Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
Siti, évfolyam, 71, szám. Ara: 60 fillér 1962, március 25„ vasárnap. 0 Cigányok Népünk felemelkedésének általános és jellemző tendenciája mellett kirívó az az elmaradottság, melyben ma még számottevő cigány tömegek élnek. Káros ez a cigányság említett csoportjára, de káros a társadalom egészére is. Bocsássuk előre, hogy a cigányság nem nemzetiség. Cigányország nincs; sosem volt. Egységes cigány kultúráról, sőt még egységes cigány nyelvről sem beszélhetünk. Ennek az embercsoportnak tagjai világszerte mind nyelvileg, mind művelődési tekintetben — többé-kevésbé — hasonlóvá váltak a helyi lakossághoz; ennyiben a nékik hazát nyújtó nemzet tagjaivá, részévé lettek. Már ennyiből is következtethetünk arra, hogy a cigányok — különben bármennyire jószándékú — elkülönítése nem segíti, hanem hátráltatja felemelkedésüket. Ebben a szellemben foglalkozott a megyénkben élő cigányok helyzetével a megyei tanács vb. legutóbbi ülése is. Elfogadható pontosságú statisztika szerint Szolnok megye területén tizenháromezernél több cigány él. A felmérés alapján harminchat százalékuk munkaképes, de csak egytizedük dolgozik rendszeresen. Megyénkben csupán tizennyolc olyan helységet találunk, hol nagyobb tömegben nem élnek cigányok. — problémájuk tehát valóban megyei (ezen túl országos) jelentőségű. Különös fontosságú pedig Karcagon, Török- szentmiklóson, Jászfény- szarun, Kunmadarason, Tiszafüreden, Tíszabőn, valamint a megyeszékhelyen. Megyénk cigányságának majdnem háromnegyede házaikban, — ám fennmaradó hányada még min-- dig csak putrikban lakik. Korántsem azért, mert nincs igénye kulturáltabb életkörülményekre, hiszen a cigányok megyénkben az utolsó öt év alatt körülbelül ötven házat felépítettek. Nem többet — a korlátozottan rendelkezésükre álló anyagi eszközök miatt. Ök éppen úgy szeretnének szebb, egészségesebb lakást, mint bárki más; s ha módjukban áll* megszerzik maguknak. Túrkevén, a kunhegyest járásban, Kisújszálláson sok a szorgalmasan munkálkodó cigány. Öcsödön a cigányság kilenctizedé dolgozik állandóan a termelőszövetkezetekben — s ennek megfelelően keres is. Vándorlásuk megszűnt így érthető, hogy ma már megyénkben a cigányok gyermekeinek kilencven százaléka jár rendszeresen az általános iskolába. Tény, hogy a cigányok helyzete ma. összehasonlíthatatlanul jobb, mint volt a felszabadulás előtt. Haladtunk e téren is, eddigi eredményeinkkel azonban be nem érhetjük. Az előrelépéshez kevés lenne csupán hivatalos és társadalmi intézkedésekhez folyamodnunk; ahhoz mind a magyar, mind a cigány lakosság körében a gondolkodásmód megváltozása is szükséges. A közeledést számtalan előítélet akadályozza. Gyakori, de igazságtalan általánosítás, hogy „a cigányok lopnak”, igaz, közöttük is akad tolvaj. De 11- j.et'oetá-e ezzel az általános érvényűnek szánt váddal az az embercsoport, melynek fiatalkorú tagjai közül megyénkben tavaly mindössze tizenhat került bíróság elé. Nyilvánvaló, hogy nem. „A cigány lusta!” — hallani ezt is. Üzemek, tsz-ek vezetőinek sokasága bizonyítja, hogy az előítélettel, gyanakvással, lenézéssel nem sértett cigányok éppoly szorgalommal dolgoznak, akár mások, kiknek világosabb a bőre. E mellett azonban az is igaz, hogy az állandó munkahellyel nem bíró cigányok közül nem mindegyik keres magának foglalkozást. önként adódik ebből a következtetés: fel -kell kínálni a cigányoknak a munkaalkalmat. Szocialista társadalmi rendünk humanizmusából következik, hogy- az önhibájukból elmaradottságban élők felemelésére kell törekednünk. Ha így teszünk, Alkotmányunknak megfelelően cselekszünk. Túl a cigányok személyes érdekein népgazdasági kívánalom, hogy csoportjuknak valamennyi munkabíró tagja dolgozzék. A munkára alkalmasakat — de rendszeresen nem foglalkoztatottakat — megyénk területén ötezerre becsüljük. A tanácsi építőiparban — ez évi termelési terveink szerint — egy munkásra évi 74,204 forint termelési érték jut. Egy munkás tehát naponta majdnem háromszáz forintnak megfelelő értéket állít elő. Ötezer új munkás pedig évente három- százhetvenegymillió - húszezer forintot érőt termelhetne. Szükséges, hogy a cigányok maguk is teljesjogú állampolgároknak érezzék magukat. Egyenjogúságuk kifejezésre juttatására kívánatos folyamatosan megszüntetnünk minden olyan szervezetet, mely bárminő formában a cigányok elkülönültségét állandósítaná. Éppúgy nincs szükség tehát önálló cigányegyüttesekre, mint a múlt év végével feloszlatott cigányszövetségre. A tehetséges cigányfiatalok előtt csakúgy nyitva kell állnia minden művelődési ház kapujának, mint bármelyik tehetséges, tisztes magatartásé, világosabb bőrű leány, ifjú előtt. A cigánykérdés komplex feladat, mely számos munka- és egészségügyi, gazdasági, kulturális probléma megoldását követeli. Ebből az következik, hogy sokaknak és sokat kell dől- • gozniok érte mind az államigazgatásban, mind a társadalmi szervezetekben. A Művelődésügyi Minisztérium álláspontja szerint helyes, ha a cigánykérdés „gazdája” a művelődési állandó bizottság — melynek a nőtanáccsal, aKISZ- szel, a népfronttal kívánatos együttműködnie. A megyei tanács vb. legutóbbi ülésén átfogó, számos pontból álló javaslatot fogadott el a cigánykérdés megoldására. Igen jelentősnek tartjuk a határozatnak azt a pontját, mely kötelezővé teszi az elkülönült cigánytelepek felszámolását, és- előírja, hogy a tanácsok igyekezzenek házhellyel, olcsó (esetleg bontásból származó) anyaggal támogatni az építeni vágyókat. így bölcs ez, nem pedig úgy, amint néhány (Folytatás a 2. oldalon Kádár János látogatása a Magyar Optikai Művekben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kiss Dezsővel, az MSZMP ^ Központi Bizottságának tag- * jóval, a budapesti pártbizottság első titkárával pénteken egésznapos látogatást tett a Magyar Optikai Művekben. A vendégeket a gyár dolgozói nevében Fajkos Aladár, a XII. kerületi pártbizottság % első titkára. Gyarmati Lász- « ló, a kerületi tanács vb. el- » nöke, Flautner Gyula, a * MOM pártbizottságának titkára, Posch Gyula, a vállalat igazgatója, Goszler Károly, a szakszervezeti bizottság ♦ titkára és Szegner László, a * KISZ bizottság titkára fogadta. Posch Gyula, igazgató tájékoztatója után Kádár János megtekintette a gyár több műhelyét Elbeszélgetett a műhelyek munkásaival. Az üzemlátogatás után a vendégek együtt ebédeltek a gyár munkásaival az üzem éttermében. Délután Kádár János nagygyűlésen tájékoztatta a dolgozókat a bélés külpolitikai helyzetről, és az előttünk álló feladatokról. Megyénkben a kisújszállási Vas és Faipari KISZ most ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Szarka István bognár a megalapítás óta a szövetkezetben dolgozik. Képünkön kézikocsi kereket illeszt össze. iparági tapasztalaíc§ere C a mezőgépgyárban Új megmunkclási módszereket ismertetnek a résztvevőkkel A jövő hét szerdájára népes vendégsereget vár a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár. Az iparág főtechnológusai és egyéb fontos beosztású műszaki vezetői tartanak tapasztalatcserét az üzemiben. Célul tűzték a mezőgépgyárban megvalósított és üzemszerűen használt újítások, s a műszaki fejlesztés eredményeinek tanulmányozását A vendéglátók mintegy húsz korszerű eljárással ismertetik meg a műszakiakat. Ráadásként a KGM bemutató csoportja is kirukkol néhány iparági újítással. így már előre biztosra vehető, hogy a részvevők hasznos tapasztalatokkal térnek majd haza. Megkértük a gyár igazgatóját és főtechnológusát; tájékoztassanak bennünket arról, mit ismertetnek a vendégekkel. — A sok közül csak néhányat említünk — hangzott a főtechnológus válasza. — Bemutatjuk például a hidraulikus csoportos lyukasztást. Rájöttünk, hogy sorozatgyártáskor vékony lemezeken kis átmérőjű furatok fúrása nem gazdaságos, nem is pontos és sok fúró eltörik. Ezért készítettünk egy hidraulikus célgépet. Kezelése egyszerű, s mivel a csatlakozó alkatrészek ugyanabban a készülékben lyukaszthatok, pontos furatokat kapunk. A munkadarabon levő összes (20—25) lyukat egyszerre lehet elkészíteni,. így gazdaságos is a munka. A lyukasztó perselyek jóval olcsóbbak a fúróknál. — A keramikus lapkák alkalmazása is figyelmet érdemel, — bár az ilyen módszerrel való forgácsolást még nem tekintjük teljesen kiforrt technológiának. Eddigi eredményeink azonban ■ arra vallanak; érdemes vele behatóan foglalkozni. — Alkalmazása előnnyel jár például hengeres öntvények külső felületének megmunkálásánál. A kemény- fémlapkás megmunkálással szemben előnye a nagy (150—300 m/min.) vágósebesKoIlégiáSis Jegyzetek (Képes beszámoló a 8. oldalon.) ség, s következtetésként; a gépi idő nagymérvű csökkentése. Az egyik típusú ékszíjtárcsánál ezzel a módszerrel hét perccel csökkent a megmunkálási idő. — Előny az is, hogy az él csorbulása esetén is gyorsan fordítható, másik éi állítható a forgácsolás irányába. — A menetkészítésnél is találtunk a régi módszernél jobbat. A forgácsolás helyett görgős menethengerlést valósítottunk meg. Az így készített manetfelület egybefüggően sima. igénybevételkor a menet kiszakadása nem lehetséges. Az előállítási idő — főleg a hosszabb .meneteknél — csökken. — A gyorsbefogö készülékeknél egyre inkább érvényesül az a törekvés, hogy a munkadarab rögzítése és kioldása automatikus legyen. Ez a mellékidő csökkentése mellett tehermentesíti a dolgozókat E célból alkalmazzuk az úgynevezett centrifugál tokmányt. Alkatrészenként kilenc perc megtakarítást értünk el e2zel. Az idevonatkozó kísérleteket tavaly kezdtük. Ezt az eljárást az idén. már üzemszerűen alkalmazzuk. — Ezekhez hasonlóan több hasznos eljárást vezettünk be. Bízunk abban, hogy némelyiket sikerrel alkalmazzák majd iparágunk más üzemeiben is. (S. B.) Április S-tSI 12-ig tavaszi szünet az iskolákban A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a tavaszi szünet az általános és középiskolákban április 5-én kezdődik és 12-én zárul. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a. a tanítás kezdete; 13-a. (MTI) A földműves* szövetkezeti mozgalom több mint 300 dolgozója kapott „kiváló dolgozó“ címet A Szövetkezetek Országos Szövetsége, a kül- és a belkereskedelmi miniszter. a pénzügyminiszter, a földművelésügyi és az élelmezés- ügyi miniszter, a földműves- szövetkezeti mozgalom több mint 300 dolgozójának és vezetőjének „kiváló dolgozó” kitüntető címet adományozott (MTI) MAS cm oldal A megye állami gazdaságainak évi terve 4 oldal NEM CSAK A FAGY HÁTRÁLTAT LU oldal Az igazság és a hazugság * Filmhíradó oldal JÁSZ-KUN KAKAS a oldal A karcagi basa bukása VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK Mi *I
