Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-15 / 244. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 október 15. 26 A gépállomás is éresse felelősségét a termelőszövetkezeti búzavetésterv teljesítéséért — Mennyi búzát kell elvetnie a gépállomásnak? — Jákó Pál először kitekint & pártiroda ablakán a hosszú kunhegyesi utcára, melyet csak az udvarom zúgó szelektor, meg egy-két parasztszekér tesz némikép lármássá, s azután válaszol: — Ha itt lenne a kulcs, megn űzhetnénk a kimutatást. — Hm! És mennyit vetettek el eddig? — Bizony azt nem tudom. •— A párttagok példát mutatnak-e a vetésben? Kik a legjobb traktorosok? ; — Azt pontosan meg tudom mondani, hogy ki jár élen, ha megnézem a grafikont. Valahogy így fest beszélgetésünk a gépállomás egyik pártve- zetőségi tagjával. A párbeszéd nem sokat mond, annyit azonban mégis elárul, hogy a pártvezetőség egésze nem kíséri figyelemmel nap, mint nap, óráról, órára a jelenleg legfontosabb tennivalót, a búzavetést. | pedig | igen nagy szükség lenne erre. Mintegy 2.500 holdat kell elvetni a gépállomásnak, s október 11-én még csak az előirányzat 40 százalékánál tartottak. Bár a gépállomásiak léptein-nycmen azt hangoztatják, hegy különös probléma nincs, s október 22-re a szövetkezetekben végeznek a vetéssel, mégis akad egy-két olyan eset, mellyel nem ártana foglalkozni. Helyes lenne szorgalmazni a búzavetést a szövetkezetekben. Nemcsak a vetés gyorsaságára, hanem a búzaterület növelésére is gondolunk. Annak ellenére ugyanis, hogy a Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott a ke- nyérgabonatermclés növeléséről, akad olyan szövetkezet — így a Vörös Október és a Vörös Csillag — mely csökkent- teni akarja búzavetésterületét. Ezt szerintük a gyengemiinőségű talaj teszi szükségessé. Azt azonban elhallgatják, hogy trágyájuk van, csak ki kellene számi a földekre. [^semmiképpen | sem származhat előny a búzavetés csökkentéséből. Ha ezt csinálják, akkor jövőre ke- kevesebb kenyérnekvalót kapnának a tsz tagok, s ugyanakkor — mivel kapásnövényt vetnének helyette — több erő és több idő kellene annak a területnek a megmunkálásálhoz is. A búzatermesztés azért is előnyös, mert a beadási kötelezettség teljesítésekor minden mázsa kenyér- gabona után, minden térítés nélkül 10 kiló korpát kapnak. Kenyérgabonával más terménybeadási kötelezettséget is lehet teljesíteni. A szövetkezeti tagoknak, s az országnak is egyaránt az az érdeke, hegy növeljék a búza vetésterületét, s amennyiben mód van erre, még a háztáji gazdaságban is gabonát termeljenek. Erre kellene buzdítani a tsz-tagokat a szövetkezetek földjein dolgozó traktorosoknak. Persze először a gépállomási pártvezetőség egészének kellene foglalkozni az ilyen problémákkal és kint a helyszínen végezni nevelőmukét. __________ {me g kell~szivlei.NI | GrácerLászló pártcsoportbizalmi szavait: „A szövetkezetek erősítésével nemcsak értekezleteken, hanem elsősorban munka közben, kint a területen kell foglalkozni”. Ha többet törődött volna a gépállomás pártszervezete a közelmúltban nemcsak a traktorosok, hanem a tsz tagok nevelésével, jobban igyekezett volna megismerni elgondolásukat, akkor a búza vetésével kapcsolatiban helytelen nézet nem kapott volna lábra, s a betakarításnál is mellőzhettek volna a szövetkezetek egykét hibás lépést. A Lenin tsz-nek pl. még 130 hold kukoricája töretlen, 58 hold répája szegetlen. S az elmaradás jórészt a kukorica- törésnél kezdetben alkalmazott helytelen premizálásból adódik. A jogcs munkaegység mellett holdanként négy zsák kukoricát adtak a törésért, s mikor ezt a helytelen Tiszavárkonyon a község apraja- nagyja, örege-fiatalja jól ismeri Kiss József 12 holdas középparasz- tot. Igen sokan hozzá, a tapasztalt 50 éves emberhez fordultak tanácsért s ő mindenkinek szívesen segít munkájában. Kiss Józsefet, a tiszteletben és becsületben megöregedett jó gazdát a tiszavárkonyi dolgozók a helyi bizottság megválasztásakor küldöttnek jelölték a Hazafias Népfront járási bizottságába. Kiss József ebiben az időben azzal mutat példát a dolgozó paraszt társainak, hogy gyors ütemben végzi a legsürgősebb munkát, a vetést. Erről így számol be: •— Egy hold földön már elvetettem az őszi árpát. Kihordtam a trágyát, elvégeztem a vetőszántást s október 14-én megkezdem három és fél hold földön a búza vetését. i— Mint küldött is jó munkát akarok végezni. A helyi bizottság többi tagjához hasonlócin, én is gyakran beszélgetek a szomszédokkal a Hazafias Népfront célkitűzéeljárást megszüntették, bizonyos fokig csökkent a munkatempó. [ pépig | a helytelen premizálás megszüntetése igazságos volt, mert milyen jogon érdemel napi munkája után többet az, aki a kukori- oatörést végzi, mint az, aki más területen, de hasonló értékű munkát végez a szövetkezetben? Ezen az alapon az állatgondozók is mondhatnák, hogy csak akkor látják ed munkakörüket, ha a.közös vagyonból a munkaegységre járó juttatás mellett hetente egy malacot kapnak. Az igazság könnyein megérthető, a tsz párttagjai mégis késlekedve foglaltak állást, s az ott dolgozó gépállomásnak hasonlóan jártak el. Az eset következménye: a betakarítás elhúzódása, késlelteti a talajelőkészítést, mintegy hatvan holdon pedig a ve. test. A tanulság ebből az, hogy a gépállomás pártvezetőségének jobban benne kell élni az életben, jóelőre foglalkozni a tennivalókkal. Természetesen, elsősorban a gépállomás dolgozóival kell törődni, cdahatni, hogy munkahelyükön valamennyien példásan helytálljanak, s a rendellenességek kiküszöbölésére neveljék a tsz-tdgokat is. A gépállomás pártszervezete akkor végez majd jó munkát, ha minden traktoros a kommunista Tóth Fekete Jób nézetét vallja: ,,Minden időt kihasználva, még vasárnap is dolgozik, mert nekem az az igazi ünnep, ha a búza a földben, s ezáltal a tsz-tagok jövőévi kenyere biztosítva van“, seiről, arról, hogy rr.i, dolgozó parasztok hogyan segítjük jobb mun- • kával a Hazafias Népfront célkitűzéseinek megvalósítását. Pár nap múlva már sozmszédaim is befejezik az ősziek vetését. ■— Még csak rövid ideje, október 3-a óta működik nálunk a Hazafias Népfront bizottsága, de máris látom, hogy milyen nagy lendítőerő. Közelebb hozza egymáshoz az embereket, akik közös erővel többet tehetnek mindennapi ületünk '-tobbé, jobbá tételéért. A Néplap Szerkesztősége ma este 7 órai kezdettel Kőteleken a kultúrotthon helyiségében olvasó-ankétot tart Kérjük a község dolgozóinak minél nagyobb számban való megjelenését. Kiss József tiszavárkonyi közép paraszt a Hazafias Népfrontról B Kínai Népköztársaság népe országszerte lelkesedéssel fogadta a Kína és a Szovjetunió közötti tárgyalásokról szóló közleményt Peking (Uj Kína.l A Kínad Nép- köztársaság minden részéből érkező jelentések beszámolnak arról a lelkes fogadtatásról, amelyben a lakosság a Kína és a Szovjetunió közötti tárgyalásokról szóló közleményt fogadta. Sanghájban szerdán reggel valósággal elkapkodták a lapokat, amelyekből külön kiadást kellett forgalomba hozni. Vu Csi-jen, a mukdeni orvosi egyetem tanára rámutatott, hogy az elmúlt néhány évben szovjet szakorvosok adták át tudásukat a népköztársaság egészségügyi dolgozóinak'. „A tudományos és technikai együttműködésről szóló egyez* rrény aláírása még ennél is több segítséget fog jelenteni Kína számára'1 — mondotta az orvostanár, Tiencsinben az üzemek munkásai megvitatták a közleményt és az az általános vélemény alakult ki, hogy a Szovjetunió további gazdasági és technikai segítsége lehetővé teszi Kína szocialista újjáépítésének meggyorsítását. .MTI.) A szovjet kormány tudomásul Teszt a Trieszt szabad terűi et kérdéséről megkötött jugoszláv—olasz egyezményt A. Jt Visinsskij levele a Biztonsági Tanács elnökéhez New-York (TASZSZ.) A. J. Vi- siTj^zkij, a Szovjetunió ENSZ-kül- döttségének vezetője október 13-án' levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levél a következőképpen hangzik: „Olaszország ENSZ-ben működő megfigyelője, valamint az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Jugoszlávia képviselője 1954 október ötödikén a Trieszt szabad területre vonatkozó, Londonban október ötödikén parafáit egyezménnyel kapcsolatban levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez. E levél kapcsán kérem önt, hozza a Biztonsági Tanács tagjainak tudomására az aláb- I biakat: „Amint a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett említett levélből és a hozzácsatolt okmányokból kitűnik, a Trieszt szabad területre vonatkozó egyezmény Jugoszlávia és Olaszország, mint közvetlenül érdekelt országok m egegyezésének eredményeként jött létre és az egyezmény számukra elfogadható. Figyelembevéve ezt a körülményt és azt, hogy Jugoszlávia és Olaszország említett megegyezése elősegíti a normális kapcsolatok létrejöttét a két ország között és ily- medon hozzájárul, hogy Európának ebben a térségében enyhüljön a feszültség, a szovjet kormány tu- I domásul veszi az említett egyez- • ményt.“ (MTI.) Blank szerint a német hadosztályoknak saját vezérkaruk lesz Bonn (ADN.) A Blank-hivatal — a közeljövőbeli nyugatnémet hadügyminisztérium ( —< kedden erélyesen ellentmondott Adenauer ama megállapításának, hogy a nygatnémet hadosztályokat saját vezérkar nélkül integrálják a NATO kötelékeibe. Ez nem felel meg a tényeknek. Már kezdettől fogva tervbe vették „katonai vezetőség létesítését vezérkari hatás- körrel‘‘, amely dönthet „a katonai vezetés, a szervezés, az ellátás és az utánpótlás kérdésében“ — közölte szerdán a Dimitag nyugatnémet hírszolgálat. A Blank-hivatal ezt a közleményt csak azután közölte, miután a francia nemzetgyűlés elhatározta, felhatalmazza Mendes- France francia miniszterelnököt, folytassa a tárgyalásokat a londoni egyezmény megvalósítására. A nyugatnémet vezérkar újrafelállításának kérdése fontos szerepet játszott a francia nemzetgyűlés vitájában. (MTI) Négyezer hamburgi dolgozó a Német Kommunista Párt perének megszüntetését követeli Hamburg (ADN.) A Német Kommunista Párt kedd esti nagygyűlésén négyezer hamburgi dolgozó tiltakozott a Német Kommunista Párt tervbevett betiltása ellen, A gyűlést a német ifjúmunkás-mozgalom fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából hívták össze. A résztvevők a szövetségi alkotmányjogi bírósághoz intézett határozatban teljes cselekvési szabadságot követeltek a Német Kommunista Párt számára. —■ (MTI.) KIIÉPETT A Z ÉLETBE KEREKES FERKÓ csüggedten üldögélt pontosan egy esztendővel ezelőtt a lombjavesztett kis lugasban. Sírás fojtogatta s amikor szép hullámos szőke haját meg-megsí- mogatta. reszkető sóhajtás tört fel belőle. Nagyon elkeseredett, hogy nem vették fel az egyetemre. Hát ezért tanult kitartó szorgalommal? Most kezdjen szakmát, érettségivel? ! Kerekesné aggódó arccal kerülgette fiát napokon át s gyakran felkapta köténye szélét, hogy szánó könnyeit felitassa. Imreíiné még csak jobban fájdí- totta anyai szívét. Amúgy is szerette minden szomszédja családi ügyeibe ütni az orrát, s most ürügy is volt rá. Át-átnézetí a kerítés tetején és mint a leselkedő macska emelgette elhízott fejét a lécek mögött. I — Szomszédasszony, nem volna egy párszál petrezselyme? Régen megették már az ebédet, de valamivel kezdeni kellett. — Ferkó csakugyan kimaradt az egyetemről? Jajjajjaj, mi lesz abból a gyerekből?! Ezért leérettségizhetett. Mehet inasnak a gyárba. Az én családomban hálistennek nincsen munkás. Fiam a minisztériumban van, feljebb már nem is mehet.., i — Hát a maga ura nem munkás, mióta lett úr a mozdonyvezető? — Jójó, de a gyermekeim már nem azok. % FERKÓ szomorúságát ezek hallatára mindannyiszor harag váltotta fel. Gyűlölte ezt a vén pletykafészket. aki nem egy család békéjét kavarta már fel, koholt híreivel. Most meg az anyját piszkálja. Nincs más dolga, csak azt keresi, kire mit mondhat. Van egy mihaszna legényfia, akit két hét után mindenütt, eltanácsolnak, olyan lusta, felelőtlen. Ezzel járják a piacot, hogy a Népboltokban összeszedett zsírt „jobb embereknek” eladják. A nyár végén liszttel manipuláltak így. Nap, mint nap vásárolták az üzletekben, azután zsákszámra vitték a piacra. A tetejét megszórták korpával s úgy adták el, mert ezért többet adtak. Padlásukon éjszakánként _ égett a lámpás, ott végezték elővigyázatosan a műveletet.« Ha elfáradtak, a szellőző1.yukon átlestek a szomszéd házakba. így látták meg, hogy Szabóné veszekedett az urával s nem is ették meg a vacsorát. Reggelre ebből az a hír született, hogy Szabó fojtogatni kezdte a feleségét, úgy szaladt be egy acrajáró az utcáról s az mentette meg a fiatalasszonyt. i — Mit szól hozzá Kerekesnéasz- szony, hát hogy vegyen a magamfajta koldús befőznivaló szilvát. Ki tud érte annyit fizetni? — sápíto- zott az utcán. Egy félóra múlva meg azt látták az utcabeliek, hogy Imref-i talicskával, kassal felszerelve kocog a Népboltba. — Hova, hova? — Veszek már egy kis szilvát, hadd főzzön be az asszony. Máskor meg: — Egy rongyot nem tud venni magának az ember. Ez az életszínvanalemelkedés. j Harmadnap elegáns selyempongyolában, divatos, bojtos cipőben szomszédolt. — Ha szegény lányom nem küldene’ Pestről, nem is tudom mi lenne velünk, — hazudor zott folyvást. „Az én nagyobb fiam nagy hivatalban van... Nem mocskosruhájú munkás“ — hencegett Imrefiné, hogy Ferkó is hallja. „HIVATAL..." — hangzott szürkén Ferkó fülében a szó s eszébe jutott egy hetedikes korában írt dolgozata, amit a tanár fel is olvastatott vele. „Ha leérettségiztem, feltétlenül egyetemre megyek, mert nem akarok hivatalnok lenni. Borzasztó senyvesztő élet lehet: fojtó- szagú papírok között leélni az életet. Fúllasztó, ha rá is gondolok. De mit tud az ember érettségivel? Semmit. Nem képes megállni a lábán ... Ezért tanulok tovább egyetemen”. | És most örökre elvágva előtte az út. Hivatalnok pedig nem lesz. Iktatni, névsort írni nydlc általánossal is tud valaki. Vége az álomnak, hogy gépészmérnök lehessen. Pedig micsoda gyönyörű hivatás: mérnök. Eszébe jutottak a filmek. Értelmesarcú, jóképű, öntudatos fellépésű emberek a mérnökök. — Egyiknek a keze alatt felhőkarcolók szöknek az ég felé. a másik drága nyersanyagot tár fel a föld alól a népgazdaság számára, a harmadik okos gépeket konstruál... Tekintélye van, tisztelet övezi, s a nők is más szemmel néznek rá .., Mérnök? Ennek már fújtak. % “ MIT LÓGATOD az orrod, fiam? — kérdezte esténként vidáman az apja. És Ferkó elszégyelte magát gondolatban: még meg is tudta volna ütni az apját, amiért olyan jókedvű. Hogy lehet ennyire faragatlan, unintelligens? Nem érti meg, hogy egy világ omlott össze fiában? | S a „faragatlan” ember folytatta: — Mit keseregsz, elmégy a gyárba, munkás leszel. Te is vagy olyan értelmes, mint más, jó esztergályos lehet belőled, ha igyek- szeh A fiú vérig sértődött. Mi van az öreggel? Gúnyolódik? Egy érettségizett fiatalember talán tökkel- ütött? Nagyra van azzal az ipari szakmával. Az öreg mintha belelátott volna a fiába: — Azt hiszed, kevesebbnek érzem magam, mint egy szürke kis mérnököcske? Úgy ismerem a nyomdai szedőgépet, mint a tenyeremet. Behunyt szemmel összerakom, meg szétszedem. Megismertem az élet ezer területét, hiszen mikor ujjaimmal lekopogom az újságcikkeket, tanulmányokat, regényeket, verseket, meg is értem, amit kiszedek a gépen... A fizetésem is felmegy annyira, ha ráhúzok, mint egy mérnöké... Ne becsüld le a szakmát, fiam! % EGY ÉV TELT EL azóta. Még emlékszik Ferkó arra a szorongásra, amivel a gyár kapuját átlépte. Mikor a revolveresztergapad mellé állították, még az ereje is elhagyta. Mestere, az öreg Bokor csak úgy a „mellényzsebből” megismertette a biztonsági előírásokkal, az esztergá- lyozó szerszámokkal, a gép szerkezetével.Hát mikor először bíztak rá gyakorlati munkát? Alig mert a mester elé állni: — A harmadik fúró is eltört, kicsorbult a kés. „Sose lesz belőlem esztergályos. Az ÁBC-nél kellene kezdeni, ahhoz meg öreg vagyok már‘‘ — siránkozott. *— Szorítsd össze a fogad, Ferkó. Csak nem leszel kevesebb apádnál ... — az érettségivel? — biztatta Kerekes bácsi és a fiú akkoriban kezdte érezni igazán, milyen erős ember az apja, milyen hatalmas tudás birtokosa a munkások serege. >1 MIKOR AZTÁN arra került a sor, hogy anyagtan! ismereteket szerezzen a magasabb kategóriába tartozó munkadarabok elkészítéséhez, mikor el kellett sajátítani a gép működési elvét, a technológiai alapismereteket, hogy „olvasni’* tudj,a a műszaki rajzokat, — akkor aztán örült az érettséginek, a középiskolában tanult fizikai, kémiai, matematikai, mértani ismereteknek. Mikor már megismerte a gép szerkezetét, 0 különböző géprészek működését, azon kezdett studírozni, hogyan tudná mégjobban kihasználni azokat a szerkezeteket. Rájött, hogy szakmája egyenesen megköveteli a továbbtanulást, az általános ismeretek bővítését. ■— Most kezdel munkás lenni, Ferkó — tette meleg markát a fiú fejére Kerekes bácsi, mikor az esténként a műszaki rajzokat böngészgette. 1— Nemcsak a kezeddel; a fejeddel is dolgozol. % A MÚLT HÉTEN itthon járt lm-, refiné fia, a „nagy hivatalnok“. ^— Leépítettek, most mihez kezdJ jek? — panaszkodott a szomszédoknak. — Végeztem mezőgazdasági középiskolát, de félek a gyakorlati gazdálkodástól... Annyi új szakis-, merettel nem vagyok tisztában.., Meggyávultam... *— Tudok egy érdekes történeten <— hívta át szombat délután a nálánál jóval idősebb fiút Ferkó s úgy érezte, hogy ő már megtalálta az igazi, világos, biztos ubat az életbe. Tóth István
