Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-09 / 236. szám

yjLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt VUL évfolyam, 236. arám, 1956. október 9. kedd.

SZÓLJ/OK MEGYEI

NXPIAP

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA

Ás utolsó negyedév elején

Átléptük az utolsó negyedév küszöbét. Hamarosan újból elválik, milyen gyümölcse volt munkánknak. De még mielőtt rákerülne a sor a számadásra, addig csaknem három hónap van előttünk. Ipari üzemeink vezetőinek többsége jól tudja mit jelent ez. Mivel azonban rendkívül komoly tennivalók előtt állunk, nem árt, ha újból és újból emlékezetünkbe idézzük a legfőbb feladatokat.

Nem titkoljuk, komoly anyag és energia nehézségeink vannak. Farancsolóan következik ebből, hogy ami erőnkből, képességeinkből futja, mindent kövessünk el a takarékos gazdálkodásért. Legutóbb a Minisztertanács a bér- és munkaügyi tanács javaslata alapján határozatot fogadott el egyes bér- és munkaügyi feladatok intézésének egyszerűsítésére. Az igazgatóknak jogukban áll az üzemi bizottság véleményének meghallgatásával olyan bérezési formát alkalmazni, amilyent a főbb gazdasági célkitűzések érdekében fontosnak tart. Gazdasági vezetőinknek élni kell ezzel a lehetőséggel is. Ügy kell megszervezni a takarékosságért folyó harcot, hogy minden mázsa megtakarított szénhez, olajhoz, öntvényhez, stb. érdeke fűződjék a dolgozóknak. Csakis így támaszthatjuk fel tetszhalálából a korábban széles körben alkalmazott és jól bevált takarékossági mozgalmat. Számos üzemünkben — a Tisza Cipőgyárban és másutt is — rendszeresen kifizetik a dolgozóknak a megtakarított anyag egy bizonyos hányadát. Miért ne tehetnénk meg ezt máshol is, például az építőiparban? Most is százával törnek a téglák, cserepek, viszi a víz a homokot, a meszet. S talán mindaddig így lesz ez, amíg az építőiparban, megyénkben is, csak a megtakarított cementeszsákokért fizetnek. Sajnos némi módosítással a többi üzemben is ez a helyzet;

Ahhoz, hogy a negyedév illetve 1956. tervfeladatait meg tudjuk oldani, elengedhetetlenül szükséges minden dolgozónak, ipari munkásnak a segítsége, önzetlen támogatása. Nem mindegy, hogy a dolgozókban rejlő erőt hogyan használjuk ki. Itt van például a munkaverseny; Az utóbbi időben szép keveset lehet erről hallani, méginkább kevesebb az élő, eleven verseny. Aki a dolgok mélyére néz, nem álltatja magát semmi frázissal, hamar meglátja, hol szorít a cipő. Még mindig úgy szervezik” sok helyen a versenyt, ahogy évekkel ezelőtt tették. Körbeviszik a papírt a műhelyben s az ismert felszólítás sem késik: „Tegyél felajánlást!” Az ilyen szervezést minden esetben fanyalogva és rosszízűén fogadják. De mit is ér az ilyen szervezés? Annyit, hogy esetleg’ néhány felületes ellenőrt el lehet ámítani, mondván, papír az beszél.

Eleven, lüktető versenyről csak úgy lehet szó, ha a dolgozók világosan látják a verseny célját, okát, annak értelmét. Természetesen elsősorban azt, hogy a tervek teljesítése, megvalósítása nélkül nem lehet szó az ötéves tervben tervezett 25 százalékos életszínvonal emeléséről. Az embereket azonban jogosan érdekli a közvetlen érdek is. Például, ha azt is tudnák a Járműjavító mozdony szereldeiében, hogy egy gép szerelésének két nappal gyorsabb elkészítése menynyi céljutalmat jelent, mindjárt másképp menne a verseny. A cél elérését mindig a mögötte meghúzódó értelem — mondjuk ki — az anyagi megbecsülés sürgeti avagy kevésbé sürgeti. Az augusztusi verseny győzteseinek pld. a Tisza Bútorgyárban kis ajándék kazettákat osztottak szét. Ez apróság, mégis sokat kamatozott ebből a verseny, a tervteljesítés. Régebben több üzemünk megtette, hogy értékes vensenyjutalmat tűzött ki — kerékpárt, ruhaféléket, kulturcikkeket — a legjobbak részére. Miért ne tehetnénk meg ezt ma is? Meg kell találni a módját annak is, hogy az időnként kiosztásra kerülő jutáknak a verseny ügyét vigyék előbbre. Magunkat csapnánk be, ha azt állítanánk, hogy a vetélkedés kibontakozásához elegendő a verseny propaganda, a hangos híradó, a táblák, a virágcsokor. Lenin aláhúzta, hogy a szocializmus építése csakis a nagyobb anyagi érdekeltségen keresztül valósulhat meg. A verseny gazdájának, a szakszervezetnek, a gazdasági vezetőknek erről sohasem szabad megfeledkezni.

Az utolsó negyedév megkezdése figyelmeztet még egy Igen komoly dologra. Sarkunkban a rossz idő, a tél. Erre megfelelően "el kell készülni. Sürgősen hozzá kell látni a tőkésítéshez. Egy üzem számára sem lehet közömbös, mi ér többet: Néhány betörött műhelyablak, vagy a munkások egészsége. Gondoskodni kell melegedőiéről, a melegítő italok szolgáltatásáról, védő, vatelinos ruhákról ott, ahol erre szükség van. A tél csak látszólag természetes jelenség. Mindjárt másként veszszük azonban, ha visszagondolunk az 1954—55-ös rideg, kemény télre. Ne felejtsük a közmondást: Jobb előre félni, mint aztán megijedni.

Sok a tennivaló, mégis ezek közül az a legfontosabb, hogy lehetőleg ütemesen teljesítsük a tervet, pontosan tegyünk eleget az export kötelezettségünknek. Ahol még hiányozna, sürgősen fel kell bontani a tervet, le kell rögzíteni a technológiát, lehetőség szerint biztosítani kéül az anyagot, a szerszámot. Ezek egyike-másika híján komoly nehézségek, hévégi túlórázások állhatnak elő.

Egész évi tervünk sikeres megvalósítása függ az utolsó negyedév Jó munkájától. Ha nem feledkezünk meg az említett feladatról, továbbra is szívvel lélekkel dolgozunk, sikerrel zárjuk — az első félévhez hasonlóan — a második félévi tervet is.

Tóbb mint hússezer

Bár még nem értünk el a zárszámadásig, de azért már össze tudom számolni, hogy mennyi jövedelmet értem él ebben a gazdasági évben. Remélem, hogy 330 munkaegységem lesz addig, (310 van) s erre 16.50 mázsa búzára számítok. Ennek 4950 forint az értéke. Árpáért és a másodbúzáért 1026 forintot számolok, rizsből több mint 3 mázsát kapok mely szintén több mint 6500 forintot ér. A természetbeni és a háztáji gazdaságban termett termények és juttatások együttes érteke közel 7000 forintot tesz ki. Ezeket összeadva megállapítottam, hogy mintegy 21—22.000 forintot kerestem tíz hónap alatt.

Ennél az összegnél még többet is kaphatnak a termelőszövetkezeti tagok. Én a növénytermesztésben dolgoztam. Akik az állatokkal bánnak, még nagyobb jövedelmet érnek el. Mi sem bizonyítja jobban mint az itt felsorolt juttatások, hogy a termelőszövetkezetben doiforint a jövedelem

gazók tisztességesen élhetnék, ha becsületesen kiveszik részüket a munkából.

Szanku Taniás levelező, Jászkisér, Kossuth Tsz.

Megalakult a népi láncoktatók jászkunsági köre

Szolnok megyében erőteljesen megnőtt az érdeklődés az utóbbi egy-két évben a népi táncok, népdalok, népi hagyományok iránt. A gyűjtőmunka rendszeresebbé tétele és a táncoktatás színvonalának fokozása érdekében „népi táncoktatók jászkunsági köre° elnevezéssel 24 tagú munkaközösség alakult. A kör tagjai minden hónapban találkozói rendeznek a megye más-más nép hagyományairól híres helyiségében s ezeken megtanulják az illető vidék egy-egy szép táncát, megvitatják a gyűjtés és az oktatás időszerű kérdéseit. A népi táncoktatók köre a gyűjtések közreadása érdekében kiadványt jelentet meg.

Megszűnt

az autóbuszjáratok korlátozása

(Részletes autóbuszmenetrend a lap 2, oldalán található.)

Hatvan éves a megyei kórház

Jubileumi ünnepségen emlékeznek meg a Szolnok megyei Tanács Kórháza fennállásának 60. éves évfordulójáról. Október 14-ém, vasárnap délelőtt 10 órakor a kórház előcsarnokában Juhász Imréné elvtársnő, a megyei tanács elnöke megnyitója után dr. Schlammadinger József igazgatóhelyettes ismerteti a kórház 60 éves történetét.

Dr. Román József elv társ egészségügyi miniszter ünnepi felszólalása alkalmával átadja a kórház jó munkát végző dolgozóinak a kitüntetéseket. Ekkor nyitják meg, s adják át rendeltetésének a kórház új bőrgyógyászati osztályát. Profi. dr. Szodoray Lajos, a debreceni bőrklinika igazgatója „Az Alföld dermatológiai problémái” címen előadást tart.

HÍREK

innen—onnan

A falusi lakosság igényeinek kielégítésére több cukrászdát létesítettek a földművesszövetkezetek. Jászárokszálláson, Jászfényszarun, Turkevén nyíltak új üzletek, Jászals őszen tgyörgvön, Kunszentmártonban és Tiszaföldváron pedig korszerű vendéglő-éttermet adtak át a közönség szolgálatára.

*

Szolnok és Bács megye tizenhat számviteli dolgozója részére képesített könyvelői vizsgát tartott a MÉSZÖV. Egy évi tanulásukról adtak számot a jelenlevők. Költai József jászfény szarui, Burka Andrásáé jáno&liidai könyvelők „jeles” cizdményl értek el.

*

A tiszafüredi Kultúrotthon a termelőszövetkezeti tagok szakmai képzése érdekében több előadásisorozatot indított a Hámám Kató és a Szabad Föld Termelőszövetkezetekben. A tagok lelkesen vesznek részt a beszámolókon, melyeket Takács József állattenyésztő vezet.

•

A tiszaörvényi kultúrotthon színjátszó csoportja lelkesen tanulja a „Cigány” c. színművet. — A járás községeiben csereműsorként mutatják be a dolgozóknak.

*

A mezőtúri Béke Termelőszövetkezetben az őszi munkában Patkós Gábor brigádja halad az élen. Október 3-ig 80 holdról takarították le a kukoricaszárat. 90 holdon elvégezték az őszi vetést, 150 holdon pedig az őszi mélyszántást. Jól dolgoznak a többi brigádok is. S. Papp Bálint brigádja 17.000 forint prémiumot kapott, amiért az előirányzott 10 mázsa helyett 20 mázsa lucemamagot termelt 10 hold földön. *

A tiszaderzsi kulturházat 20.000 forintos költséggel tatarozzák és bővítik. Az új helyiségben külön szobát rendeznek be a fiataloknak. Ezen kívül új öltözővel és szakköri szobákkal bővül a kűlturház.

*

A mezőtúri Béke Termelőszövetkezet dolgozói szép eredményt értek el a sertéshizlalásiban. Eddig 220 darab, összesen 310 mázsa súlyú szerződéses hízott sertést értékesítettek. Ezen kívül hiánytalanul teljesítették a harmadik negyedévi beadási kötelezettségüket is.

A szolnoki Városi Tanács I. emeleti 108. sz. helyiségében október 11-én délután 16 órától Demény Lajos végrehajtó bizottsági tag fogadóórát tart.

Hazaérkezett Gerő Ernő elvtárs és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége

Gerő Ernő elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, aki rendes évi szabadságát töltötte a ^ Szovjetunióban, valamint Kádár János, Hidas István és Szántó

Zoltán elvtársai:, akik az MDP Központi Vezetősége küldöttségeként resztvettek a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán, visszatértek Budapestre. (MTI)

KÉPEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBŐL

Előrelátó gazdák.,,

a szászbereki Ezüst Kalász Termelőszövetkezet tagjai. Jó termést akarnak jövőre betakarítani. Míg a traktorosok a magágyat készítik a búzának, ők addig a vetőmagot tisztítják, csávázzák. Utána a nedves magot ponyvára terítve forgatják, szárítják, majd zsákokba szedik. Így, ha száraz földbe kerül is a mag, nem éri károsodás. — Képünkön: Lukács Bélává, Konkoly Teréz, Oszlányi István, Szőnyi Mihály tsz tagok a megszárított vetőmagot gyűjtik a zsákokba.

100 férőhelyes lehénisfálló

A mezőhéki Táncsics Tsz-ben 100 férőhelyes tchénistállő épült. Elkészítésében segítettek a patronáló üzem, a m artfűi Tisza Cipőgyár munkásai. Ok szerelték fel a vízvezetéket, a zuhanyo zót az állatgondozók számára. Berendezték az önitatókat is. Villanyvilágit ás is van az istállóban és a fsr. egész tanyaközpontjában. Mindez a falutól négy, és a legközelebbi várostól IS—17 km-re kint a tanyavilágban.

Ne olyan szűkmarkúéin!

karcagi országútfélen nem messze a várostól, ott, ahol még lakóházak váltogatják egymást a szántóföldekkel, egy nagy szélmotor magasodik a fák közé elbújtatott épületek fölé. A sok vihart megért alkotmány azonban még most is üzemképes. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában használják a szél erejét vízhúzásra, s különféle munkagépek hajtására.

Az intézetben igen lelkes kutató munka folyik. Vezetői, munkatársai ismert mezőgazdasági szakemberek. A növény-nemesítő telepen az idén is számos búzafajta, s többek között 72 féle lucernafajta termelésével folytattak kísérletet. Innen indult országhódító útjára a K. 21-es sziki búzafajta. Az országban az elmúlt két évben 18 új búza fajtajelölt volt elökisérletben, ebből választották ki a négy legalkalmasabbat. Ebből kettő karcagi. A kísérleti intézet K. 522-es és K 612-es búzája. Ha beválik, országszerte elterjesztik őket.

Az 1947-ben alakult kísérleti intézet azonban nem örvend valami nagy látogatottságnak. Néhány karcagi tsz vezető, s a külföldi vendégek látogatnak ide. A megye vezetői, a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások szakemberei ritkán keresik fel. Pedig volna módjuk a tapasztalatszerzésre. Az intézet a növénynemesítés mellett bekapcsolódott a növénytermelési kísérletekbe. Vezekényi Ernő intézeti vezető és munkatársai az új talajművelési eljárásokat, talajerő utánpótlási módszereket kutatják, nemcsak a trágyázás, hanem a különféle vetésforgók révén is. Köztudomású, hogy Szolnok megyében a kenyérgabona vetésterület magas százalék-aránya miatt milyen nehézségek vannak az egyéb fontos növények termelésében, a helyes vetésforgó kialakításában. A szikes talajok megjavítására, a nagykiterjedésű szikes legelők fűhozamának növelésére is folynak sikeres kísérletek. Nem ártana, ha a megyei, illetve a járási és városi tanácsok, a Hazafias Népfront bizottságok megtalálnák a mádat — akár a látogatások szervezésével is — az intézet munkatársai gazdag tapasztalatainak elterjesztésére. Erre mosit különösen az őszi napok beköszöntései mind több lehetőség kínálkozik. A mezőgazdasági tudományos munka iránti érdeklődés csak fokozná az intézet szakembereinek munkakedvét. S ennek mind a termelő, mind a kutató csak hasznát látná.

Egyéb vonatkozásban is elég mostohán bánnak az illetékes szervek a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel. A további kísérletek eredményessége szempontjából oly fontos laboratóriumi épületek, lakások építése elég vontatottan halad, jórészt a minisztériumok szűkmarkúságából. Az elmúlt hónapok során oly sokszor hangoztatták a minisztériumi, megyei vezetők a mezőgazdasági beruházások, építkezések fontosságát. Mégis alig-alig tapasztalható javulás. Ideje lenne már ezen változtatni. ^-kar-