Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-15 / 294. szám

S2ÖLNÜKMEGYEI NÉPLAP 1955 december 15, un ■niriimiiiiw-riniHTiiimirnnnrii—mm unni mi i mm»««»—. ... n»———Mm így bukott meg Jókai Mór 1896-ban Karcagon 1 okai Márt, a nagy írót Karcag J városához és népéhez nem ép­pen a legkellemesebb szálak fűz­ték, nem is csoda, hogy Jókai fájó érzésekkel emlékezett Karcagra, ahol kétszer bukott meg. Az egyik bukásáról talán maga sem tudott, de a másik kudarc keserű és fájó emlékként élt lelkében haláláig. Az 1893. és 1894. években az egész ország népe lelkesen ünne­pelte a nagy írót és országszerte meleg ovációban részesítették öt­venéves írói működésének évfordu­lóján. Már 1893. március 22-én Buda­pest városa díszpolgárává válasz­totta s ezzel elindult a végét alig­érő ünneplések sorozata. „Ezt a hódolatot sorba utána csinálták au ország többi városai.’’ Ez a kiváló írónak méltán kijáró tisztelet és eilsmerés láza elért Karcagra is s 1893. december 14-i képviselőtestü­leti közgyűlésben indítványt tettek Jókai Mórnak, a város díszpolgárá­vá választása érdekében. A függet­lenségi érzelmű nagykun honatyák az indítványt nem tették maguké­vá, elismerték a kormánypárti Jó­kai érdemeit, de „mivel a díszpol­gári oklevél átadása sok költséggel jár”, így az indítványt elvetették, ezzel Jókai Mór megbukott Karca­gon; Hogy az indítvány elvetése első­sorban nem anyagi természetű, ha­nem politikai pártállás volt, bizo­nyítja az a körülmény, hogy a kép­viselőtestület 1894-ben elhatározta, hogy Révai Mór által a jubileumra kiadott összes művei díszkiadását megvásárolja s a ref. gimnázium­nak adományozza. A díszkiadás sem került kevesebbe, mint a dísz­polgári diploma. Ezzel azt a gon­dolatot juttatta kifejezésre a kun­nép, hogy Jókai előtt, mint író előtt meghajolnak, de képviselőnek nem kell! 1 894. január 6-án ország-világ, uralkodó, parlament, megyék, tudomány, stb. mindenki ünnepel­te, Karcag kitartott a függetlenségi. Kossuth-i politika mellett s nem hódolt meg a megalkuvó, kiegye­zési politika előtt, még Jókai ese­tében sem, Jókainak másik karcagi kudarca, bukása az 1896. évben zajlott le. Jókai 1861-től országgyűlési kép­viselő s ha nem is vitt a politikai életben vezető, szóvivő szerepet, de az irodalmi tekintélye folytán a kormánypárt megbecsült embe­re, a miniszterelnök és a kabinet tagjainak kártyapartnere, s így a mandátuma, ha nehezen is, meg­született; „Kassa, a régi kerülete elpártolt tőle — írja Mikszáth —, új kerüle­tében, szülőhelyén, a szépséges Ko­máromban, melyre annyi fényt szórt, megbukott s ez felette lehan­golta.” Kárpótlásul Ómoravicán je­lölik 1892-ben. E mandátum nem lelkesítette Jókait, s amint lehet, szabadulni szeretett volna. Ezért 1896-ban, a milléneum idején tar­tott választáson a szabadelvű-párt Karcagon léptette fel, úgy gondol­ták, hogy ez az alföldi parasztváros méltányolja annak a nagy ember­nek érdemeit, kinek lábaihoz az el­múlt évben az egész ország letette a hála, elismerés és tisztelet koszo­rúját. De csalódott a szabadelvű párt vezérkara, Karcag nem hódol a „mamelukok”-nak. Bár az 1896. év végén tartott képviselőválasztáson az ellenzék elvérzett, a jobboldal oly fölényes győzelmet aratott, hogy a képviselőház baloldalán is kor­mánypárti mamelukok foglallak helyet. De ebből a kormánypárti többségből hiányzott Jókai, mert másodszor is megbukott Karcagon 1896-ban. Jókait hiába léptette fel a sza­badelvűpárt Karcagon, még Jókai­val szemben sem adták fel ellen­zéki, függetlenségi politikájukat, hanem vele szemben újra megvá­lasztották, immár harmadízben a függetlenségi politika egyik harco­sát: Madarász Imrét, aki 1887-től 1908-ig 21 éven át volt a kerület függetlenségi párti képviselője. Madarász Imre 385 szótöbbséggel győzött a 67-es programmal fellépő Jókaival szemben a karcagi kerü­letben; Jókai bukása, ill. Madarász győ­zelme országos szenzáció volt, épp­úgy, mint 1887. december 12-én Madarász 322 szótöbbséges győzel­me a szintén függetlenségi Enyedi Lukács felett, 1887. december 16-án, tehát né­hány nappal a választás után, Kos­suth Lajos Turinból azt írta Helfy rgnáchoz: „Nagyon sajnálom Enye­di bukását, nem, mintha, azt kép­zelném, hogy megválasztása vala­mit változtatott annak a bizonyos taposómalomnak a ritmusán, ha­nem mert különösnek tartom, hogy olyan emberek, mint Hermann Ottó és Enyedi Lukács mandátumot nem kaptak. Vajon mik lehetnek annak a Madarász Imrének locális érde­mei, hogy azt a mérlegtárcát, mely­ben Enyedi érdemei voltak, igy lég- beröppentek Karcagon.” Jókai bukása, nemcsak a költőt, de akormánypártot is megdöbben­tette, hiszen több mint 30 évig volt képviselő s most mandátum nélkül maradt; Mikszáth helyesen állapítja meg. amikor azt írja Madarász Imrével szembeni vereségéről: „Nomen est onen, mindenütt olt a Madarász név, ahol valami baj van”. (Céloz itt Jókainak 1849. évi debreceni tartózkodására és szerkesztői mű­ködésére, amikor a békepárthoz A SZÉPHALOM — a Magyar írók Szövetsége miskolci csoportja folyóirata — decemberi száma meg­jelent. Közli Szeberényi Lehel Szal- mácska című regényének egy rész­letét, Szekrényesi Lajos és Császár Klára novelláját, Tardos Tibor úti­jegyzetét a pekingi egyetemről, Be­nedek Miklós két szatirikus karco­latét. Soós Zoltán, Filip László, Ko­vács Lajos, Szakáts Albert, Borsodi Gyula, Szigeti Ferenc, Kőkúti End­re, Lázár István, Bihari Sándor, Ju­hász József és Hudy Ferenc versei mellett két fiatal is helyet kapott: Barta Marianna és Rácz Ilona. Kürthy Miklós Mundt és Morhánge egy-egy versét tolmácsolja magya­rul. Mai életünkről szól • Borsodi Gyula, illetve Sárközi Sándo" jegy­zete. A miskolci színházról Kazimir Károly, Vörösmarty Mihály ról Nagy Kálmán, szókincsünkről H. Kovács Mihály írt tanulmányt. A kritikai rovat Egri Lajos: Ház a Bimbó utcában, Dér Endre: Az első próba, Borsodi Gvula: Hegyaljai útijegyzetek és Szántó Tibor: Tri­ciklin című művével foglalkozik. A lapot hírek teszik teljesebbé, Csá­váié csatlakozásáért és Kossuth po­litikájától való elidegenedés miatt Madarász László rendőrminiszter, Kossuth egyik legbelsőbb híve, tör­vényjavaslatot fogadtatott el párt­jával az ellenséggel (Habsburgok­kal) cimboráiéit halálos büntetésé­re. E javaslat célja az, hogy Jókait eltegye láb alól. Jókai megsemmisülten, de még­sem összetörve, soha ki nem fogyó humorával így ír levelében Szolnok megye főispánjának: Almássy Gé­zának: „Méltóságos uram, kedves bará­tom! Itt küldöm neked ezt a partecé­dulát. (Egy karcagi számla volt a levélhez mellékelve.) Sokszor meghaltam már a hazá­ért, de a temetési költséget sohasem követelték rajtam. Kérlek, igazítsd el ezt a dolgot az illető faktorok­kal. „Circumdedenint te." Egyebekre nézve legszívesebb üd­vözlettel vagyok Budapest, 1896. nov. 5. igaz barátod: Néhai Jókai Mó r.” Büszke fájdalmában a karcagi választókhoz írt levelében pedig így vigasztalja magát és híveit: „Én pedig nyertem politikai pályám le­futó csillaga számára egy fényes végfellobbanúst, ahelyett, hogy az megfeketedve hullott volna alá a tengerbe.” Még december utolsó napjaiban a megalakult Budapesti Újságírók Egyesületének a Royalban tartott díszbankettjén tett célzást egy ke­serű pohárköszöntőben: „élete leg­szomorúbb napjáról”, azután elfe­ledte, vagy elfeledtették vele, mert a király 1897. január 23-án főrend­dé nevezte ki s pár nap múlva a „Pro litteris et artibus” rendjellel tüntette ki az aggastyán kor felé tartó költőt, valószínű, a nagykun­karcagi kerületben elszenvedett képviselői, második karcagi bukása íeledtetéséül is. Cs. S. bai Kálmán, Seres János és Ütő Endre festőművészek alkotásairól készült műmellóklet változatossá. $ A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG­BAN a már két kiadásban megje­lent Petőfi válogatás, Móricz Zsig- mond válogatott nőve1 Iái után Mó­ricz Zsigmond Árvácska című regé­nyét és Mikszáth Kálmán Különös házasság című művét fordítják. Megkezdték az anyaggyűjtést egy „Mai magyar novellák és elbeszé­lések.” című sorozat első kötetének kiadásához. $ KOMOLY VESZTESÉG érte a svéd irodalmat. Ötvenöt éves korá­ban elhunyt Sekel Nordenstand svéd kritikus, a munkásosztály köl­tője. A bókemozgalom egyik ren­díthetetlen harcosa volt. * BECSBEN, száznegyven évi hall­gatás után, az eredetileg Lipcsében tartott bemutató óta másodízben, most másdszor adták elő Beethoven „A nagy pillanat" című kantátáját. IRODALMI HÍREK Dér Endre: AZ ELSŐ PRÓBA Titialáji Magvelő, 1955. Mikor a mester verésétől égő arccal Bánszki Andris, a kis asz- tatosinas bevágta maga mögött, a gyűlölt ház kapuját, és kis matyó­jával nekiindult az országúti 75 ki­lométernek, érezte, hogy azzal a nappal nagyon megváltozott. Az első próba megtanította arra, hegy „nem lehet ezt a világot úgy ahogy van, szeretni és szolgálni. Más utat kell tömi és alaposan szemügyre kell venni az embereiket. Veséjülőig hatolni és megmutatod, hogy hová te­gyem őket. Sokféléik az emberek, talán ahány, annyiféle, de valami nagy mesgye mégis elválasztja egy­mástól a két nagy táboruíkat.“ Dér Endre regénye — „Az első próba’“ — éppen azt mutatja be, hogyan gyűjti a 15 éves gyerek tapasztalatait, hogyan nyílik ki az esze, hogyan teszi az első tájéko­zódó lépéseiket a Horthy-fasizmus Magyarországában. Apja ács; ke­serves munkával keresi kenyerét. Itt-ott akad csak munika, de a munkanélküliség réme mindig a feje felett. Elég a legkisebb össze­zördülés a munkaadóval, elég egyetlen jel, mely arra mutat, hogy a munkás nem feltétlen kiszolgá­lója a csendőrszuronyokra épített társadalmi rendnek, és máris me- het neki a világnak. Hány tipikus munkássors villan fel a regényben a Bánsaki-csaiád életén kívül is, de mellette hány szép példája a munkás-szolidaritásnak, a dolgozók összetartásának! Az olvasónak meg­melegszik a szíve, mikor szinte maga is érzi a kizsákmányolóval szembefeszülő indulatokat az ös­szetartás erejét. Az úri világ í :ndje azonban egyelőre erősebb: a Bán- szki-csalíd feje munka nélkül ma­rad, és Andris szeptemberben már nem mehet vissza a gimnázium II osztályába. Apja inasnak adja. Az idősebbek mellett munkában eltöl­tött nyaraik, a példa ereje és a ta­pasztalat igazsága azonban gondol­kodóvá tette a serdülő fiút. Nem­csak egyszerűen tudomásul veszi a tényeket, hanem mérlegeli őket, gondolkodik felőlük, és mindig van mellette va'aki-, — először Janota bácsi, az öreg ács, majd Kelen Gyuszi, a munkásmozgalomban te­vékenyen résztvevő asztalossegéd. — aki néhány szóval ráébreszti a tények összefüggéseire, helyes ma­gyarázatára. így érik, így öntuda­tosodik, így válik a Horthy-korszak munkásfiataljainak tipikus képvi­selőjévé, A IVÉPLAP Közlöm a szerkesztőséggel, hogy a közbenjárás eredményre vezetett A törökszentmiklósi 3. sz. kenyér­boltban a bíráló sorok megjelenése óta jelentős javulás történt. A ko- raireggeli órákban, is kapható friss kenyér. (Rajeczki Margit, Törók- sezntmiiklós.) * Bizalommal fordultam a szerkesz­tőséghez segítségért és nem is csa­lódtam. A Néplap közbenjárására az illetékesek intézték az ügyemet s december 1-től megkaptam a ha­diözvegyi nyugdíjat. Hat hónapra visszamenőleg is kifizették ezt az összeget, és ami nekem nagyon Ab iró ezt a bonyolult folyama­tot, ennek a folyamatnak egy, de igen lényeges szakaszát ábrázolja; Figyelemreméltó az az önmérsék­let, írói fegyelmezettség, mely meg­óvja a „lélekelemzés“ csábításaitól, Azzal válik szemléletessé, érzék­letessé, reálissá, hogy ebből a fo­lyamatból a legfontosabb tényeket ragadja meg. Sok-sok apróbb-na- gyobb megnyilatkozás, gondolat, mozzanat jelzi, mivé fejlődik ez a jellem, hogyan gazdagodik az ese­mények során. Nem a véletlen, de nem is a tudatos elhatározás, ha­nem a formálódó jellem ereje kész­teti az olyan hősi tettekre, mint az illegális iratok elrejtése, vagy kiállása Kelen Gyuszi mellett. Az előbb emutett írói fegyelme­zettségre vall az is, hogy az író nem merül el a mellékaiakok áb­rázolásában, de bennük is megta­lálja azt a néhány vonást, mely érzékletesen állítja elénk ezeket az alakokat. Ab egéss regényen valami ked­ves, kisfiús hangulat uralkodik, és teszi az író hangját behízelgővé; Különösen kedvesek —• le merem írni: bájosak — azok a részeik, melyek Andris kamaszos szerelmét és bátyjához való viszonyát ábrá­zolják Dér Endre egyszerűen for­mált mondatai, melyek csak itt-ott tévednek „felnőtte®" .szólamokba, pontosan igazodnak a mondanivaló hangulatához. A nyári vakáció vi­szonylagos békéjét és az inaskodás keserves testi-lelki nyomorúságét jól érzékelteti és állítja szembe az író elbeszélő módja is. Ifjúsági regény „Az első próba.“ Az. Tanulják meg belőle az ifjú olvasók, amit Andris is megfoga­dott magának: „:;. soha senki nem üthet meg többet büntetle­nül ..De a regény szól azoknak is, akik a Horthy-korszakban élték gyermekéveiket. Vagy azért, hogy tudatosodjék bennük annak a kor­nak sivársága, vagy azért, hogy megismerjék az ellenforradalom munkásfiataljainak életét. A szegedi Tiszatáji Magvető harmadik kiadványaként megjelent regény, mely a gyermek Dér Endre első próbáját mondja el, egyúttal első irodalmi próbája a felnőtt Dér Endrének is: az író első kötete, A mű azt bizonyítja, hogy ezt a próbát is megállta. Kisfalud! Sándor. segítségével fontos és szükséges, az SzTK gyógykezelésre való jogosultságot is megkaptam, (özv. Markovit® Jó- zseíné, Törökszentmdlklós.) * Válaszlevelüket megkaptam és ezt megelőzően a Mélyépítő Válla­lat is megküldte a részemre járó összeget. Köszönöm a szerkesztő­ség segítségét. (Tüdős Lajos, Jász- rokszáillás.) * A pénzügyi osztály felülvizsgálta adóívemet, s elintézte kérésemet Köszönöm fáradozásukat, mellyel segítettek felderíteni az igazságot; (Nagy Imre, Tiszaörs.) A tiszasülyi öntözőrendszer úszó szivattyúi a Tiszán. — (l’atay Mihály vázlata.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom