Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-28 / 125. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. május 28. Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront II. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) kommunistáknak a vezetésével. A népfront-mozgalmat hazánkban is a kommunista párt hívta életre. A párt szervezte a Márciusi Frontot, a Történelmi Emlékbizottságot, a Magyar Frontot. A párt vezetésével tömörültek a nemzet legjobb erői a nagy nemzeti célok megvalósítására: a fasizmus ellen, a függetlenségért, a demokráciáért és a békéért. A háború előtti, alatti s a fel- szabadulás utáni népfrontmozgalmak örököse lett az 1949-ben megalakuló népfront, amelyre nagy várakozással tekintett a közvélemény. Ez a várakozás megmutatkozott az 1949-es választásokon is, amikor a magyar nép tömegei első ízben adták szavazataikat a pártvezette népfrontba tömörült kommunistákra és párton kívüliekre, s jóváhagyták a szocializmus felépítésének programját. Később, sajnos, a párt vezetésében kifejlődött a személyi kultusz és a dog- matizmus, eltorzult a párt szövetségi politikája, s eltorzította a helyes alapokon elindult népfront-tevékenységet is. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozatai után megcsillantak a lehetőségek a népfront-mozgalom felélénkítésére. A Hazafias Népfront első kongresszusa, amelyet 1954-ben tartottak, kétségtelenül a fellendülés lehetőségeinek időszakában ült össze. A kongresszus és az utána következő hetek, hónapok jogos reményt ébresztettek azokban, akik hittek, hogy a Hazafias Népfront a nép üsz- szefogását jelenti nagy nemzeti célok megvalósítására. E remények azonban akkor nem váltak valóra, mert a népfrontban kialakuló revizionista csoportosulás vette át a vezetőszerepet, s a maga népellenes politikai célkitűzéseinek fórumává tette a Hazafias Népfrontot.. Az a tény* hogy a népfrontban nem érvényesült a párt vezetése, súlyos következményekkel járt, olyan helytelen nézetek vertek gyökeret a mozgalomban, amelyek megbénították eredményes tevékenységét. Napjainkban a népfront már leküzdötte mindezeket a nézeteket, s élő, eleven tömegmozgalommá vált, mert részt vállalt az előttünk álló feladatok megoldásában, s munkájában töretlenül érvényesül a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepe. A párt és a népfront között helyreállt a helyes, jó viszony. Ennek alapjai a következők: 1. A népfront azokat a célokat igyekszik megvalósítani, amelyeket a párt tűz ki az egész nép elé. 2. A párt javaslatait a népfront keretében a kommunisták és pártonkívüliek együttesen megvitatják. E viták hozzájárulnak az össznépi feladatok kijelöléséhez. 3. A népfront szervei segítik mozgósítani a tömegeket az il/módon kialakított feladatok végrehajtására; segítenek szervezni őket a szocialista építőmunka gyorsítására. A népfront-bizottságok — a tömegek véleményére és javaslataira támaszkodva a szocialista építés fontos kérdéseinek megoldására hívhatják fel a párt és állami szervek, valamint a közvélemény figyelmét. Az ellenforradalom leverése óta egyre fokozódó mértékben érvényesülnek a népfront-mozgalomban ezek a helyes elvek, s ezért az utolsó három évben a Hazafias Népfronttevékenységében nagy fellendülés következett be. Megítélésünk szerint hazánk gazdasági, politikai és kulturális helyzete kedvező — folytatta Kállai Gyula. A szocialista építőmunka újra nagy lendülettel halad előre. Hároméves tervünket jóval. a határidő előtt teljesítjük és eredeti céljait túlszárnyaljuk. így magasabb szintről kezdhetünk második ötéves tervünk végrehajtásához. A szocializmus alapjait a második ötéves terv idején lerakjuk a mezőgazdaságban is. S amint az eddigi eredmények mutatják, e feladatot a második ötéves terv első felében megoldhatjuk, s ez gyorsítani fogja további fejlődésünket. A szocialista forradalom megvalósítását helyesen tűztük ki a mezőgazdaságban is. örömteli jelenség, hogy az új és régi termelőszövetkezetek tagságában buzog az alkotókedv, tele vannak ter- * vekkel, s azzal az elszántsággal, hogy szövetkezeteiket virágzó gazdaságokká változtatják. Ez is bizonyítja, hogy a magyar parasztság százezres tömegei helyesen cselekedtek, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára tértek. Helyesen cselekszenek most is, amikor szorgos munkával igyekeznek megteremteni gazdaságuk biztos jövőjének alapjait. Biztató képet mutat hazánk kulturális élete is. A színházakban és a mozikban csaknem mindig telt ház van, s manapság nagy dolognak számít, ha valaki jegyet tud szerezni egy jó előadásra. Ma már nemcsak a mozik, hanem a képzőművészeti kiállítások kapui előtt is sorban- állnak az emberek. A tömegek kulturális igényei emelkedését tanúsítja, hogy 1959- ben az ország minden lakosára 45.— forint értékű könyv- vásárlás jutott. Míg a kiskereskedelmi forgalom 1958- hoz képest 11 százalékkal, a vegyes iparcikkek forgalma 15 százalékkal, addig a könyvkereskedelmi forgalom közel 19 százalékkal emelkedett. Iskolai oktatásunk rendszerét az eddigi eredmények után most tovább tökéletesítjük, megteremtjük és megszilárdítjuk az iskola és a termelés kapcsolatait. Minden iskolában bevezetjük a politechnikai képzést. Reformterveinket, melyek egész oktatási rendszerünket átfogják, a közeljövőben megvitatásra az ország nyilvánossága elé tárjuk. Az irodalomban és a művészetben is a határozott fordulat jeleit tapasztaljuk. íróink és művészeink egyre inkább érzik a szükségszerűségét annak, hogy alkotásaikban saját koruk kérdéseiről szóljanak saját koruk embereihez. Az utóbbi években nem egy mai életünkkel foglalkozó irodalmi mű aratott megérdemelt sikert. Az eredményekkel azonban még sem lehetünk megelégedve. A mai élettel foglalkozó művek ugyanis a valóságban gyakran nem a mi korunkat tükrözik, Íróink, művészeink egy része még nem érti a szocializmusért folytatott harc lényegét, ezért az általuk megrajzolt figurák nem a mai munkás-paraszt, vagy értelmiségi típusát keltik életre. Irodalmunkban és művészetünkben hiányzik még a mai élet derűs, vidám, vonzó és lelkesítő mozzanatainak megfelelő ábrázalása is. A szocializmus építésének meggyorsításában nagy szerepe és felelőssége van a hazáját és népét szerető értelmiségnek, — folytatta Kállai Gyula és aláhúzta, hogy a szocialista társadalmi rendszer — miként ezt a Szovjetunió nagyszerű tudományos eredményei is bizonyítják — összehasonlíthatatlanul jobb feltételeket teremt az alkotó munka számára, mint a kapitalizmus: a szocializmusban az értelmiség saját népét szolgálja, s ez megsokszorozza tehetségét. Hazánkban is minden út megnyílt az értelmiség alkotó tevékenysége előtt. A. népgazdaság valamennyi ágában állandóan növekszik az értelmiségiek aránya és ennek megfelelően növekszik a társadalmi megbeszélt. A szocialista társadalom építése osztályharcban folyik — ez a történelmi fejlődés objektív törvénye, mivel azonban hazánkban a nép hatalma a proletárdiktatúra végleges győzelmet aratott, az osztályharc módszerei ma mások, mint abban az időben, amikor azt még az ereje teljében lévő burzsoázia ellen vívtuk. A burzsoáziát, s a földbirtokosok osztályát felszámoltuk, s ezek a népi hatalom ellen szervezett osztályerőként többé már becsülésük is. Ha a végzett munka oldaláról nézzük a kérdést, nyugodtan kijelenthetjük, hogy van már szocialista értelmiségünk. A magyar értelmiség a munkában összeforrt a munkásosztály- lyal, a dolgozó néppel és annak testvéri szövetségeseiéit. Az eljövendő idők dolga, hogy ezt a szövetséget az értelmiség világnézeti fejlődésével még szorosabbra kovácsoljuk, s a marxizmus— leninizmua közös világnézeti alapján megbonthatatlanná tegyük. — Kállai Gyula a továbbiakban nem léphetnek fel. Itt vannak, s közöttünk élnek azonban a volt uralkodó osztályok egykori tagjai. Mi velük szemben sem törekszünk a harc élezésére. — Ameny- nyiben becsületesen beleilleszkednek társadalmi rendünkbe és megfelelően dolgoznak, egyenjogú állampolgáraivá válhatnak hazánknak. A politikai meggyőzés eszközeivel nevelni kell őket és — már akiknek lehet — segíteni, hogy megszabaduljanak a magukkal cipelt politikai és morális tehertől. Amennyiben viszont a volt uralkodó-osztályok egyik-másik tagja, vagy csoportja fellépne a népi hatalom ellen, saját bőrén érezheti annak erejét Foglalkoznunk kell tehát a volt uralkodó-osztályok egykori tagjaival is, de nálunk az osztályharc főfrontját már nem ez jelenti. Az . osztály - harc homlokterébe a szocialista ipar szervezésének és továbbfejlesztésének, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének és megszilárdításának, a szocialista kultúraterjesztésének, a tömegek szocialista nevelésének kérdései kerültek. Most a munkásosztály történelmi fejlődése, az egységes szocialista paraszti osztály kialakítása és a szocialista értelmiség erőteljesebb fejlesztése a feladat. Az osztályharc másik igen fontos területe hazánkban az ideológiai, kulturális és erkölcsi élet. Most a főtüzet a burzsoá ideológia maradványai ellen kell irányítani. — A hazánkban folyó osztályharc fontos feladata a szocialista erkölcs, a szocialista közösségi élet normáinak kialakítása a társadalomban. Befejezésül a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről beszélt Kállai Gyula. Részletesen szólt a Szovjetuniónak a megérett nemzetközi problémák rendezésére irányuló erőfeszítéseiről, — majd arról az agresszióról, amellyel az Amerikai Egyesült Államok kormánya megtorpedózta a csúcsértekezletet. A Szovjetunió, s a szocialista tábor országainak küzdelme a nemzetközi fórumokon a béke megvédéséért, egybeolvad az emberiség milliárdjainak akaratával és harcával a békéért. A tömegek harca és a szocialista tábor hatalma olyan erő, — melyhez foghatót eddig nem ismert az emberiség. A bé ke tehát — legyőzhetetlen erő. Szilárd meggyőződésünk, hogy az emberiség békéje biztosítható, hogy a béke erő: az összes akadályok ellenére is győzedelmeskednek a háború erői felett. A mi országunk kis ország, népünk kis nép, de az emberi haladás fő sodrában halad. Büszkék lehetünk erre Célunk továbbra is világos szocialista ország, jólét, béke és boldogság a népnek — fejezte be beszédét Kállai Gyula. (.MTI). az osztályharc problémáiról Ortutay Gyula beszéde Ortutay Gyula bevezetőben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Elnökség nevében köszönetét mondott a népfront soktizezer munkásának, akik lelkes munkájukkal hozzájárultak a népfront-mozgalom eredményeihez, majd a népfront új korszakáról beszélt. A párt és a kormány által megteremtett egészséges politikai légkörben 1957. októberében ült össze a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, — amelynek az volt a feladata, hogy kijelölje a népfrontmozgalom általános irányelveit, meghatározza munkáját. A Magyar Szocialista Munkáspárt már 1957. júniusi pártértekézletén kinyilvánította a népfront-mozgalom fontosságát és később 1957. novemberében a párt politikai bizottságának emlékezeti magyar—szovje Ortutay Gyula ezután emlékeztetett arra, hogy az újjászervezett népfrontbizott- sások kiemelkedő munkát végeztek a népek barátsága hónapjának megrendezésével. — Nagy tömegekkel ismertettük meg akkor a Szovjetunió és a népi demokráciák dolgozóinak életviszonyait és jelentős hangsúlyt kapott a mawar — szovjet barátság ápolása. Az V. Magyar Békekongresszus, s a békemozgalom tízesztendős jubileuma alkalmából rendezett összejöveteleken hatalmas tömegek vettek részt. A Hazafias Népfront köz- ségDolitikai tevékenységének eredményeit ismertette ezután Ortutay Gyula. Az Országos Tanács titkársága a következőkben jelölte meg a Népfrontbizottságok községfejlesztési feladatait: segítsék a tervek elkészítését, s a községfejlesztési hozzájárulás mértékének kialakítását, s a társadalmi munka szervezését a terv végrehajtására, ellenőrzésére. A Népfront különböző gyűlésein rengeteg javaslat, terv született. Egyedül Békés megyében 2456 kisgyűlésen tárgyalták meg a tavalyi tervet és a dolgozók több mint. háromezer javaslata közül mintegy 1600 került a végleges tervbe. Tavaly például Veszprém megyében hatmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Szeged fejlődését mintegy kétmillió forint értékű társadalmi munka gyorsította meg. — A társadalmi tevékenység ilyen nagyszabású fellendüléséről beszámolva rá kell mutatnunk arra, hogy ennek oka elsősorban az a bizalom és reménység, ami az 1956. tes határozatában megszabta a munka irányát, a népfront alapvető tennivalóját. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán a beszámoló így fogalmazta meg feladatainkat és eredményeinket: „A Hazafias Népfront alkalmas és képes arra, hogy politikai egységbe tömörítse a kommunistákat és mindazokat a pártonkívü- lieket, akik az alapvető célok tekintetében — mint a szocializmus felépítése, az ország szuverénításának és függetlenségének védelme, a népköztársaság erősítése és a béke védelme — egyetértenek. — Az 1957-es országos tanácsülés után újjászerveztük a megyei, járási, városi és községi bizottságainkat. A bizottságok összetétele megjavult. : barátság ápolása novembere után kialakított politikát kiséri országszerte. — A Népfrontbizottságok rendkívül sokat tehetnek azért, hogy a második ötéves terv a jó hazafiak igazi, bensőséges ügyévé váljék. Ez a munka a terv irányelveinek ismertetésével és vitájával kezdődik és a minél jobb megvalósítás érdekében végzett társadalmi munkával érheti el csúcspontját. Ortutay Gyula ezután részletesen méltatta a népfrontbizottságoknak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért végzett munkáját. Számos bizottság elnöke elsőnek lépett be a szövetkezetbe, s ma már a bizottsági tagok nagy része termelőszövetkezeti tag. És nem csupán a belépésnél jártak elől, hanem az elnöki, vezetési feladatok vállalásában, a mindennapi munkában is. Népfront bizottságaink ma már egyre eredményesebben dolgoznak a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében: a tanácsokkal, a TIT- tel egyetértésben olyan előadásokat szerveztek, amelyeken a szövetkezeti gazdálkodás alapvető elemeire oktatták az új tagokat; segítették a közös munka megkezdését; társadalmi munkát szerveztek különböző épületek. istállók emelésére; az országos tanács támogatásával országszerte megindítottuk a „gazdagodjanak földjeink” akciót, amely elsősorban a termelőszövetkezeti földek talajerejének fokozását szolgálja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának kezdeményezésére a megyei és járási titkárságok mellett műszaki csoportok alakultak. Országosan körülbelül ötszáz szakember kétszáz kilométer termelőszövetkezeti bekötőút tervét készítette el, társadalmi munkában. Ez év koratavaszáig 46 útépítést fejeztek be. — A tsz megszilárdítása érdekében végzett munkánk, ha jelentős eredményeket mutat is, — még nem eléggé rendszeres és széles méretű, A jelenleginél lényegesen több segítséget kell adnunk az új szocialista községek kialakításához. Elsősorban a helyi bizottságok tevékenységének megélénkítésére gondolunk. — A népfront körök és klubok életéről beszélt ezután Ortutay Gyula. Faluhelyen a népfrontkörök fontos szerepet játszanak Hazánkban több mint száz esztendővel ezelőtt létesültek az első falusi olvasókörök. A parasztság, különösen a tiszántúli parasztág e hagyományos politizáló helyeit a Hazafias Népfront körébe vontuk. Cijjászervezésük során 308 kör fogadta el az országos elnökség által kidolgozott alapszabályt. Ma már arra törekszünk, hogy ezek az olvasókörök a termelőszövetkeztek köreivé, klubjaivá legyenek és segítsék a termelőszövetkezeti községekben mindjobban kibontakozó kulturális életet. Hasonló jó szolgálatokat tesznek a népfront-klubok. Ahol érdekes és változatos programot biztosi« tanak, ott eleven élet folyik. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemzetiségiek . lakta vidékeken a népfront-bizottságokban megfelelő helyet kaptak a nemzetiségek képviselői is. Politikai munkánk fontossága a népfront előadássorozata is. Agitációs munkánkban nagy szerep jut a Hazafias Népfront sajtójának. A Magyar Nemzet, a mozgalom központi lapja, amellett, hogy színes, érdekes tudósításokban számol be a népfront- munka eredményeiről, színvonalasan elégíti ki a városi ember külpolitikai és kulturális igényeit. A Szabad Föld felvilágosító munkája segített a parasztság gondolkodására hatni. A Népfront című havi lapunk elsősorban a népfront-bizottsági tagokhoz szól és általánosítja a helyi népfront-munka jó tapasztalatait. — Eredményeink számottevőek, de még igen sok dolgunk van, hogy megtisztelő megbízatásunknak teljesen eleget tehessünk. Nem csupán országos jelentőségű akciók idején, hanem életünk hétköznapjaiban is el kell jutnunk mindenkihez, aki becsületesen szívvel az ország javát akarja. Kiemelkedő munkát végzett a Szolnok megyei és Jászberény városi népfront- bizottság Majd az elmúlt három évben kiemelkedő munkát végzett népfrontbizottságokról szólt. A megyei bizottságok közül a szolnokit, a békésit, a borsodit, a Vas és Pest megyeit emelte ki. A városok közül elsőnek a nagykanizsai, majd a debreceni és a miskolci bizottságot dicsérte. Az elismerés hangján szólt a jászberényi járási népfrontbizottság munkájáról. Beszámolt a Hazafias Népfront és a tömegszervezet kapcsolatáról, valamint a Hazafias Népfront felső szerveinek munkájáról is. Az országban 3450 bizottságot választották, összesen: 129.507 taggal. A bizottságokban növekedett a munkások száma — az 1954-es egy százalékkal szemben most eléri a tizennégy százalékot —, több mint hétezerrel nőtt a nők és nyolcezerrel a fiatalok száma, tehát bizottságaink felfrissítése eredményes volt. 1958-ban 9178 volt a tsztagok száma a bizottságainkban, most 43.464. Újjáválasztott népfront-bizottságaink kedvező körülmények között láthatnak munkájukhoz. Ennek fő irányát megszabta a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozata, a második ötéves terv előirányzatainak megvalósítása. Megállapíthatjuk, — mondotta végül, — hogy a Hazafias Népfront sokrétű, gazdag munkája, és a tettrekész lelkesedés biztosíték arra, hogy jó úton haladunk, s a mozgalom valóban eredményes munkát végez a párt vezetésével, nagy céljaink megvalósításáért. Ortutay Gyula befejezésül kérte a kongresszust, fogadja el a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolóját, és adja még a felmentést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az országos elnökség és az elnökség tisztikara részére. (MTI).
