­sait A cikkíró megállapítja; jó dolog, hogy az oktatáspo­litika nyomában mind széle­sebb rétegek figyelnek föl ezekre a társadalmivá növő kérdésekre. Ezért az ilyen vi­tákat mint ami lapunkban is folyt hasznosnak és idősze­rűnek látja. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a lapunkban folyó esz­mecserének teljes anyagát a Köznevelés recenzora írásá­nak születésekor még nem ismerte. Erre enged követ­keztetni az, hogy a vita utolsó fázisában közölt cik­keinket, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának hozzászólását és Árvái Ist­ván elvtársnak, a Szaksz°r- vezetek Szolnok megyei ta­nácsa vezető titkárának vi­tazáró nyilatkozatát Így a vitának a tanulságai csak részben összegeződhettek a szakfolyóirat ismertetésében. (Cs) A tv mai műsorából ajánljuk MOCORGÓ Nagyhatású televíziós fil­met láthatunk ma este, Fe­jes Endre Mocorgó-ját A film főhőse, egy Fejes figurái közül, tisztán indul a pesti liget fái alóL Mű­szerész mesterséget tanul. Azt ígéri szíve választottjá­nak, hogy olyan, de olyan női biciklit csinál neki, hogy csoda ... csak menjen hozzá feleségül. Jószándékát gúny, nevetés fogadja. Ekkor még ütni mer Mocorgó, — ke­gyetlenül elverik. S aztán mindig elverik. Élt 35 évet, és végig ütik, pontosabban állandóan vereti magát, így, vagy úgy, — nem is mindig érdemtelenüL „Holdvilágos éjszakán, mi­ről álmodik a lány... Mocor­gó ifjúkorának nagy slágere. S a csúf kis Mocorgó — á nyughatatlan — miről ál­modik? 1 Gazdagságról, izerctetról Előbb a gazdagságról... „Tő­ke ken, tőke!" Meglopja mesterét, kenyér­adóját Egyszerű kis tolvaj? Igen, de igazolni próbálja magát: mindenki lop, csal ebben a világban, ő sem te­het mást másképpen nem boldogul. Milyen világban él Mocorgó? Olyan társadalom­ban, ahol a testét áruba bo­csátó utcalányt — Juditot — tisztának érezzük, üzleti kap­csolata a legkisebb rossz, amit látunk. HábohS van, amikor a harminc pengős kis utcalány viselkedik leg- emberebbül. Ezért is az ő halálával kapja Mocorgó a végzetes sebet Elkergetik meggyilkolt szerelme holttes­te mellől is, — aljas kis csúszómászóvá válik. S mégis szánjuk, nagyon szeretnénk, ha élete sora jó­ra fordulna. Nagy ábrándot kerget hamis illúziókban ál. jót akar, de többnyire csak önmagának. Gyáva is, nincs ereje küzdeni, rossz úton jár. bukása törvényszerű. Mocorgó nagy vágya, hogy ószeres legyen, és ... na. de visszaélnénk a helyzetünkkel, ha a tévéfilm tartalmáról többet mondanánk, megsér­tenénk a várakozás izgal­mát Tnkább a dokumentum elemekkel erősen átszőtt já­tékfilm — a lényeglátóin pontozott csúcsokon, a szí­nészi alakítások is szinte tör­ténelmi mozaikká sűrűsöd­nek — néhány megdöbbentő igazű és mélységű jeleneté­re, a logikai összefüggések­re emlékeznénk vissza. Mocorgó apja, az egyen­ruhás utcasenrő. a becsület­ről orédikál fiának és az első adandó alkalommal to­rn oa-jvilbossá vál:k. Irlc. a művelt bandav»zér érdemül mondja macáról, hogy ő csak egvsrorű gazember. És érezzük, a háború nagy gyil­kosaihoz kénest, ténvlee csak eevszerű gazember. A főhő­sök igaza töbiiször visszái#-a fordul, egyedül Klein néni szava marad örökérvényű: „dolgozni kell.. * Milyen ki­fejező ellenpontja ennek a viharkép. Mocorgó sátrából elviszi a szél az álmokat Szószerint Fejes Endre meghökken­tő^ expozícióban tárja elénk hősei világát Remek színé­szek a segítői hogy az írói gondolat testet öltsön. Garas Dezső, akit eddig főleg ko- mikusi szerepkörben lát­tunk, a Fejes által megálmo­dott Mocorgó, — hivatko­zás ez az fró nyilatkozatára — és biztosra vehető, hogy ez lesz a közönség vélemé­nye is. TSrSesik Mari, — Judit — legsikerültebb film- szerepeinek emlékét idézi. Gyűjtöget a kopott Vas- ágyas légyott szobában, szá­molja * pénzét; már há­romszáznyolcvan pengője van... Kell bútorra, staff- rungra, — a lány csak ak­kor mehet férjhez, ha meg­van a kelengyéje. Kiss Ma- «yi, Klein néni, megrázóan anya, — de odaadja a lánvát vélt megmentőjének. Kovács Károly Klein bácsija szintén mániákus, szegény, akár Mo­corgó, de ő tisztán hal meg. Görbe János, Mocorgó apja félelmetesen éli a fellázadt buta, gonosz kisembert aki fizetni akar szenvedéseiért Gór Nagy Mária, Vera. saj­nos nem lép túl gyengébben megraizolt szerene lehetősé­gein. Latinovics Zoltán, Iric, a bandavezér, bonyolult bel­ső világát matematikai t>on- tossággai ábrázolja. Tytl At­tila hadnagyáról vérfagvasz- tó szadista cinizmus árad, igen, ilyenek voltak. TyR alig néhány perces jeleneté­vel ellátszotta a Ludovikás úriosztály vérgőzös agóniáiét. A filmet Szőnyi G. Sándor rendezte. Nagyon ismeri á Fejes hősök világát min­denkiről tudja, hogy ki, mit miért tesz. Sajnos az egyik műhelyi jelenet (ami­kor a kollégisták éneke hal­latszik) történ éti etlen, félre­érthető. Az idézett induló ugyanis nem azt az idő­szakot fémjelzi, amelvíkkel Mocorgónak baja van. Ezen­kívül több. mélvebb tisztá­zást igénylő pontja is van a filmnek. Tiszai Lajos HIRDETMÉNY A Szolnok Megyei Temet­kezési Vállalat értesíti az érdekelteket hogy a szol­noki róm. kát. temetőben aa elhamvasztottak hamvainak elhelyezésére szolgáló kolum-. báriumot (umatartót) elké­szítette. Kéri azokat a hoz­zátartozókat, akik korábban - elhunytaik hamvait a ko= Iumbáriumba kívánják elhe­lyeztetni, igényeiket 1969, január 31. napjáig a szolno­ki kirendeltségen — (üzlet Thököly út 7.) személyese» jelentsék be. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom