Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

1-961. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Terven felül több mint százötvenezer pár cipő — Nap mint nap javul a gyártmányok minősége Sok hiba sokba kerüli azoknak, akik a hékieket is Ä martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói — a korábbi évek­hez hasonlóan — jó eredmé­nyeket értek el fejlettebb termelési mód megvalósítá­sában. Első negyedévi terhü­ket 107 százalékra teljesítet­ték. Januárban, februárban, márciusban a tervezett 2 mil­lió 134 950 pár cipőnél, több mint 150 ezer párral többet gyártottak. Exporttervüket is 22,8 százalékkal túlteljesítet­ték s így 180 ezer párral töb­bet gyártottak külföldi meg­rendelésre. Kiváló eredményüket csu­pán az rontja, hogy a minő­ségi követelmények teljesíté­se a vártnál gyengébb lett. A tervben meghatározott 93,4 százalék helyett csak 91,9 szá­zalékot értek el. Mi ennek a magyarázata? A cipőgyáriak arra hivatkoznak, hogy a se­lejtszázalék nagyobbrészt a összesen hat suháng, illet­ve bot A legtöbb helyen — mert semmi másra sem tud­ják használni, összevágják, s feltüzelik őket Értékük sem nagy. Egyenként kettő fo­rint Munkadíjjal együttesen a hat bot tizennyolc forint­ba kerül. A hat bot viszont már egy ágas. A Szolnok me­gyei állami gazdaságok szé­rűin pedig 25 000 ágason szá­rad a lucerna. Egyedül a Középtiszai Állami Gazdaság­ban hét és félezer ágast tar­tanak' nyilván. Ezerkétszáz hold lucerna termése szárad meg rajta. A napokban három állami gazdasági igazgató Egerbe csak ágasvásárlás ügyében utazott el Szolnokról. A Héki Állami Gazdaságban pedig mire észrevették, az alcsiszi- getiek nyesegették meg a fák gallyait A palotásiak ágasai­ra pedig a szolnokiak áhítoz­tak. Egyik napról a másikra fo­galommá Jett a lucernaszárí­tó ágas. S úgy beszélünk ró­la, mintha Amerikát fedeztük volna fel. Pedighát a felvi­déki kisparaszti gazdaságok­ban régóta így csinálják. Miről van szó? A Palotási Állami Gazda­ság szérűjén magunk meg­néztük, meg is tapogattuk az ágason hagymazölden szára­dó, kiváló minőségű lucerna- szénát A boglya-rengeteg között jártunk, de sehol egyetlen elhullajtott lucerna- levelet nem láttunk. Hiszen éppen ebben van a pláne. A hagyományos mó­don, a renden száradó lucer­na legfőbb értéke — a lucer- n alevél — letörik, kinn ma­rad a földön. Arról nem is beszélve, hogy várni kell a természetes úton lassan szá­radó lucemarendekre, for­gatni azokat. Nemcsak azt akadályozza, hogy kaszálás után nyomban öntözhessék, műtrágyázhassák, a tarlót. Hanem ami a legfőbb, ren­den a lucerna mázsája jó, ha 6—8 százalék fehérjét megőriz. A karotin-tartalma pedig úgyszólván teljesen megsemmisül. A magyar állattenyésztés évek óta fehérje-hiánnyal küzd. Halliszt, tejpor, s ipari takarmánytermékek formájá­ban kiadós valutaösszegért importáljuk a fehérjét kül­földről. A magyar fe­hérjetartalmú takarmá­nyok — borsó, napra­forgó — alacsony termésátla­ga miatt nem kedveltek. Ma­rad a lucerna. S van is ben­ne fehérje is, karotin is — csak meg kell őrizni. A leg­praktikusabb a forrólevegős lucemaszárító üzem. Dehát az ismét, valuta. műszaki és anyaghibából adó­dik. Nekik is igazuk van. Minden kétséget kizárva az első negyedévben is gyakran előfordul, hogy a feldolgo­zásra kerülő anyag minősége rossz volt. A minőségi terv­vel kapcsolatos adósságokat azonban ilyesfajta magyará­zatokkal nem tudják törlesz­teni. Igaz ugyan, hogy ter­vük a tavalyinál jóval ma­gasabb. Az üzem vezetői nagy gondot fordítanak az egyes műhelyek fejlesztésére. Min­den lehető módon fokozzák a munkagépek termelékeny­ségét, a meglévők mellett újakat állítanak üzembe. A munka jobb megszervezésé­vel, az anyagellátás javításá­val próbálják ellensúlyozni a magasabb követelményeket. A gyár vezetői a minőség javításának érdekében új­keletű intézkedéseket fogana­tosítottak. A műszakiak az Itt kínálkozik ma még majdnem egyetlen elfogad­ható megoldásként a lucer­naszárító ágas. A Szolnok me­gyei állami gazdaságok az idén már ötezer hold lucerna­termésüket ilymódon takarít­ják be. A folyamat egyszerű. A lu-‘ cemaföldön lekaszálják a gépek a termést. A Mächle- der zölden összegyűjti pótko­csikra, s a pótkocsik a szérű­re viszik. A szérűn rárakják az előre elkészített ágasokra. A napfény így csak a felüle­tét éri, az alsó része viszont a levegőzéstől ugyanúgy ki­válóan szárad. S az eredmény? Nem csu­pán a munkafolyamat egysze­rűbb (mert szérűn már kaz- lazóbólyák elvégzik a nehéz fizikai munkát), de tápanyag­értékben nyerünk sokat. A dupláját A Szolnok megyei állami gazdaságokban az öt­ezer hold lucernáról 125 000 mázsa termésre számíhatunk. Csak 10 százalékos fehérje­megőrzést garantálva, 12 500 mázsa fehérjét vehetünk ala­pul. A többlet-fehérjéből vagy egymillió liter tejet, vagy 125 000 mázsa húst ál­líthatunk elő. Nagy mennyiség, nagy nye­reség. A megye minden álla­mi gazdaságában csinálják. A megye minden termelőszö­vetkezete gyakorlatban meg­tekintheti. S kövessék is. B. L. Hízottsertésből a község szerződéskötési terve hétszáz. Május 9-ig a termelőszövet­kezet 333, a háztáji gazdasá­gokból pedig 328 sertésre kö­tötték meg a hizlalási szerző­dést. A község vezetői úgy vélekednek, hogy éves tervü­ket május 15-ig szerződésileg lekötik, s mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy felvásárlási tervük teljesíté­sénél a későbbiekben sem adódjon probléma. Hogyan érték el a fenti eredményt? A község vezetői együtt a termelőszövetkezeti és tömeg­szervezeti vezetőkkel megbe­szélték a tennivalókat és munkához láttak. Nem hiány­zott a vezetők példamutatása sem. Volt olyan nap, amikor az állatforgalmi vállalat dol­gozója 30—40 sertésre kötöt­te meg a szerződést. A szer­ződéskötésben élenjártak: Ja­kab József, Harangozó Lajos. Nálhi Pál, Bállá Sándor, mindannyian 5—5 sertésre szerződtek. Szanda András 8. D. Varga Imre 6, Fehér János 4 hízó átadására vállalkozott A cserkeszöllői adottságok eddiginél jobban ellenőrzik az egyes műhelyek termelé­sét. Felhívják a dolgozók fi­gyelmét a hiányosságokra és közös erőfeszítéssel kiküszö­bölik a műszaki meghibáso­dásból adódó minőségi rom­lást. Nagy gondot fordítanak a dolgozók szakmai továbbkép­zésére. Előadásokon ismerte­tik a fejlettebb technológiai eljárásokat. Nevelik a dolgo­zókat, az új szakmunkás gár­dát. A gyár vezetősége nemré­gen bevezette az egyéni pre­mizálást. Régen az egyes mű­helyek dolgozói, az üzem­részek tervteljesítésétől füg­gően kapták jutalmukat. Ren­delkezés értelmében jelenleg a műhelyek termelésétől füg­getlenül minden olyan dol­gozó 200—300 forintig terjedő jutalomban részesül, aki úgy dolgozik, hogy a havonkénti minőségi leértékelés két pár­nál nem több. A premizálás új rendszere és a műszaki, gazdasági ve­zetők kezdeményezése a gyár dolgozói körében máris vissz­hangra talált. Az egyes mű­helyek, különösen az előké­szítő — a szabász és a csá­kózó — üzemrészek dolgozói felfedik a munkaközben ész­lelt hiányosságokat, jelentik a műszaki baleseteket. A mű­szakiak aztán segítik a dol­gozókat célkitűzésük valóra- váltásában, közös erővel el­hárítják az akadályokat. Alig félhónap óta vezették be az említett intézkedése­ket a martfűi Tisza Cipő­gyárban. Eredménye már is nagy. A napi jelentések arról tanúskodnak, hogy a gyár dolgozóinak törekvését Siker koronázza. A negyedévhez vi­szonyítva jelentős mértékben javult az egyes gyártmányok minősége. NEM A LEGJOBBAK. A megyei tanács hatvannégy tsz tagot részesített növény- védelmi oktatásban a télen Kunhegyesen. A cél az volt, hogy ezek az emberek legye­nek a termelőszövetkezet növényvédelmi felelősei* s nekik legyen leginkább szív­ügyük ez a munka. A kép­sen) jobbak a tiszauginál. Mégis a cserkeiek május 9-én 94 százaléknál tartottak, a tiszaugiak 51 százaléknál. Ti- szaugon is van lehetőség ar­ra, hogy gondosabb munká­val meggyorsítsák a szerző­déskötések ütemét, s a cser- keszöllőihez hasonló jó ered­ményt érjenek el. K. Varga József Kunszentmárton —-------«% ^ »» ­Nyú ltenyésztő szakcsoport alakult Újszászon Üjszász községben nyúlte­nyésztő szakcsoportot alakí­tottak a falu nyultenyésztői. A Béke szakcsoport 300 házi­nyúl értékesítésére szerződött erre az évre. Terveik szerint a szunyogosi részen egy el­hagyott tanyán nagyüzemi nyúltenyésztésbe kezdtek. A csoport elnöke, Kiss Mihály egyénileg is kiváló nyúlte­nyésztő. A csoport a közös nyúltenyésztésen kívül szak- tanácsadással, szakmai to­vábbképzéssel segíti tagjait. Reggel öt óra. Jobbról sár­ga kétfogatú közeleg, balról gumicsizmás, esőköpenyes férfi. A benzinkút táján még egy utas száll a kocsira. — Szervusz, Béla! — Szervusz, Frici! Baráti szembetekintés te­szi kedvessé a kurta köszön­tést, melyet élcelődés követ. Azokról a kötéltáncosokról folyik a beszéd, kik csónak híján egy drótkötélen lép­delve, másik szálba kapasz­kodva imbolyognak át reg­gelente Zagyván-innenről — Zagyván-túlra. A muszáj­csinálta akrobaták — szö­vetkezetiek, a szolnoki Lenin Tsz parasztjai... A vendég elejtett megjegyzésekből ér­ti meg, hogy miért vidám a keserűség ellenére a szövet­kezet elnöke és főagronómu- sa. Azért, mivel a bajra felírták már a receptet A városi tanács végrehaj­tó bizottsága utasította az építési és közlekedési cso­portot, hogy tervezze meg a hidat, melynek anyaga már jórészt összegyűlt. A kiegé­szítésről az Ingatlankezelő Vállalatnak kell majd gon­doskodnia. Már jelentkeztek a segítőkész, önzetlen kivite­lezők is: az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet műszaki alakulatok katonái. Ök építik majd fel társadalmi munkában a szö­vetkezeti gazdák számára a hidat. Ügy látszik, hogy a Lenin Tsz-ben járványos a korán­kelés. Még hat óra sincs, s máris együtt Dudás János kertészbrigádja. A szalonná­inkkal Grósz Béla párttitkár diskurál. Arról, hogy a kö­zelgő megbeszélésen milyen segítséget kérjenek a tsz-t patronáló fűtőháziaktól. Ideo­lógiai támogatást igényelnek elsősorban; s olykor egy köl­zett növényvédők helyükön is vannak, csak éppen nem dolgoznak. Kivétel talán a jászapáti Alkotmány Terme­lőszövetkezet, de ez sem a növényvédő, hanem az otta­ni főmezőgazdász elgondolá­saiból adódik. Megkérdeztük Sólymosi elvtársat, ez idő szerint mi­lyen növényvédelmi munkák elvégzését tartja fontosnak Szolnok megyében. ELSŐNEK a kukorica­moly elleni védekezést emlí­tette. Tiszafüreden (Hámán Kató Termelőszövetkezet), Tiszaszentimrén, s a tószegi Dózsa Tsz-ben nem tettek eleget annak a kötelezettsé­güknek, hogy megsemmisít­sék a kukoricaszárat. A ku­koricamoly most báb álla­potban van, s az időjárástól függően a héten megkezdő­dik kirajzása. A megyében csak a termelőszövetkezetek 148 ezer holdon termeszte­nek kukoricát. Tizenhat má­zsás átlagtermést véve s 17 százalékos kukoricamoly­kárra számítva (ennyi meg­lesz) 130 vagon kukoricater­méstől esik el Szolnok me­gye jószágállománya. Mit le­het tenni? Még mindig nincs késő a kukoricamolyt telel­tető kukoricaszár megsem­misítése, elégetése. Egyéb­ként is büntető eljárást von maga után ennek elmulasz­tása. Szolnok megyében igen nagy területen, 42 ezer hol­don foglalkoznak lucerna­termesztéssel. A lucerna bő­dé majd mindenhol pusztít Ám, azokon a helyeken, — ahol rendszeresen védekez­nek ellene, össze sem hason­csön-számológépet. A hat és félezer holdas szövetkezet­nek ebben az évben még csak tizenötezer forintja jut irodai gépek vásárlására. Műszaki segítséget már nem igen kérnek ß gazdák, kik­nek soraiban nemegy jóké­pességű, iparból jött mun­kás is helyet foglal. Ilyen ember Szekeres Mi­hály is, ki az új, hatezer fé- rős csibenevelő fűtőcsöveit szereli. Vele éppúgy kezel s pár percig időz Friedrich Ferdinánd elnök, mint a többiekkel, kikkel reggeli körsétáján összetalálkozik. Derezsán Béla főagronómus nemkülönben. Január óta éppúgy .megszerették őket a régi tagok, akár a szintén új agronómust, Poden Gyulát; s Mikola Jánost, Ecseki And­rást. Őket is a szövetkezet négyszázhatvan gazdájának jobb jövőjéért állították csa­tasorba. Ügyszintén az elnö­köt, ki tíz esztendeig irányí­totta a megyei tanács mező- gazdasági osztályának tsz- csoportját. Akikre leginkább tartozott, azoknak mondta, hogy szívesen segítene rend­beszedni a hat szövetkezet­ből született egy tsz széná­ját. Sok dolog vár rá, mun­katársaira szintén. Panaszra nincs időm — jegyzi meg az elnök, míg kocsink eltrappol a 254 hol­das új lucernatábla mellett —, de a régi „apróságokból” elmondok egyet s mást.. A volt Tisza Antal és a volt Üj Élet Tsz egyesülése már megtörtént; az utóbbi mégis „eladott” az előbbinek egy kondára való hízóalapanya­got. A manipuláció folytán a Tisza Antal Tsz-ben kifize­tett munkaegység érték a Lenin Termelőszövetkezet munkaegység-értékének ro­vására szökkent fel. A zagy­vamenti Üj Ütőn Tsz-ben líthatő kártétele. Példa erre a mezőhéki Táncsics Terme­lőszövetkezet és a rákóczi- falvai II. Rákóczi Ferenc Tsz. Az előző helyen a rend­szeres védekezés következté­ben minimálisabb a kárté­tel. Rákóczifalván szinte fer­tőzési góc a tsz lucernása. Pedig megvannak a védeke­zőszerek. Az Agritox, a Hun­gária, s egyszerű az agro­technikája is: kaszálás után tarlópermetezés. Hogy hatá­sosabb legyen még fogasolás utána. A megyében Abádszalók, Jászfelsőszentgyörgy és a Jászság vidékén évenként nagy kárt okoz a burgonya- bogár. Jászberényben, Tisza­füreden máris megjelent és pusztít. Ahol még lehet, szedni, irtani kell, ahol el­hatalmasodott DDT vegy­szerrel hadjáratot ellene. A DOHÁNY PERONOSZ- PÖRA végigpusztította Euró­pát. A múlt évben már Ma­gyarország szabolcsi részén is jelentkezett. Szolnok me­gyét elkerülte. A mezőkö­vesdi, a jászkiséri, a jászbe­rényi és a tiszaroffi dohány­beváltó kirendeltségek má­jus 10-i jelentése szerint ez- ideig még az idén sem talál­koztak vele. De az esős, hű­vös, időjárásból következtet­hetünk, hogy hívatlan ven­dégünk lesz. Ahol megjele­nik. ott nincs mentsége a dohánynak. Ahol észlelik — azonnal meg kell semmisíte­ni- a dohányt. A kár ugyan nagy. de a fertőzés terjedé­sével sokkal nagyobb lehet. VÉGEZETÜL egy növény- védelmi tételt mondott el Sólymosy elvtárs. Az egész­ség megóvására két alterna­tíva van: a profilaxis vagy megelőzés, a terápia, vagy gvógykezelés. A növények­nél mindig a megelőzést vá­lasztjuk. ’ ' E. L. lehagyhatnák „megkozmetikázták” a mér­leget; 40 000 forintot érő épü­letcsoportot 270 000 forintra vettek fel... — Mindezt s még sok mást őszintén elmondtunk a köz­gyűlésen, — folytatta Fried­rich elvtárs. — A derekabb- ja úgy vélekedett, hogy ha már hibákról beszélünk, —* igyekezzünk újabbaknak ele­jét venni. A közgyűlés ki­zárta a fegyelmezetlen Her- czeg Józsefet; Nagy Lászlót, ki az előleget nem felesége, hanem a csapos kezébe ad­ta s még három-négy em­bert ... Ehhez a végső esz­közhöz (mint látható), csak szórványosan nyúltunk. Az a célunk, hogy megteremt­sük egymás iránt a megér­demelt bizalmat. Az emberek megérzik a jószándék igazságát, külö­nösen, ha a bizalmukkal megtisztelt új vezetőség tet­tekkel sem fukarkodik. Ko­rábban sem jutott széna a munkaegységre; lassacskán fogyatkozott a háztáji szarvasmarhaállomány. Eb­ben az évben már adnak szé­nát az egységre. Okos dolog az is, hogy a tanyasiakat segítik a város­hoz közelköltözéshez. Aki odakünn lebontja házát, je­lentős fuvar és hiteltámoga­tást, ezenfelül ingyen ho­mokot s töreket kap. Ily módon könnyebben művel- hetők a nagy táblák; a gaz­dák pedig közelebb jutnak a városhoz, a kultúrához. — Olyan adottságok kö­zött gazdálkodunk, hogy azok maradéktalan kihasz­nálásával még a mezőhéki Táncsics Tsz eredményeit is túlszárnyalhatnánk, — me­legedett bele mindinkább be­szédébe Friedrich elvtárs. — Hőforrás, kövesút, közeli piac; mind megannyi kincs. Az igyekezet, a közös 6zere- tete csodákat művelhet eb­ben a szövetkezetben. A csodák születését alapo­san átgondolt szervezőmun­ka előzte meg. A tapasztalt gazdák, a szakemberek, a vezetők már eldöntötték: melyik határrészt mire spe­cializálják. A sertésközpont — például — az 1. számú brigád területén lesz. A volt Üj Élet Tsz tehénistállóját sőrenevelésre használják majd. Élve a mind erősödő bizalommal, kedvet ébresztenek a korszerű gazdálkodás: módszerek nagyobb arányi' el tér j esztéséhez. Gönczi Sándor és Ozsváth Béla — ketten a sok közül —• nemrég még apáiktól ta­nult módon gondozták a ser­téseket. Röviddel ezelőtt át­tértek az expresszhizlalásra. Ennek segítségével egyeden­ként két métermázsa takar­mányt spórolnak meg; — ugyanakkor a hizlalási időt egy évről kilenc hónapra kurtítják. Bölcs dolog, hogy a szol­noki Lenin Tsz gazdái a szakemberek gárdájának ki­alakítását is , megkezdték. — Már ezen a nyáron minden brigádvezető mellé mezőgaz­dasági technikumot végzet* fiatalember kerül. — Ha minden úgy megy amint most elterveztük, ka­rikacsapásként megy itt esz­tendőre minden, bizako­dik az elnök. Persze, akkor ha a gazdák (mint most), va­lóban akarják... Miért ne akarnák? — b. z. —, A NAGYALFÖLDI KŐOLAJTERMELÖ VÁLLALAT felvételre keres gyakor­lattal rendelkező építész­technikust Jelentkezni lehet szemé­lyesen: Szolnok, Körösi út 46. I. emelet 14. — Telefon: 32—63. Többlet: egymillió liter tej, vagy 125 000 kilogramm hús Hogyan? A lucerna ágason való szárításával Cserkeszöllő és Tiszaiig Hogyan teremhet 130 vagonnal több kukorica Szolnok megyében? Dr. Sólymosy Sándorral, a biológiai tudományok kandidátusával, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudomá­nyos kutatójával beszélgettünk. Sólymosy elvtárs három hónapot tölt most megyénkben. Célja: tájékozódni és se­gíteni a Szolnok megyei termelőszövetkezetek növény- védelmi munkájában. Megkérdeztük: mik a tapasztala­tán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom