Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-02 / 182. szám

* SZOLNOK MEGYEI NtPI-AP 1958. augusztus 2. Ismeretlen helyen nyugszik a forradalom katonája Szamuely Tibor elvtársra emlékesünk HATÁROZOTT JELLEM, láng- lelkű forradalmár, kiváló kato­na, elvhű agitátor, nagyszerű újságíró, talán így lehetnie rö­viden jellemezni Szamuely Ti­bor elvtáraat^ 1890-ben született, a nyírség- bem A kis nyíregyházi diákból hamarosan a Tanácsköztársaság harcának és eredményeinek egyik forradalmi irányítója lett. Mint újságíró és a szociál­demokrata párt erősen baloldali tagja, az 1912-es években hatá­rozottan leplezte le a kapdtaldz- must. Ezerkilencszáztizenötben került fogságba és mint hadi­fogoly, szoros kapcsolatba ke­rült az illegalitásban dolgozó bolsevikokkal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me megerősítette Szamuely elvtánsban azt a meggyőződést, hogy a proletár forradalmak ideje bekövetkezett. Mint a ma­gyar kommunista csoport tagja és a „Szociális Forradalom" c. magyar lap szerkesztője, fárad­hatatlanul dolgozott a kommu­nista csoport erősítésén. Nevéhez nagyon sok internacionalista zászlóalj felállítása fűződik. — Ezek az idegen nemzetiségű, de proletár-szívű munkások és pa­rasztok, mint saját országukért, úgy harcoltak az első szocialista ország győzelméért. SZAMUELY ELVTÄRS for­radalmi harca a Magyar Ta­nácsköztársaság idején bontako­zott ki igazán; E zenki lencszáztizenkileinc ben, amikor a burzsoá kormány igyekezett a kommunista pártot megsemmisíteni, Szamuely elv­társ állt az illegális központi vezetőség élére. A Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltása után mindig a legveszélyesebb fel­adatokat vállalta. Mint kiváló katona, vörö6 csapatai élén hő­siesen harcolt Szolnok és kör­nyéke felszabadításáért; Nem kímélte az eMenforradalmáro- kafc Tudta, hogy az ellenség sem kíméli a vöröskatonákat. Katonáit is erre tanította. A burzsoázia rettegett még a ne­vétől is „nyíregyházi bolsevik”- nak nevezték. EzerkHencszáztázankdlenc má­jusában boldogan repült Moszk­vába. Ekkor beszélt Lenin elv- társsal Érces hangon számolt be a mostani Vörös téren az orosz munkások és parasztok előtt a Magyar Tanácsköztársa­ság sikeredről, nehézségeiről. — Visszafelé bőrkabátja zsebében Lenin elvtárs üzenetével aka­ratban megerősödve tért haza. NEM ISMERT fáradtságot — Forradalmi tüze a Tanácsköz­A felszabadulás után megol­dottuk a szakosított oktatást. Hogy ez milyen mérvű, mutatja az, hogy hetven pedagógus he­lyett ma 138 nevelő működik általános iskoláinkban. Valamennyi iskolánk bútor­zata és szemléltető eszközei, szertári felszerelése óriási mértékben szaporodott a felszabadulás óta. Az általános iskolák fenntartása évi 3 miliő forint költséggel jár városunkban. Egy osztály évi fenntartása közel 32 ezerbe, ami azt jelenti, hogy tanulóink éven­te ezer-ezer forint költséget okoznak. Egy tanuló az általá­nos iskola időszakában így 8 ezer forintba kerül államunk­nak. A kötelező VIII. osztály be­vezetése és a gyermeklét­szám emelkedése, valamint a tanulócsoportok számának növelése tanteremhiányt vont maga után. társaság utolsó napjaiban sem lankadt. A kormányzótanácsnál határozottan ellenezte a hata­lomról való lemondást. Han­goztatta, hogy fegyver van a proletariátus kezében és ezt a fegyvert nem szabad kiadnia. — A Tanácsköztársaság bukása után száz felől leselkedett reá a gyilkos haiái. Az országhatár közelében a fehér terrorista banda karmai közé került. Holt­testét napok múlva vöröskaito- nák temették el jeltelen sírba. Fiatalon halt meg, mint hős, a kommunista ember példa­képe, Szamuely Tibor elvtárs. Azt a boldog kort, amelyben most fiatalságunk él, vérével Ennek csökkentésére készült el 1958-ra a Hunyadi úti iskola 8 tantermes, tor na termes, közpon­ti fűtéses modem épülete közel 4,5 millió forint költséggel. A gyorsan fejlődő G-falusi részen még ez évben új tantermet épí­tünk. Középiskola a felszabadulás előtt nem volt Törökszent- miklóson. — Jelenleg kettő van; a Mezőgazdasági Tech­nikum és a Gimnázium, ahol 500 tanuló tanulhat. A múltban városunkból alig 20— 25 fiatal tanult középiskolák­ban. Jelenleg, a város két kö­zépiskoláján kívül még legalább 120 fiatal tanul más városok­ban. 1954 után fejeztük be a Gimnázium építését 5 millió fo­rint költséggel, azóta annak üzemeltetése évente 800 ezer fo­rintba kerül. Sokat tett hát a mi városunk tanácsa is a kultú­ra terjesztéséért. Ráczi Sándor Törökszentmiklós szentelte. — cslha — Sokat tett a tanács dántól kapta. Területe 97 ezer négyzetkilo­méter. A világsajtóban sokat emlegetett Aka- bai-öböltől északon Szíriáig, Irakig húzódik. Nyugaton Izraellel, keleten pedig Szaud-Ará- biával határos. Területén körülbelül egy és egynegyedmil­lió mohamedán arab él. Nagyrészük földmű­veléssel foglalkozik. Á Jordán folyó termékeny völgyeiben és a sivatagban szétszórt oázisok­ban búzát, zabot, rozsot, főzelékféléket, do­hányt, szőlőt, oliva-olajat, déligyümölcsöket, stb. termelnek. A sivatagi részeken nomád pásztorkodás folyik. Kivitelének igen jelentős részét szolgáltatja a gyapjú és a különböző bőráru. Középhegységeiben elsősorban foszfá­tot és sót bányásznak. Az ország gazdaságilag és stratégiailag egyik legnagyobb értékét jelenti az északi ré­szében átfutó és egymást keresztező két olaj­vezeték, amely Irakból és Szaud-Arábiából szállítja a „fekete aranyat” az izraeli Haifa, illetve a libanoni Saida kikötőjébe. Jordánia területén egészen 1918-ig a törö­kök voltak az urak. Az első világháború után Jordánia (akkor még Transz Jordánia) angol fennhatóság alá került. A második világháború utóm, IC 16-ban az egykori Transzjordánia te­rületéből, valamint Palesztinának a Jordán folyótól nyugatra eső részéből megalakult az „önálló* Hasemita királyság. Az 1948-ban megkötött angol—j or dániai szerződés azonban további tizenöt évre bizto­sította az angolok politikai, gazdasági, kato­nai befolyását. Az idegen elnyomás és kizsák­mányolás ellen azóta sem szűnt meg har­colni Jordánia népe. A nem isten, de az ango­laié kegyelméből uralkodó királyokhoz igen mostoha volt a sors. Abdullah király, a most uralkodó Husszein nagyapja, 1951-ben merény­let áldozata lett. Apja, Takna király rövid uralkodás után a trónt egy svájci zártintézet­tel cserélte fel. így lett Jordánia „ura” 1953- ban az akkor még jóformán gyermék II. Husszein. Az angolok többízben megkísérelték, hogy Jordániát nemcsak mint támaszpontot, hanem mint potenciális szövetségest is felhasználják közel- és Közép-keleti stratégiai terveikben. El­sősorban a bagdadi paktumba szerették volna bevonni. 1955 decemberében Templer ameri­kai tábornokot küldték Jordániába, hogy ki- kényszerítse az ország csatlakozását a támadó tömbhöz. A mesterségesen előidézett kor­mányválság azonban a nyugatbarát Madzsali kormányának bukásával végződött. A tömeg- tüntetések, az általános sztrájk hatására ez a kísérelt meghiúsult. 1956 tavaszán „Glubb pasa”, az angolok pénzén fenntartott és angol tisztek vezetése alatt álló arab légió vezetője próbálkozott. Az eredmény: a hatalmas tömegmozaalmak ha­tására Husszein kénytelen volt leváltani és ki­utasítani Glubb pasát és vele együtt nagyon sok angol tisztet. 1957 tavaszán újabb súlyos veszélyben for­gott Husszein trónja. A köztársasági érzelmű tisztek meg akarták buktatni korrupt, az arab egységtörekvésekkel elkeseredetten szemben­álló rendszerét. Husszeint csak az amerikai 6. hajóhad tüntető felvonulása és a beduin törzs- főnökök hűsége mentette meg. Most, a közelmúltban minden eddiginél hevesebb vihar tört ki az arab-keleten. Husz- szein unokatestvére, Feiszal iraki király, a bagdadi paktum „arab oszlopa” túlhaladott rendszerével együtt dicstelen véget ért. Nem vitás, hogy élőbb-utóbbi bukás várt volna Husszeinre is. Az angolok és amerikaiak azon­ban libanoni és Jordániái beavatkozásukkal most megpróbálják legalábbis megállítani a történelem herei.ít, A napi polítíbaí események ssíntere Jordánia nevét a területét átszelő „líbiai folyó”, a Jor­A Francia Minisztertanács döntött a népszavazás kérdésében PÁRIZS (Reuter). Franciaor­szág új alkotmányának terve­zetét ősszel országos népszava­zásra bocsátják. A szavazócédu- lén a következő kérdés lesz: „Helyesll-e az alkotmányt, ame­lyet a köztársaság kormánya ja­vasol.’’ Ezt a Francia Minisztertanács csütörtök este tartott teljes ülé­se határozta el. Augusztus 17. után a kormány végleges formába önti az alkot­mány szövegét és a népszavazást szeptember 29-én, vagy október 5-én tartják. (MTI). Angol lapok bírálják De Gaulle-t LONDON (Reuter). Pénteken több angol lap diplomáciai tu­dósítója élesen bírálta De Gaul­le tábornok magatartását a csúcsértekezlet ügyében. A szabadelvű News Chronicle diplomáciai tudósítója kijelen­ti, hogy a tábornoknak Hruscsov miniszterelnökhöz intézett leve­le leleplezte a nyugati szövet­ségben „tátongó rést.” A tudósító hozzáteszi: „Igaz­nak bizonyult az az aggodalom, amely De Gaulle hatalomra ju­tásakor nyilvánult meg, hogy a tábornok ismét tüske lesz a nyu­gati szövetség testében'.” Jóváhagyták az angol—amerikai atom-egyezményt Washington (Reuter). Az Egye­sült Államok kongresszusának együttes atomerő bizottsága jó­váhagyta azt az angol amerikai egyezményt, amely az atomerő katona felhasználásában való együttműködésre vonatkozik. Az egyezmény értelmében — amely­nek megszavazása • bizottság döntése után több, mint valószí­nű — Anglia atomfegyvereket, hasadóanyagokat és egy ten­geralattjáróba való atomhajtó­művet kap az Egyesült Államok­tól. KÖZGAZDASÁG KÜZÉP-KELE1 OLAJA Az amerikaik libanoni katonai I beavatkozásával előidézett ag­gasztó közép-keleti események hátterében azok a kőolajkutak állnak, amelyek a homok mé­lyéből nap mint nap hozzák fel az olajat, amiben ez a vidék leggazdagabb az egész világon. Az olajtartalék kétharmada még kiaknázatlan. Az olajkiak­názás és fogyasztás mai üteme mellett a Közép-Kelet olajtarta­léka száz évre fedezi a világ szükségletét. Nem ez a helyzet az Egyesült Államok olajával, mert a ma ismert olajtartalék mindössze tizenkét évre elegen­dő. 1955-ös megállapítás szerint a világ összes olajtartaléka — 26 055 millió tonna, s ebből a mennyiségből a közép-keleti te­rületre 16 835 millió tonna jut. Az arab területek napi olaj- termelése az elmúlt esztendőben 3 530.000 barrel volt (1 barrel olaj 159 liter), vagyis a világter­melés 20.30 százaléka. Külön hangsúlyozni keli, hogy a Nyugat-Európa által fogyasz­tott olaj négyötöde a Közép-Ke­letről származik, s hogy a kö­zép-keleti olaj nagy mennyisége az Egyesült Államokba ván­dorol. A közép-keleti olajterme­lés az utóbbi időben még soha nem látott fejlődést ért el, s ez a fejlődés egyre fokozódik. 1930- ban e vidék olajtermelése mind­össze 3 százaléka volt a világ össztermelésének, míg az elmúlt évben ez a százalék hétszeresé­re növekedett. Az olajtermelés növekedése és az új lelőhelyek feltárása jelentősen fokozta a Közel-Kelet szerepét is a nem­zetközi színtéren. A Közép-Kele­ten azonban-sem a lelőhelyek, sem a fogyasztás nincs egyenlő­en elosztva. Arab földön a leg­kisebb állam, Kuvait a legna­gyobb olajtermelő. Csak e mini­atűr állam után következik Sza- ud-Arábia, Irak és Irán. Irak olajtermelése a Közép- Keleten a negyedik, a világon pedig a hetedik helyet foglalja el. Termelése napi 765 000 bar­rel, vagyis mintegy 33 millió tonna évente. Az előirányzatok szerint Irak olajtermelése 1960- ig megkétszereződik, miután ha­talmas tartalékokkal, 2.650 mil­lió tonnával rendelkezik. Kuvait évente mintegy 55 mil­lió • tonna olajat termel, tartalé­kait pedig 5.400 millió tonnára becsülik. Irán, amely egykor a világ el­ső olajtermelő országai közé tar­tozott, ma a negyedik helyre került. Tartalékai azonban igen nagyok: 3.600 millió tonna. Szaud-Arábia évi 47 millió tonna olajtermelésével és 4.870 millió tonna földalatti tartalé­kával a világ első olajtermelő országai közé sorolandó. A közel-keleti olaj kiaknázá­sát még a külföldi tőke tartja kezében, elsősorban az ameri­kai, majd az angol, a holland és a francia. Az arab terület olaj­mezőinek csaknem 60 százalé­kát az amerikai olajtársaságok ellenőrzik. Az érdekszférákért és a befolyásért folyó húszéves harc Nagy-Britanniára, a gyar­matosító veteránra nézve elég sikertelenül végződött, mert a fiatalabb és erősebb angolszász rokonnak sikerült meglehetősen kiszorítania. Mindemellett azon­ban az angolok részvétele a kö­zép-keleti olajtermelésben még ma is igen jelentős és Nagy- Británniára nézve rendkívül ki­fizetődő. Az arab országok olaját a kö­vetkező társaságok aknázzák ki: Irak: Az olaj kiaknázását itt egyenlő részben végzi a British- Petróleum Company Limited. — vagyis a Brit Kőolajtársaság, a Royal Dutch Shell, a Compegnie Francaise des Petroles és a Ne­ar-East Development Corporati­on. Kuvait: 50—50 százalékos ala­pon a British Petroleum Com­pany Limited és a Gulf Oil Cor- poraiton végzi az olaj kiaknázá­sát. Szaud-Arábia: Az olaj itt tel­jesen amerikai kézben van. Ki­aknázását az Arábián American Oil Company végzi. Irán: A kiaknázásban a Bri­tish Petroleum Company Ltd 40 százalékban, a Royal Dutch Shell 14 százalékban, a Compag­nie Francaise des Petroles 6 szá­zalékban, a Gulf Oil Cop, a So- cony Vacuum Oil Company, a Standard Oil of New Jersey, a Standard Oil of California és a Texas Oil Company 7—7 száza­lékban vesz részt, mig a fenn­maradó 5 százalékon kilenc ki­sebb amerikai olajtársaság osz­tozik. Bahrein: A kiaknázás itt is teljesen amerikai kézben van: a Standard Oil of California és Texas Oil Company végzi. így osztották fel tehát maguk között a külföldi társaságok a Közép-Kelet folyékony aranyát. A dollárok millió és milliá-djai kerülnek ki a föld méhéből és az olajtornyok tövében élő né­pek ebből úgyszólván semmit sem látnak. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom