Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

S szovjet párt* ás kormányküldöttség látogatása a magyar Ipar fellegvárában lytatás a 2-ik oldalról} erőfeszítéseket termünk yóznünk a legfejlettebb talißta országokkal vívott asági versenyben. Hisi- hogy ebben a verseny. Is miénk lesz a győzelem & taps.) > ElvtársaJt, a csepeli ihinát jóliamert orcá­kban, szovjet emberek lamerik a modem nagyüzemet, a ryax iparnak és termelési túrának ezt a fontos köz- ltját. Csepelnek, a magyar r szivének sok ezer dolgo- i gazdag forradalmi ha­tványokkal rendelkezik. — Áafc kívánjuk önöknek munkástestvéreinknek, vöne» Csepel dolgozóinak, hogy Csepel mindig a magyar dol­gozók .szocialista ohm Anyai­nak bástyája ás a szocialista Magyarország minden ellen­ségének réme legyen (Nagy taps.! — Szívből kíván Mt, hogy gazdagodjék és erősödjék r magyar munkásoknak, jtr. or szág igazi gazdáinak oaotólv öntudata, legyenek kérlelhe­tetlenek az ellenség meste;. kedéseivel szemben, és üy módon állandóan erősödjék a munkásosztály és a magyar dolgozó parasztság testvér: szövetsége, a Ha valaki ösmegeari) pró­bálná Csepel munkásainak hangulatát, érzelmeit, nehéz feladatra vállakoana. Lehetet- len szavakat találni orra a forró és őszinte lelkesedésre amely legmagasabbra talán akkor csapott, amikor Hrus­csov és Kádár a nagygyűlés végén melegen öaszeölelkezeti az emelvényen, Elég talán annyi a hangulat érzékelteté­sére. amit N. Sz. Hruscsov be­széde végeztével — „műsoron kívül” •— mondott a csepeli munkásoknak: mindig4 .szere­tettel megbecsüléssel fog visszaemlékezni. a magyar munkásságra, s különösen Csepel dolgozóira, aki1: csat­tan 6s választ adtak a nyugati sajtápropaganda hazug hírnö­keinek és megmutatták: hoc gyen érez valójában a ma gyár munkás, müven tiszte­lettel és megbecsüléssel övezi a szovjet népet és annak ve­zetőit, Elutazott a szovjet párt- és kormányküldöttség JV. Sz. Hruscsov beszéde a Ferihegyi repülőtéren > (Folytatás az első oldalról) Kedves Kádár elvtársi Kedves Dobi elvtársi Kedves Münnich elvtárs! Kedves «ivtársak, baráta­it t — A szovjet párt- és kor- lányküldöttség magyarorszá- i látogatása véget ért. Mi- lótt hazatérnénk, küldöttsé- ünk minden tagja nevében négegyszer őszinte köszöne- et mondunk Önöknek, ked­és barátaink és az önök zemélyén keresztül az egész iolgozó magyar népnek azért i meleg és szívélyes vendég- ■zeret etért, amelyben bén­áinkét részesítettek. Felejt­hetetlen élményekkel eltelve érünk haza az Önök nagy* ;zerű országából. — A lapokban megjelent a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság párt- és kor- nányküldöttségének tárgya- ásairól készült közös nyilat­kozat. Ezek a tárgyalások in- ágosan megmutatták nézete- nk teljes egységét mind a lemzetközi kérdésekben mind •ledig az országainkat érintő isszes kérdésekben. Nem vol- ‘ak és nincsenek köztünk sem nézeteltérések, sem vitás kérdések. A tárgyalásokon kifejeztük szilárd elhatározó- >unkat, hogy tovább fejleszt­ek baráti kapcsolatainkat, ímelyek országaink egyenjo­gúságának, függetlenségének •s területi sérthetetlenségé­nek magasztos elvein alapul­nak. Kifejeztük azt az óha­lunkat is, hogy kölcsönös se­gítség nyújtásával mégin- kább felvirágoztassuk népe­ink gazdasági, tudományos és kulturális életét, tovább nö­veljük jólétét­— Kedves elvtársak! A ma­gyar munkásokkal, parasztok­kal. dolgozó értelmiségiekkel való találkozásokra sokáig úgy fogunk emlékezni, mint annak a mély barátságnak a megnyilvánulásaira, amely a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeit örökre egymáshoz fűzi. Ezt a barát­ságot az imperialisták sem­milyen fondorlata nem tud­ta és nem tudja megbontani soha. — Bármerre jártunk: a sztá- linvárosi, a diósgyőri kohá­szoknál, a tatabányai bányá­szoknál, a csepeli munkások nál, Karcag dolgozó paraszt­jainál, a szegedi textilmun- kásoknál, a magyar értelmi­ségieknél a Tudományos Aka­démián. városokban és fal­vakban, mindenütt olyan szí­vélyes fogadtatásban része- sültünk, amilyen csak igaz barátok részéről lehetséges Április 4-én az Önök nagy­szerű ünnepén, a magyar nép felszabadulásának évforduló­ján budapesti dolgozók ha talmas, sokszázezres nagy­gyűlése a megbonthatatlan izovjet magyar barátság ma­gával ragadó megnyilatkozá­sa volt, — Magunkkal visszük ha­zánkba ós átadjuk a Szovjet- unió ..épeinek a magyar nép forró testvéri üdvözletét. — Visszatérve Moszkvába eleget teszünk a magyar dolgozók kívá .ságának, akik arra kér­tek bennünket: mondjuk el a szovjet embereknek, hogy a magyar nép megbízható és hű szövetséges a népek boldog­ságáért és jobb életéért, a szocializmus és a kommuniz­mus felépítéséért, a világbé- ke biztosításáért folytatott harcban, (Nagy taps). Saját szemünkkel győződtünk meg arról, milyen nagy eredmé­nyeket ért el a magyar nép, az élet minden területén, a népi hatalom fennállásának 13 esztendeje alatt. A szocia­lizmus sűrűn tmintett magvai szárba szökkenlek a tenné■ kény magyar földön, a gyo­mok és a gazok soha többé nem tudják azokat elnyom­ni. (Taps). — Azzal a szilárd meggyő­ződéssel utazunk el, hogy a dicső forradalmi hagyomá­nyokkal, .a forradalmi harc gazdag tapasztalataival ren­delkező magyar munkásosz­tály, élcsapata a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezeté­sével, végső győzelemre vi­szi a szocializmus és a kom­munizmus felépítésének di­cső ügyét. Meggyőződésünk: ha az ellenség ismét megkí­sérli. hogy a munkásosztálv. a magyar dolgozók útjába áll ion. elnyeri büntetését. (Taps). Tudjuk, hogy a ma- pvar dolgozók megmutatják, hogv Magyarországon prole­tárdiktatúra volt. van és az is maradt! (Taps). f- Engedjék meg kedves elvtársa':, hogy párt- és kor­mányküldöttségünk nevében további sikereket kívánjak önöknek, a Magvar Néoköz- társaság valamennyi dolgo­zójának a népünk jövőjét szolgáló szocialista építéshez- (Nagy taps.) — Éljen és virágozzék a né­pi demokratikus Magyaror­szágt ÍTaps.) — Éljen és virágozzék a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népeinek meg­bonthatatlan testvéri barátsá­ga! (Hosszantartó taps). — Éljen a szocialista tábor országainak nagy egysége! (Nagv taps). — Éljen a világbéke! (Nagy taps). — Viszontlátásra kedves elvtársak és barátok! (Hosz- szantartó éljenzés). — Viszontlátásra drága bu dapestíek! ß'iharos éljenzés, a megjelentek kalapjukkal in­tegetnek a díszemelvény fe­lé. Éltetik a vendégeket, zug az ..Éljen Hruscsov” kiáltás, percekig tartó fergeteges taps.) A magyar dolgozó milliók szívéből fakad az az őszinte érzelem, amivel találkoztak az elvtártak Budapesten, vi­déken, munkások, bányá­szok, parasztok, értelmiségi dolgozók között. Önök találkoztak pártunk és kormányunk vezetőivel is. Tárgyalásokat folytattunk, s az a közös nyilatkozat, ame­lyet kiadtunk, leszögezi tel­jes egyetértésünket kapcso­lataink fejlődésének minden kérdésében és a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben egyaránt. Tárgyalásaink bi­zonyították, hogy a szocialis­ta országok kommunista- és munkáspártjai képviselőinek 1957 novemberi moszkvai ér­tekezletén elfogadott nyilat­kozat elveit az élet minden­ben igazolja; A szocialista országok köl­csönös viszonyát a teljes egyenjogúság, a területi sért­hetetlenség, az állami füg­getlenség és szuverénitás tisz­teletben tartásán túl elsősor­ban a szocialista országok kölcsönös testvéri segítsége jellemzi. Kapcsolataink min­den megnyilvánulásának fő törvénye: a szocialista inter­nacionalizmus lenini elve, a szocializmus közös útja, tár­sadalmi — gazdasági rend­szerünk és államhatalmunk közös osztálytartalma. Kedves elvtársak 1 Önök látták mindennapi munkánkat és resztvettek a magyar szabadság születése napjának megünneplésében. Meggyőződhettek arról, amit egész népünk vall és tettei­vel szolgál, hogy népünk erejéhez képest te\jesiti kö­telezettségeit, a szoicalista építés és a béke védelme magyar szakaszán. A dolgozó magyar nép megvédi, megőrzi a felsza­badulást követő években szü­letett. s 195C. őszén megtá­madott, de most újra erős, a dolgozók békéje és bizton­sága felett őrködő népi ha­talmat. Erőinket most a szo­cialista építésre, gazdaság: és technikai alapjának ál­landó szélesítésére és erősí­tésére összpontosítjuk. Ez a nagy munka is elkép­zelhetetlen lenne a szocialis­ta országok testvéri barát­sága, állandó kölcsönös tá­mogatása nélkül. Dolgozó népünk lelkes örömmel tartja számon mind­azokat a sikereket, és ered­ményeket, amelyeket a szov­jet nép — lenini pártját követve — a XX. korigresz- szvs világtörténelmi jelentő­ségű határozatainál: végre­hajtásában elért. Akár az ipari vezetés átszervezésének kérdésére, akár a kolhozrend­szer erősítését és a gépállo­mások átszervezését célzó in­tézkedésekre gondolunk, tud­juk, hogy ezek a lépések to­vább növelik a Szovjetunió erejét, s így az egész szo­cialista tábor számára nagy- jelentőségűek. Tószeg terveiből \ Kádár János beszéde a ferihegyi repülőtéren Kedves Hruscsov elvtárs! A szovjet párt- és kor­mányküldöttség mélyen tisz­telt tagjai, elvtársak, bará­taink! Búcsúzunk önöktől; Ügy gondoljuk, hogy e néhány rövid nap alatt, amit ha­zánkban töltöttek; érezték a magyar nép, munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek igaz szeretetőt, Kedves Hruscsov elvtárs! Kedves elvtársak! Látták a munkát, amely magyar föl­dön folyik, hogy itt te fel­épüljön a kizsákmányolás­mentes társadalom, a szo­cializmus. Mi nagyon jól tudjuk, hogy az alkotómun­ka életeieme, levegője a béke. Ezért állunk minden tettünkkel a nemeztközí küz­dőtéren a béke ügyét oly következetesen védelmező -szovjet politika és kezdemé­nyezések mellett. A Magyar Népköztársaság számára £ békeharctian való helytál­lásnak különös jelentősége van ma. amikor Európa szí­vében új támadási alapja született a háborús erőknek a bonni parlament atom- fegyverkezésre hozott hatá­rozatával. Magyarország sok­szor és fájdalmasan érezte a német militarizmus táma­dását; éppen ezért a legha­tározottabban lép fel annak újjászületése ellen. Számunkra, nemzeti füg­getlenségünk. népünk életé­nek biztonsága szempontjá­ból felmérhetetlen jelentő­sége van a varsói szerződés­nek, amely minden impe­rialista fenyegetéssel szem­ben a szocialista országok nagy családjának testvéri közössége, védelmi szövet­sége. Az atom pusztulást hir­detőknek, a német militariz-, mus újjáélesztőinek, a népek százmilliói egyre gangosab­ban és határozottabban meg­nyilvánuló békevágya mellett számolniok kell azzal is, hogy a szocialista tábor meg tudja védelmezni a szocializ­mus útjára lépett népeket, építőmunkájukat, hatalmas alkotásaikat! Kedves élvtársak! Hadd búcsúzom önöktől a szeretet és barátság szívből Jövő szavaival. Hadd mond- jar ■ a mielőbbi viszontlátás­ra. Kedves elvtársaink, test­véreinktől búcsúzunk, akik elutaznak tőlünk, de a harc­ban, a munkában mégis kö­zel maradnak hozzánk. Kérjük Önöket, vágyók magukkal pártunk, munkás- osztályunk. népünk forró testvéri üdvözletét. Adják át üdvözletünket Moszkva, az egész Szovjetunió munkás­ságának, parasztságának, ér­telmiségi dolgozóinak, az egész szovjet népnek. Szerencsés utat, jó egész­séget és sok sikert kívánunk az egész emberiség javát szolgáló munkájukhoz és nemes küzdelmükhöz. Éljen és virágozzék a meg­bonthatatlan, örök barátság pártjaink, népeink, orszá­gaink közölt! (Hosszantartó taps.) Éljen és győzedelmesked­jék minden akadály fölött az emberiség reménysége: a szo­cializmus és a béke ügye! — (Viharos taps.) Szerencsés utat, kedves barátaink! (Percekig tartó lelkes taps.) T ávolból már látszik Tó­szeg. Apró házai és tor­nya még a Vegyiművektől nézve is egy kicsit beleol­vad a reggel párájába. A fa­lu felől szapora iramban igyekeznek a kerékpárosok Szolnokra az üzemekbe. Az otthon maradottak pedig a községet körülvevő 12 ezer hold földön dolgoznak, tsz- ben, állami gazdaságban — vagy éppen saját földjükön. Szűcs Antal elvtársat, a tanácselnököt munka közben találjuk. Egyszerre hárman is várakoznak rá, hogy meg­beszéljék vele problémái­kat, tanácsot kérjenek tőle. Mire ránk kerül a sor, bi­zony már a fáradtság jelei mutatkoznál? az elnök elv­iére arcán. De azért szíve­sen áll rendelkezésünkre. — Jóformán kérdezni sem keU. Folytatja ott, ahol az egyik falubelivel abbahagyta a közaégfejlesztésnél. Mint mondja a tavalyi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a tószegiek gazdái a falunak, mert a tavalyi ki­vetést majdnem 100 száza­lékban teljesítették. Az idei tervek is teljesen a lakosság érdekeit vannak hivatva szolgálni. Igaz a tanácsülés még nem határo­zott az Idei beruházásokról, de az előre megválasztott 15 tagú bizottság által gondos körültekintéssel elkészített terv biztosíték arra, bogy az egész falu lakossága támo­gatni fogja. Miért ne támogatná, hl szén ez évben olyan fontos célkitűzéseket kell teljesíte­ni a tanácsnak mint a kul- túrház tatarozása, az egész­ségház átépítése, az orvosi Az idén 907 ezer forintot fordítanak Törökszen lm iktós fejlesztésére Törökszén tmiklóson a na­pokban lezajlott tanácsülés elfogadta az 1958. évi köz­ségfejlesztési tervet Az Idén a város korszerűsítésére 907 ezer forintot irányoztak elő. Ebből az összegből 150 ezer forintot vízhálózat. 140 ezret pedig villanyhálózat bővíté­sére fordítanak. Az általá­nos és középiskolák, vala­mint egyéb oktatási intéz­mények felújítására 1G8 ezer, új járdák építésére pedig 130 ezer forintot szavazott meg a tanácsülés. lakás és a rendelő rendbe-1 hozása. Ezekre a létesítmé­nyekre összesen 51 ezer fo­rintot kívánnak fordítani. Emellett marad még 86 ezer forint a megépítendő 1900 négvzetméter járdára is. Persze így első hallásra a szakember azt mondja: *—* Rossz a tószegiek számvetés se. mert ennyi pénzből nem lehet a majdnem kétezer méter járdát megépíteni. — lganám, de egy kicsit már korábban is készültek erre. Például a szükséges cement mennyiséget tavaly besze­rezték úgy, hogy az idénre csak a sóder és a munkadíj maradt Súlyos problémája Tószeg­nek az ivóvlzkutak állapota. A tanács az Idén erre is for­dított gondot; 21 ezer forint költséggel rend behozzák a piactéri, a baján és a ma­lomkutat. Nem feledkeztek meg a község sportolóiról sem, mert ez évben 6000 fo­rintot irányoztak elő felsze­relésre és egyéb költségekre; Tervbe vették a falu további villamosítását is. — így az idén kerülne sor — ha a ta­nácsülés jóváhagyja a 15 százalékos községfejlesztési hozzájárulást — az Újtelep és a TAncsics-telep világítási problémáinak megoldására. Az. első az biztos, de a Tán“ csies-telep csak akkor kap villanyt, ha a falu lakosai a tavalyihoz hasonlóan — az idén is lelkiismeretesen tesz­nek eleget fizetési kötele­zettségüknek. Bízunk abban, hogy a tószegieket nem kell erre biztatni, hiszen maguk látják hasznát. j- Nagy — Ti szabii91 iszaroff\ T i szabiira A TISZABÖI PETŐFI Tsz 90 szarvasmarhájából mind­össze hármat találtak gümo- kórral fertőzöttnek az orvosi vizsgálat során. Annak elle­nére, hogy ezek egyike sem ürít bacillust, a tagság aug. 20-ig ki akarja szelektálni őket istállójából. Az állatok jó tejelők, ezért sajnálják a vágóhídra küldeni őket; in­kább olyan helyen szeretnék értékesíteni, ahonnan tejho­zamuk továbbra is biztosít­ható a népgazdaság részéve. A TISZAROFFI KOSSUTH Tsz az idén 24 fiatal vem- hesüszőt vásárolt; — ezzel szarvasmarhaállománya 81-re gyarapodott. A tagság ezzel befejezettnek tekinti a szarvasmarhavósárlást, s ar­ra törekszik, hogy állomá­nyát saját tenyésztéssel fej­lessze tovább. Szép eredmé­nyeket értek el a juhtenyész­tésben: 341 anyajuhuk 330 bárányt ellett az Idén; rajtuk kívül 130 ürii van a nyájban; Eddig nem volt baromfite­nyészete a tez-nek. Idén —« jórészt a 3004. sz. kormány* határozat kedvezményeinek hatására — közös tyúk-, ka­csa-, liba- és pulykaállo­mányt hoznál? létre. Barom* fiól elég van a tsz területén) ezeket a közel jövőben elő­készítik a naposbaromfi fo­gadására. A TISZABURAI LENIN Tsz-be zárszámadás óta har­minchárom család lépett. Ez­zel a családok száma nyolc­vanötre emelkedett. Ez aztán pazarlás, de meddig még ? Akik Szajol felé járnak, láthatják azt a hatalmas lá­dahegyet, ami az állomással szemben tornyosul A Ba­romfi- és Zöldség Göngvö- legellátó Vállalat üzemének termékei ezek. 1954-ben ke­rültek Szolnokról Szajol ba, mert ott több a hely, fűd fejlődni a részleg. A vezetőségnek ez is a szándéka. Az igen fontos cikk gyártását fokozni kell. A mezőgazdasági termésho­zam növekedése és az ex­port-szállítások megkövetelik, hogy kifogástalan minőségű csomagolási eszközök állja­nak rendelkezésükre. A jelenlegi üzem főként csak összeállítással foglalko­zik. Az anyagot félkészen kapja részben belföldi üze­mektől, de igen nagy meny- nyiségben importált félkész­áruból dolgozik. Ez az utób­bi igen költséges, mert a nyersanyagon felül még a feldolgozás munkadiját is valutában kell leróni. Ezen változtatni akartak az üzem vezetői, s a felsőbb szervek is egyet értettek ve­lük. — Először gépet kell ven­né, határoztak, amivel elő le­het állítani a félkészárut. —• Lett is, Nyugat-Németország­ból vásároltak olyan fameg- munkáló gépet, amely a rönkfából veszteségmentesen szabja le a ládának való deszkát. Ez a hasznos beren­dezés évente 3 ezer köbmé­ter fát takarít meg. Sokszáz ezer forintot jelent a népgazdaságnak; Négy hónapja azonban ez az értékes masina letakarva, kihasználatlanul fekszik a szajoli üzem udvarán. — A veszteség nem kevesebb, mint ezer köbméter fa, már eddig. Nem állítják munkába, mert nem dőlt el, hogy1 kinek jo­gos a gép. Pedig érdemes volna már határozni a sorsá­ról, mert drága lesz a „luca széke". Négy hónapja azon vitázik a vállalat felsőbb szerve az. erdészeti vállalat felsőbb szervével, hogy kié legyen a famegmunkáló. A Göngyölegellótó Vállalat vezetősége azért vette, hogy gazdaságosan termelhessen. Nehezen, de megszerezte a szükséges valutát, megvásá­rolta a gépet. Csak az nem érhető, miért kell hónapokon keresztül vitatkozni a szer­veknek az üzembe helyezé­sén. — ab —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom