Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

I960 jfcmuár 1 SZOLNOK MEGYEI NtFLAP 5? Szegény gazdagok Színes magyar film. Bemutatja: a mezőtúri Szabadság Mozi január 7-13. Jókai Mór neve úgy él fi­atalok és öregek lelkében egya-ánt, mint a bőségesen áradó mesék kianadhatatlan forrása. A magyar olvasók­nak immár több generációja nőtt fel a nagy író 100 köte­tet is meghaladó életművén, victorhugói romantikájának lenyűgöző hatása alatt. Filmművészetünk nem egy­szer nyúlt Jókai gazdag írói hagyatékához. A felszabadulás e'őtt számos regényéből ké­szült némafilm, többek között A lélekidomár, A szerelem bolondjai. Névtelen vár. Az úi földesúr, Az aranyember és A fekete gyémántok című regényét hangosfilmre vitték és 1938-ban készült el a 1..ZEGÉNY GAZDAGOK első filmváltozata. Most a SZEGÉNY GAZ­DAGOK új változata eleve­nedik meg gazdag kiállítás­ban, szirtes magyar filmen. Igazi Jókai alakok kelnek életre egy olyan letűnt világ­ban, ahol a boldogságot pénz­zel váltják meg, a gazdag és a rang mögött képmutatás, bűn rejtőzik. A felszabadulás utáni első Jókai film forgatókönyvének írója és rendezője Bán Fri­gyes régi tervét váltotta va­lóra ezzel az alkotással. Nagy­vonalú rendezése különösen a hatásos drámai jelenetek­ben bontakozik ki. Ilyenek: Fatia Negra és Juon össze­csapása, a rablóvezér és üldö­zői izgalmas találkozása a földalatti titkos tanyán, s feszültséggel teli tárgyalási jelenet. A SZEGÉNY GAZDAGOK 'mű ~zsne: film, amely szé­les változatban is bemutatás­ra kerül, nemcsak a Jókai regényeket kedvelő olvasók­nak, hanem minden, a kalan­dos, romantikus és látványos filmeket szerető nézőnek sze­rez majd kellemes szórako­zást. Bocsássanak meg, ha aka­ratlanul is indiszkréciót kö­vettem el, de a két asszony olyan hangosan beszélt, hogy önkéntelenül is oda kellett figyelnem. — A legnagyobb baj az, hogy nem bírok Pistivel. Folyton üti a kisebbiket, a Zsuzsit. összemarakszanak még a tanszereken is, pedig mindegyiknek meg van min­dene — így kezdődik a pár­beszéd. — Mit mondanak a taná­rok? — A tanárok? — legyint indulatosan a fiatalabbik. Nem értenek azok ahhoz, hogy otthon mit csinál a gye­rek. Nem mondom, jól tanít­ják, de az otthoni nevelés az én dolgom, nem is engednék beleszólni. Az autóbusz elvitte a be­szélgetőket, de a beszélgetés bennem maradt. És reflek­torfénnyel világított előttem két szó: Szülők Főiskolája. Vajon igaza volt-e az elkese­redett mamának, ahol a két testvér nem fért meg békes­ségben? Megtett-e mindent, hogy kiderítse, miért veszek­szenek a gyerekek? Fordult-e tanácsért valakihez is, vagy csak legyintett? Pedig a Szü­lők Főiskolája nemcsak egy név, több annál. Tényleges iskola, hiszen a pedagógus, a lélekbúvár a legtöbb eset­ben minden szülői ítélet elle­nére lényegesen többet tud a gyermeki lélekről, mint a szülő, aki legtöbb esetben ki­csit ösztönösen nevek Kedves ismeretlen mama, én csak azt ajánlhatom, néz­zen el egyszer a TIT-be. Pél- kor Murányi Kovács Endré­déül ma este fél hatkor, ami- né, a Gyermeklélektani Inté­zet munkatársa éppen a test­vérek viszonyáról beszél. „Hogyan neveljünk szerető testvéreket?” erről szól az előadás és lygyje el, Magá­nak is segíteni fog. De nemcsak ebben, más­ban is. Bizonyára nem ismeri dr. Bencsát Aladárnét, a ne­ves pedagógust, aki nagyon népszerű itt nálunk Szolno­kon és előadásain meg szo­kott telni a TIT moziterme. Nagyon közvetlen, nagyon emberi, melegszívű asszony, aki amellett, hogy kitűnő pe­dagógus és tudományos ku­tató, kilenc gyereket nevelt fel, szépen, mintaszerűen. Biztos vagyok benne, sok újat, hasznosat tud mondani az ön számára is. Szóval, lá­togasson el ezekre az előadá­sokra. Ügy gondolom, nem bánja meg. — hernádi — JÓ, HA TUDJUK Befolyásolja-e a lakáskiutaló határozat a közös tutajdonban lévő ház telekhasználatát ? Az élet gyakran veti fel azt a problémát, hogy egy csalá­di házat öröklés vagy egyéb körülmény következtében ketten-hárman laknak. Fenn­áll olyan eset is, hogy a lak­részek nem egyenlő arányban oszlanak meg a tulajdonosok között és ez külön bonyodal­mat okoz a telek használatát illetően, amelyen a bérlemény áll. Mivel az ilyen ügyek gyakran peres útra terelőd­nek, fontosnak látszik, hogy az alábbiakban röviden kö­zöljük a Legfelsőbb Bíróság elnökének egy konkrét ügy­gyei kapcsolatos elvi dönté­sét, mely irányelvül szolgál­hat a hasonló esetekben. Kerssztmeiszet a kazelaálirál Jó ezt a közelmúltat fel­idézni, hiszen az újságok hí­reiből, a rádióból napról nap­ra arról értesülünk: Üjra fel­ütötte a fejét itt is, ott is a fasizmus. A sötét árnyak, az emberiség gyilkosai a szélső­séges imperialisták áldásától kisérve újra működnek. Fokozott hangsúllyal esik tehát latba az az előadás- sorozat, amelyet a TIT köz­reműködésével a tömegszer­vezetek rendeznek, a Szolnok városi pártbizottság védnök­sége alatt. A sorozat végig­vezet az úton, amelyet a fa­siszta uralom utolsó eszten­deitől megtettünk mind a mai napig. A Ságvári Endre művelődési házban kerül az érdeklődők elé a hat előadás, és úgynevezett „kényes” kér­déseket tárgyal. Őszinte ké­pet kapunk a fasizmusról és társadalmunk válságáról ép­pen úgy, mint a munkásegy­ségért való harcról, az egy­ház és állam viszonyáról a felszabadulás után. A nehézveretű, de égetően fontos és érdekes kérdések­ről az ország legjobb előadói tájékoztatnak bennünket. Az első előadást Korom Mihály kandidátus, a Párttörténeti Intézet tudományos munka­társa tartja január 13-án. A többi előadásokat is a Párt­történeti és a Történettudo­mányi Intézet neves előadói tartják. A sorozat záró elő­adása szűkebb hazánkat, me­gyénket érinti, 15 évünkről vonja meg a mérleget Csáki István elvtáris, az MSZMP MB titkára. A horogkeresztes hóhérok újra mozgolódnak. Hogy fo­kozottabban meg tudjuk be­csülni mindazt, amit terem­tettünk, igen hasznos lesz számunkra ez az előadás- sorozat. A «zóbanlévő esetben egy 300 négyszögöles telken levő bérlemény három család kö­zös tulajdona volt és együtt is használták. Az egyik lak­rész tulajdonosa azonban a per idejéig nem használhatta a házhoz tartozó telket. Ezért azzal az igénnyel lépett fel, hogy a lakrésznek megfelelő arányban részesed­jék a telekből is. Fontos tény­ként jött számításba, hogy az alperes — akitől el akarták perelni a telek egy hányadát — a lakásügyi hatóság kiuta­ló határozata alapján tartot­ta használatban lakrészét. A Legfelsőbb Bíróság végső­fokon a következő döntést hozta. A közös tulajdonban levő ház és a telek használatára való jogot nem befolyásolja, hogy valamelyik tulajdonos­társ igényjogosultságát a la­kásügyi hatóság is megerősí­tette. Az elsődleges kiindulá­si pont, hogy a bérleti joguk­nak megfelelő telekhaszná­latra minden bérlőnek joga van. A telekből olyan részt követelhet magának, ami­lyen őt a tulajdoni illető­sége szerint megilleti. Az esetek többségében — ameny- nyiben természetesen vitás helyzet áll fenn — bírói szemle és pontos helyszínrajz felvétele nélkül a kérdést megoldani nem lehet. Gyak­ran gazdasági szakértőt is meg kell hallgatni ilyen ügy­ben. Ilyen esetekben — jelenti ki a Legfelsőbb Bíróság el­nöke — a bíróságnak akként kell döntenie, hogy a megosz­tás szolgálja a gazdaságos célszerűséget és egyben a tu­lajdonostársak egymásközti súrlódásának lehetőségét ki­küszöbölje. A RIZS Apróbb sebek kezelése a gyermekeken Heti étrend A mászó, szaladó kisgyer­mek sokat esik. Mit tegyünk, ha megüti a térdét, megvág­ja, megszúrja magát, vagy szálka megy a bőrébe, esetleg megcsípi valami? Ezek az apró kis sebek rendszerint nem tiszták, ezért legjobb azokat világos rózsa­színű hypermangános vízben kiáztatni. Sebet sohase áztas­sunk kútból húzott, vagy víz­vezetékből engedett tiszta vízben. Ez a víz ivásra elég tiszta, le lehet benne genny­keltő kórokozó, ami megfer­tőzheti a sebet. Ha a seb erősen vérzik, nem szabad áztatni, csak a környékét tisztítsuk meg és kössük be frissen vasalt ru­hával. A szálkát, vagy fullán­kot azonnal húzzuk ki, utána áztassuk ki a sebet. A csí­péssel egyébként, ha csak viszket, kissé piros, nem te­szünk semmit. Éjjelre ecetes­vizes borogatást tehetünk rá. így kevésbé viszket, kevésbé vakarja el a gyermek. Komolyan kell venni a leg­kisebb sebet vagy csípést, ha még a sebesülés után né­hány órával is fáj. Ha meg­ragad a sebhely, vagy lüktet és piros csíkok keletkeznek körülötte, mutassuk meg or­vosnak, mert mindez kezdődő vérmérgezés is lehet. Komolyabb sérülésnél ne wnmimBKmmmKamemmmmmmmm NEMZETKÖZI GITÁR-FESZTIVÁL 1960 nyarán első ízben ren­deznek nemzetközi gitár­fesztivált. — Részt vehetnek szólisták és gitár-zenekarok klasszikus és jazz-művekkel. A fesztivált a Nápolyi-öböl­ben fekvő Ischia-szigetén tartják. kezelgessük a sebet, csak fris­sen vasalt ruhával kössük be és vigyük orvoshoz a gyer­meket. Az égési sebet, a forrázást zsiradékkal szokták bekenni. Lehet azonban másképpen is kezelni az égett sebet. Ha pél­dául frissen főzött, sötét orosz-teafőzetben áztatjuk, a fájdalom hamar szűnik és Nálunk körülbelül 180 nap a fűtési időszak. 180 napig mérgelődhetünk és pazarol­hatunk tehát, ha nem tanu­lunk meg jól tüzelni. A gazdaságos fűtésnek há­rom alapfeltétele van: jó Sütőberendezés, megfelelő tüzelőszer és hozzáértés. Az egyaknás, ír-rendszerű, samottos kályha (különböző nagyságban) a legáltaláno­sabban használt típusok egyike. Felső töltőajtaján szenet öntünk a rostélyra. Kétharmad részéig töltjük meg a kályhát, legfeljebb tyúktojás nagyságú szénnel. A nagyobb darab szén azért nem jó, mert nem kap elég levegőt, a por viszont elfojtja a tüzet és egyszerre robban­hat. A szénnel feltöltött kály­hába felülről gyújtunk be. A gyújtós és a vastagabb fa a szén tetejére kerül, sőt, a fá­ra még néhány darab szenet is tehetünk, hogy hamarább képződjék tűzfészek. Az izzás lefelé terjed. A gázok és az illő részek a parázs tetején égnek el. Ha kokszszal fűtünk, előbb felhólyagzás helyett száraz pörkök keletkeznek rajta. Az arc sebesüléseit akkor is mutassuk meg orvosnak, ha egészen aprók. A szemöl­dökön, az ajkon, vagy az ál­lón lévő apró heg is nagyon elcsúfíthatja az arcot. Orvosi beavatkozással gyakran el­kerülhetjük a nagyobb, csú­fító heget. jó faparazsat kell létrehozni, arra teszünk kevés szenet, majd ha izzani kezd, a kok­szot. így biztosan és gyorsan begyullad. Ha a koksznak túl kevés a levegője, köny- nyen képződhet szénmonoxid. amely halálos mérgezést is okozhat. Lezárni a kályhát csak akkor szabad, ami­kor az úgynevezett „csúcs­izzás” után gyengébb vörös izzás következik. A hamutér ajtaját mindenféle kályhánál hagyjuk nyitva égés közben. A felső ajtó levegőszabályo­zóján „másodlevegőt” enge­dünk a széngázok elégéséhez Általános szabály: a hosz- s7!ú füstcső több meleget ad. Ha kevés a helyünk, dobot iktatunk a csőbe. A szénport is hasznosíthat­juk: kissé nedvesen papírba csomagoljuk és az izzó pa­rázsra tesszük. Kétaknás kályhában a tü­zet a rostélyon kell meggyúj­tani, és az izzó szénre lehet szükség szerint utána tölteni Alulról fölfelé égetjük a tü­zelőanyagot. A vegyestüzelésű cserép­kályha begyújtása előtt a Csütörtök: Reszelt-tésztaleves, borsófözelék szakaiadéval. Péntek: Tejfölös burgonyale­ves, makaróni milánói módra. Szombat: Paradicsomleves, — paprikás krumpli virslivel. Vasárnap: Csontleves, töltött káposzta, túrós és diós rétes, sült alma. Hétfő: Lebbencsleves, rizses hús céklával. Kedd: Húsleves, főtt hús birs­almamártással, daramorzsa. Szerda: Gulyásleves, töpörtyűs pogácsa. tűzteret és a rostélyt a ha­mutól és salaktól teljesen megtisztítjuk. Kevés fával gyújtunk be, majd vékony, legfeljebb 8—10 cm-es réteg­ben rakjuk rá a szenet. A rostélyon a parazsat egészen hátratoljuk és a rostélyra tesszük^ a szenet úgy, hogy a már hátratolt parázstól fogjon tüzet. Az égés Ideje alatt a ha­muajtót nyitva tartjuk és a tüze'őajtót is fél centi­méternyire. merf különben átizzik és meggörbül. A két ajtót egyszerre zárjuk le, amikor már csak vöröses izzás van a tűztérben. Ha rá­rakunk a kályhára, a hamu­ajtót arra az időre be kell csukni (utána azonnal kinyit­ni), nehogy ellenhuzat ke- kezzék, mert így széngáz ke­rülne a helyiségbe. Ve­gyes tüzelésű cserépkályhá­nál kokszszal nem szabad tü­zelni, mert ez szétrepeszti a csempéket és a salak ráég a samottra. Vannak azonban különleges, koksztüzelésű cse­répkályhák, kivehető kosár- rostéllyaL Az emberiség nagy részé- széné’' fő tápláléka, a legtöbb ázsiai országokban úgyszól­ván minden étel alapanyaga a rizs. Nálunk is egyre na­gyobb mennyiségben ter­mesztik. Bármit is készítünk rizsből a legfontosabb, hogy ne le­gyen pépes, hanem szemcsés és laza. Ezt azzal érhetjük el, ha a rizst mindig bő víz­ben pároljuk. Kétféle módja van a rizspárolásnak. Az egyik: a megmosott rizst tiszta ruhába szűrjük összenyomkodjuk, hogy a ru­ha felszívja a nedvességet. Majd forró zsírban addig keverjük, míg a szemek megüvegesednek. Felöntjük annyi sós vízzel, hogy a rizs felett kétújjnyi víz legyen. Felforraljuk, majd forró sü­tőben továb1' pároljuk 15—20 percig. Közben a sütőajtót ne nyissuk ki. Második módja: megmos­suk, leszűrjük a rizst. Annyi sós vizet öntünk rá, mintha levest főznénk. Felforraljuk, közben egyszer jól elkever­jük, hogy a szemek ne ragad­janak a lábas aljára, azután már nem keverjük. Nyitott lábasban, kis tűzön 15—20 percig forraljuk. Most a fe­lesleges vizet leszűrjük és befedve 5—6 percre sütőbe te- _k, hogy minden feles­leges nedvesség is elgőzölög­jön belőle: — RIZSPOGÁCSA — Két személyre 10 deka rizst és 10 deka húst számí­tunk. A rizst kevés, finomra- vágott ha-'-mával megpárol­juk (az előbb említett mó­don), a húst nyersen megda­ráljuk. egy tojás felhasználá­sával a rizzsel összegyúrjuk, sóval, borssal, petrezselyem­zöldjével ízesítjük, pogácsá­kat formálunk és forró zsír­ban kisütjük. Igen laktató táplálék, ezért főzelékkel, vagy mártással jó és gyors egy tál-étel. Ugyanezt a keveréket tűzálló tálba felhalmozva is megsüthetjük, akitor nem te­szünk bele hagymát, a tojást pedig egy csésze tejjel ke­verjük el, megöntözzük vele a tál tartalmát és tetejére reszelt sajtot hintünk, Forró sütőben rövid ideig sütjük* Hús helyett tojással is ké­szíthetjük. A megpárolt rizst úgy helyezzük el a tűzálló tálba, hogy a közepén mé­lyedés legyen, ebbe beie- ütünk, néhány tojást, min­den személyre kettőt számít­hatunk. A tetejét meghint­jük reszelt sajttal és addig sütjük, míg a tojás megke­ménykedik. RIZSRUDAK RÁNTVA Fél liter tejben 15 deka megmosott rizst forralunk, főzés közben 8 deka cukrot, 6 deka vajat, csipetnyi sót teszünk hozzá. Végül 5 deka héjazott darált mandulát ke­verünk bele és egész puhára főzzük. Ha teljesen kihűlt, két tojás sárgáját adunk hozzá. Lisztes deszkán kis hengereket formálunk belő­le, felvert tojásban, morzsá­ban megforgatjuk, forró zsírban kisütjük. Gyümölcs­ízzel vagy csokoládéöntettel tálaljuk.------------■ Lo vaslő és vadász­kosztüm az új divat A divattervezők felfedez­ték, hogy eddig elhanyagol­ták az amazonokat. Rájöttek, hogy a lovagló- és vadász­kosztümöket tulajdonképpen utcán is lehetne viselni, s így megalkották a tavaszi modelljeiket, amelyeknek jel­legzetessége a férfias hajtó­kával ellátott, magasan be­gombolható, sveifolt kosz­tümkabát. A kabát legalsó gombja derék fölött van. A gallér bársonyból vagy bőr­ből készült, a szoknya szűk. JOSEPHINE BAKER A BROADWAYN Josephine Baker, akinek legújabb revűje óriási sikert arat a párizsi Olympia szín­házban. februártól kezdve valószínűleg a Broadwayn lép fel a francia revű fősze­repében. A „Paris mes amo­urs” című revűt 9 hónapig óriási sikerrel játszották Pá­rizsban, Fűtsiink gazdaságosan!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom