Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. május 28. Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront II. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) kommunistáknak a vezetésé­vel. A népfront-mozgalmat hazánkban is a kommunista párt hívta életre. A párt szer­vezte a Márciusi Frontot, a Történelmi Emlékbizottságot, a Magyar Frontot. A párt vezetésével tömörültek a nemzet legjobb erői a nagy nemzeti célok meg­valósítására: a fasizmus el­len, a függetlenségért, a de­mokráciáért és a békéért. A háború előtti, alatti s a fel- szabadulás utáni népfront­mozgalmak örököse lett az 1949-ben megalakuló nép­front, amelyre nagy várako­zással tekintett a közvéle­mény. Ez a várakozás meg­mutatkozott az 1949-es vá­lasztásokon is, amikor a ma­gyar nép tömegei első ízben adták szavazataikat a párt­vezette népfrontba tömörült kommunistákra és párton kí­vüliekre, s jóváhagyták a szo­cializmus felépítésének prog­ramját. Később, sajnos, a párt vezetésében kifejlődött a személyi kultusz és a dog- matizmus, eltorzult a párt szövetségi politikája, s eltor­zította a helyes alapokon el­indult népfront-tevékenysé­get is. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozatai után meg­csillantak a lehetőségek a népfront-mozgalom felélénkí­tésére. A Hazafias Népfront első kongresszusa, amelyet 1954-ben tartottak, kétségte­lenül a fellendülés lehetősé­geinek időszakában ült össze. A kongresszus és az utána következő hetek, hónapok jo­gos reményt ébresztettek azokban, akik hittek, hogy a Hazafias Népfront a nép üsz- szefogását jelenti nagy nem­zeti célok megvalósítására. E remények azonban akkor nem váltak valóra, mert a népfrontban kialakuló revi­zionista csoportosulás vette át a vezetőszerepet, s a ma­ga népellenes politikai célki­tűzéseinek fórumává tette a Hazafias Népfrontot.. Az a tény* hogy a népfrontban nem érvényesült a párt ve­zetése, súlyos következmé­nyekkel járt, olyan helytelen nézetek vertek gyökeret a mozgalomban, amelyek meg­bénították eredményes tevé­kenységét. Napjainkban a népfront már leküzdötte mindezeket a nézeteket, s élő, eleven tö­megmozgalommá vált, mert részt vállalt az előttünk álló feladatok megoldásában, s munkájában töretlenül érvé­nyesül a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepe. A párt és a népfront között helyreállt a helyes, jó vi­szony. Ennek alapjai a kö­vetkezők: 1. A népfront azokat a cé­lokat igyekszik megvalósíta­ni, amelyeket a párt tűz ki az egész nép elé. 2. A párt javaslatait a nép­front keretében a kommunis­ták és pártonkívüliek együt­tesen megvitatják. E viták hozzájárulnak az össznépi feladatok kijelöléséhez. 3. A népfront szervei segí­tik mozgósítani a tömegeket az il/módon kialakított fel­adatok végrehajtására; segí­tenek szervezni őket a szo­cialista építőmunka gyorsítá­sára. A népfront-bizottságok — a tömegek véleményére és javaslataira támaszkodva a szocialista építés fontos kér­déseinek megoldására hívhat­ják fel a párt és állami szer­vek, valamint a közvélemény figyelmét. Az ellenforradalom leve­rése óta egyre fokozódó mér­tékben érvényesülnek a nép­front-mozgalomban ezek a helyes elvek, s ezért az utol­só három évben a Hazafias Népfronttevékenységében nagy fellendülés következett be. Megítélésünk szerint hazánk gazdasági, politikai és kulturális helyzete kedvező — folytatta Kállai Gyula. A szocialista építőmunka új­ra nagy lendülettel halad előre. Hároméves tervünket jóval. a határidő előtt telje­sítjük és eredeti céljait túl­szárnyaljuk. így magasabb szintről kezdhetünk második ötéves tervünk végrehajtásá­hoz. A szocializmus alapjait a második ötéves terv idején lerakjuk a mezőgazdaságban is. S amint az eddigi ered­mények mutatják, e felada­tot a második ötéves terv el­ső felében megoldhatjuk, s ez gyorsítani fogja további fejlődésünket. A szocialista forradalom megvalósítását helyesen tűz­tük ki a mezőgazdaságban is. örömteli jelenség, hogy az új és régi termelőszövetke­zetek tagságában buzog az alkotókedv, tele vannak ter- * vekkel, s azzal az elszántság­gal, hogy szövetkezeteiket vi­rágzó gazdaságokká változ­tatják. Ez is bizonyítja, hogy a magyar parasztság százez­res tömegei helyesen csele­kedtek, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára tértek. Helyesen cselekszenek most is, amikor szorgos munkával igyekeznek megteremteni gazdaságuk biztos jövőjének alapjait. Biztató képet mutat ha­zánk kulturális élete is. A színházakban és a mozikban csaknem mindig telt ház van, s manapság nagy dolognak számít, ha valaki jegyet tud szerezni egy jó előadásra. Ma már nemcsak a mozik, ha­nem a képzőművészeti kiállí­tások kapui előtt is sorban- állnak az emberek. A töme­gek kulturális igényei emel­kedését tanúsítja, hogy 1959- ben az ország minden lako­sára 45.— forint értékű könyv- vásárlás jutott. Míg a kiske­reskedelmi forgalom 1958- hoz képest 11 százalékkal, a vegyes iparcikkek forgalma 15 százalékkal, addig a könyv­kereskedelmi forgalom közel 19 százalékkal emelkedett. Iskolai oktatásunk rend­szerét az eddigi eredmények után most tovább tökélete­sítjük, megteremtjük és meg­szilárdítjuk az iskola és a termelés kapcsolatait. Min­den iskolában bevezetjük a politechnikai képzést. Re­formterveinket, melyek egész oktatási rendszerünket átfog­ják, a közeljövőben megvita­tásra az ország nyilvánossá­ga elé tárjuk. Az irodalomban és a művészetben is a határozott fordulat je­leit tapasztaljuk. íróink és művészeink egyre inkább ér­zik a szükségszerűségét an­nak, hogy alkotásaikban sa­ját koruk kérdéseiről szólja­nak saját koruk embereihez. Az utóbbi években nem egy mai életünkkel foglalkozó irodalmi mű aratott megér­demelt sikert. Az eredmé­nyekkel azonban még sem lehetünk megelégedve. A mai élettel foglalkozó művek ugyanis a valóságban gyak­ran nem a mi korunkat tük­rözik, Íróink, művészeink egy része még nem érti a szocia­lizmusért folytatott harc lé­nyegét, ezért az általuk meg­rajzolt figurák nem a mai munkás-paraszt, vagy értel­miségi típusát keltik életre. Irodalmunkban és művésze­tünkben hiányzik még a mai élet derűs, vidám, vonzó és lelkesítő mozzanatainak meg­felelő ábrázalása is. A szocializmus építésének meggyorsításában nagy sze­repe és felelőssége van a ha­záját és népét szerető értel­miségnek, — folytatta Kállai Gyula és aláhúzta, hogy a szocialista társadalmi rend­szer — miként ezt a Szovjet­unió nagyszerű tudományos eredményei is bizonyítják — összehasonlíthatatlanul jobb feltételeket teremt az alkotó munka számára, mint a kapi­talizmus: a szocializmusban az értelmiség saját népét szolgálja, s ez megsokszoroz­za tehetségét. Hazánkban is minden út megnyílt az értel­miség alkotó tevékenysége előtt. A. népgazdaság vala­mennyi ágában állandóan nö­vekszik az értelmiségiek ará­nya és ennek megfelelően növekszik a társadalmi meg­beszélt. A szocialista tár­sadalom építése osztályharc­ban folyik — ez a történelmi fejlődés objektív törvénye, mivel azonban hazánkban a nép hatalma a proletárdikta­túra végleges győzelmet ara­tott, az osztályharc módszerei ma mások, mint abban az időben, amikor azt még az ereje teljében lévő burzsoá­zia ellen vívtuk. A burzsoá­ziát, s a földbirtokosok osz­tályát felszámoltuk, s ezek a népi hatalom ellen szervezett osztályerőként többé már becsülésük is. Ha a végzett munka oldaláról nézzük a kérdést, nyugodtan kijelent­hetjük, hogy van már szocia­lista értelmiségünk. A ma­gyar értelmiség a munkában összeforrt a munkásosztály- lyal, a dolgozó néppel és an­nak testvéri szövetségeseiéit. Az eljövendő idők dolga, hogy ezt a szövetséget az értelmiség világnézeti fejlő­désével még szorosabbra ko­vácsoljuk, s a marxizmus— leninizmua közös világnézeti alapján megbonthatatlanná tegyük. — Kállai Gyula a továb­biakban nem léphetnek fel. Itt van­nak, s közöttünk élnek azon­ban a volt uralkodó osztá­lyok egykori tagjai. Mi ve­lük szemben sem törekszünk a harc élezésére. — Ameny- nyiben becsületesen beleil­leszkednek társadalmi ren­dünkbe és megfelelően dol­goznak, egyenjogú állampol­gáraivá válhatnak hazánk­nak. A politikai meggyőzés eszközeivel nevelni kell őket és — már akiknek lehet — segíteni, hogy megszabadul­janak a magukkal cipelt po­litikai és morális tehertől. Amennyiben viszont a volt uralkodó-osztályok egyik-má­sik tagja, vagy csoportja fel­lépne a népi hatalom ellen, saját bőrén érezheti annak erejét Foglalkoznunk kell tehát a volt uralkodó-osztályok egy­kori tagjaival is, de nálunk az osztályharc főfrontját már nem ez jelenti. Az . osztály - harc homlokterébe a szocia­lista ipar szervezésének és továbbfejlesztésének, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének és megszilárdításá­nak, a szocialista kultúrater­jesztésének, a tömegek szo­cialista nevelésének kérdései kerültek. Most a munkásosz­tály történelmi fejlődése, az egységes szocialista paraszti osztály kialakítása és a szo­cialista értelmiség erőtelje­sebb fejlesztése a feladat. Az osztályharc másik igen fontos területe hazánkban az ideológiai, kulturális és er­kölcsi élet. Most a főtüzet a burzsoá ideológia maradvá­nyai ellen kell irányítani. — A hazánkban folyó osz­tályharc fontos feladata a szocialista erkölcs, a szocia­lista közösségi élet normái­nak kialakítása a társada­lomban. Befejezésül a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről beszélt Kállai Gyula. Részletesen szólt a Szovjet­uniónak a megérett nemzet­közi problémák rendezésére irányuló erőfeszítéseiről, — majd arról az agresszióról, amellyel az Amerikai Egye­sült Államok kormánya megtorpedózta a csúcsérte­kezletet. A Szovjetunió, s a szocia­lista tábor országainak küz­delme a nemzetközi fórumo­kon a béke megvédéséért, egybeolvad az emberiség milliárdjainak akaratával és harcával a békéért. A tö­megek harca és a szocialista tábor hatalma olyan erő, — melyhez foghatót eddig nem ismert az emberiség. A bé ke tehát — legyőzhetetlen erő. Szilárd meggyőződésünk, hogy az emberiség békéje biztosítható, hogy a béke erő: az összes akadályok ellenére is győzedelmeskednek a há­ború erői felett. A mi országunk kis ország, népünk kis nép, de az em­beri haladás fő sodrában ha­lad. Büszkék lehetünk erre Célunk továbbra is világos szocialista ország, jólét, béke és boldogság a népnek — fe­jezte be beszédét Kállai Gyu­la. (.MTI). az osztályharc problémáiról Ortutay Gyula beszéde Ortutay Gyula bevezető­ben a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és az Elnök­ség nevében köszönetét mon­dott a népfront soktizezer munkásának, akik lelkes munkájukkal hozzájárultak a népfront-mozgalom ered­ményeihez, majd a népfront új korszakáról beszélt. A párt és a kormány által meg­teremtett egészséges politikai légkörben 1957. októberében ült össze a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, — amelynek az volt a feladata, hogy kijelölje a népfront­mozgalom általános irányel­veit, meghatározza munká­ját. A Magyar Szocialista Mun­káspárt már 1957. júniusi pártértekézletén kinyilvání­totta a népfront-mozgalom fontosságát és később 1957. novemberében a párt politi­kai bizottságának emlékeze­ti magyar—szovje Ortutay Gyula ezután emlékeztetett arra, hogy az újjászervezett népfrontbizott- sások kiemelkedő munkát végeztek a népek barátsága hónapjának megrendezésé­vel. — Nagy tömegekkel ismer­tettük meg akkor a Szovjet­unió és a népi demokráciák dolgozóinak életviszonyait és jelentős hangsúlyt kapott a mawar — szovjet barátság ápolása. Az V. Magyar Bé­kekongresszus, s a békemoz­galom tízesztendős jubileu­ma alkalmából rendezett összejöveteleken hatalmas tömegek vettek részt. A Hazafias Népfront köz- ségDolitikai tevékenységé­nek eredményeit ismertette ezután Ortutay Gyula. Az Országos Tanács titkársága a következőkben jelölte meg a Népfrontbizottságok község­fejlesztési feladatait: segít­sék a tervek elkészítését, s a községfejlesztési hozzájárulás mértékének kialakítását, s a társadalmi munka szervezé­sét a terv végrehajtására, ellenőrzésére. A Népfront különböző gyűlésein renge­teg javaslat, terv született. Egyedül Békés megyében 2456 kisgyűlésen tárgyalták meg a tavalyi tervet és a dolgozók több mint. három­ezer javaslata közül mintegy 1600 került a végleges terv­be. Tavaly például Veszprém megyében hatmillió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Szeged fejlődését mintegy kétmillió forint ér­tékű társadalmi munka gyor­sította meg. — A társadalmi tevékeny­ség ilyen nagyszabású fellen­düléséről beszámolva rá kell mutatnunk arra, hogy ennek oka elsősorban az a bizalom és reménység, ami az 1956. tes határozatában megszab­ta a munka irányát, a nép­front alapvető tennivalóját. A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusán a beszámoló így fogalmazta meg feladatainkat és ered­ményeinket: „A Hazafias Népfront alkalmas és képes arra, hogy politikai egységbe tömörítse a kommunistákat és mindazokat a pártonkívü- lieket, akik az alapvető célok tekintetében — mint a szo­cializmus felépítése, az or­szág szuverénításának és függetlenségének védelme, a népköztársaság erősítése és a béke védelme — egyetérte­nek. — Az 1957-es országos ta­nácsülés után újjászerveztük a megyei, járási, városi és községi bizottságainkat. A bizottságok összetétele meg­javult. : barátság ápolása novembere után kialakított politikát kiséri országszerte. — A Népfrontbizottságok rendkívül sokat tehetnek azért, hogy a második ötéves terv a jó hazafiak igazi, ben­sőséges ügyévé váljék. Ez a munka a terv irányelveinek ismertetésével és vitájával kezdődik és a minél jobb megvalósítás érdekében vég­zett társadalmi munkával ér­heti el csúcspontját. Ortutay Gyula ezután rész­letesen méltatta a népfront­bizottságoknak a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesz­téséért végzett munkáját. Számos bizottság elnöke elsőnek lépett be a szövetke­zetbe, s ma már a bizottsági tagok nagy része termelőszö­vetkezeti tag. És nem csupán a belépésnél jártak elől, ha­nem az elnöki, vezetési fel­adatok vállalásában, a min­dennapi munkában is. Népfront bizottságaink ma már egyre eredményesebben dolgoznak a termelőszövetke­zetek megszilárdítása érde­kében: a tanácsokkal, a TIT- tel egyetértésben olyan elő­adásokat szerveztek, ame­lyeken a szövetkezeti gazdál­kodás alapvető elemeire ok­tatták az új tagokat; segítet­ték a közös munka megkez­dését; társadalmi munkát szerveztek különböző épüle­tek. istállók emelésére; az országos tanács támogatásá­val országszerte megindítot­tuk a „gazdagodjanak föld­jeink” akciót, amely elsősor­ban a termelőszövetkezeti földek talajerejének fokozá­sát szolgálja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak kezdeményezésére a megyei és járási titkárságok mellett műszaki csoportok alakultak. Országosan körül­belül ötszáz szakember két­száz kilométer termelőszö­vetkezeti bekötőút tervét ké­szítette el, társadalmi mun­kában. Ez év koratavaszáig 46 útépítést fejeztek be. — A tsz megszilárdítása ér­dekében végzett munkánk, ha jelentős eredményeket mu­tat is, — még nem eléggé rendszeres és széles méretű, A jelenleginél lényegesen több segítséget kell adnunk az új szocialista községek kialakításához. Elsősorban a helyi bizottságok tevékeny­ségének megélénkítésére gondolunk. — A népfront körök és klubok életéről beszélt ezu­tán Ortutay Gyula. Faluhelyen a népfrontkö­rök fontos szerepet játsza­nak Hazánkban több mint száz esztendővel ezelőtt léte­sültek az első falusi olvasó­körök. A parasztság, különö­sen a tiszántúli parasztág e hagyományos politizáló he­lyeit a Hazafias Népfront kö­rébe vontuk. Cijjászervezésük során 308 kör fogadta el az országos elnökség által kidol­gozott alapszabályt. Ma már arra törekszünk, hogy ezek az olvasókörök a termelőszövet­keztek köreivé, klubjaivá le­gyenek és segítsék a terme­lőszövetkezeti községekben mindjobban kibontakozó kul­turális életet. Hasonló jó szolgálatokat tesznek a nép­front-klubok. Ahol érdekes és változatos programot biztosi« tanak, ott eleven élet folyik. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemzetiségiek . lakta vidékeken a népfront-bizott­ságokban megfelelő helyet kaptak a nemzetiségek kép­viselői is. Politikai munkánk fontos­sága a népfront előadássoro­zata is. Agitációs munkánk­ban nagy szerep jut a Haza­fias Népfront sajtójának. A Magyar Nemzet, a mozgalom központi lapja, amellett, hogy színes, érdekes tudósítások­ban számol be a népfront- munka eredményeiről, szín­vonalasan elégíti ki a városi ember külpolitikai és kultu­rális igényeit. A Szabad Föld felvilágosító munkája segí­tett a parasztság gondolko­dására hatni. A Népfront cí­mű havi lapunk elsősorban a népfront-bizottsági tagokhoz szól és általánosítja a helyi népfront-munka jó tapaszta­latait. — Eredményeink számot­tevőek, de még igen sok dol­gunk van, hogy megtisztelő megbízatásunknak teljesen eleget tehessünk. Nem csu­pán országos jelentőségű ak­ciók idején, hanem életünk hétköznapjaiban is el kell jutnunk mindenkihez, aki be­csületesen szívvel az ország javát akarja. Kiemelkedő munkát végzett a Szolnok megyei és Jászberény városi népfront- bizottság Majd az elmúlt három év­ben kiemelkedő munkát vég­zett népfrontbizottságokról szólt. A megyei bizottságok közül a szolnokit, a békésit, a borsodit, a Vas és Pest megyeit emelte ki. A váro­sok közül elsőnek a nagyka­nizsai, majd a debreceni és a miskolci bizottságot dicsér­te. Az elismerés hangján szólt a jászberényi járási népfrontbizottság munkájá­ról. Beszámolt a Hazafias Nép­front és a tömegszervezet kapcsolatáról, valamint a Hazafias Népfront felső szer­veinek munkájáról is. Az országban 3450 bizott­ságot választották, összesen: 129.507 taggal. A bizottságok­ban növekedett a munkások száma — az 1954-es egy szá­zalékkal szemben most eléri a tizennégy százalékot —, több mint hétezerrel nőtt a nők és nyolcezerrel a fiata­lok száma, tehát bizottsága­ink felfrissítése eredményes volt. 1958-ban 9178 volt a tsz­tagok száma a bizottságaink­ban, most 43.464. Újjáválasztott népfront-bi­zottságaink kedvező körülmé­nyek között láthatnak mun­kájukhoz. Ennek fő irányát megszabta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII. kong­resszusának határozata, a második ötéves terv előirány­zatainak megvalósítása. Megállapíthatjuk, — mon­dotta végül, — hogy a Haza­fias Népfront sokrétű, gaz­dag munkája, és a tettrekész lelkesedés biztosíték arra, hogy jó úton haladunk, s a mozgalom valóban eredmé­nyes munkát végez a párt vezetésével, nagy céljaink megvalósításáért. Ortutay Gyula befejezésül kérte a kongresszust, fogadja el a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolóját, és adja még a felmentést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az országos elnök­ség és az elnökség tisztikara részére. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom