Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

1960. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Este van, este van, erők egyensúlyba... Arany János örökbecsű ver­sének „technikus változata” csütörtök este hangzott el a gépipari technikum műsoros estjén, a Ságvári Endre Mű­velődési Házban. A techni­kum diákotthona ezen az es~ tén adta át az általános gim­náziumok diákotthonai szá­mára készített szerszámkész­leteket. Kilencszáz munka­órát dolgoztak rajta, szabad­idejükben a fiatalok, így most jogos büszkeséggel nyugtáz­ták a diákotthon igazgatók köszönetét és a Művelődés- ügyi Minisztérium elismeré­sét. Az ajándékot még ajándék- műsorral is megtetézték. Jól érezte magát mindenki. Mi is örültünk, hogy e jól összefor­rott diákkollektíva példa­mutató munkájának és ifjú­sághoz méltó vidámságának egyaránt tanúi lehettünk. • • Ot szocialista brigád a Járműjavítóban A szolnoki Járműjavítóban fontos eseményre került sor. — Kihirdették ugyanis, hogy a megtisztelő szocialista bri­gád címért folyó versenyben, kik nyerték el a pálmát az e címért harcoló húsz brigád közül. A címet öt brigád nyerte el, sorrendben a következők: A VII/B osztályon a westing- lakatosok közül a Molnár bri­gád, amely zömmel fiatalok­ból, kiszistákból áll. A VII/A osztályon az öttagú Kiss Im­re brigád kapta meg a címet, míg a VIII-as osztály tűziko- vácsai közül P. Szabó Károly brigádja. — Simon Jánosék, mint kőművesek . a karban­tartó osztály legjobbjai, s egyúttal a kitüntető cím büszke viselői. S mi újság a mozdonyosztályon? Itt Dras­£ _____________________ kó I stván forgácsoló brigádja érdemelte ki e címet. A szocialista brigád kitün­tetésért küzdő járműjavító­sok mind a gazdasági, mind a politikai téren tett felaján­lásaikat teljesítették, sőt nem egy pontban túl is szárnyal­ták. Fontos része volt felaján­lásaiknak a terv teljesítése, a selejtmentes, .— jóminőségű munka, az anyagtakarékos­ság és a munkahely tisztán­tartása. Megvalósították a közös sajtóolvasást. A kollektív színház, mozi látogatáson kívül a szakmai továbbképzés, a szakirodalom megismerése is hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen szép eredményt érjen el a felsorolt öt brigád. Csepeliek - Kenderesért Nem tagadom, kissé meg“ hatódva léptem át a Csepeli Vas- és Fémműveknek kapu­ját. Csepel — már maga ez a szó is annyi mindent rejt ma­gában, hiszen Európától Af­rikáig ismerik a csepeliek munkáját. Megszámlálhatat­lan sok épületkolosszus, dör­gő, sípoló, kénes gázt és gőzt lehelő tornyok, emeletnyi lángot okádó csövek és a vö­rösen izzó Martin-kemencék mélyén készül, formálódik az acél. A kovácsműhely hatalmas kalapácsai alatt, mintha élet­re kelt volna a felhevített anyag, csigavonalat öltött és meghunnyászkodva engedel­meskedett az ember akaratá­nak. Szemben, a másik épü­letben pedig szikrázva, siste­regve fortyant ki a martinok „vére”, szikraesővel zúdult tova, a formát, az alakot adó betonkádak felé. Lopva az emberekre pillantottam. Ke­mény tekintetű olvasztárok álltak a kádak mellett. Arcu­kat lángvörösre festette a „fo­lyékony tűz”. Ezekkel az emberekkel ké­sőbb együtt ültem a párt- bizottság egyik csendes szo­bájában és beszélgettünk a közös problémákról. Ezek az emberek, akiknek minden idegszálukra, minden tudá­sukra szükség van munkájuk pontos elvégzéséhez, munka után fáradtságot nem ismer­ve vitatkoznak — hogyan, milyen formában adjanak se­gítséget a támogatásra szoru­ló termelőszövetkezeteknek, Csóré Károly elvtársnak, a csepeli pártbizottság agitá- ciós és propaganda osztálya munkatársának, a patronáló csoportok vezetőjének sza­vaiból azt is megtudtam, hogy a Csepeli Vas- és Fém­művek gyárai 31 Fejér és két Szolnok megyei termelőszö­vetkezetet patronálnak. Ko­moly dolog ez, hiszen két­háromszáz munkás, szükség esetén pedig két-háromezer munkás szabadidejének nagy részét öleli fel. Közel két órás beszélgetés után elém tett egy papírlapot: — Nézze meg az elvtárs! Ilyen szerző­dést szeretnénk készíteni minden egyes termelőszövet­kezetünkkel. Ök már így be­szélnek. hogy miénk, hiszen ők álltak a bölcsőnél, és ha szükség volt rá, ők fogták ké­zen, ők tanították meg járni a fiatal gazdaságokat. Hosszasan tanulmányoztam a szerződés minden egyes pontját, amelyet a Csőgyár pártszervezete és a kenderesi Vörös Csepel Termelőszövet­kezet pártszervezete kötött az új gazdasági esztendőre. A csepeli elvtársak politikai, szakmai, kulturális és gazda­sági téren segítik a kenderesi gazdikat. A jól felkészült, kis létszámú, operatíy patronáló csoport elsősorban a tsz párt­szervezetének erősítését tűzte ki célul. Az eddigieknél foko­zottabb támogatást adnak a vezetés színvonalának javítá­sához is. Közös megegyezés alapján úgy döntöttek, hogy a csőgyári elvtársak részt vesznek minden oárttaggyű- lésen, igazgatósági értekezle­ten, közgyűlésen és javasla­taikkal segítik a termelőszö­vetkezet munkáját. Az idén szót kérnek a csőgyári asz- szonyok is. Több látogatást terveznek Kenderesre. Fel­keresik a szövetkezetekben dolgozó nőket és segítenek megalakítani a nőtanácsot. A szövetkezeti gazdák politikai és világnézeti nevelésének elősegítésére 50 kötet köny­vet adnak a tsz könyvtárá­nak. Az üzem kultúr csoport ja úgy döntött, hogy május else­jén és augusztus 20-án egész Üzemeinkből — röviden Szeletbriketelő gépen dol­goznak a Szolnoki Cukorgyár szakemberei. A munkát a kö­zeljövőben végzik el. A bri- ket.elt szelet könnyebben szállítható« A Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat 84 kilométer betongerendát használt fel a múlt évben az új beruházá­soknál» * A terveit szerint Öj fürdőt és étkezdét kap jövőre a kar­cagi tanácsi téglagyár. * Inari mértékben alkalmaz­zák az idén a turbinafúrást az alföldi kőolajbányászok. Tavaly 3 kútnál kísérletkép­pen fúrtak párszáz métert. Az idén tervük 13—14 száza­lékát ezzel a módszerrel tel­jesítik. * A mezőtúri Fűtőház dolgo­zói 225 tonna szenet takarí­tottak meg a múlt évben. Nem érdemes otthon főzni, mert a Törökszentmiklósi Földművesszövetkezet újon­nan átalakított III. ceztályú vendéglőjében reggeltől estig hideg-meleg ételek kaphatók. II. osztályú ven­déglőjében pedig választékos ételek és italkülönleges­ségek, valamint előfizetéses ebéd és vacsora. Estén­ként hangulatos zene, tana. estét betöltő műsorral köszön­ti a termelésben élenjárókat. Persze a szerződés nem egy­oldalú, a csepeli elvtársak segítségének viszonzásául a Vörös Csepel Tsz tagjai vál­lalták, hogy az idén még ma­gasabb terméshozamokért in­dítanak harcot. Sok pontja van a szer­ződésnek, amelynek minden egyes szava a gazdálkodás jobbátételét és fejlett nagy­üzemi módszerek kialakítását, a munkás-paraszt szövetség erősítését célozzák. — to — Az 1959-es esztendő tanulságai a tiszafüredi járás néhány tsz-éhen A járás termelőszövetkeze­tei 1959-ben tovább erősöd­tek, bár tavaly még a nagy­üzemi adottságokat megköze­lítően sem használták ki. A fejlődés azonban örvendetes, hiszen a zárszámadások ta­nulsága szerint a tizennyolc tsz-ből 15 aktívan zárt és csak mindössze három mér­leghiányos. Ez a „csak” szócska viszonylagos. Az egész járás mezőgazdaságá­nak fejlődését tekintve he­lyén való, de ha a lehetősé­geket nézzük, ez a csak há­rom mérleghiányos tsz is sok. Itt a tagok nem találták meg számításukat és ezért el­sősorban saját magukat okol­hatják, másodsorban válasz­tott vezetőiket. A tizenöt tsz tagjai megtalálták számítá­sukat, viszont ők se lehetnek elégedettek a tavalyi ered­ményekkel, de most mégis legelsősorban a mérleghiá­nyos tsz-ekről kell beszélni. Tanulságul és okulásuL Igaz, mondhatná valaki, elég azoknak a maguk baja. minek most ennek tetejébe bántani őket. Bántásról szó sincs, inkább arról, hogy szedjék össze végre magukat, gondolkodjanak. A gyengén záró tsz-ek bizonyítják — bármennyire bizarrul hang­zik — rossz tsz nincs, csak dologtalanság van, felelőtlen­ség, felületes vezetés és a nagyüzemi lehetőségek sem­mibevevése, ami az előbbiek­ből következik. Ahová jó menni A tiszafüredi Lenini Kom­szomol Tsz a három gyenge közös gazdaság egyike volt 1959-ben. Miben és hol ke­resendő a hibák oka. Az ön­célú vájkálódásnak nincs he­lye és nincs is arra szükség. A járási pártbizottság vezetői ezt tartják és ez így helyes. Viszont a hibákat feltárni szükséges, éppen azért, hogy más termelőszövetkezetek is tanuljanak belőle. A Lenini Komszomol Tsz tagjainak többsége szorgalmas ember. Nagy akarással és munka­kedvvel kezdték a tavalyi évet. Vásároltak naposcsibét, jó jövedelem lesz majd abból. A szándék dicsérendő volt. Az már nem, hogy a naposcsi­bék megfelelő gondozását el­mulasztották és nem gondos­kodtak kielégítő férőhelyről. A csirkék megbetegedtek és nagy részük elpusztult. Ugyanakkor, amikor a szom­szédos Úttörő Termelőszövet­kezetben a csirkéből szárma­zó tervezett jövedelmet meg­duplázták. Igen, mert az Út­törő Tsz vezetői következete­sek voltak és nemcsak addig lelkesedtek, ameddig a ter­veket készítették, hanem ak­kor is, amikor a megvalósí­tásra került sor. Külön fejezetet érdemelne az a felelőtlen normálhold pocsékolás, ami a Lenini Komszomol Tsz-ben úgyszól­ván mindenki szemeláttára folyt. Két vontatót üzemel­tettek állandóan és felesle­gesen. így náluk minden ka­taszteri holdra 15 normál- holdnyi gépimunka jut, s eb­C'kz építőmunkások érdekében Ösztönző jutalom balesetvédelemre Mozgókönyvtárak - Értekezlet ipari tanulók szüleinek Rendkívül fontos munkát látnak el nálunk a szak­szervezeteik. Örködnek a dolgozók egészsége felett és ösz­tönzik a szocialista munkaszellemet is.” — állapította meg a pártkongresszus beszámolója. Miként hatott ez az elis­merés a szakszervezetek helyi szerveire, milyen célokat tűztek maguk elé a. következő időkre? — erről érdeklődöm a Szolnok megyei Építőipari Vállalat (szakszervezeti bi­zottságán. i— Az első hónap termelése a vártnál kedvezőtlenebben alakult, — mondja Sándor SzB. titkár elvtárs — sok dolgozót fagyszabadságra kel­lett küldenünk, s így többtíz százalékos elmaradásunk van. Feladataink viszont igen na­gyok, 260 millió forint érté­kű munkát kell elvégeznünk az idén. Ezt szem előtt tart­va, a szakszervezeti bizottság a termedőmumka hatékony tényezőjévé kíván válni. Ta­nácskozunk majd erről a dol­gozókkal a fagyszabadság után — elsősorban a terme lékenység emelésére — szer­vezzük a munkaversenyt, is­mertetjük az újítási és mű­szaki intézkedési tervet. Ahol dolgoznak, ott foglalkoznak Is a verseny gondolatával. A Tiszamenti Vegyiművek épít­kezésén résztvevők például már tettek is felajánlásit áp­Csinos ruha készül... m. i \ «rangg tmm m M mmSImM M J y wiMto V-' iJ ' íí $■ ■ ' .‘V. ■' ' ■ Takács Margitnak, a mezőtúri kultúrotthon seabás?iar- rás szakkörén. Kerekes Margit varrónő 25 lányt tanít arra, hogyan kell házilag egy ruhát elkészíteni. rilis 4. tiszteletére. Minden erővel segítjük a „szocialista munkabrigád-mozgaloia” el­terjesztését. — A mind magasabb ered­mények elérése mellett, egyéb feladatokat is célul tűztünk, mindenekelőtt a dolgozók szakmai és politikai nevelé­sét. Ilyenirányú munkánk jövő hónapban, az új 250 személyes munkásszálló , bir­tokbavételével” könnyebbe­dül Ott jobban lesz mód munkásgyűlésekre, műsoros estek, előadások rendezésére. — A szocialista és egészség­ügyi feladatok megoldása ér. dekébem rendszeresen ellenő­rizzük & munkásszállók, ebédlők tisztántartását, egészségügyi előadásokat szer­vezünk. Fokozott gondot for­dítunk a munkavédelemre. Arra törekszünk, hogy min­den műszaki vezető letegye a biztonságtechnikai vizsgát. A múlt évben elég sok bale­set volt, — 66 esetben 3 na­pon túl gyógyuló sérülés tör­tént. Ismétlődésük megaka­dályozására munkavédelmi tapasztalatcserét rendezünk a negyedév során. Szükséges ez annál inkább, mert a kö­zeljövőben áttérünk a közép­blokkos építkezésekre, s nincs kellő tapasztalatunk. Megál­lapítottuk azt is, hogy a bal­esetek zöme fegyelmezetlen­ségből adódott. Ennek is ele­jét kívánjuk venni. A mun­kavédelmi újításokra külön díjat tűztünk ki. —• Munkásaink szórakozta­tására és művelődésének elő­segítésére karcagi, mezőtúri, jászberényi, martfűi építke­zéseinkre 100—150 kötetes mozgókönyvtárat küldtünk ki. —- A szakszervezeti bizott­ság kezdeményezésére a fi­gyelem jobban irányul a fia­tal nunkásgeneráclóra is. El­ső ízben most tartottunk pél­dául szülői értekezletet az ipari tanulók szülei számára. örvendetes jelenség, hogy most már a reszortfe­lelősök is aktivizálódnak, önállóan kezdenek dolgozni. A vállalat pártvezetőségéveí szoros kapcsolatot tartunk fenn. Mindez biztosíték arra, hogy munkánkat a pártkong­resszus szellemében végez­hessük. bői tíz normálhold nem ta­lajmunka, hanem szállítás. Egyébként a tiszafüredi trak­torosok között ez a mondás járta: „A Lenini Komszo­mol Tsz-be jó menni, mert ott mindent aláírnak, akár van teljesítmény, akár nincs”. Mindent a tagok zse­bére írtak alá. Szökő Gyula volt a tsz agronómusa, s eny­hén szólva, ilyen dolgok után még a legnagyobb jóindulat­tal sem nevezhető hivatását szerető embernek. „Ha itt nem intézik, megyek a minisztériumba* A Lenini Komszomol Tsz- ben is kimutatható, hová ve­zet az önelégültség, s egyes emberek elvtelen „futtatása”. Ifj. Batki János, a tsz elnöke túlbecsülte magát, nagyvona­lúan és meggondolatlanul in­tézkedett Ahogy mondani szokás, elszaladt vele a ló, mert olyan bizalmat kapott, amire korántsem szolgált rá. Nagy része van abban, hogy a már elsorolt hibák bekövet­kezhettek. Most még a közelmúltban is úgy akarta menteni, ami még menthető, hogy az ál­lamtól pénzt kért. A járási pártbizottságnál mondták ne­ki, ez nem megoldás, hiszen a pénzt a földből kell ki­hozni, pontosabban abból kel­lett volna kihozni. Dehát né­hány mázsás kukoricatermés esetén ez persze bajos. Ifj. Batki János minderre hánya­veti módon azt válaszolta: „Ha itt nem intézik, megyek a minisztériumba”. Sajnos, ez volt a baj nála tavaly is. S az eredmény a gyenge zár­számadás. A Lenini Komszo­mol Termelőszövetkezet most egyesült egy másik közös gaz­dasággal. A tagok, remélhe­tően. tanulnak a hibákból és nem ismétlődik meg a ta­valyi „eredmény”» Évközben „szerették" A tiszaőrsi Rákóczi Tsz tag­jai is jóval többet oszthattak volna, mint amennyit osztot­tak. Ha lett volna mibőL De nem volt. Kukoricából pél­dául mindössze tíz métermá­zsás átlagtermést értek el, mert felületesen, elnagyoltan végezték a növényápolást. És hát lehet azon csodálkozni, hogy ott, ahol tíz mázsa ku­koricát termelnek, kevés a jövedelem? Nem. Különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük a szomszédos tisza- igari Petőfi Tsz eredményét. Az igari Petőfi Tsz földje olyan, mint az őrsi Rákóczi Tsz-é. Csakhogy a Petőfi Tsz gazdái gondos munkát végez­tek, idejében kapáltak és ők egy hold földön húsz méter­mázsa májusi morzsolt ku­koricát termeltek. Ezen érde­mes elgondolkodni a Rákó­czi Tsz gazdáinak. Szedjék össze végre magukat. Hiszen nem húsz, hanem harminc mázsa kukorica is megter­melhető megfelelő agrotech­nikával és szorgalmas mun­kával. De dolog nélkül nem megy és anélkül nincs jöve­delem. M. Tóth József volt a Rá­kóczi Tsz elnöke. Öt évköz­ben szerették, mert nem vé­tett senkinek. Most év végén éppen azért szidják, mert nem követelte meg a rendet, fegyelmet, a gondos munkát és kevés a jövedelem. M. Tóth József esete nagyon ta­nulságos, arra nézve, hogy tnilyen gyorsan múlandó az elvtelenül szerzett olcsó nép­szerűség * Ezekben a napokban na­gyon sok szó esik a munkák megszervezéséről, a tavaszi felkészülésről, egyszóval a tervek teljesítésének megkez­déséről. A szövetkezeti gaz­dák érdeke követeli meg el­sősorban a terméseredmé­nyek fokozását, növelését és ennek előfeltétele a gondos felkészülés és a becsületes munka egész esztendőben. Ezért szolgáljon tanulságul ennek a két tsz-nek tavalyi gyenge szereplése. így ne dolgozzunk! Ma. &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom