Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-03 / 53. szám

KISPAJTÁSOK" ROVATA Beckó vára fnsu d*tw>k 1 Cőmoé., eiegand oúdet OLYAN MAGAS kőszikla tetején állott Beckó vára, hogy a madár is elfáradt, — mire felrepült Az igaz. hogy csak olyan hatalmas nagy úr tudta felépíteni ezt a várat, amilyen Stibor vajda volt. S ő sem magának épí­tette, hanem az udvari bo­londjának, Beckónak, A Vág gyönyörű völgyén Stibor vajda igazi kiskirály volt. övé volt erdő, mező, még a levegő, ég is. Eennek a hatalmas nagy úrnak a leg­kedvesebb embere Beckó volt — az udvari bolond. Egyszer nagy vadászat volt. fölkerekedelt Stibor minden népével. Zengett az erdő a kürtök szavától, a hajtók lár­májától, vadászebeknek csa­­holásátóL Erős jókedve volt Stibornak. s amikor vadászat után ledőltek pihenőre, oda­­szólt a bolondnak: — No, Beckó. most jó ked­vemben találsz, kívánj amit akarsz, mindent megadok; *— Nem hiszem — mondta kurtán a bolond. *— Mindig ígérsz, de semmit sem adsz: — Enyje — pattant fel Sti­bor — ezt még nekem senki sem merte mondani. Hamar kívánj valamit, mert külön­ben mindjárt karóba huza­tom a fejedet! Azt mondta a bolond: *— Találsz az enyémnél sok­kal könnyebb fejeket fiam. Inkább — nézz csak ide, lá­tod-e átellenben azt a magas sziklát? — Látom, bolond, látom* — No, ha *átod. építtes ne­kem a tetejébe egy várat, de olyat, hogy az országban se legyen párja: *— Jól van. bolond, itt a ke­zem. nem disznóláb. mához egy esztendőre felépíttetem a várat, s a te nevedre keresz­­teltetem; ELSZÖRNYÜLKÖDTEK mind a vadászok, akik ezt hallották: Szédült, aki csak ránézett, olyan magas volt a szikla: ■—i Lehetetlenség — mond­ták, — hogy emberi kéz azt a várat felépítse; Hanem amit egyszer Stibor kieresztett a száján, annak meg kellet történnie, törik­­szakad. Hát ha még kezet is adott rá! Az igaz. hogy neki min­den dolga könnyebb volt, mint más embernek. Nemcsak a maga jobbágyait hajtotta várépftésre. de ha más vidék­­beli ember arrafelé vetődött, azt is feltartóztatta, s addig nem eresztette tovább, míg hét álló nap nem hordotta a követ. Még az arra járó ne­mesemberekkel Is megcsele­­kedte ezt a tréfát, hogy fel­vitte őket a maga várába, ott egy hétig traktálta, s azalatt a cselédeinek építeniök kel­lett a Beckó várát. Aztán egy hét múlva mehettek is­ten hírével. így épült fel Beckó vára-. Amikor letelt az esztendő, egy szeg nem sok. annyi sem hi­bázott belőle. S szén volt a vár. de olyan szép. hogy messze földről csu­dájára jártak. Magának Sti­­bomak is úgy megtetszett, hogy megsajnálta a bolond­tól. Bejárván a pompás szép szobákat, azt mondotta Bec­­kónak: — Hallod-e. te bolond, na­gyon szép ez a vár teneked. Egyet mondok, kettő lesz be­lőle. — Mondjad, uram. mond­jad; — Adok neked egy másik várat s annyi aranyat, ameny­­nyit elbírsz, csak hagyd ezt nekem: — Itt a kezein, nem disz­nóláb. — mondá a bolond, s megvolt a vásár. E NAPTÖL fogvást itt sze­retett lakni Stibor. ide gyűl­tek a vendégek messze föld­ről: innen indult Stibor há­borúba, vadászatra, s ha visz­­szakerekedett, csapott olyan dáridót, hogy hét országra ment a híre. No, de nem so­káig gyönyörködhetett a szép várban Stibor: Történt egyszer, hogy egy öreg cseléd ráütött Stibornak a legkedvesebb vadászkutyá­jára. Meglátta ezt Stibor. s olyan éktelen haragra lob­bant, hogy az öreget a vár fokáról letaszította. Pedig, hogy könyörgött a szegény öreg ember: kegyel­mezzen az életének! De Stl bor szívét nem tudta megindí­tani az öreg cseléd könyörgé­se. Amikor aztán a vár fokán állott az öreg. megfenyegette Stibort *— Megállj, szívtelen Stibor vajda! Mához egy esztendőre, meglásd, követsz engem is­tennek ítélőszéke elé! Nagyot kacagott az öreg fe­nyegetésén Stibor vajda, s az­zal el is feledte a fenyegetést: De történetesen épp egy esz­tendő múlva nagy Vendégsé­get csapott, s akkor — eszébe jutottak a fenyegető szavak. Eh. “ gondolta magá­ban —, bolond beszéd; •— igyunk. barátaim! — kiáltott Stibor. s összecsendültek a serlegek. Itta : Benedek Elek Ittak, ittak, s a sok erős ital egy kicsit megszédltette Sti­bor fejét. Megrettent, mert ez sohasem történt vele. Ki­ment a kertbe, hogy az esteli szellő verje el feje bódultsá­­gát Leheveredett egy bokor alá s úgy nézett fel a csilla­gos égre. Hát egyszer csak. uram teremtőm. mi történt! A bokorból eűökanyarodék két kigyó. hirtelen a Stibor fe­jére tekeredik s mind a két szemét kiszúrták! Ordított S'.íbor, mint egy vadállat s szalad eszenélkül. Ki a kert­ből, keresztül az udvaron, az udvarról fel a vár fokára s onnan lezuhant a mélységbe. Oda, ahová a szegény öreg szolgát taszította. ILYEN SZOMORÚ vége lett a hatalmas Stibor vajdának. A vár alatt egy kiálló szik­lán egy asszony ül búsan, le­hajtott fejjel. Ez a Stibor fe­lesége. aki máig Is gyászolja urát:ii Nagy magyar meseirónkról Benedek Eleit, a na®7 rna' gyár meseíró 1859-ben szüle­tett Erdélyben, Kisbaconban; Egyetemi tanulmányainak el­végzése után újságíró pályára lépett Nagyon sok könyvet írt a gyerekeknek és az ifjú­ságnak: történelmi regénye­ket, elbeszéléseket, leányre­­gónyeket, kisgyermekek min­dennapi életéből vett apró tör­téneteket és főként meséket. Ö szerkesztette a Benedek Elek kiskönyvtára C; soroza­tot, amelyben a legnevesebb magyar írók ifjúsági könyveit adta ki. Élete során több gyermeklapot is szerkesztett. 1929-ben halt meg. Legismertebb munkája a Magyar mese- és mondavilág C: öt kötetes népmesegyűjte­mény. Munkájáról ő maga ezeket írja: „A mesemondó magyar nép hallhatatlanságának em­lékköve ez a könyv, mely na­gyobb és kisebb kötetekben több százezer példányban rongyolódott szét. E példát­lan siker dicsősége az én mesemondó népemé, s az 5 dicsősége az is. ha nem mél­tatlan tolmácsolója lettem az ő meséinek, hisz az ő fia va­gyok; az ő lelke termékenyí­tette meg lelkemet; mese­mondó készségemet tőle öröklém.«’ A Beckó vára ft monda a „Magyar mese- és mondavi­lágból” való. GYORSFÖZÉS Rizse* káposzta Hozzávalók: (5 személyre) 75 deka kész savanyúkáposz­ta, vagy házilag savanyított káposzta. 6 deka zsír. 8 deka vöröshagyma, 1 deka piros paprika, kevés só. 15 dl. tej­fel. 10 deka rizs, vagy buris. A kész savanyított káposz­ta elkészítése annyiban tér el a házilag savanyított káposz­tától, hogy a kész savanyított káposztát bő vizben kimos­suk, a házilag kovászolt ká­posztát viszont nem mossuk ki, sőt a levéből is használunk az ételhez. A karikára vágott vöröshagymát egy lefedhető lábasban felhevített zsíron aranysárgára pirítjuk, piros­­paprikává! meghintjük és hozzá adjuk a káposztát. Any­­nyi vízzel, vagy kovászos ká­posztalével öntjük fel. hogv a lé a káposzta feléig érjen. Fe­dő alatt többszöri keveréssel puhára pároljuk. Ügyeljünk arra. hogy a káposzta alatt mindig legalább egy ujjnyi lé legyem Amikor a káposzta puha. hozzáöntjük a tejfelt, a meg­mosott rizzsel elkeverjük és fedő alatt a tűzhely szélén vagy a sütőben a rizst puhára pároljuk. Sült kolbásszal. — vagy sült szalonnával (amely­nek zsírját felhasználhatjuk készítéséhez) jóizűen és ki­adós egytál étel. de sertés vagy marhasülí mellé köret­ként is adhatjuk. lekváros om'ett Hozzávalók: 3 egész tojás. 9 dkg. porcukor, kevés re­szelt citromhéj, vagy kávés­kanálnyi vaniliáscukor. 9 dkg liszt, 2 dkg. vaj, baracklekvár; Egy habüstben felverjük a 3 tojás fehérjét jó kemény babbá, majd hozzákeverjük a porcukrot, vaniliáscukrot. — vagy a citromhéját, utána 3 tojás sárgáját, majd a 9 deka lisztet Vajjal kikent pala­csintasütőben egyenletesen el­igazítva, középmeleg sütőben sütjük. Sütés közben az om­lett szép magasra felmegy s fogvájóval nézzük meg. hogy átsült-e. Aranysárgára kell sütnünk. Ha kész. megkenjük hajtva meleg tálra tálaljuk, tetejét vanilás porcukorral meghintjük. KOZMETIKA A száraz arcbőr ápolása PETŐFI SÁNDOR: ÜTI LEVELEK, ÜTI RAJZÓK Vili. L«vál MEZŐ-TUR derék város a Berettyó mellett Heves me­gyében. Lóvásárai híresek. —* melyeken minden valamire­való alföldi betyár megjelen, vagy lovat lopni, vagy lopott lovat eladni. Jó mesterség: az ember capitalis nélkül is bele kezdhet. Különös, hogy a ma­gyar szeret ugyan mindent lopni, de legidbban szereti a ló-lopást. A töDDit csak talen­tum-dolgának tartja, ezt azon­ban genialitásnak.és ha ez genialitás. ki meri állítani, hogy Magyarország szűkölkö­dik lángelmék nélkül? Rága­lom. puszta rágalom; Az itte­ni lóvásárok alkalmakor ne­vezetes és nagyszerű betyár­verekedések is szoktak esni, sót e nélkül nem is történik vásár. Kik az efféle szívneme­sítő és kedvdorítő spectaculu­­mokban gyönyörködnek, fi­gyelmeztetem őket. hogy en­nél jobb helyre nem is me­hetnek. Olyakat ütnek füty­köseikkel egymás fejére, hogy ehhez képest Botond ősünk bárdesapása a konstantinápo­lyi kapun valóságos nyomo­rúság és paródia volt. S mi­lyen bámulatos! a kit liven fütvkös-kollintás ér. legfittebb Is csak meghal bele. simpli­citer csak meghal. Már ha né­metet vagy tótot vágnának iev főbe. egyszerre füstbe menne, mint a tűzben a gyémánt; még csak hamva sem marad­na. SZOLNOKBAN cseresz­nyét vettem. A bony ban hál-Pest, július 25* 1847 tarn. Pilisen (hol gróf Belez­­nay a közkatonával reggeli­zett), ebédeltem. Üllőn vacso­­ráltam. s végre valahára per varios casus et tot diserimina rerum — beértem Pestre, tán jobban megtörődve, mint haj­dan a peleskei nótárius, de még sem annyira, hogy tizen­két napi pihenés után e leve­let nem írhattam volna. In­nen láthatol, barátom, hogy én ha elveszítem is, de hamar visszanyerem erőmet Mi lett volna Kisfaludy Károlyból (ki midőn egy versét megírta* utána két hétig feküdt bete­gen). ha ilyen időben, ilyen űton Jött volna Szalontáról Pestre?;:* Látszik Ss versé­ből, hogy nem mindennapi fájdalmak között szülte, sze­gény. Bizony kár volt kínlód­nia szegénynek; Rá sem sok anyai szeretetet pazarolt a múzsa, szegényre; — Jó. hogy eszembe jutott Kisfaludy Ká­roly! végre van alkalmam; felőle nyilatkozni, a mit már rég óhajtottam, mert valóban bánt engem és több józan em­bereket az. a mit véle némely barátai elkövetnek. Tisztelem a pietásokat. de ha túl men­nek a határon, nevetségesek­ké lesznek, mint akármi más érzelem. Kisfaludy Károlyt csupa baráti pletásból az egekbe tolni mind e mai na­pig. nevetsée és azonfölül a közönség mvstifjcálása. a ml aztán bűn is. Kisfaludy Ká­rolyt túlbuzgó barátai a sző legszorosabb értelmében, rá­tukmálták a nemzetre. Neki megvan a maga érdeme, ő élvezhető olvasmányokat nyújtott kortársainak és kor­társai méltányolták, olvasták őt. kivánhat-e többet?: : mi köze hozzá az utókornak. — melynek nem nyújtott sem­mit? ő másodrendű tehetség volt. ki nem adott Irányt az irodalom egy ágában sem; — Drámája szenvedhetetlen nyavalyás német érzelgés. ly­­rája érzelem és gondolat nél­küli üres dagály; elbeszélé­se:*: ebben volt legerősebb, az elbeszélésében, de most már az övéinél e nemben is sokkal jelesebbeket birunk és azt szeretném én tudni, mi­ért egyem egrest, ha már érett szőlő is van? Ilyen Kisfaludy Károly és mégis erővel bá~ multatni akarják velünk. Na­gyon szomorú dolog, ha azok. kiknek a közönséget útba kel­lene lgazítanlok. ezt még in­kább éltévelyltik: és e lelki­­ismeretlenség soha sem gras­­sált irodalmunkban annyira, mint jelenleg. Nagy kedvem volna néhány emberről lerán­tani az auctoritás bitorfott díszpalástját. s oda akasztani azok nyakába, kik azt megér­demlik s most kopott hétköz­napi ruhában járkálnak szin­te észrevétlenül. Mondom, na«v kedvem velna ezt tenni, de nem születtem komornyik­nak. hogy öltöztessék és vet­keztessek. Más a dolgom: A' napokban indulok vissza Szat­­már felé. kedvesemhez. Ah!.; Ha, fogyni aka’umk étrendünket úgy állítsuk össze, hogy minden étkezés­­kor jóllakjunk, mert éhezve nem lehet fogyni; azonban az ételek tápanyagtartalma ne legyen túl bőséges. Hizlal a zsír, hizlalnak az édességek és a lisztféleségek: ezekből fo­­gyas szunk kevesebbet, de he­­lyiiket friss főzelékkel, gyű­­mölccsel, száraz húsféleségek* kel, tojással töltsük ki. Reg­­gelire tea, vagy kávé, kevés cukorral és kétszersülttel, ms délelőtt gyümölcs, ebédre ke­­vés leves, száraz, főtt vagy sült húsok, saláta, főzelékek rántás nélkül, sovány sajt és gyümölcs adják a választék kot. — Délután kávé, vagy tea, estére keménytojás, so­­vány sajt, 'áludtej, vagy főze­lékekből állítsuk össze a va­csorát. Délben és vacsora előtt az étkezést ajánlatos egy al­mával kezdeni, mely az étvá­gyat hathatósan csökkent. Ügyeljünk arra, hogy mennél kevesebb folyadékot igyunk. mert a súlytöbbletet gyakran nem is zsírlerakódás hanem visszatartás okozza. Védőhuzat csőbutorra 90 centiméter széles bútor­védő vászonból egyszemélyes rekamiéhoz 5.5 méter, kétsze­mélyeshez 6.6 méter szüksé­ges. Az egvszemélyes rekami­­éből, két fotelből, két székből álló garnitúrához 18.4 méter, a kétszemélyes rekamiéval el­látott garnitúrához 19.5 méter anyagot vegyünk; A védőhuzatot ki lehet szab­ni 1—1,20 méterrel keveseb­ből is. ám akkor a fodrokat toldani kell. s ez nem szép. Igv viszont ecv dfszoáma hu­zatra, s a függöny fölé egy fo­dorra való anyagunk marad. Ä bútorhuzat színe harmo­nizáljon a fal. s a bútorkár­­pit színével. Vásároljunk ap­rómintás anyagot , kerül Kik a harsogó szineksA. Többek kérdezik: hogyan ápoljam az arcbőrömet? Erre a kérdésre nem lehet általá­nosan felelni. Mindenekelőtt ismerni kell a bőr természe­tét A száraz, zsíros és a nor­mális bőr más-más ápolást kíván. Minden külső hatás: hideg, erős fény. szél. hó. eső. stb., a bőr károsodásához ve­zethet. A különféle behatások nem edzik a bőrt. ha így vol­na. akkor a ten "ereszeknek, hajósoknak, földműveseknek volna a legszebb bőrük. A ta­pasztalat azonban az ellenke­zőiét bizonyítja. Aki azt akarja, hogy szép arcbőre legyen, annak védenie és ápolnia kell azt A bőr vé­delme abban áll. hogy lehe­tőleg távoltartsuk a tűíerős és hosszantartó befolyásoktól. A krémeknek qs a púdereknek is jelentős szerepük van a bőr védelmében. Mielőtt az ut­cára megyünk ne mossuk meg arcunkat, mert akkor könnyen megfagy és kiszá­rad a bőr. ehelyett olajos (ha száraz a bőr), vagy szeszes (ha zsíros a bőr) vattával töröljük át A normális bőr, — se nem száraz, se nem zsíros — lan­gyos vízzel mosható. A nor­mális bőr a szappant is jól viseli el; Puder alá egy ke­vés zsírtalan krémet teeviinv, Az arcbőr szárazsága lehet veleszületett, vagy a későbbi életévek folyamán fejlődik ki. Az arcbőr szárazsága örök­lődhet. de a zsírtalanító szé­pítőszerek. szappanok, arcsze­szek használata is kiszáríthat ja az arcbőrt, amit azért kell ellensúlyozni, mert erősen — hajlamosít a korai ráncoso­­dásra: Azonkívül a száraz arcbőr érzékeny, húzódik, — könnyen hámlik. A száraz arc­bőrű mosdáshoz lehetőleg hi­deg vizet használjon. Továb­bá lehetőleg ne kútvizet. vagv ■ forrásvizet, hanem esővizet. A kemény vizeket egy kis szódabikarbóna hozzáadásá­val vagy felforralással meg lehat puhítani; A száraz arcbőr érzékeny a közönsége­sen használt szappanok iránt. Ezért neutrális vagy túlzsíro­zott sz,appant használjunk. •— bár az utóbbinak meg van a hátránya. ho"v nem képez sok habot. A száraz bőrt foko­zatosan kell védeni a kiszára­dás. főleg a hideg levegő és a szélokozta ártalmak ellen. Erre szolgálnak a különféle zsíros arckrémek és púderek. Vannak olyan érzékeny arcbőrök, amelyek egyáltalán nem tűrik a 'szappant és a vizet. Az ilyen kivételes arc­bőrnél az arc megtisztítását is lemosó-krémmel vagy ola j­jal kell végezni víz és szappan helyett. A száraz, érzékeny bőrre használt arckrém friss készítésű legyen, mert hosszú állás után legtöbb ilyen koz­metikum hatása nem mindig megbízható: A száraz arcbőrnél kiváló hatásúak a parrafinos vagv olajos arepakolások. melyek elsimítják a kifejlődő ránco­kat. A száraz arcbőr házi keze­léséhez a következő kenőcsőt készítsük: Egy tojás fehérjéhez ad­junk néhány csepp citromle­vet és egy kiskanál olalat. — vagy nyers tejet. A tiszta arc­ra kenve fél óráig hagyjuk, majd nedves frotiltörülköző­­vel dörzsöljük le. A pudert mindig úgy alkal­mazzuk száraz bőr esetén, hogy előbb egy vékony krém­­réteg kerüljön az arcra. Külö­nösen a szem körüli tájakat kell erősen zsírozni, mert ezek a tájak a legszárazabbak. — Arcpirosítót csak zsíros krém­­rúzs formáláson használjon a száraz arcbőrű egyén. A zsíros arcbőrű kezelésé­vel legkö7eelbbi tanácsadónk­ban foglalkozunk. Dolgozó Parasztok! Termetösziiverfcezefekl Komoly jövedelmet és azonnali elolvad biztosít a szerződéses hizlalás Hőssel sertés- és imrWzW szerződést az Állatfopia'nr Vállalat járási kirendeltségein és a községi állat­­felvásárlóknál. Szerződés köthető jócsontozatú süldőre, valamint hizlalóira alkalmas bikára, üszőre és felnőtt marhára. m f • *♦*■ »♦♦#»»»♦♦♦»»♦♦»»»»♦♦ »♦♦♦♦»♦♦»♦♦♦♦■»»♦♦♦•♦•»M+í.

Next

/
Oldalképek
Tartalom