Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A tagok nagyobb jövedelméért küzd a szelevényi Szikra tsz pártszervezete Előre haladtak a munkák­kal — állapítják meg a falubeliek a szelevényi Szikra tsz földterületét látya. Meg kell jegyezni, nem szük­séges nagy kutatómunkát végezni ennek megállapítására. A jól meg­munkált szántó mindennél szebben és érthetőbben adja tudtul a világ­nak: dolgoskezű. szorgalmas embe­rek viselik gondját. Máshol alig tfugta még ki sma­ragdszínű leveleit a zöldborsó, itt meg már — mintegy hat hold te­rületen — napokkal ezelőtt elvé­gezték a másodszori kapálását is. A mákföld megművelésével ugyanígy vannak. Egy hold kalarábé és fél hold káposzta-palántájuk is régen kint díszeleg már a kertészet te­rületén. Idejében kerül majd min­den a piacra, az értük kapott ösz- szég pedig a tsz tagok zsebébe. Na­gyon fontos ez. hiszen igaz. hogy jövedelemhez a gazdasági év végen ’ jutnak a tsz tagok, de addig is („pénzelni“ kell valamiből. Ezt akarja a termelőszövetke­zet pártszervezete is. Ezért vesz fontolóra minden olyan lehetőséget, amely hasznot jelent a tsz-nek. A közelmúltban például egyik vezető­ségi ülésen — a tsz és pártszervezet problémáit havi munkaterv' alapján, minden héten vezetőségi ülésen megtárgyalják — az állam iránti kötelezettség teljesítésével foglal­koztak. Nem mintha hátralékuk volna, hanem azért — mint ahogy Csercsinszki Károly párttitkár mondja —. hogy előre tervezve helyesen tudják vezetni a gazdasa­got. Ezen a vezetőségi ülésen ve­tődött azután fel: az állattenyész­tést nemcsak annyira kell fejlesz­teni. hogy teljesíteni tudják az ál­lam iránti kötelezettségeket, hanem, hogy szabadpiacra is jusson, főleg a sertésekből. Igenám. de akkor meg­felelő sertésól is kell .méghozzá rö­vid időn belül. Igaz. az állam mint­egy százezer forint kölcsönt biztosí­tott erre. de ki tudja, mikorra ké­szíti el az építési vállalat. — „Meg­tudjuk azt magunk is csinálni“ — vetette fel valaki (a nagy vita után maguk sem tudiák .ki volt a kez­deményező.) Lett is erre nagy ter- vezgetés, vélemény és ellenvéle­mény. A végén azonban megegyez­tek abban: a terv megvalósítható, a brigádok hetenként váltva adnak embereket az építéshez és így ha­marabb, olcsóbban elkészül a négy. ven férőhelyes sertésól. A pártvezetőség tervét elfo­gadták a termelőszövetkezet tágját és azóta gyors ütemben halad az építkezés. Augusztus helyett már május végén úi. kényelmes helyére költözhet a sertésállomány. Van ennek a tervnék eey másik jó ol­dala is. Eddig — azzal, hogy saját munkaerővel végzik az építést — már 20 ezer forintot takarítottak meg, melyet azután május 1-re elő­legként, az elvégzett munkaegység arányában kiosztottak a tagoknak. Előzőleg is adtak már 3 forint 50 fil­lért munkaegységenként. A sertésól teljes elkészítéséig még további 30 ezer forintot takaríthatnak meg ugyanilyen módon és ez az összeg is az ő zsebükbe vándorol. Ekkor már növeli majd az előleget a szer­ződéses növényekért kapott 15—20 ezer forint, s piacra kerül időköz­ben a hat hold borsó termése is. melyért ugyancsak tekintélyes „summát* kapnak. A jó eredmények elérésében naey szerepe van a dolgozók között kialakult versenyszellemnek is. — Mindenki azért küzd, hogy többet mutasson fel, mint a másik. A ver­seny nyilvánossága terén azonban akad még hiányosság. Néha megem­lítik a jól dolgozókat, érdemeiket is felsorolják, de táblára már nem merik kiírni, tartva attól, hogy a „kisebb teljesítményt elérők meg­haragudnak akkor.“ Pedig éppen ellenkező a helyzet. Általános em­beri tulajdonság az. hogy mindenki büszke alkotásaira, eredményeire és szereti azt. ha mások is elismerik munkáját. Bállá Piroska női mun­kacsapata is örülne, ha a szövet­kezeti tagok méginkább értékelnék munkájukat és elismerésüket kife­jezésre juttatnák, A pártvezetőség a termelőszövet­kezet gazdagodásáért küzdve ne fe­ledkezzen meg erről sem. Gondol­jon arra, hogy a tsz jövedelmezősé­gének mégis csak a legnagyobb záloga a dolgozók mindig nagyobbra növő igyekezete, szorgos, egy­mással vetélkedő munkára. MOSZKVÁBA MEGYEK — Kovács elvtárs. lehetséges, hogy egv hónapra otthagyja a gazdaságot — mondották egy hó­nappal ezelőtt az MSZT központ­ban. Váratlanul ért a szó. — Nehéz elszakadni ilyenkor a munkától, őszintén mondva, nem is tenném szívesen most — volt a válaszom. ■— Még akkor sem. ha esetleg a Szovjetunióról. Moszkváról lenne szó? Nem akartam hinni a fülem­nek. — A közeljövőben egv küldött­ség megy a Szovjetunióba & mi az elvtársat a küldöttség tagjá­nak javasoltuk. Valóság lesz hát régi vágyam, nemcsak képen láthatom a legfej­lettebb mezőgazdaságot, hanem személyesen Is meggyőződöm elő­nyeiről! Ezek után természetesen az volt a válaszom, mindent el­követek annak érdekében, hogy a munkám terén kiesés ne legyen, s mehessek. Izgalmas várakozás után végre megérkezett a levél, melyben kértek, hogy okmányaimat, fény­képemet küldiem fel az útlevél elkészítése céliából. Örömöm ha­tártalan volt. Most már. hogy biz­tos lett az utam. közöltem tsz- emmel is. Az örömhöz büszkeség keveredett: „A fiunk Moszkvába megy." Végre megjött a hír: április 27-én indul a küldöttség. Elutazás előtt még egy kiadós, jó eső Is befutott, s az egyetlen ránc. ami arcomon maradt, a bizonytalan, kedvezőtlen idő miatt, eltűnt. Le­mosta az aranynál többetérő bő, áztató eső. Az útra való felkészülés, a tsz- től való búcsúzás. a rengeteg megbízatás, „ezt nézd meg. azt nézd meg“. — „ez a kérésünk, az a kérésünk“. — „vigyázz ma- gadra‘‘. — inkább vonattal, mint repülővel menjetek“, valósággal kimerített. Leírhatatlan a szeretet, amely- lyel társaim elindítottak Buda­pestre. onnan Moszkvába. Kovács Károly agronómus, Karcag. Ságvári tsz. • A levél késve érkezett hozzánk, a küldöttség már Moszkvában vett részt a május 1-1 ünnepségeken. (A szerk.) A szolnoki dolgozók megemlékeztek Jókai Mórról halálának 50. évfordulója alkalmából Társadalom- és Természet, tudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a me­gyei tanács népművelési osztálya Jókat Mór halálának 50. évfor­dulója alkalmából hétfőn este a szolnoki Szigligeti Színházban em­lékünnepélyt rendezett. A színházat zsúfolásig megtöltő dolgozók előtt Szurmay Ernő. a Társulat irodalmi szakosztályánál? elnöke nyitotta meg az ünnepélyt, majd Cziráky Julia, a Szigligeti Színház művésze Petőfi Sándor „Jó­kai Mórhoz“ című költeményét sza­valta sikerrel. Jókai Mórról Szalai Jánosné. a szolnoki leánygimnázium igazgatója, a Társulat tagja emlékezett meg. Szalai Jánosné a többi között a kö­vetkezőket mondotta: — Május 5-én lesz 50 éve annak, hogy a nagy mesemondó. Jókai Mór kezéből örökre kiesett a toll. Hat­van esztendős írói működése alatt egész kis könyvtárt írt s ezeket a könyveket már nemcsak a nemesi olvasóközönség vékony rétege, de az egész ország népe élvezte. Ott­> honossá lett a kisnemességből és ' kispolgárságból kibontakozó értel­miségnél éppúgy, mint a városok polgári olvasóköreiben, a falu pá- rasztjainak 48-as könyvtáraiban és a fejlődő munkásságnál is. _ TV agy kor szülötte Jókai, a ’ a magyár irodalom első csodálatos felvirágzásáé. Neve elvá­laszthatatlanul egybefonódik Vörös­marty. Petőfi. Arany nevével. — Szülőhelye Komárom, egyike a kevés, gazdag, magvar polgárváros­nak ebben az időben. Ez a régi gazdag város módos polgáraival, polgárosodó nemességével, katona­tisztjeivel nem egyszer lesz szín­helye Jókai regényeinek, köztük az I író által legtöbbre becsült „Arany- ember"-nek. A kényeztetett kis csodagyerek, akiből apja egy Lionardót remélt. Pápán lesz az irodalom szerelmese, ahol az ország egyik legelső ön- íj képzőkörében együtt versengenek elismerésért Petőfivel s itt kezdődik barátságuk, melynek emléke halá­láig elkíséri Jókait. — Jókai, családja kívánsága sze­rint ügyvédnek készül. Pesten gya- kornokoskodik. s a már akkor nagy­hírű költő-barát. Petőfi viszi be az írói körökbe, hogy sohase legyen belőle ügyvéd. De lesz a márciusi ifjúság egyik vezére: március 15. el­választhatatlanul egybefonódik a két névvel: Petőfi^ Jókai. Petőfi ekkor már költői pályája csúcsán áll. Jókai a sóikat ígérő kezdetnél tart. de politikai pályájának ez a legnagyobb magaslata, .ennek a fé­nye világít még akkor is. amidőn a politikus Jókai a királyi család „barátja“ lesz. — az író Jókai en­nél sosem lát magasabbat. Czalai Jánosné ezt követőlee is­mertette a nagy író életét, méltatta munkásságát, regényeinek maradandó értékét. — A halála óta eltelt 50 év — mondotta — s az azóta beállt ha­talmas változás, mely minden hasz­navehetetlen és káros ócskaságot elsöpört, hogy újat építhessen, tö­retlen szépségében látia az ő élete művét: ma is ő a legolvasottabb író hazánkban. •— „Mesemondó“ “ állapították meg róla lenézően a polgári kriti­kusok. Méltán. De egy nemzet me­semondója. s lehet-e ennél nagyobb dicséret? A mese olykor eltávolodik a valóságtól, s szív nélkül mesélni nem lehet. S ez a késő öregkorban is fiatalon dobogó szív fűti át a Jókai-regényeket. Örök a mese és örök a mesemondó ifjúsága. —. Legnagyobb erényének marad nagy hite a magyarságban, a ma­gyarság és az emberiség iövőiében. Gyönyörű szépen írt erről. Ezt a jövőt próbálta elképzelni: le­szünk nemzet, mint még sohasem voltunk és az utókor íróiának nem kell költeni, hanem csak a valót leírni, hogy dicsőítse hazáját!" megemlékezés után Szép Zoltán a Szigligeti Színház művésze a „Csataképek“-ből adott elő egy részletet, amelyben Jókai a dicsősé­ges szolnoki csatát írta le, maid a szolnoki Fűtőház tánckara huszár­verbunkost mutatott be. Pápai Mi­hály Mezriczky Lajos zongoramű­vész kíséretével részleteket énekelt Jókai—Erkel „Dózsa“ című operájá­ból. a Szigligeti Színház művészei pedig Jókai—Földes: „Kőszívű em­ber fiai“ című drámájából mutatták be a IV. felvonás első kénét. Végül a szolnoki Járműjavító együttese Jókai—Strauss: „Cigánybáró“ című operettjéből adott elő részieteket. A nagysikerű emlékünnepély Szurmay Ernő zórószavalvai ért véget. A szolnoki dolgozók mél­tán emlékeztek a nagy regényíróra. Indiai lapok a Kínai Népköztársaság és India között megkötött egyezményről (MTI.) Az indiai sajtó kommen­tálja azt az egyezményt, amelyet Tibet kérdéséről kötött a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köz­társaság kormánya. A Laknauban megjelenő „Natio­nal Herald“ a megállapodást „mindkét fél számára határozott nyereségnek” nevezi. w A lap szerint ez a megállapodás okszerűen következik abból, hogy India elfogadta Kína szuverenitását Tibet felett. Ez a megállapodás — folytatja a „National Herald” — felér egy megnemtámadási, barát­sági egyezménnyel és minthogy a két érdekelt országnak kétezer mérföld közös határa van, jelentő­ségét nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni. Indiának és Kínának, Ázsia két legnagyobb országának barátsága sarkköve e zaklatott vidék békéjé­nek ; r»!«-; .. .... * 1954 május 5. Á Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottságának ülése PHENJAN. (TASZSZ.) Vasárnap Phenianban ülést tartott a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias' Arcvonal Központi Bizottsága. A tanácskozáson megjelentek a Koreai Egységes Demokratikus Ha­zafias Arcvonal Központi Bizottsága Elnökségének tagjai. Pak Den AI. a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának elnökhelyettese. Pák Csan Ok és Kim ír. a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Koreai Egységes Demokra­tikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottságának tagjai, a különböző politikai pártok és társadalmi szer-, vezetek képviselői, Pak Den Ai indítványára Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjé­nek a genfi értekezleten elhangzott javaslatával kapcsolatban felhívást intéztek az egész koreai néphez és jóváhagyták a Koreai Egységes De­mokratikus Hazafias Arcvonal Köz­ponti Bizottságának a genfi tanács­kozáshoz intézett levelét. (MTI.) A francia parlament ülésszakának megnyitása előtt PÁRIZS. (TASZSZ.) A francia parlament március 4-én ismét meg­kezdi munkáját. Eddig a nemzet­gyűlés elnökségéhez négy interpel­lációt nyújtottak be az indokínai kérdéssel kapcsolatban. A május 3-i esti lapok megerősítik, hogy a kedden, megnyíló parlamenti ülés­szak Indokína és az „Európai Had­sereg“ kérdésének megvitatása je­gyében folyik maid le. A „Le Monde“ című lap rámu­tat. hogy az indokínai kérdést ille­tően Laniel kormányában nézet­eltérések már korábban is megmu­tatkoztak és a minisztertanács áp­rilis 30-án este tartott ülésén ismét megnyilvánultak. A „Le Monde“ kiemeli, hogy ezen az ülésen Paul Reynaud miniszter­elnökhelyettes Jacauinotnak, a ten­gerentúli területek miniszterének támogatásával „merészebb politika“ folytatását javasolta. Reynaud véle­ménye szerint az indokínai kérdés vitáiénak megkezdése után köve­telni kell. hogy egv harmadik ha­talom közvetítésével haladéktalanul kössenek tűzszünetet Indokínában, Reynaud «mellett is állást foglalt, hogy késedelem nélkül kapcsolatot teremtsenek Ho Si Minh kormá­nyának képviselőivel. Maurice Schumann külügyi ál­lamtitkár és Lanlel miniszterelnök szembefordultak Reynaud állás­pontjával. (MTI.) Az „erő-politika66 bajnokainak elszigetelődése MOSZKVA. (TASZSZ.) Zsukov. Plisevszkij és Rasszagyin, a „Pravda“ genfi tudósítói az „Erő- politika“ bajnokainak elszigetelő­dése” címmel közölnek cikket. A cikkírók többi között rámutat­nak. hogy a béke ellenségeinek intri­kái ellenére végül is megegyezésre juttatták az indokínai kérdés meg­vitatásának résztvevőit illetően, továbbá, hogy Washingtonból kü­lön repülőgépen megérkezett Bedell Smith, az Egyesült Államok külügy­miniszterhelyettese. aki helyettesíti majd az Egyesült Államokba siető­sen eltávozott Dullest. A cikkírók a fentiekkel kapcsolatban azt íriák. hogy a Genfben tartózkodó szemle­írók megállapították e két esemény közötti közvetlen kapcsolatot. Az indokínai kérdés megvitatásának résztvevői kérdésében elért meg­egyezést. valamint Dulles eltávozá­sát, — amely egyes vélemények szerint magfutamodás — az ameri­kai „erő politika“ úi vereségeként könyvelték el. A saitó szintén így értékelte ezeket az eseményeket. Jelenleg — íriák a továbbiakban — a genfi tárgyalások alakulását figyelő újságírók az indokínai kér­dés megtárgyalásának kilátásait la­tolgatják. Magát azt a tényt, hogy megegyezésre jutottak az indokínai kérdésnek a genfi értekezleten való megvitatása rendiére vonatkozóan, a nemzetközi vitás kérdések békés rendezése mellett fellépő erők bizo­nyos sikerének tekintik Genfben. Helytelen lenne azonban figyel­men kívül hagyni a Genfben tar­tózkodó amerikai tudósítók olyaní nyilatkozatait, amelyek Dulles sie­tős elutazását e politika folytatói-* nak bizonyos manővereivel hozzák kapcsolatba. — Rámutatnak, hogy Dulles Géniből eltávozva szigorúan; meghagyta az értekezlet egyes, az Egyesült Államoktól függő helyzet­ben lévő résztvevőinek, hogy szí- lárdan tartsanak ki azon javaslatok mellett, amelyek eddig lehetetlenné tették az indokínai hadműveletek megszüntetését. Ilymódon •— írják befejezésül s „Pravda“ tudósítói — a világ köz­véleményének éberen kell követnleí a tárgyalások menetét, amelynek si­kerét csupán a nemzetközi feszült-! ség csökkentésében és a béke meg­szilárdításában érdekelt valamennyi nép közös erőfeszítésével lehet és kell biztosítani. (MTI.) Az amerikai, angol és francia küldöttség vezetőinek tanácskozása Bao Daj képviselőjével Genf (TASZSZ). Genfben Be­dell Smith, az Egyesült Államok, Eden Anglia és Bidault Franciaor­szág küldöttségének vezetője ta­nácskozott Nguycen Quoc Dinh külügyminiszterrel, Bao Daj Géni­be érkezett képviselőjével. A tanácskozás után közzétették Nguyen Quoc Dinh nyilatkozatát, amely szerint Bao Daj képviselője „hajlandó” résztvenni a Vietnami Demokratikus Köztársaság képvise­lőjével tartandó tanácskozáson, de már előre ellenzi az indokinai kér­déssel kapcsolatos minden olyan döntést, ‘ amely sértené Vietnam „függetlenségét“, szuverénitását és területi integritását”. Mint a közle­mény kiemeli, az említett tanács­kozás négy résztvevője között lét­rejött megállapodás szerint a de­mokratikus Vietnam részvételének a genfi tanácskozáson nem kel! „jogi elismerést" is jelentenie. Ezenkívül elhatározták, hogy. a négy küldöttség / az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország és a Bao Daj-rendszer képviselői a genfi értekezlet alatt továbbra is kikérik egymás véleményét. (MTI) Négyévi börtönre ítéltek egy kulákot A siklósi járásbíróság felelősségre vonta Joó Imre sámsodi kuiákot. aki a felszabadulás előtt saját autó- val rendelkező, vásározó kereskedő volt. Joó Imre 1952-ben és 1953-ban egyáltalán nem fizetett adót. s a korábbi összegekkel együtt 12 ezer forint adóhátraléka gyűlt össze. A tanács többszöri felszólítására sem rendezte adótartozását, annak elle­nére. hogy időközben eladott süldői­nek árán lovat és vetőgépet vásá­rolt. A tanács az adóhátralék miatt végrehaitási eljárást foganatosított Joó Imre ellen, aki a bizottságot fenyegető magatartásával, majd tettlegességgel is akadályozta fel­adatának elvégzésében. A siklósi járásbíróság Joó Imrét négyévi börtönre ítélte és a köz­ügyektől nyolc évre eltiltotta, —• (MTI.) A Sidol minőségi romlásáért felelősségre vonják a Tisztaság Szappan és Mosóporgyár vezetőit Az utóbbi hónapokban a dolgozó asszonyoknak igen sok bosszúságot okozott a Sidol fémtisztító, hasz­nálata, Hiába dörzsölték vele a tisztításra szánt tárgyat, nem fényesített. A Minőségvizsgáló Intézet szakértői megállapították, hogy az utóbbi időben a Sidol minőségében 25-=-30 százalékos romlás következett be. A Budapesti Tisztaság Szappan- és Mosógyár felelős vezetői szem elől tévesztették a kormányprosramm célkitűzését „jobb minőséget a dol­gozóknak.“ Az ügyészség a gyár vezetői ellen a bíróság előtt vádat emelt. (MTI.>

Next

/
Oldalképek
Tartalom