Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

NŐKNEK d Idscjli tu/iuj vagy másnéven táncruha téli di­vatújdonság. Az új modellre jel­lemző, a kivágott felsőrész — rövid, vagy háromnegyedes ujja — és a bő szoknya. A szoknya hossza 35 cm-ig a főidtől számítva. A kivágás változatos, hegyes, ovális, négyszög­letes, félkör, vagy patkó • alakú, a mély kivágást egy-egy modellnél csipke beállítás díszíti. A szoknya bőségét is sokféleképpen oldják meg. A szalonok a kisesti ruhánál új divatvonalat mutattak be, hosszí- tott, sima derekat, a csipővonaltól kiinduló — és a csípőt kihangsú­lyozó — bőséggel; ez a vonal azon­ban csak karcsú nőknek előnyös. A kisesti ruha legtöbbször fekete, anyaga könnyű szövet, nehéz se­lyem, taft, szatén, düsessz, vagy csipke. d kiikűndÜMi is divatos alkalmi ruha. Testhez simuló, alul elkerekített kabátka újszerű hosszított reverrel és egy- gombos csukással. A revert arany és gyöngyhímzés díszíti, vagy bár­sony, szatén borítja. Divatos egy vagy kétsorosán, magasan gombolt kabáttal is. A fekete kosztümnek szép dísze az ékszergomb és szép kiegészítője a fehér tisztaselyemből készült, kézzel festett, fekete vagy arany monogrammal díszített sál. A kiskosztüm legdivatosabb anya­gai a fekete kamgám, a tropikál szövet — és újdonságként —■ a fe­kete düftin, 3'dcsu esti ruha a símavonalú, fekete könnyű szövetből készült modell „pullovemyakal”. A nyakat körben — úgy mint a pullover patent kö­tése — arany hímzés díszíti, DCaidűcjke. A kivágott ruha divatba hozta ismét a nagyanyáink idején divatos kendőcskét. A fodros szélű kisken- dő könnyű anyagból (csipke, musz­lin, selyem, túli) és gyakran a ru­hától elütő színben készül. Divatos az esti ruhákhoz a ruha anyagából készített, színes selyemmel bélelt vagy gyönggyel hímzett stóla és a szőrmesál is. KOZMETIKA A LÁB ÁPOLÁSA Lábunknak azokon a helyein, melyeket tartós nyomás ér, gyak­ran bőrkeményedések, tyúkszemek, kisebb daganatok keletkeznek. A nyomástól ugyanis a hámsejtek el­szaporodnak és elsaarusodnak, s a szaruréteg tulajdonképpen védeke­zés a nyomás ellen. Ez az oka an­nak, hogy az eltávolított keménye- dések rövid idő alatt újra kialakul­nak. ha nem szüntettük mes' a ke­letkezések okait. A boka és baránt- sülyedés például fájdalmat okoz a megduzzadt. talpon, tyúkszem ke­letkezik a szűk cipőtől, vagy az összepréselt lábujjaktól és így to­vább. Mindenekelőtt tehát jó, ké­nyelmes cipőt és megfelelő betétet kell hordanunk, hogy megszabadul­jon ezektől a fájdalmas elváltozá­soktól. A tyúkszem szarus tüskét nö­veszt a bőrbe befelé is. Éppen ezért „gyökerestől“ csak orvos távolít­hatja el, mivel a beavatkozás vér­edényeket is érint és fennáll a fer­tőzés veszélye. (A műtéti beavatko­zás után feltétlenül pihentessük lá­bunkat.) A tyúkszem felületi eltá­volítása (a keményedés lekapará­sával, ragtapasszal, sfcb.) természe­tesen nem hoz tartós javulást. Kcménycdések gyakran kelet­keznek a talpon, többnyire rossz lúdtalpbetéttől, vagy túlságosan magassarkú cipőtől. Tíz százalékos szalicilkenőcsel, vagy gumiszivacs­ból készült gyűrű alkalmazásával jó eredményt érhetünk el kezelésé­ben, A lábujj körmének benövése el­len a következőképpen védekezünk: ne vágjuk rövidre a körümsaitkokat. tegyünk egészen kis hidroaénszuper- oxidba mártott vattadarabot a be­nőtt köröm és a bőr közé. Szükség esetén forduljunk orvoshoz. Horzsolások a sarkon és talpon igen gyakoriak, keletkezhetnek iz- zadástól éppen úgy, mint hosszú járkálástól, vagy rossz cipőtől. A horzsolt felületet kenjük be hűsítő kenőccsel, esetleg szarvasfaggyúval, utána pedig vastagon szórjunk rá hintőport. A sérült felületet ne mossuk vízzel, általában kíméljük ilyenkor a lábat, hordjunk olyan papucsot, vagy szandált, amelyik nem nyomja, dörzsöli a feltört részt, hogy elkerüljük a gennyese- dés veszélyét. PIPÁS EMBEREK FIGYELMÉBE Azt hinné az ember, hogy a do­hányzás igen régi szokás. Pedig nálunk még a XVI. században, vagyis 400—450 évvel ezelőtt még senki serr.’ dohányzott. A XVII. században azonban a vármegyék már tiltakoztak a „haszontalan és hides“ szokás ellen. Gömör megye 1672-ben, Sopron és Vas megye 1681-ben szigorú tilalmakkal igye­kezett elnyomni a dohányzást, míg a bagózást egyenesen büntetendő cselekménynek minősítette. Ebben az időben keletkezett az a gúny- dal, amely a dohányzás eltiltását tetté nevetségessé: Tudatik, adatik, Hogy a pipa tiltatik, Aki rajta kapatik, Huszonöttel csapatik. •saswss VÁRJ REÁM.., KONSZTANTIIN SZIMONOV szovjet költő verse. Várj ream s cn megjövök, hogyha vársz nagyon, várj reáin, ha sárga köd őszi búja nyom; vár, ha havat hord a szói, várj, ha tűz a nap, várj, ha nem is jön levél innen néhanap; várj, ha nem vár senkit ott haza senki már, s ha nógat is bárki, hogy nem kell várni már. Várj reám, s én megjövök. Fordulj daccal el, ha áltatják ösztönöd, hogy: feledni kell... ha lemondtak rólam már apám s lányom is, s jóbarát már egy se vár — borral búsul a pohár, s könnyet ejt szemük, rám gondolva. De te várj s ne igyál velük. Várj rcám! Ó, átkelek minden vészen cn. Aki nem várt, rám nevet: „Szerencsés legény.“ Nem tudhatja senki sem, te meg cn csupán, hogy te jártál ott velem öldöklő csatán, s te mentettel meg, de hogy? Egyszerű titok: várni tudtál rám, ahogy seiíki sciu tudott. (Lányi Sarolta fordítása) Villám-térkép Közép-Kelet Közel-Kelet 'Vávol-Kelct Északafrika, Dél- és Kelet-Ázsia or­szágait jelöljük ezekkel a gyűjtött), galmakkal. A Kö­zép- cs Közel- Kelet országai: Ma- Algéria, Tunisz, Líbia, Szíria, P„- Arábia, KERESZTREJTVÉNY Megfejtésül beküldendők: vízszintes: 1, 18, 40, 52; függőleges: 10, 18 és 20. rokkó, Egyiptom. Törökorszá, lesztina, Transzjordánía, Irak és Irán. Ezeknek az országok­nak a lakossága nagyobbrészt mo­hamedán vallású és többségben arab, ezért mohamedán, vagy arab országoknak Is nevezik őket. Nagy­részük az angol, vagy francia im­perialisták uralma alatt állott a legutóbbi években azonban az ame­rikai tőkések a legváltozatosabb eszközökkel szorítják vissza angol és francia vetélytársaikat, maguk­nak akarván biztosítani ezeknek az országoknak a kirablásából szár­mazó hasznot s egyben ezeket az országokat haditámaszpontnak, né­püket ágyútölteléknek akarják fel­használni egy újabb világháború­ban. A Közép- és Közel-Kelet dol­gozó milliói azonban békéért, füg­getlenségért, szabadságért harcol­nak, A Távol-Kelet országai: Kína, Korea, Japán, Vietnám. Indonézia, Malájföld. Burma. India, 1] •• •. (»3 ‘Vt'-H'': Vízszintes: . f. Dolgozó parasztságunk szórakozására és Ismereteinek gyarapítására szolgál­nak. 10. Tetőanyag. 1!. Labore mellékfolyója. 12. Ön. 13. Fizikai mértékegység. 14. Azonos mássalhangzók. 16. Egér igéje. 17. Állóvíz. 18. 1954-ben erősen fellendült. 21. Rag. 22. UE. 23. Érzékszervei működnek. 24. Atlétikában kitűnő rokonaink. 26. Hím állal. 27. Juttat. 28. Bizonytalanul áll. 29. Tíz gramm. 31. Határrag. 32. Angol helyeslés (YES). 35. Elveszíti egyensúlyát. 36. Púpos tulok (ZEBU). 37. Vadász teszi. 38. Betű kiejtve. 40. NB I.-es csapatunk lett. 43. Betű kiejtve. 44. Helyhatározószó. 40. Visszaáll (!) 47. Villanykörte. 48. Csomagolásra szolgáló fa. 50. Vélemény, felfogás. 51. Férfinév. 52. 1955. január 15-től láthatjuk a Szigligeti Színházban. Függőleges: Ilyen folyadék a sav. Igekötö. A gallium kémiai jele. Olvadt hó. Anna egyik beceneve. Súlyrövidítés. 950 római számmal. Kopasz. Vadászkutya. DISZ-fiatalok oktatására szolgál. 101 római számmal. Apró gabona, de téli csapadék is. Nem régen eredményes kürvadászat volt határában. Kenyérkészítő. Kertvárosban is van már. ENSz idegen neve (UNO). Fehérnemű. Vonatkozó névmá*. őszi csapadék. Délben esszük. Halkan mond a fülébe. Magasra tartva. Küzdelem jelzője lehet. A „Megyei totó” II. díját nyerte. Tetejére. Bikavéréről is híres történelmi város. Női becenév. Késnek és borotvának van. Az argon kémiai jele. Betű kiejtve. . \ Kutya. Mull heti keresztre jtTényünk helyes megfejtése: évet állító olvasóinknak./ Adósság nélküli Boldog újesztendőt kívánunk béke évi terv kezdést. HELYESEN FEJTETTÉK MEG: Dr Heimann Judit, Fekete János. Förgeteg zsébet Kisújszállás; Veres Ottó Türökszent zsébet Jászberény; Pünkösti Erzsébet Tisza Gyula Jászároks/állás; Kovács Ferencné K Róza Jászkísér; M.ice&i Béla Tiszavárkony, rencné Jászjákóbahna, Hídvégi Ilona Ken Varga Margit Karcag; Balogh Emília Túr KÖNYVJUTALMAT KAPTAK: Heim Papp István Kunszentmárton; Balogh Emi ózd János, Bodor Mária, Pataki István, Ildikó Szolnok* Pocsai Ferenc, Simái Er- miklós; ifj. Baditz Pál Miskolc, Kövér Er- füred; Fási János Kengyel; Harangozó arcag; Győző Imre Kunhegyes; Homonnay Papp István Kunszentmárton; Adám Fc- deres; Boros Ilona Törölyszeiitmiklós; I. keve. ann Judit Szolnok; Fás! János Kengyel; lia Turkevc. HOMOKORA az időmérés legrégibb eszköze. Ál­lítólag a kínaiak használták elő­ször, időszámításunk előtt -3—4 ezer évvel, ugyanolyan formáiban, mint ahogy most ismerjük. Még a XVII. században is igénjbe vették a csil­lagászati megfigyeléseknél. Ma a postánál használják az interurbán beszélgetések perceinek számlálá­sára, mert ez a legmegbízhatóbb szerkezet! — Egyébként már csak dísz, vagy esetleg otthon a tojás megfőzését jelző eszköz. A kis Gyuriba a felnőttek sorába lépett. Igen, ha hiszik, ha nem, így van. Ezen a tényen mit sem változtat, hogy ötödik esztendejét tapossa. Élete az utóbbi években elég gyakran vett jelentős fordulato­kat. Három évvel ezelőtt például felfedező kísérleteivel ijesztgette anyukáját. Áthozták mellé ját­szótársnak a szoimszcdék Mari­káját, aki egyivású Gyurikával. Alig vette le róluk a szemét anyuka, máris csapot-papct ott kellett hagyni a gyors beavatko­zás végett. Marika fülsiketítőén sivalkodni kezdett. Hát hogyne, mikor Gyu­rika azzal mutatta ki iránta való vonzalmát, hogy pirinyó ujjacs- káiával nefeleicskék szemét akar­ta megfogni. Minthogy a mama rosszallóan fékezte meg Gyurikát, a fiúcska óriási fónvlő könnyeket hullatva bökdüsött kezével a Marika sze­me irányába. — öh. oh! Ha iáratosabb lett volru a biológiában, valószínűié«! meg is magyarázta volna annak az unalmas felnőttnek hogy -őt rendkívül érdekli az a két ra­gyogó kők golyócska- De ió volna onnan kivenni, meaízlelni. Mint­hogy Marika sem értett e tudo­mányhoz. nem is tudta közölni kisnaitásával. hogy ne bolondoz­zon. a szeretetnek van más for­mája is... Jobbat nem tehetett, őszintén beleadta szívét-lelkét a sírásba. 7Wo. de Gyurika hol van már ettől a butácska állapottól. Nézzék meg. kérem! Először is GYURIKA FOGA van neki „fizuráia“. Csillanva barnáló haiacskáiát anyuka min­den reggel kétfelé választva fé­süli. Hát hogyne! Hiszen, hogy nézne ki esv Dan- tallós kisleaónv csak amolyan szőrmódon tenyésző hattal. És micsoda pantallója van?! Ha lát­nák! Alul koptatós haitókáia úgy ám! De nem valami csoda- nadrág ez: bevalljuk azt is. hogv éle csak akkor volt. mikor a szabótól hazahozták. Azóta íur- tenfurt oróbáratették a? élet vi­harai és... de minek élezzük a dolgot­Fontosabb az. hogv Gyuriira két dióbarna szeme most könnytől fátyolos. Kerek arcocs- káia nem ragvoe olvan kedvesen mint máskor. Tiszta homlokán anró ráncok gvűrődtek « ezek már egészen hasonlítanak a fel­nőttekéhez. Aranyos száia. amelyen örökké hízelgő mosoly derült, most szo­morúan rebben panaszos nyöször­gésre. — Hüo-hün .. — Mi baiod. kicsi fiam? — Hhhvff. ,, — Fái valamid? — Vááái... — fakad felszaba­dult sírásra és mutatja, — hol. Tényleg, a iobb arcocskáién a láz kis piros foltja nvílik. Két­ségbeejtő keserűséggel haiti = ió- szagú fejecskéiét anvukáia nya­kába Sír., sír Gvurika. Annál forróbbak a könnvek minél job­ban rá kell ébrednie, hoev anyu­ka meleg nvaka sem segít, pedig eddigi élete folyamán hányszor lelt vigaszt ott a haja cirógatá­sában. Apuka már egészen begyakor­lott felnőtt, a ténvek embere. Neki is fái Gvurika gyenge záD- foga. de éppen az élet emlékei­nek hatására mondia meg az or­vosságot is. — Gyere kisfiam, menüink el az orvoshoz, húzassuk ki azt a csúnya fosat. A/ohiszen- Gyurikának se kell 1 v több. Mintha ezer csípés érte volna, rémülten ugrik 'e anvukáia karjaiból, maid a nya­kát töri. Az eddigi isírás méhecs­ke zümmögése volt ahhoz kénest, ami most kezdődik. — Neeem ... neeem •,, — és tooorzákol. maid hirtelen legug­golva mászna az ágv alá. Apuka kapja mea.a pantalló hózentrá- geriét s leül a székre, gyermekét ölébe véve. — Hát müven legénv vagy te? Nem szegve!led magad. Marika is hallia. hogv sírsz . •. Nem fái az. maid meglátod, észre se ve­szed és már kint van. Nincs az az erő. amelv Gyuri­kát visszatartsa. Leugrik. — Neeem... meghalok .,. — és torfcagzakadtából esena: — Ne vigyél el ahaouhukáhám .., — Einve nézze meg az ember. Mikor én ekkora fiú vottam ma­gam elmentem a doktor bácsi- i-mit: és kihúzattam a fogam. T-f ei. ha belelátna Gvurika 1 apuka májába. Mit látna?* Azt. hogv őt is akkor lehetett el­csalni az orvoshoz, mikor eav pár új csizmácskát kapott s meg kel­lett neki ígérni, hogy felhúzhatta az orvosnál. — ha már a fogát kiengedte húzni. Biztosain seit ilyesmit Gyurika, mert korát meghazudtoló követ­kezetességgel sír tovább. Dehogy sír. Bömböl, sőt rémképektől gyötörve pillanatonként üvölt is. Elannvira. hogv apuka hiába ve­szi elő minden szótehetsegét, ígérhet cukrot, csokoládét, cse­resznyét. ruszlit csacsifoaatot a Néplap hirdetéséből és végül: — Veszek neked piros csizmát, hű ddde gyönyörű lesz. csak vedd a kabátod és avere a? or­voshoz­Gyurika végtelen rosszat sejtve egészen úi módon kezd óbésatntt száját a rugalmasság végső hatá­ráig nvúitva-tátva. folyamatosan üvölt. Szegény apuka megviselt hom­lokán verejték harmatoz és száia is furcsán szorul össze. Minden családii demokratikus elvet, ne­mes nevelési szempontot félre­dobva. hóna alá kaoia Gyurikát és... szörnyűség még leírni is. porolni kezdi a pantallót. De még hogy?! — Megyek, megyek! — szólal meg végre egészén iózan han­gon Gyurika és negyedóra múl­va már az orvosi rendelőben meresztgeti bánatos szemét. /Micsoda fém vés vasak kaoaró- x szagú izék csörömpölés, sistergés zúgás?! Mikor az orvos measímosatia. iszonyú félelem gyúl benne. — Nézd csak. milyen szén tü­kör? Nahát .ott, van benne a nó- zid — cselez a doktor, míg jobb­kezét háta mögé rejtve a fogó­val közeledik Gyurikához. De a fiúcskát nem lehet ..át- ejtenl“. Apia minden ereiére szükség van. hogv ölőben tartsa. Megint úifaita sírásmód. Becsű-* kőit száiial és még is hatásosan. Ehhez már rúgkaoálni is kell. Igv aztán apuka hiába fogná be fiacskája szemét, hogv ne vegye észre a szemeiül reitett fochúzót. a szabadon maradt helven Gyu­rika leküzdi masát az öléből. Mit csinállak? Eav gyereket mégsem Iahet két felnőttnek le- igázni. Hm .., hm! T/ésre 'apukának, a nagvsze-* v rű. áldozatkész apukának mentő ötlete támad: — Gyurika. Gyurikám... Nézd. apuka is kihúzatta a fogát, maid meglátod nem fái. Csodával határos a hatás. Gyu­rika etkéoedten bámul. Síró-rívó száját is nvitva feletti, úgv nézi, amint apuka sebesen leveti ka­bátiát odaül a doktor bácsi elé. eltátia a szálát és az eavik ré­gen rakoncátlankodó fogát kihú­zatta — Látod, itt van apuira foga-., te se haavd. hogv iiven csúnya fog legven & szádban .., Ugye, nem hagvod? Gvurika á.mul-bámul. nyugod­tan tűri hogv a fogó belekaoasz- kedion abba a csúnya fogba. Csak könnvein át mosolyogva -zipo'gia mikor az orvos megkér­dezi tőle — kihúzott- fneacskáíát fitogtatva a szeme előtt: — Na. mit mondtam, hogy nem fái? — Deeeb... hhhüpp.,, T. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom