Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS VII. évfolyam 188. szám Ara tiller 1955. augusztus 1U csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Kökény István hazatérése (2. o.) — A pusztamonostori dol­gozó parasztok a felemelkedés útján (3. o.) — A „titokzatos“ Bánkúti 1201-es (4. o.) — A hirosim3! lány (4. o.) — Az Al­kotmány ünnepének tiszteletére (5. o.) — A Szigligeti Szín­ház terveiről (5. o.) — Sporthírek (6. o.) 1 « j Fokozott harcot a spekuláció ellen! Az a képviselő: beszámoló, amelyet Rákosi Mátyás elv­társ tartott a csepeli munkások előtt, világosan meg­mutatta azokat az eredményeket, amelyeket dolgozó népünk az ejmúlt hónapok során elért. „A magyar dolgozó nép és benne kü­lönösen a munkásosztály, örömmel fogadta a márciusi határo­zatokat ;— mondotta Rákosi elvtárs. Miben mutatkoznak meg ennek a helyeslésnek gyakorlati eredményei? Ipari vonalon az elmúlt negyedévi terv túlteljesí­tésében, a mezőgazdaságban is a jobb, cdaadótb munkában, az állampolgárt fegyelem megszilárdulásában. A növekvő iparcikkmennyiség, a dolgozó nép élelmiszer­ellátásának javulása azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek bajok, zökkenők. Éppen Rákosi elvtárs említette, hogy az or­szágban jelenleg több mint 7 millió sertés van, soha nem volt ilyen nagy sertésállományunk, ennek ellenére sertéshúsból nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Az élelmiszerellátás terén jelenleg még megmutatkozó ne­hézségeinket, a kereskedelmi szervek munkájának hiányosságait használja ki a spekuláció, hogy illetéktelen haszonra tegyen szert, megzavarja a munkásosztály és a dolgozó parasztság egész­séges árukapcsolatait. A spekuláció mindig az adott nehézségekből, hibákból élősködik. Éppen azért, mert a sertéshús ellátásban zavarok mutatkoznak, a spekuláció erre a területre veti magát. A feketevágások, az állat- és a takarmányspekuláció, az üzérke­dés a baromfival, a tojással és ehhez kapcsolódóan a tejtermé­kekkel: ezek ma megyénkben a legjellemzőbb esetek. Az idevonatkozó bűnüsvi statisztika szerint az elmúlt 6 hétben a megyében összesen 93 esetben indult bűnügyi eljárás üzérkedők és spekulánsok eilen. Melyek voltak a legkirívóbb esetek? Az időleges szemestakarmányhiámyt akarta kihasználni Gregor János szolnoki kulrk és fia, akik üzletszerűen felvásá­rolták a kukoricát, árpát, zabot és busás haszonnal adták to­vább. A kukkot 6 hónapi, a fiát 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte a szolnoki járásbíróság. Fazekas Imre szolnoki kulák birkákat vágott feketén, azoknak húsát a megengedettnél magasabb áron mérte: 5 havi börtönt kapott. Karcagon őrizetbe vették Szabó Kálmán volt kupec-hentest, aki 100 mázsa rizst vásárolt össze és értékesítette uzsoraáron. Jásztelken a napokban tettek pontot Viola András és Kisbakonyi András volt baromfikereskedők so­rozatos üzérkedésére. Eddig összesen 7 teherautó vágott baromfit és tojást szállítottak ki a községből spekulációs célra. Ha közelebbről megnézzük, hogy az elmúlt 6 hét alatt indított spekulációs bűnügyeknek kik a vádlottjai, akkor nagyon tanulságos képet kapunk. A jászapáti járásban üzérkedés miatt az elmúlt 6 hétben 11 esetben indult eljárás. Ebből kettő ku'ák, hárem pedig egyéb osztályidegen elem.,..— A tiszafüredi járásiban a két eset közül az egyik kulák. a másik volt nagykereskedő. Törökszer1 miklóson a nyolc spekulációs bűn­ügy vádlottja: közül nésv kulák, vagy deklasszált. Ezt azt bizonyítja, hogy a kuiáikok, a kupecek, az egyéb lecsúszott tőkés elemek számarányukhoz viszonyítva igen magas százalékban követnek el üzérkedést. Miből adódik ez? Elsősorban természetesen abból, hogy a spekulánsok, valamint az uzsorából, az üzérkedésből, a spekulá­cióból meggazdagodott küLákck ugyanazt szeretnék csinálni, amit a múltban: munka nélkül, a drfgozók rovásiára, könnyen, jól élni. Másodsorban pedig tudatos ellenséges tevékenységről van szó. A cél: kárt Okozni a dolgozó nép á'liamiámak, megzavarni az élelmiszerellátást, elégedetlenségei szítaná a munkásosztály, a dolgozó parasztság soraiban. Megyénkben a spekuláció elleni harcnak vannak ered­­ényei. A rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a taná­csok az elmúlt időben — és különösen a márciusi határozat óta — fokozott harcot folytatnak a spekulációval szemben. Van­nak olyan jó példák, mint a jászberényi tanácsé, amely a rend­őrséggel együttműködve, két Budapestre induló autóbuszról több mázsa baromfit, többszáz tojást, több kiló sajtot és vajat szedett le és eljárást indított az üzérkedő kofák ellen. Korántsem mondhatjuk el azonban, hogy az dlért eredmé­nyek kielégítőeik. Különösen hibák mutatkoznak tanácsainkról. A spekulációs tevékenység nem egyszer ott folyik a községi ta­nács szeme előtt és az tűri. Ilyen a legutóbbi jásztelki eset, amikor a pesti baromfi üzéreket csak a hetedik teherautó szál­­litmánvnéil leplezték le és juttatták a hatóság kezére. Tehát az eddiginél sokkal nagyobb éberségre van szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk, letörjük a spekulációt. Ebben a munkában a társadalom minden becsületes tagjának részt kell vennie. Pártszervezeteink, tanácsaink, tamegszervezeteink feladata, hogy községükben figyelemmel kísérjek a kulékeik, spekuláns elemek tevékenységét. Akadályozzák meg, hegy a különböző, legtöbbször hamis, vagy már lejárt igazolással rendelkező spe­kulánsok nagymennyiségű állatot, állati terméket vásároljanak össze saiáít spekulációs céljaikra. Felvilágosító munkát kell vé­gezni helyi esetek alapján a do'gozó parasztok között azirányban, hogy milyen kárt okoz nekik, az egész országnak a káros elemek tevékenysége. Ahhoz, hogy az üzérkedők lába alól kihúzzuk a talajt, meg kell javítani a földművesszövetkezetek felvásárló tevékenységét és árpolitikáját is. Nem szabad előfordulnia an­nak, hegy olyan irányárakat adjanak ki a felvásárlók felé, amely a spekulációnak kedvez. A földművesszövetkezetek széle­sítsék ki felvásárló és bizományi tevékenységüket és ha a dol­gozó parasztok látják majd, hogy így jobban járnak, mintha a spekulánsoknak adják termékeiket, akkor nagymértékben csök­kentjük az üzérkedés lehetőségét. A felvilágosító munkával, a földművesszövetkezetek felvá­sárlási tevékenységének megjavításával el kell érni, hogy a dol­gozó parasztság az eddiginél tevékenyebben kapcsolódion _ be a spekuláció elleni harcba, leplezze le, jelentse fel a kulákokat éá egyéb üzérkedő kártevő elemeket. Ig?zságszr-igáltatásunk feladata, hogy az eléje kerülő spe­kulánsokat, kupeceket, kulákokat, deklasszált elemeket a legszi­gorúbban ítélje ei, s elvegye a kedvüket a kártevéstől. A spekuláció felszámolásának alapvető eszköze a töblbter­­melés, mind az "iparban, mind a mezőgazdaságban, valamint ke­reskedelmi szerveink munkájának további javulása. De nem sza­bad tűrnünk, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság erő­feszítéseit az életszínvonal emelése érdekében, a kulák, kupec és egyéb spek’V'ns elemeik hátráltassák, hogy átmeneti nehéz­ségeinkből é’ösködienek. Keményen le kell csapni rájuk! Kovács Lajos ifjúsági cséplőcsapafaazeEső Az ifjúsági cséplőcsapatok versenye az esős idő ellenére is nagy lendülettel folyik. A fiatalok min­den időt kihasználnak a cséplés gyors befejezése ér­dekében. A munka lendületét elősegíti, hogy járási­városi DISZ végrehajtó bizottságaink egyrésze 3 naponként értékeli a versenyt. Igen helyes módszer az, amit a jászapáti járás DISZ végrehajtó bizottsága alkalmaz: a verseny háromnaponkénti értékelésekor a legjobb csapat a végrehajtó bizottság vándorzász­laját kapja meg. Hasznos a kisújszállási DISZ végre­hajtó bizottság módszere is, amely háromnaponként eljuttatja minden cséplőcsapathoz az értékelést. így a fiatalok állandóan tájékozottak a verseny helyzeté ről. A cséplőcsapatok versenyének állása augusztus 6-ig bezárólag a következőképpen alakult. n~i A Kunszentmártoni Állami Gazdaság Kovács ---- Lajos ifjúsági cséplőcsapata 1300 dobmilli­méteres gépével 6220 mázsa terményt csépelt el. Az egy dobmilliméterre eső teljesítmény 480 kilogramm. Ezzel az eredménnyel az országos versenyben a har­madik helyen áll. ryr A Kunszentmártoni Állami Gazdaság So­— modi István vezette ifjúsági cséplőcsapata 1250 dobmilliméteres gépével 5625 mázsa terményt csépelt el. Az egy dobmilliméterre eső teljesítmény 469 kilogramm. Ezzel az eredménnyel az országos versenyben a negyedik helyen áll. HTj Az alattyáni Oláh Mátyás ifjúsági cséplő­---- csapat 1220 dobmilliméteres gépével 3200 mázsa terményt csépelt el. Az egy dobmilliméterre eső teljesítmény 262 kilogramm, nn a tiszavárkony—szöllői Prohászka László !—i ifjúsági cséplőcsapat 1370 dobmilliméteres gépével 3351 mázsa terményt csépelt el. Az egy dob­milliméterre eső teljesítménye 244 kilogramm, jin Az alattyáni Laksi II. Ferenc ifjúsági cséplő­---- csapat 1070 dobmilliméteres gépével 2600 mázsa terményt csépelt el. Az egy dobmilliméterre eső teljesítménye 242 kilogramm. Ezen a héten nem kaptunk jelentést a verseny állásáról Kunhegyes, Tiszafüred és Törökszentmiklós járásból. Silye Gábor DISZ M. B. Á zagyvarékasi határban Kézér István munkacsapata 200—2l0 mázsa gabonát csépel naponta Zagyvaréhason az egyé­nileg dolgozó parasztok be­fejezték a hordást. Az asz­­tagba rakott gabona már nincs kitéve olyan veszély­nek, mintha keresztben lenne. A cséplés is gyor­sabban halad, amikor nem esik az eső, dolgozhat a gép. A hajazaton levő vi­zes kévéket leszedik s mire a többit elcsépelik, az is megszárad. . Hét cséplőgép dolgozik a zagyvarékasi határban. Ez­­ideig Kézér István munka­csapata érte el a legjobb eredményt. Közel 16 vagon gabonát csépelt. A brigád­tagok már többségükben évek óta együtt dolgoznak. Jólszervezett munkával érik el, hogy napi teljesít­ményük nem egyszer 240 mázsa. Táncos Pál és Serfőző Boldizsár cséplő-brigádja szintén szorgalmasan dol­gozik, hogy mielőbb biztos helyre kerüljön a kenyér­­gabona. Jászladányon igyekezzenek a gabona behordá&sal A jászapáti járásban a gabona 73 százalékát hordták be a tarlóról. Jásziványon már minden gabona asztagban van. Jászszentandráson is rövidesen befe­jezik a hordást. Ezekben a községekben jól halad a cséplés is. Nem mondható ez el Jászladányról, ahol a hor­dás lassú üteme gátolja a cséplőbrigádok munkáját. A járási és községi pártbizottság valamint a tanács már az elmúlt héten összehívta a népnevelőket s azt a feladatot bízta rájuk, hegy rendszeresen foglalkoz­zanak a dolgozó parasztokkal s azokon a napokon, amikor nem esik eső, már korán reggel keressék fel őket, mozgósítsanak a gabona beherdására. Ka­tona József tanácstag fogatával másoknak is segít a gabona behordásánál. Ezt a helyes kezdeményezést tovább kell szélesíteni. Az a cél, hegy az összes jár­művek és fogatok minden alkalmas percet kihasz­náljanak a hordásra. A cséplő-brigádok pedig kövessék a Táncsics TSZ-ben dolgozó ifjúsági munkacsapat példáját. A fiatalok vasárnap is csépeltek s nap mint nap túl­teljesítik tervüket. Három napi teljesítményük 356 mázsa. ————■ --­Megérkezett az új dohánytermés első szállítmánya a jászberényi beváltéba A jászberényi dohánybeváltó te­lep szakmunkásai határidő előtt egy hónappal végezték el a szárító berendezések karbantartási és javí­tási munkáit. A sikeres üzempróba után a jólvégzett munka örömével várták az új termés beérkezését, ami nem is késett sokáig. Augusztus első napjaiban egymás után gördültek be a frissen szedett és még zöld dohánylevelekkel meg­rakott kocsik a telep kapuján. Meg­kezdődött a sok figyelmet — és nem utolsó sorban komoly szaktu­dást — igénylő munka. A beszállított virginia-levelek először a szárítólécre kötöző brigá­dok kezébe kerülnek. A három fős csoportok az első napokban jó ered­ményeket értek el. Vidra Rozália, Maszlag Mária és Nagy Magda bri­gádja már az első napokban 120— 130 százalékot teljesített. Ez komoly eredmény, mert amíg a 20 mázsa dohánylevelet az 500 darab kétmé­teres rúdra felkötözik, igen sokszor le kell hajolni. A felfűzött levelek a száritókamra belsejébe vándorol­nak, ahol a világos sárga szín eléré­séig dunsztolják őket. Majd a ned­vesség teljes elvonásával az elért színt rögzítik. Persze ez nem olyan egyszerű folyamat, és elvégzéséhez a műszerek segítségét is igénybe veszik. Ezekben a helyiségekben a do­hány anyira kiszárad, hogy ha em­beri kéz érinti, szinte porrá válik. így nem is lehetne vele továbbdolgozni. Ezért a kamrákban a levegő pára­­tartalmának növelésével puhítják. Ez hosszadalmas és nehézkes volt ezidáig a szárazgőzös eljárás alkal­mazásával, és nem is minden eset­ben volt eredményes. A magas hő­fokú kamrából a levegőre kikerült levél ugyanis — a hőmérsékleti kü­lönbség miatt — igen gyorsan elpá­rologtatta a benne lévő nedvessé­get. Ezért nem egy esetben újra kel­lett kezdeni a puhítást. Ezt a problémát most Nagy Mik­lós párttitkár elvtárs javaslatának figyelembe vételével igyekeznek megoldani. Az ő javaslatára a puhí­tást most már hideg víz beporlasz­­tásával végzik. A kamrában lévő 60—70 fokos hőmérsékletet lénye­gesen gyorsabban csökkentik és rö­­videbb idő alat érhető el az a ned­­veségtartalom, amelyel a dohányle­velek továbi kezelése lehetővé vá­lik. Ez a módszer a száritó berende­zés kapacitásának növekedését is jelentősen elősegíti. A szárítás után az osztályozó bri­gádokhoz kerülnek a levelek. Itt nagyság és szín szerint szortírozzák őket. Ezt nagy gyakorlattal rendel­kező szakmunkások végzik és az ő elbírálásuk alapján dől el az, hogy milyen cigaretta, szivar készül a dohányból. A válogatás után már bálázzák is az új dohánytermést, amely elindul a dohánygyár felé, hogy a feldolgo­zás után a trafikokban mindenki megvásárolhassa kedvenc cigarettá­ját, szivarját, vagy pipadohányát. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításról a vendéglátóipar ebben az éviben sem marad el, sőt az elmúlt évinél miéig jobban felkészül a látogatók kiszolgáláséira. A Budapesti Vendéglátóipar: Tröszt vállalatai nagy éttermet építenek, ahol egyszerre ötszáz vendég foglalhat helyet, a kerthe­­yiségben pedig kétezernégyszáz ülő­hely lesz. Ezenkívül felállítanak egy nagy büfét Is, amelyben na­ponta 1C©3—1600 ebédet szolgálnak majd ki. Újra ott lesa a kiállítá­son a legutóbbi helyiipari' vásáron jó főztjével aranyérmet nyert laci­konyha is. A Reprezentatív Vendéglátó Igaz­gatóság ezer személyes nagy étter­meit, mellé cukrászdát és eszpresz­­szót épít. Ez az étterem nemcsak külsőségekben lesz elsőosztályú, hanem az ételek tekintetéiben is. És ami ilyenkor elmaradhatatlan: találnak majd a látogatók halász­csárdákat, csemegés-sálrakat és jó­­néhány borozót is, Oiztfák a tuiin Uaeqijjéq dúleqet A karcagi termelőszövetkezetek megyénkben legelőször teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. A szabad értékesítésre számi ter­ményt is a cséplőgéptől szállítják a begyüjtöhelyrc. Az állam Iránti kötelezettség teljesítése után megkezdték a gabonaelőleg osztását. — Képünkön H. Tóth Sándornak, a Szabadság TSZ tagjának mérik ki a 9 mázsa 37 kg. búzát, amelyet munkaegység előlegként kapott, * >

Next

/
Oldalképek
Tartalom