Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-09 / 236. szám

yjLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt VUL évfolyam, 236. arám, 1956. október 9. kedd. SZÓLJ/OK MEGYEI NXPIAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA Ás utolsó negyedév elején Átléptük az utolsó negyedév küszöbét. Hamarosan újból el­válik, milyen gyümölcse volt munkánknak. De még mielőtt rákerülne a sor a számadásra, addig csaknem három hónap van előttünk. Ipari üzemeink vezetőinek többsége jól tudja mit jelent ez. Mivel azonban rendkívül komoly tennivalók előtt állunk, nem árt, ha újból és újból emlékezetünkbe idézzük a legfőbb feladatokat. Nem titkoljuk, komoly anyag és energia nehézségeink vannak. Farancsolóan következik ebből, hogy ami erőnkből, képességeinkből futja, mindent kövessünk el a takarékos gazdálkodásért. Legutóbb a Minisztertanács a bér- és munkaügyi tanács javaslata alapján határo­zatot fogadott el egyes bér- és munkaügyi feladatok intézésének egy­szerűsítésére. Az igazgatóknak jogukban áll az üzemi bizottság véle­ményének meghallgatásával olyan bérezési formát alkalmazni, ami­lyent a főbb gazdasági célkitűzések érdekében fontosnak tart. Gazda­sági vezetőinknek élni kell ezzel a lehetőséggel is. Ügy kell megszer­vezni a takarékosságért folyó harcot, hogy minden mázsa megtakarí­tott szénhez, olajhoz, öntvényhez, stb. érdeke fűződjék a dolgozóknak. Csakis így támaszthatjuk fel tetszhalálából a korábban széles körben alkalmazott és jól bevált takarékossági mozgalmat. Számos üzemünk­ben — a Tisza Cipőgyárban és másutt is — rendszeresen kifizetik a dolgozóknak a megtakarított anyag egy bizonyos hányadát. Miért ne tehetnénk meg ezt máshol is, például az építőiparban? Most is százá­val törnek a téglák, cserepek, viszi a víz a homokot, a meszet. S talán mindaddig így lesz ez, amíg az építőiparban, megyénkben is, csak a megtakarított cementeszsákokért fizetnek. Sajnos némi módosítással a többi üzemben is ez a helyzet; Ahhoz, hogy a negyedév illetve 1956. tervfeladatait meg tudjuk oldani, elengedhetetlenül szükséges minden dolgozónak, ipari munkás­nak a segítsége, önzetlen támogatása. Nem mindegy, hogy a dolgozók­ban rejlő erőt hogyan használjuk ki. Itt van például a munkaverseny; Az utóbbi időben szép keveset lehet erről hallani, méginkább kevesebb az élő, eleven verseny. Aki a dolgok mélyére néz, nem álltatja magát semmi frázissal, hamar meglátja, hol szorít a cipő. Még mindig úgy szervezik” sok helyen a versenyt, ahogy évekkel ezelőtt tették. Körbe­­viszik a papírt a műhelyben s az ismert felszólítás sem késik: „Tegyél felajánlást!” Az ilyen szervezést minden esetben fanyalogva és rossz­ízűén fogadják. De mit is ér az ilyen szervezés? Annyit, hogy esetleg’ néhány felületes ellenőrt el lehet ámítani, mondván, papír az beszél. Eleven, lüktető versenyről csak úgy lehet szó, ha a dolgozók világosan látják a verseny célját, okát, annak értelmét. Természetesen elsősorban azt, hogy a tervek teljesítése, megvalósítása nélkül nem lehet szó az ötéves tervben tervezett 25 százalékos életszínvonal eme­léséről. Az embereket azonban jogosan érdekli a közvetlen érdek is. Például, ha azt is tudnák a Járműjavító mozdony szereldeié­ben, hogy egy gép szerelésének két nappal gyorsabb elkészítése meny­nyi céljutalmat jelent, mindjárt másképp menne a verseny. A cél el­érését mindig a mögötte meghúzódó értelem — mondjuk ki — az anyagi megbecsülés sürgeti avagy kevésbé sürgeti. Az augusztusi verseny győzteseinek pld. a Tisza Bútorgyárban kis ajándék kazettá­kat osztottak szét. Ez apróság, mégis sokat kamatozott ebből a ver­seny, a tervteljesítés. Régebben több üzemünk megtette, hogy értékes vensenyjutalmat tűzött ki — kerékpárt, ruhaféléket, kulturcikkeket — a legjobbak részére. Miért ne tehetnénk meg ezt ma is? Meg kell találni a módját annak is, hogy az időnként kiosztásra kerülő jutáknak a ver­seny ügyét vigyék előbbre. Magunkat csapnánk be, ha azt állítanánk, hogy a vetélkedés kibontakozásához elegendő a verseny propaganda, a hangos híradó, a táblák, a virágcsokor. Lenin aláhúzta, hogy a szoci­alizmus építése csakis a nagyobb anyagi érdekeltségen keresztül va­lósulhat meg. A verseny gazdájának, a szakszervezetnek, a gazdasági vezetőknek erről sohasem szabad megfeledkezni. Az utolsó negyedév megkezdése figyelmeztet még egy Igen ko­moly dologra. Sarkunkban a rossz idő, a tél. Erre megfelelően "el kell készülni. Sürgősen hozzá kell látni a tőkésítéshez. Egy üzem számára sem lehet közömbös, mi ér többet: Néhány betörött műhelyablak, vagy a munkások egészsége. Gondoskodni kell melegedőiéről, a melegítő ita­lok szolgáltatásáról, védő, vatelinos ruhákról ott, ahol erre szükség van. A tél csak látszólag természetes jelenség. Mindjárt másként vesz­­szük azonban, ha visszagondolunk az 1954—55-ös rideg, kemény télre. Ne felejtsük a közmondást: Jobb előre félni, mint aztán megijedni. Sok a tennivaló, mégis ezek közül az a legfontosabb, hogy lehetőleg ütemesen teljesítsük a tervet, pontosan tegyünk eleget az ex­port kötelezettségünknek. Ahol még hiányozna, sürgősen fel kell bon­tani a tervet, le kell rögzíteni a technológiát, lehetőség szerint biztosí­tani kéül az anyagot, a szerszámot. Ezek egyike-másika híján komoly nehézségek, hévégi túlórázások állhatnak elő. Egész évi tervünk sikeres megvalósítása függ az utolsó negyedév Jó munkájától. Ha nem feledkezünk meg az említett feladatról, to­vábbra is szívvel lélekkel dolgozunk, sikerrel zárjuk — az első félév­hez hasonlóan — a második félévi tervet is. Tóbb mint hússezer Bár még nem értünk el a zár­számadásig, de azért már össze tu­dom számolni, hogy mennyi jöve­delmet értem él ebben a gazdasági évben. Remélem, hogy 330 munka­egységem lesz addig, (310 van) s erre 16.50 mázsa búzára számítok. Ennek 4950 forint az értéke. Ár­páért és a másodbúzáért 1026 forin­tot számolok, rizsből több mint 3 mázsát kapok mely szintén több mint 6500 forintot ér. A természet­beni és a háztáji gazdaságban ter­mett termények és juttatások együttes érteke közel 7000 forintot tesz ki. Ezeket összeadva megálla­pítottam, hogy mintegy 21—22.000 forintot kerestem tíz hónap alatt. Ennél az összegnél még többet is kaphatnak a termelőszövetkezeti tagok. Én a növénytermesztésben dolgoztam. Akik az állatokkal bán­nak, még nagyobb jövedelmet ér­nek el. Mi sem bizonyítja jobban mint az itt felsorolt juttatások, hogy a termelőszövetkezetben doi­forint a jövedelem gazók tisztességesen élhetnék, ha becsületesen kiveszik részüket a munkából. Szanku Taniás levelező, Jászkisér, Kossuth Tsz. Megalakult a népi lánc­­oktatók jászkunsági köre Szolnok megyében erőteljesen megnőtt az érdeklődés az utóbbi egy-két évben a népi táncok, nép­dalok, népi hagyományok iránt. A gyűjtőmunka rendszeresebbé tétele és a táncoktatás színvonalának foko­zása érdekében „népi táncoktatók jászkunsági köre° elnevezéssel 24 tagú munkaközösség alakult. A kör tagjai minden hónapban találkozói rendeznek a megye más-más nép hagyományairól híres helyiségében s ezeken megtanulják az illető vi­dék egy-egy szép táncát, megvitat­ják a gyűjtés és az oktatás idő­szerű kérdéseit. A népi táncokta­tók köre a gyűjtések közreadása érdekében kiadványt jelentet meg. Megszűnt az autóbuszjáratok korlátozása (Részletes autóbuszmenetrend a lap 2, oldalán található.) Hatvan éves a megyei kórház Jubileumi ünnepségen emlékez­nek meg a Szolnok megyei Tanács Kórháza fennállásának 60. éves év­fordulójáról. Október 14-ém, vasár­nap délelőtt 10 órakor a kórház előcsarnokában Juhász Imréné elv­­társnő, a megyei tanács elnöke megnyitója után dr. Schlammadin­­ger József igazgatóhelyettes ismer­teti a kórház 60 éves történetét. Dr. Román József elv társ egész­ségügyi miniszter ünnepi felszóla­lása alkalmával átadja a kórház jó munkát végző dolgozóinak a kitün­tetéseket. Ekkor nyitják meg, s ad­ják át rendeltetésének a kórház új bőrgyógyászati osztályát. Profi. dr. Szodoray Lajos, a debreceni bőr­klinika igazgatója „Az Alföld der­­matológiai problémái” címen elő­adást tart. HÍREK innen—onnan A falusi lakosság igényeinek ki­elégítésére több cukrászdát létesí­tettek a földművesszövetkezetek. Jászárokszálláson, Jászfényszarun, Turkevén nyíltak új üzletek, Jász­­als őszen tgyörgvön, Kunszentmár­­tonban és Tiszaföldváron pedig korszerű vendéglő-éttermet adtak át a közönség szolgálatára. * Szolnok és Bács megye tizenhat számviteli dolgozója részére képe­sített könyvelői vizsgát tartott a MÉSZÖV. Egy évi tanulásukról adtak számot a jelenlevők. Költai József jászfény szarui, Burka And­rásáé jáno&liidai könyvelők „jeles” cizdményl értek el. * A tiszafüredi Kultúrotthon a ter­melőszövetkezeti tagok szakmai képzése érdekében több előadásiso­rozatot indított a Hámám Kató és a Szabad Föld Termelőszövetkeze­tekben. A tagok lelkesen vesznek részt a beszámolókon, melyeket Ta­kács József állattenyésztő vezet. • A tiszaörvényi kultúrotthon szín­játszó csoportja lelkesen tanulja a „Cigány” c. színművet. — A járás községeiben csereműsorként mu­tatják be a dolgozóknak. * A mezőtúri Béke Termelőszövet­kezetben az őszi munkában Patkós Gábor brigádja halad az élen. Ok­tóber 3-ig 80 holdról takarították le a kukoricaszárat. 90 holdon elvé­gezték az őszi vetést, 150 holdon pedig az őszi mélyszántást. Jól dol­goznak a többi brigádok is. S. Papp Bálint brigádja 17.000 forint pré­miumot kapott, amiért az előirány­zott 10 mázsa helyett 20 mázsa lu­­cemamagot termelt 10 hold földön. * A tiszaderzsi kulturházat 20.000 forintos költséggel tatarozzák és bővítik. Az új helyiségben külön szobát rendeznek be a fiataloknak. Ezen kívül új öltözővel és szakköri szobákkal bővül a kűlturház. * A mezőtúri Béke Termelőszövet­kezet dolgozói szép eredményt ér­tek el a sertéshizlalásiban. Eddig 220 darab, összesen 310 mázsa súlyú szerződéses hízott sertést ér­tékesítettek. Ezen kívül hiánytala­nul teljesítették a harmadik ne­gyedévi beadási kötelezettségü­ket is. A szolnoki Városi Tanács I. emeleti 108. sz. helyiségében ok­tóber 11-én délután 16 órától Demény Lajos végrehajtó bizott­sági tag fogadóórát tart. Hazaérkezett Gerő Ernő elvtárs és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége Gerő Ernő elvtárs, az MDP Köz­ponti Vezetőségének első titkára, aki rendes évi szabadságát töltötte a ^ Szovjetunióban, valamint Ká­dár János, Hidas István és Szántó Zoltán elvtársai:, akik az MDP Központi Vezetősége küldöttsége­ként resztvettek a Kínai Kommu­nista Párt VIII. kongresszusán, visszatértek Budapestre. (MTI) KÉPEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBŐL Előrelátó gazdák.,, a szászbereki Ezüst Kalász Termelőszövetkezet tagjai. Jó termést akarnak jövőre betakarítani. Míg a traktorosok a magágyat készítik a búzának, ők addig a vetőmagot tisztítják, csávázzák. Utána a ned­ves magot ponyvára terítve forgatják, szárítják, majd zsákokba sze­dik. Így, ha száraz földbe kerül is a mag, nem éri károsodás. — Ké­pünkön: Lukács Bélává, Konkoly Teréz, Oszlányi István, Szőnyi Mi­hály tsz tagok a megszárított vetőmagot gyűjtik a zsákokba. 100 férőhelyes lehénisfálló A mezőhéki Táncsics Tsz-ben 100 férőhelyes tchénistállő épült. Elkészítésé­ben segítettek a patronáló üzem, a m artfűi Tisza Cipőgyár munkásai. Ok szerelték fel a vízvezetéket, a zuhanyo zót az állatgondozók számára. Beren­dezték az önitatókat is. Villanyvilágit ás is van az istállóban és a fsr. egész tanyaközpontjában. Mindez a falutól négy, és a legközelebbi várostól IS—17 km-re kint a tanyavilágban. Ne olyan szűkmarkúéin! karcagi országútfélen nem messze a várostól, ott, ahol még lakóházak váltogatják egymást a szántóföldekkel, egy nagy szélmotor magasodik a fák közé elbújtatott épületek fölé. A sok vihart megért alkotmány azon­ban még most is üzemképes. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet gazdaságában használ­ják a szél erejét vízhúzásra, s kü­lönféle munkagépek hajtására. Az intézetben igen lelkes kutató munka folyik. Vezetői, munkatár­sai ismert mezőgazdasági szakem­berek. A növény-nemesítő telepen az idén is számos búzafajta, s töb­bek között 72 féle lucernafajta ter­melésével folytattak kísérletet. In­nen indult országhódító útjára a K. 21-es sziki búzafajta. Az ország­ban az elmúlt két évben 18 új búza fajtajelölt volt elökisérletben, ebből választották ki a négy legalkalma­sabbat. Ebből kettő karcagi. A kí­sérleti intézet K. 522-es és K 612-es búzája. Ha beválik, ország­szerte elterjesztik őket. Az 1947-ben alakult kísérleti in­tézet azonban nem örvend valami nagy látogatottságnak. Néhány kar­cagi tsz vezető, s a külföldi vendé­gek látogatnak ide. A megye ve­zetői, a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások szakemberei ritkán keresik fel. Pedig volna módjuk a tapasztalatszerzésre. Az intézet a növénynemesítés mellett bekapcso­lódott a növénytermelési kísérle­tekbe. Vezekényi Ernő intézeti ve­zető és munkatársai az új talajmű­­velési eljárásokat, talajerő után­pótlási módszereket kutatják, nem­csak a trágyázás, hanem a külön­féle vetésforgók révén is. Köztudo­mású, hogy Szolnok megyében a kenyérgabona vetésterület magas százalék-aránya miatt milyen ne­hézségek vannak az egyéb fontos növények termelésében, a helyes vetésforgó kialakításában. A szikes talajok megjavítására, a nagykiter­jedésű szikes legelők fűhozamának növelésére is folynak sikeres kísér­letek. Nem ártana, ha a megyei, illetve a járási és városi tanácsok, a Hazafias Népfront bizottságok megtalálnák a mádat — akár a lá­togatások szervezésével is — az intézet munkatársai gazdag tapasz­talatainak elterjesztésére. Erre mosit különösen az őszi napok be­köszöntései mind több lehetőség kínálkozik. A mezőgazdasági tudo­mányos munka iránti érdeklődés csak fokozná az intézet szakembe­reinek munkakedvét. S ennek mind a termelő, mind a kutató csak hasznát látná. Egyéb vonatkozásban is elég mostohán bánnak az illetékes szer­vek a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel. A további kí­sérletek eredményessége szempont­jából oly fontos laboratóriumi épületek, lakások építése elég von­tatottan halad, jórészt a minisz­tériumok szűkmarkúságából. Az elmúlt hónapok során oly sokszor hangoztatták a minisztériumi, me­gyei vezetők a mezőgazdasági be­ruházások, építkezések fontosságát. Mégis alig-alig tapasztalható javu­lás. Ideje lenne már ezen változ­tatni. ^-kar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom