Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

AZ ARANYEMBER iiüiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiMiiiiiHiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiimiiiiiitiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiníiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiniuciiiiiit. itiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiHimismiiiiciiiMiiimiiiiiiii'.iiiiiiiiMiiiiiiimiHi JÓKAI MÓR MAGYAR regényirodalom egyik legnagyobb alkotóia. Jókai Mór 1825-ben született Ko­máromban. Iskoláit több helven vé­gezte — Pápán együtt tanult Pető­fivel. Eleinte festőnek készült írói pályája 1845-ben kezdődik. 1847- ben az Életképek szerkesztőié lesz. A szabadságharc fiataljai között találjuk: részt vesz a forradalom­ban. A szabadságharc leverése után buidosik. Felesége. Laborfalvi Róza. a kor egyik legnevesebb szí­nésznőié amnesztiát harcol ki szá­mára. Az önkényuralom éveiben álnév alatt ír. 1863-ben Hon címen napilapot alapít. Több bátorhangú cikke miatt bebörtönzik. Rengete­get dolgozik, regényeket, elbeszélé­seket drámákat, naoilapi cikkeket ír. 1904 ben hal meg. A fiatal Jókai el=ő írásai egészen elütnek “a későbbiektől. Leginkább első személvben írott hátborzon­gató műveiben visszatérő motívum a halál, az irtózatos álmok, gvötrő látomások. Pesszimizmusa sokszor már beteges nosztalgiává faiul — s mindez azért mert színes fantáziá­ját nem tudja kellőképpen kielé­gíteni. JOBBÓL a hangulatból a sza­badságharc első szelei ragad­ják ki. Bekapcsolódik a függet’en- ségért folytatott harcokba. 1848 március 15-e meeedia egész írói és emberi magatartásának a hatalmas fordulatot. Egv hélven azt írja. úgv érezte, mintha a földet valami ió- tékony lökés kizökkentette volna rendes útjábói — úi ég támadt az ország felett, úi nap gyulladt ki az égen. Mind mélyebben érzi. hogv a magyar történelem legcsodálato­sabb papjainak a szemtanúja és résztvevője — s írói hivatását vég­leg betölti az a tudat hogv az ő feladata ezt a hőd korszakot és az ezt megelőző éveket papírra vetni. Minden sorát átitatja ezentúl a hazafiság. „Ha van valami, amit még a művészi lángésznél is maga­sabbra lehet becsülni e«v ember­ben: az » hazafiság'1. A szabad­ságharc leverése után sem szűnik meg a hazaszeretetet, a szebb, bol­dogabb lövőbe vetett hittel táp­lálni: minden sora népéhez szél. a borzasztó véres napoktól az el­vesztett harc tudatától szenvedő szíveket akarta félvidítni. a síró szemekről akairta letörölni a könv- nveket és a komor arcokra szere­tett volna mosolvt. vidámságot va­rázsolni. A mindennapok egvhangú kiábrándult világa helvett csodála­tos világokat tárt sokszor az olva­sók elé. vigasztalta, szórakoztatta őket. S mindig valóságos élmé­nyekből kiindulva, élő emberek alapián szőtte szebbnél szebb tör­téneteit. S mindezt azért mert sok- sdk tapasztalata gazdag bölcse- séggé ért benne, mert ismerte és szerette népét és hitt a felemelke­désében. „Én .jártam a korszak legna­gyobb hőseivel együtt diadaiút- jaikon s futottam vesztett csa­ták után futó betyárok vezetése mellett úttalan mocsarakon, pusztákon keresztül. Ott voltam Becs város és Buda ostrománál a bombák tűzijátéka közepette s láttam egy rombadőlt világot fe­jemre szakadni Világosnál... Vi­seltem a sors minden csapását; volt a nyakamon kötélhurok és érdemszalag . •. Voltam szeretve és vo'tam gyűlölve, mint talán senki más ... mennyi alakjával kelleti megismerkednem a nép­életnek; mennyi drámát láttam, ami valóság volt; mennyi külö­nösséget. mely nemzeti sajátos­ságot képviselt... és mennyire meg kellett győződnöm arról, fa­jomnak és a civilizált társada­lomnak alapleik iilete a becsület, az emberszeretet, az igazság! S ami ellenkezik ezzel, az kivétel. Én is megtalálom a rútat a rosz- szat a közéletben, fel is mutatom, de nem csinálok az árnyékból alapszínt, nem használom célnak az eszközt, nem veszem ethiká- nak a pesszimizmust... A nyo­mort én is gyógyíts ndónak hirde­tem, de nem híreszte'em kétség- beejtően gyógyíthatatlannak.“ A MAGYAR NÉP szerette, meg­értette Jókait. A szó leg-1 tisztább és legnemesebb értelmé­ben népszerű volt ..koszorús köl­tőkirály1' volt. Milliók Olvasták könyveit és újra és úira olvassák, fiatalok és öregeik szíve derül és izzik írásainirlk hatása alstt. Rengeteget do'gozott. Elbeszél sei. reeánvei. drámái sok-sok köte­tet tesznek 'ki. A kőszívű ember fiai a Fekete gyémántok. Kárnáthv ZoHáin. Sáraa rózsa Egv magyar r.áfcob. a Cigánybáró. Mire meg- vénüiünik. Szegény gazdagok Az arrmvembar — és még hosszan so­rolhatnánk nagyszerű műveit. Va­lahol azt íria. ha könyveinek so­rait es’vn'iá.'utám helyeznénk elve­zetne Budapestről Komáromig —* pedig ez az út 13 mérföW Szó­kincséi 20.000 szóra becsülik Sza­vai igen sokszínűek: tájszavakat, a XVIII. század latinos nyelvét. sdk- sók sajátságos, egyes társadalmi osztályokra, illetve foglalkozásokra jellemző szavakat használ. Nem kevesebb mint 600 növénvfaitát i-smer. Ui szavakat is alkot. Szen-f vedéi vés en gvüiti az adomákat. JBÁSAI ma is élnek: 50 év sem homálvosította el Jókai írói nagyságát. Csodálrtos meséiőereie. változatos izgalmas cselekmónvbo- r.yölítása szinte arra kényszeríti az olvasót, hogy — ha lehet — egy- ültőhelyében olvassa el egv-egv könyvét- Romantikus szemlélet itaitib át minden művét. Mérhetet­lenül szerette hazáiét, magáénak érezte minden táiát és csodálatos szeretettel elevenítette meg őket; a nemesi udvarházakat, az akácso- ros falusi utcákat, ligeteket és pusztákat, erdőket és hegyeket. S az embereket! A különös nébobo- kát, a gyűlölettől izzó osztrákokat^ a hazáiukért mindent feláldozó hő­söket. agyafúrt prókátorokat, töré­keny és hűséges nőket és a többi, gazdag képzelettel megformált embereket Sosem lehet elf elei teni Baradlavnét. ezt « hősi édesanyát, Alphensúnet, a gonszság démonát! a valóban ..aranvember11 Tímár Mihályt a hűségesen szerető Noé­mit — és a többieket akiket zse­niális tehetséggel megalkotott. Lehet, hogy nem mindegyik mű­ve állja ki ez idő próbáiét, lehet, hogv a legiöbb műveiben is talál­hatunk fogyatékosságot, de mind­ezek nem homálvosítiák el Jókai nagyságát. Ma is megnevettet és meg-irattat bennnüket ma is izzó hozafiságra tfinít és arra nevel, hogy csak a hazáiét mélyen sze­rető ember az igaz ember­JÓKAI MÓR: Utóhangok „Az aranyember"-hez Z? e kell vallanom. ^ hogv nekem ma- gamnek ez a legkedve­sebb regényem. Az olva­só közönségnél is ez van legiobban elterjedve. Ezt fordították le a legtöbb nyelvre: angolul két ki­adásban is megjelent, a londoni fordításban mint ..Timans two worlds'1 (Tí­már két világa). A new- vorkiban. mint ..Modern Midas“. (Az a Midas aki­nek a kezében minden arannyá válik.) Német­országban oör is folvt miatta, két kiadó cég kö­zött a tulaidoniog miatt. Színdarabot is írtam be­lőle s ez az egyetlen színművem, mely 20 éven át fenntartotta magát, német színpadokon is si­kert aratott. De ♦evéb is van. amiért szeretem ezt a művemet. Ennek az alakiai mind olvan ió ismerőseim ne­kem: ki korábbiul, ki ké­sőbbről. Rokonságomnál fogva nagy összeköttetéssel bír­tam. A Jókai-családmak a birtokviszonyait a múlt századnak az eleién külön törvénycikk ren­dezte. deputatiót küldve k; aminek a Mahölánvi bárókkal folytatott peré­ben az eldöntésre. Egv- szer megkérdeztem a Ká­roly bátyámtól, aki maga egy élő krónika hogyan történhetett az. hoav amíg a dédapáink olvan nagv urak voltak, mink már az apánkon kezdve olvan kis urakká lettünk, akik munkájuk után élnek? .. A bátvám aztán meg­magyarázta. — Meg van az a nagv birtok most is. Vedd a kezedbe a krétát és szá­míts utána. A szén apánknak volt egv fia és öt leánva- Az öt leánynak a virtuailitását felvásárol­ta a híres pécsi püspök, ciki szintén családunkhoz tartozott, s az isfco'áfcna iótékonv alapítványokra fordította Nagyapánk már csak egv hatodrészt örökölt. Annak megint ■>'olt két fia és két leánva. És így édesapánkra már csak egv huszonnesved része intett -az ősi birtok­nak. Mi pedig, hárman vagyunk testvérek: mind­egyikünkre iutott az ősi birtckbul esvhetvenket- ted rész. Azt megki-ntad: m''-t is megvan nálad. A t a.nvaá ágról való 1 dédapám már nem volt olvan gazdag: de an­nál híresebb: ő volt II. Rákóczi Ferenc fi0,iede- lemnek titoknoka Fulav. ki a kíHhbta1massá gokkal f«n+artá. az ös«zekwtetőst a feledetem részéről. De megvan vei égről is­mét egv nagyvagyonú családból volt közös ere­detünk: a Szűcsökéből. Szűcs Laicsmé még a 70-as években mindenki­től ismert elakia volt a budapesti társaságnak. Nagv háza volt a Mú­zeum-kőrúton. vil'láia Ba­la tonfüreden: az idény alatt minden este ott- le­hetett látni a Nemzeti Színházban, szösletoáho- lvában. Jótékonyságáról beszélt minden közinté­zet. Szép öregasszony volt. Én is kaptam tőle vala­mit: ennek a regénynek az alapeszméiét. jT gv délután összeho- zott vele a véletlen. Együtt utaztunk át a Kis- Mudv gőzösön Balaton­fürediről Siófokig. A fele útban kegyetlen nagv vihar fogta elő a haiót: a veszedelmes Ba­kony szele egyszerre há­borgó tengert alakított a kedves tóbul: az utazók férfia, nője mind tengeri betegséget kapott s mene­kült a kabinokba. Csak mi ketten: a naevnéném és én maradtunk a fedél­zeten. föl sem véve az egész haiótáncoltató ziva­tart. — Csak fenntartja mi- bemnivnk az ereiét az ősi Szűcs vér — mondá nagv- r-Amőrn: — Vi maga ’s Szűcs családiból született: nagyanyámnak nővére volt: — férie után lett gazdag. V aztán odaültetett maga elé. s az alatt amíg a hullám dobálta i haiót hogv annak az egyik laoátkereke foly­vást a levegőben kalim­pált. elregélte nekem azt a történetet, ami az Aranvember regényem­nek a végét képezi, a fia­tjai özvegy annak a vő­legénye a katonatiszt. társHIkodőnőie a tiszt ko­rábbi kedvese és annak az anvia között kiket ő mind személyesen ismert. Ez volt az alapeszme. a véekatasztnófa. amihez eztán nekem a megelőző történetet, melv a vég­zethez e'vezet hozzá kel­lett éoítenem s a szereplő alakokat helyzeteket mind összeválogatnom, hihetővé tennem. De ezek az alakok és helyze­tek mind megvoltak va- lév'"'ban. , A Senki szigetének a létezéséről pedig Frivrfldezikv Imre nagy­nevű természettudósunk által értesültem s az a hatvanas években még a maga kivételes állapotá­ban megvolt mintegy se Magyar-, se Törökország­hoz nem tartozó űi eiüko- tő'-i terület. Ennyit jónak láttam el­mondani. TÍMÁR MIHÁLY, AZ ARANYEMBER „(ÍLfat, mindig, ágat adni !” Beszélgetés Szendrő Józseffel, a színház vendégrendezőjével Az aranyembert Szendrő József a közeljövőben meginduló új fővá­rosi színház igazgatója rendezi Szolnokon. A színház vendégren­dezője gondos alapossággal vezette a próbákat, hogy egyik legkedve­sebb regényének színpadi változa­tát szép és megható előadás kere­tében láthassa a szolnoki közönség. — A Jókai regényalakok úgy él­nek a köztudatban — mondja Szendrő József — mintha vala­mennyien irreális figurák lenné­nek, akik csak a fantázia, a képze­let világában számítanak hús-vér embereknek. Én ezzel szemben azt tűztem ki művészi munkám leg­fontosabb feladatául, hogy a szí­nészek játéka hitelesíteni tudja ezeket az alakokat akik a való­ságban igenis élnek. Vannak na­gyon jó és nagyon rossz emberek! Ezeknek a drámai küzdelmét Jókai Mór nagyszerűen használja fel arra a célra, hogy izzó összeütközések segítségével győzzön rreg bennün­ket az élet értelméről és szépségé­ről. S arról, hogy végső fokon min­dig a jónak kell felülkerekednie! Szendrő József mindössze hat-hét hete van csak Szolnokon. De ez idő alatt is sok apró megfigyelést tett, megismerkedett a színház munkájával, a színészekkel, a szín­ház levegőjével. — Nagyon jól érzem magam a Szigligeti Színházban. (Jó a see Ihm jó a hangidal Láttam a Sibyllt is és egy igen han­gulatos, szép eőadásnak nagyszerű színészi alakításoknak voltam a tanúja. Fiatal, lelkes társulattal is­merkedtem még, amelynek minden tagja örömnél, szívvel-lélekkel dol­gozik. Én is vezettem színházat s most úiból — egy fővárosi — szín ház irányításával bíztak meg, tehát tapasztalatból is mondhatom hngv ez nagy szól Egy művész ember számára megelégedett, jó hangula tot teremteni, alkotó munkájához megadni a színház keretén belül a helyes és ösztönző légkört — na­gyon nehéz feladat! Örülök, hogy Szolnokon ilyen színházban rendez hetek. Biztos vagyok benne, hogy ilyen körülmények között munkám gyümölcsöző lesz s a szolnoki kö­zönség mély élményekkel gazdago­dik majd. 3gen <e°p eredményi oátok Szép Űíoltántól, aki bátran, lelkiismeretesen és nagyszerű művészi eszközökkel oldja meg a Tímár Mihály bizony nagyon nehéz szerepét, Czigány Ju­dittól és Újvári Viktóriától, akik azonos szerepben más és más belső eszközökkel dolgoznak. Kovács Dé- nestől és Bőd Teréztől. A többiek, szerepadta lehetőségeik határain ■belül szintén komoly, művészi munkával járulnak az előadás szín­vonalához. Még néhány szót arról, hogyan látja Szendrő József a színház to­vábbi munkáját? Forrásban lévő nagyon tehetsé­ges színészekből áll a szolnoki tár­sulat. Igen helyes a fiatalok és az 'dősebbek aránya. Legfontosabb feladat véleményem' szerint ezt a társulatot együttessé kovácsolni s egy önálló stílust kialakítani. Na­gyon fontos a színészek igényeinek fejlesztése. Sosem szabad beérni a mával, mindig a holnapban kell keresni az újabb és újabb felada­tokat, célokat, megoldásokat. Min­den nap lépni kell egyet előre! S nagy-nagy bátorság, merészség, sok-sok kiséd etezés szükséges. A művészi pályán ezek elenged­hetetlen vonások. Csak úgy fejlőd­het, csak úgy adhat mindig újat és újat egy színház, egy művész, ha bátran kísérletezik, szabadra engedi képzeletét — tehát ha nem áll rr.eg egyhelyben. Üjat, mindig újat hozni — ez nagyon döntő ten­nivalója minden színháznak, így a Szigligeti Színháznak is. Biztos va­gyok benne, hogy a színház, fiatal, lelkes, tehetséges gárdája és veze­tősége ezek szemelőtt tartásával sok nagyszerű előadást nyújt majd a közönségnek! Hogyan lehet Jókai bősodrású, széles skálájú regényét hűen visz- szaadni háromórás színpadi tör­ténés keretében? Hogyan lehet egy nagyszerű Jókai-hőst a szín­padon méltó módon életre kel­teni? Olyan feladatok ezek, amelyek nagyon komoly, nagyon mély színészi és rendezői munkát igé­nyelnek. S ha már a Jókai hősöknél tartunk — Tímár Mihály megfor­málása kétségtelenül igen nehéz színészi feladat. Ügy érzem, csak akkor lehet megoldani, ha bátran nyúlok az „aranyember“ lelki­világához, emberi problémáiéhoz, új utakat keresek ennek a sze­repnek a megformálásánál. Az ed­digiektől sokban elütő Timár Mi­hályt szeretnék életre kelteni. Hittel fogtam ehhez a mun­kámhoz. azzal a szent hittel, hogy jót, szépet, igazat akarok, a.zzal a szent hittel, amely né'kiil egyet­len szerepet, de különösen Timár Mihály eléggé problematikus alakját megoldani nem lehet. Célom az. hogy Timár Mihály- ban ne azt a romantikus hőst ábrázoljam, amelyről felszínes szemlélők úgy nyilatkoztak, hogy a kor „szerencselovagja,“, ne azt a romantikus hőst, aki széles mozdulatokkal, nagy lélegzetvé­tellel uralja az embereket és a színpadot. Ellenkezőleg: a tisz­tának induló, becsületes, vívódó, küzködő és nagyon nagyot csa­lódó embert akarom megmu­tatni. Azt az embert, aki az in­duló, fiatal, vérmes és erős ka­pitalizmus törvényei szerint élni nem tud. tehát el kell buknia és el is bukik. Nem a világ előtt, amelyben él, nem, mert az a va­gyonnak mindig megbocsájt. Timár Mihály önmaga előtt bu­kik el. A benne élő erkölcsi erő fizi el a nagyvilágból, amely tu­lajdonképpen vagyona miatt szá­mára mindig szép lehetne, mert korában a Timár Mihályok a rang és vagyon szédítő magassá­gába emelkedhettek és emelked­tek! Jókai Timár Mihálya megtörik a benne élő tiszta emberi érzések súlya alatt. Otthagy vagyont, rangot, gazdagságot, amit nehéz és lényegében becsületes munká­val szerzett. Ember, tiszta és bol­dog ember akar lenni. Vissza­megy a Senki szigetére, amely benne, mint a nyugalom, a be­csületesség jelképe él, visszamegy Noémihez és vele akar boldog lenni. De boldog lehet-e Timár Mi­hály? Mindazoknak a tudatában, mindazokkal terhesen, amelyek életében történtek? Sokféle ma­gyarázat lehetséges, — az is, hogy elfeledi eddigi életét és bol­dogan él. Érzésem szerint azonban Ti­már Mihály — bár Noémi mel­lett, gyermeke mellett megtalálja élete értelmét — sosem lehet tö­kéletesen boldog, mert a múlt, az élet. amelyben élt, mocskával gyógyitha. tátiarcul megfertőzte. — Mikor fiatal volt. egyszer azt mondta Brazovicsnak: „Megfizet maga mindenért!“ Most rajta a fizetés sora. Az ember minden és mindenki elől elmenekülhet, de önmaga elől sosem! Ez Timár Miáhály tragédiája! Ezt a Timár Mihályt szeretném eljátszani. És úgy — s ez azt hiszem, a darab m>nden szereplő­jére szintúgy vonatkozik — hogy aki eddig még nem olvasta a ma­gyar irodalom e gyöngyszemét, örökké élő és ható alkotását, most, az előadás után olvassa el! Aki pedig már elolvasta egyszer, az olvassa el újból! SZÉP ZOLTÁN JÓKAI MÓR : AZ AKANYEMBER Színmű 4 felvonásban Színpadim alkalmazta: Kárpáti Gyula és Faragó György < Zenéjét szerezte korabeli dallamok felhasználásával: Bethlen B. László j Díszlet: Herényi Lajos Maszk: Dobos Ferenc Jelmez: Hell Árpád és Kugler Karola Vezényel: Orbán Leó < Teréz» I i I 1 1 Tímár Mihály , Szép Zoltán Mi Csoibadzsi . yelenczey István iTrikatlis? Euth.) , Czigány Judit Tímea, a lunva u,jvári Viktória Harsányi Margit Kaszab Anna Bőd Teréz üoérm. a lanvia serfőző Ilona Kovács Dénes-írisztván Tódor I-endvai Gyula Somogyi Pál Brazovics Athan Kompóthy Gyula Zsófia, a feleséfieGábor Mara Történik a múlt század legelején a Senki-szigetén Balatonfüireden Rendézte: Szendrő József m. v. Segédrendező: Vági Tamas Athailie. a lánva Kanizsa s , * » » Fabula János • . Gánvi titkár . , Galambos, öreg halász Árverési bíró . Kis szolgáló . . öreg szolgáló . Halászletsénv . 1. kuuec . , . > 1. haióslegénv Adám Éva Győri Ilona Somagyvári Pál Lendvai Gyula Fillár István Szerényi Viktor Benyovszki Béla Róth Richárd Szöllősi Béla Farkas Rózsa Bors Béla Berta András Pintér László Komáromban és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom