Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-18 / 141. szám

külföldi hírek j e]\tieK£BBUJHR Q0RK17RÄ:

Heidelberg (DPA). A nyugatnémet Statisztikai Hivatal adatai szerint Nyugat-Németországban közlekedési baleset miatt évenkint kereken 860 személy teljesen, 110 ezer személy részlegesen, továbbá munka- és üzemi baleseted miatt 720 személy teljesen kereken 100 ezer személy pedig réstlégesen munkaképtelenné válik. Az egyéb okok miatt teljesen vagy részlegesen munkaképtelenné vált személvek száma kb. ugyanennyire tehető.

£ondon (MTI.) Európa

egvik legmagasabb művészi fzín vonalú zened ünnepségén, az angliai Glyndeboumeioperaelőadásokon pénteken Mozart varázsfuvoláját adták elő Az angol zenekritika egybehangzó ‘ megállapítása ezerint a nagyszerű nemzetközi szereposztás fénypontja Székely Mihály pompás Sarastrófa volt,.

Ezek az írások viszont rendkívül nagy hatást gyakoroltak rá. Formálták felfogását, elképzelésen. Hatá suk alatt alakult ki az a gondolata. hogy neki valami nagyot és különöset kell alkotnia Pontosan maga sem tudta mit, csak fokozatosan bontakozott ki előtte egészen világosadé sokkal jelentősebb dolog”.

Ambit később leírja, ez tartotta benne a lelket. Erői adott ahhoz, hogy megallior a pauperizmus útvesztőjében s n-.eaóvja emoeri méltóságát

t»vl.ln‘n figy tfl|e>J

tanulással jut közelebb céljához. Kazányba költözőn, hogj bejusson az egyetemre. Tervéből nem lett semmi. Aí ..arany horda* (éhenkórászon _ munkanélküliek) közé került Alkalmi munkából tengette életét s egy leégett há; pincéje védte az idő vtszon tagságaitól. »Ez a* egyetemeim közül írja ké sőbb Az élet. egyeteméne cé loz, mivel neki csak ez jutót osztályrészül.

Ebben az. időben került ősz

szeköttetésbe fiatal forradal marokkal. akiktől tiltó* könyveket kapott. Részt vet titkos összejöveteleiken s bá ekkor még sok tévelygés vol a forradalmi mozgalomba! (narodnyik nézetek) megértette: a legfontosabl

tennivaló az élet megválthoz tatása. Marx Tőkéjének elöl vasása után pedig cselekedett Éltkor egy perecsütőnél dől sózott, aki őt és a többi mun kását kegyetlenül kiszipolyoz ta. Sztrájkot szervezett. Tgv í erről a „Gazda” című elbe szélésében: „A marxizmus az élet edzette belém. Engen a marxizmusra megtanított kazanyi pék”;

Ettől kezdve életé» telje egészében hozzákötötte ' munkásosztály ügyéhez, munkásmozgalomhoz. F.lofot dúlt. hogy egyszer-kétsze

• erőt vett rajta a csüggedéf

• ’evertség. ellentmondó és nyc masztó érzések gyötörték, d mindig megtalálta a kivezet utat barátai és elvtársai s« gítségévéL

1888 őszén a 20 éves ifjú el határozta, hogy végigjárja a országot s megismerkedik ke ml óbbról a nén életével, gór ' dől kodásával. 1891-ben érk< zett ennek során Grúzia foVc 1 rosába. Tifliszbe. Itt is — hí t sonlóan az előző helységei . hez — fáradhatatlanul szel . vezte, tanította a munkásoka Bekapcsolódott mozgóimul ' ba, ahol megismerkedett t t M. Kaljuzsnijjal, az egyi . politikai deportálttal, akivi ■ szoros barátságot kötött. Ka ; juzsnij felismerte Peskov t( hetségét és bátorította. A b;

rátság gyümölcseként megszületett első meseszerű elbeszélése. ,.Makar Csudra” címen közölte le a ..Kaukázus” című hetilap 1892-ben. Aláírásként ekkor használta eíőször a Gorkij" nevet, mely ..keserű”-I jelent. Gorkij innen számítja írói működését. El«ő ellip«* é I <^ « fuj |cü_

Ionosén mélyen érzik a népköltészet hatása, melyhez az alapokat még nagyanyjától megkapta, országjárása során ezt állandóan gazdagította.

Korkij később különféle újságoknál dolgozott munkatársként, szerkesztőként. Igen sok értékes tárcája, publicisztikai írása jelent meg Tollával bátran pellengérre állította a kegyetlenkedő gyárost, a segélyként rövidítő városi tanácsi határozatokat. „Leránt"a a leplet a látszatról, felfedni a lényeget”, ez volt működésének fő elve.

1898-ban jelent meg első regénye: „Viki az életet keresi' címen. A „Zsizny" című leningrádi lap közölte le folytatásban. Mire befejeződött, Gorkijt országszerte ísmertőir s mint írét tisztelték. A ■ Kispolgárok” és az „Éjjeli mei.edékhehr című színdarabjainak megjelenése után nemcsak Oroszországban, de az egész Európában közismertté vált.

A cári köpök Gorkijt éveden keresztül hajszolták üldözték. 1905-ös kiáltványa miatt Jeters«** és a hírhedt Péter Pál-erődbe zárták. Ennek híre gyorsan bejárta az egesz világot. Tiltakozások hulláma követte a hírt .Gorkij nemcsak Oroszországé hanem az egész világé”. ..Adjátok vissza őt munkájának hazájának, az egész világnak” írták a tiltakozásokban. A ffn tárnokokat meshátrá;ásra késztette e hatalmas mozgalom. Az 1905-ös am«»badon borcát'-tták.

_ ürowor<z<g|)mi| rT(a_

radnia azonban nem volt tanácsos Ezért a párt — mely- Jyel már 1902 óta szoros kapcsolatban volt és lapját anyasalag es erkölcsileg támogatta — úgy határozott, hogy Oori-jt külföldre küldi. Az olaszországi Capri szigetén telepedett le s itt született mes számos jelentős alkotása. Ezek közé tartozik az „Anya", me- QfV7 Jfn'n elvtárs — aki

1907-tol személyesen is isisrr^rte^ Gorkijt _ nagyon időszerű könyvnek nevezett. Mi adta meg e mű értékét? Elsősorban az, hogy kifejezte a proletariátus osztályhancának gyakorlatát Leleplezte g kapital,zmus leigázó hatásál az emberek lelkivilágára és g leigázás eszközeit. „Oroszor(szán lesz a föld legnagyobl demokráciája” fgy fejezte k „rorkií hazája é* ar orosz nér lövőjébe vetett hitét e művé |hen.- ‘9,I,3*b?71 egy amnesztk ; olytán hazatérhetett. Itt érti Nagy Októberi Szociálist! ; orradaiom, amely megváló '! !sí‘°tte álmait a dolgozók fel f Indulásáról és a szabat koto munka világáról. Az ű ' xocialista állam első éveibe: ‘j faradhatatlanul küzdött azért i hogy az ország szellemi erő» ij l1-uo5okat és művészeket j , «uradalom oldalára állítson iLelkes munkásságát kiújul uudobaja miatt félbe kellrt ?z.?TMan,a- Lenin tanácsán : ruifnldre ment magát gyó-*y , kezeltetni, ahol hat évet töl - -0tt , eL . Tell-es Pihenésrő i ^1^n4Itt sem beszélhetünk 1, Míg kint volt. kilenc könwe :’rt- kezdte meg életénei y lptmammbb alkotásá,KUm Számgin élete” cím ,1 f.«ém’ írását. Ez a könv ’] 'ádmat az ellen az értelmisé

l.j ellen melv a kapitalizmu y\ lTMe1,é szegődött és törvénysze . irűen átállt a forradalom es mdf ellenségeinek a tábora -fba. Arra tanít ez a mű — őgmára vonatkozóan is — he

I'tyan kell eligazodni a diva os szólamok és mindenfé’ alakoskodás között, amelyek ,g'-el a burzsoá ködösíti önz s | ,pl'a» é« igazi énjét, n 1998 f an <ér< haza | i,; ;ra. Páratlan energiával látó: ! ismét munkához. Folyóirat 1 diát szervezett. Könyveik k

Párizs (TASZSZ.) Az Humanité jelentése szerint a tuniszi hatóságok közleményt adtak ki, amelyben újabb fegyveres összetűzésekről tesznek jelentést. Ezeket az összetűzéseket a francia katonai parancsnokság provokálta ki Tunisz déli részén. A közlemény szerint egy húsz tehergépkocsiból és tizennégy harckocsiból álló francia osztag két repülőgép -------------—*<*•"

hokidon (Ruter). Tokiéban szombaton japán orvosok rendkívüli tanácskozást tartottak, hogy megállapodjanak az országban és Ázsia legnagyobb részében tomboló lnfhienzajárvány elleni harcmódozataiban. Tanácskozásuk után közleményt adtak ki, amelyben a következő megelőző intézkedéseket ajánl-, ják: bő táplálkozás, napi néhány vitamin-tabletta, jó éjszakai pihenés és napi kétszeri szájöblítés. A japán orvosok szerint az országban eddig csupán négy influenzamegbetegedés végződött halállal és a szövődmények ritkák.

New-Yorkban dr. Kari Mevem, ismert nevű amerikai vírus-szakértő kijelentette, hogy a járvány valószínűleg őszig, vagy télig tart. Az egészségügyi hatóságok beismerik. hogy jelenleg nem létezik oltóanyag az influenza ellen, de a newvorki Közegészségügyi Kutatóintézet

adásán fáradozott, mindenütt kezdeményezett és bátorított, miközben maga is hirdette írásaiban a szovjet állam sikereit. a sokfnemzetiségű kultúra fejlődését. Élesztgette és toborozta írásaival a világ haladó emberiségének a szolidaritását a fiatal szovjet állam mellett. Kérlelhetetlenül leleplezte a ,-;i'Iső imperializmus és belső ügynökeinek cselszövését. Kezdettől fogva felemelte tiltakozó szavát és kifejezte gyűlöletét a fasizmussal sezmben. Tántoríthatatlan híve vr.]t a békemozgalomnak és elítélt minden olyan jelenséget, amely a háborús készülődéssel függött össze. Gorkij egész erejével résztvett a proletariátus harcában. annak írójává vált.

Bár a nagy munkásközösségen kívül nőtt fel. egész életében szenved'lyesen keres - az egységes munkásközösséget, a szolidaritást a munkában és harcban.

A szovjet hatalom győzelme után tanítójává, példaképévé vált a szovjet íróknak; Sok hasznos tanácsot, útmutatást adott nekik. Egyik ilyen tanácsa az írókhoz: Akkor szolgálják igazán a nép ügyét, ha páthosszal kötelednek az építés egyszerű hőseihez és a proletariátus agyához, szívéhez: a párthoz. Az irodalom feladatát abban látta, hogy hőst kiállásával, tartalmával, nyelvével az egész néphez szóljon és támogassa annak harcát, meiye: a felépítéséért

folytat.

Legyen a szovjet frő a szocializmus eszméjének híraő* ke — hirdette.

Gorkij életével, munkásságává] jo példát mutatott arra, hogyan kell a szocialista realizmusnak érvényesülnie az irodalom terén. Minden regényalakját az életből formálta Jól megfigyelte az egyes típusokat és hasznosl^Ía „.frá”aihan- A ,Klim Számpw élete” c. regényében például több száz személy jelleme, sorsa van kimunkálva aprólékosan, élethűen. Maga Klim Számgin alakjának történelmi hitelességét, számtalan dokumentum erősíti meg.

Fon«o«nalc fnrto««a|

az író az állandó önképzést is. Becsületes, szívós, kitartó, olykor gyötrelmes munka, ez szerinte az Irodalmi működés alapja

Gorkij nagyságához hozzátartozik az is, hogy egész írói

tevékenységét áthatották azok az eszmék, melyek a nép teremtő erejének aktivizálására irányulnak. Emellett igen nagyrabecsülte a népi hagyományokat, a nép bölcsességét. Erre tanította írótársait is: „Mindig és fáradhatatlanul élesítsétek fegyvereiteket, tanulmányozzátok a kiapadhatatlanul gazdag, lágy gyönyörű népnyelvet.. Erőt adhat nektek zseniális érzé- 1 sek és gondolatok kifejezésé■ hez”.

i Maxim Gortli | fá. radhatatlan munkásságát hir- i télén bekövetkezett tragikus | halála szakította félbe. 1936 i június 18-án. Óriási veszteség

■ érte az egész haladó emberi- séget. Molotov elvtárs gyász- I beszédében joggal állapította

■ „Lenin halála után t G°rMj halála a legsúlyosabb : veszteség hazánk és az embe» nffí7 fámára... Nagysága j 'óban rejlik, hogy lángelméje, r a néphez való közelsége. s az r emberiség kulturális értekei- 5 nek elsajátításáért kifejtett- ■rtalmas önfeláldozó munká- Ja révén a dolgozók feltétlen- oar at ja és a kommunizmus , ügyéért vívott harc buzdítója . lett”.

GÁL GYULA

■ S*ei"tfi«7i{í$é(|' kSrieménv

’ Értesítjük kedves jászberényi olvasóinkat, hogy a Jászberény és Környéke cí- mű rovat anyagtorlódás t miatt kimaradt a lapból és . azt a másik piaci napon, . Pénteken fogjuk közölni;

Ili i Ilii ............... I '

K

(2.)

arikába hajtott, kopott, málnaszín selyem zacskót húzott elő a nyári sofőmadrág zsebéből, szétbontotta, közben elolvastam a zacskó sarkába hímzett felírást: „Drága harcosunknak, a Lebedjanszki középiskola VI. osztályos leánytanulóitól”.

Rágyújtottunk a méregerős szűzdohányból és sokáig hallgattunk mindketten. Végre is meg akartam már kérdezni. hova igyekszik a gyerekkel, s ml vitte rá, hogy nekivágjon ennek az űttalan világnak, de megelőzött a kérdéssel:

— Te hogy húztad ki, az egész háborút a kormánykeréknél töltötted?

— Majdnem.

— A fronton?

— Ott.

— Hát nekem Is kijutott belőle, testvér. Nyeltem annyi keserűséget, hogy a torkomig ért. vagy azon is fejül.

Két nagy barna kezét a térdére tette, előregörnyedt, A szemem sarkából rápillantottam, s valami hirtelen érzés fogott el..; Láttak már önök valaha is olyan szemeket, amelyek mintha hamuval lennének beszórva és eltelve olyan kitörölhetetlen, halálos szomorúsággal, hogy alig mer beléjük tekinteni az ember? Nohát ennek az én véletlen idecsöppent beszélgető társamnak éppen liven szeme volt. Egy görcsös, száraz vessződarabot tört a fonatból, kis ideig szó nélkül rajzolgatott vele a homokban mindenféle ákombákomokat, aztán beszélni kezdett:

— Van úgy néha. nem alszik az ember éjszakának ideién csak néz bele a sötétbe ég egyre ott motoszkál a feiében: „Hej. te élet, miért is kínoztál meg annyira? Miért büntettél meg úgv?” De nem kapok feleletet rá se a sötétben se napvilágnál... Nincs felelet és nem is várok! — Hirtelen feleszmélt, gyengéden oldalba lökte a gyereket s rászólt: — Ereggv csak. kicsim játszódjál ott a víz mellett. tudod, a nagy víznél mindig akad valami gyereknek való. Csak aztán ügyelj, a lábad vizes ne legyen; , i-;.|

Még mikor szótlanul fújtuk a füstöt, akkor végigmustráltam lopva az apát meg a fiát, s csodálkozva állapítottam meg magamban egy furcsa dolgot. A gyerek egyszerűen volt öltözve, de jól: ahogy ráillett a könnyű, kopottas báránybőrreí bélelt hosszú kabát, meg ahogy a csöppnyi kis csizmákat a gyapjú zoknikra is számítva a lábára szabták, a kabátka ujján egy régi szakadást, ahogy Igazi művészettel összevarrtak — mind asszonyi gondosságra, hozzáértő anyai kézre vallott. Hanem az apa öltözéke egész más volt: a több helyen is kipörkölődött pufajka-kabát ügyetlen, durva öltésekkel volt bestoppolva, az elnyűtt védőnadrágon sem úgy állt a folt. ahogy kell, csak nagyjából-öreséből áklálta rá férfikéz; csaknem új katonacsizma volt a lábán, de a vastag gyapjúharisnyát mind kirágta a moly, asszonyi kéz után bánkódott az is... Gondoltam magamban: „özvegy lehet, vagy rosszul él az asszonnyal”.

De lám. újból csak megszólalt az ember, miközben tekintetével a fiút követte, s én egész valómmal hallgattam:

— Eleinte nem volt az életemben semmi különleges.

A voronyezsi kormányzóságból való vagyok, ezerkilancszázas születésű. A polgárháborúban a Vörös Hadsereggel voltam, a Kikvidze hadosztályban. A huszonketteg nagy éhség idején a KuMnyba szegődtem el kulákokhoz, így maradtam meg. Apám anyám, kishúgom éhenvészett otthon. Magam maradtam. Sehol a kerek világon rokonom, egy lélek se Esztendő múltán visszatértem a Kubányból. eladtam a kis házat és átköltöztem Voronyczsbe. Előbb egy ácsszövetkezetben dolgoztam, aztán gyárba mentem, kita nultam a lakatosságot. Hamarosan meg is nősültem. A feleségemet menhelyben nevelték, árva lány volt. Igen jó menyecske vált belőle, elmondhatom! Szelíd, vidám teremtés szolgálatkész és okos, szinte nem is illettünk össze. Gyerekkorában megtanulta, honnan csurran a krajcár, talán azért volt ilyen a természete. Távolról nézvést nem vol"% valami különösen szemrevaló, de hát, istenem, én nem is messziről nézegettem, hanem egyenest szembe. És nem volt nékem nálánál szebb, kívánatosabb az egész világon, meg nem is lesz!

_____X. (EoHtt. köv.)

Világszerte folynak az Intézkedések az ázsiai! influenzajárvány továbbterjedésének megakadályozására

KUIOÜIDOZO VU B •

két tanulmányoz. Amerikai 51 orvosi körökben egyébként ;* nem hiszik, hogy a járvány £ ‘ megközelítené az 19 1 8-a s S ' spanyol járvány méreteit. !

Az egészségügyi világszer-! vezet genfi központja szóm-!* baton közölte, hogy az ázsiai ■* influenza vírusát behozták;' Európába és Ausztráliába és;1 feltehetően betelepült az ;' északamerikai száraföldre is. ■

Indiában a járvány eddig;1 a legsúlyosabb méreteket;1 Kalkuttában öltötte, ahol az;! elmúlt huszonnégy óra alatt *1 tizenöten haltak meg influen- ;' zában és az összes halálos; áldozatok száma három hét £ alatt hetvennyolcra emelke- 5 dett. Három másik indiai vá- 5 rosban — Bombayban. Del-“’ hiben és Madraszban — az!: influenza csökken, vagy stag-! nál. Bangaloreban azonban a ■“ járvány csaknem megbéni-I tóttá a postai és szállítási! szolgálatot. Az iskolákat be-!1 zárták. (MTI.)

■ 1. .. «—U..! ■ *«»► '■

Francia csapatok tnniszi tsgy^gpkej támadtak meg

NloszKva irAr). MoszKva; közelében pénteken este le- i zuhant egy lengyel utasszál-1 lító repülőgép és a szerencsétlenség kilenc áldozatot követelt.

Az áldozatok között van P. Batar, a Mongol Népköztársaság kereskedelemügyi minisztere is. A repülőgép utasai közül ezenkívül életét vesztette egy amerikai házaspár.

Tokio (AFP). Nobuszuke Kisi japán miniszterelnök vasárnap repülőgépen Washingtonba utazott, hogy ott Eisenhower élnölckel és az Egyesült Áll,rmok több más vezetőjével tárgyalásokat folytasson. A japán mtnfezterelnök három napot tölt Washingtonban, majd Newvorkha és Los Angelesbe utazik. Tokióba július 1-ére várják vissza. (MTI.)

Maxim Gorkijra! a nagy-----------------------1 p

realista íróra, a szovjet iro- ^ dalom atyjára emlékezik ma j halálának 21. évfordulóján a s világ haladó emberisége. Le- c nin így méltatta munkássá- g gát: „Gorkij feltétlenül a leg- r kiválóbb képviselője a pro- t letár művészetnek.’1 Az utób- ^ bi években — nem tudni mi* p lyen okból — keveset foglalkoztunk eme kiváló személyiség életével és munkásságával, noha életművének ^ mondanivalói a mi számunk- ’ ra is nagy segítséget nyújta- 1 nak.

A mai megemlékezés egy lépést jelent — úgy gondol- t uk — az elmúlt évek mulasz- h tásainak pótlásához. í

Eredeti nevén Maxim Mák- v szimovics Peskov 1868 már- . cius 16-án született Nyizs- - nyij-Novgorodba, Apja asz- r talosmester volt egy hajó* { építő vállalatnál, de korán r elhalt. — Peskov még csak t négy éves volt. Ezzel vége is e boldog békés gyermekkora- s nak. özvegy édesanyja visz- 1 szatért a tönk szélén álló < kelmefestő családjához, Peskovot beíratták a külváros , egyik egyházi iskolájába. r ahol kitűnő tanulóként vé- j. gezte el az első éveket. Ta- t nulmányait azonban nem fe- { jezhette be, mert a család s teljesen elszegényedett (

Egyetlen vigasza és tárna- r sza volt egész gyermekkoré- • nak: Akulina Ivanovna Ka- t sirina, a nagyanyja. Későbbi , visszaemlékezésében úgy ír ] róla, mint szívéhez ' legköze- , lebb álló barátról. Neki kö- { szönhete, hogy már ebben a | korban megismerkedett, egy , csodálatosan gazdag világ- , gal: az orosz népdalok, népmeséik birodalmával. Ügy szívta ezeket magába, mint üdítő friss levegőt s lelke észrevétlenül megtelt az orosz nép és táj iránti határtálán és soha el nem múló szeretettel. ,

Tizenegy éves volt. ami- , kor elkerült a családtól. Ettől kezdve sehol sem volt megállása. Űzte hajtotta a nyomor és szenvedés egyik helyről a másikra. Volt hajóinas. színész, statiszta, alkalmi munkás, élt a pauperizmus emésztőjétoen — egyszóval mindent meg kellett próbálnia, hogy életét szegényesen fenntartsa.

E kínos és keserűséggel teli időszakban a könyv volt a legjobb barátja. Éjt nappallá téve olvasott szorgalmasan. mindent ami a kezeli gyébe került. Mély nyomot azonban csak a realista irodalom hagyott lelkében. — Olyan írók alkotásai, mint ! Gogol, Balzac, Stendhal

támogatása mellett pénteken megtámadott egy tuniszi őrséget a Gabes és Medenin közötti útszakaszon. A franciák tüzet nyitottak az őrségre, minek következtében három tuniszi katona életét vesztette. Francia osztagok Bugirarától nyugatra Uedszeszd vidékén egy tuniszi katonai alosztály ellen Is támadást intéztek. (MTL)